Árva, ZsuzsannaTapoti, Krisztina2009-01-282009-01-2820092009-01-28http://hdl.handle.net/2437/78343A dolgozat témája a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, illetve ezek egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngyt.). A törvény megszületését az indokolta, hogy vannak olyan, az Európai Unió által támogatott beruházások, amelyek megvalósulása hozzájárul Magyarország környezetvédelmi és infrastrukturális fejlődéséhez. A források maradéktalan felhasználásának feltétele a meghatározott határidők betartása. Ahhoz viszont, hogy ezeket a határidőket tartani lehessen, szükség volt egyszerűsítési és gyorsítási szabályok bevezetésére, mivel, ahogyan a jogalkotó fogalmazott jelenleg a hatósági engedélyezési eljárásban több ponton is hiányosságok és következetlenségek vannak, az engedélyezési eljárás bonyolult, költség- és időigényes. A jogszabály elemzése mellett arra kerestem a választ, hogy sérti-e a jogegyenlőség elvét az, ha közérdekre hivatkozással a jogalkotó az ilyen típusú beruházásokat kiemelten kezeli, hatósági ügyüket gyorsabb elbírálás hatálya alá vonja, és így háttérbe szorítja az állampolgárok ügyintézését. A közérdeknek rendkívül sok megfogalmazása került már napvilágra. Hazánkban, az Alkotmánybíróság határozatában úgy foglalt állást, hogy a közérdek meghatározása az Országgyűlés feladata. Hogy közérdekre hivatkozva lehet-e korlátozni a jogegyenlőséget, mint alkotmányos alapjogot, ahhoz azt kell megvizsgálni, hogy milyen határt állított fel ezzel kapcsolatban a taláros testület. Míg korábban csak egy másik alapelv érdekében volt lehetőség korlátozásra, addig a későbbiekben több olyan határozat is született, ahol az Alkotmánybíróság már a közérdekre hivatkozással megengedhetőnek tartotta az alapjog korlátozását. Hogy az Ngyt. alapján megengedhető-e a korlátozás, elég összetett kérdés. Úgy gondolom, a jogszabály alapvető indokaként megállapított célból megengedhető, hiszen az uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetében a források maradéktalan felhasználása végett az előírt határidőket be kell tartani. Mivel a magyar közigazgatásban a fent említett hiányosságok tapasztalhatóak, a jogalkotó kénytelen volt gyorsítani a beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat. Ugyanakkor viszont a törvény hatálya alá tartozó egyéb esetek kapcsán, gondolok itt elsősorban a kormánytámogatással támogatott beruházásokra, a kormány önkényesen közérdekűnek minősíthet beruházásokat, amely egyrészt nem az ő feladata - hiszen az Alkotmánybíróság ezt a jogot az Országgyűlésre testálta - , másrészt ezen beruházások mögött már nem feltétlenül állnak olyan indokok, mint amilyeneket az uniós beruházások kapcsán említettem. Összességében elmondható, hogy a jogszabály létrejötte indokolt volt, ugyanakkor, ahogyan azt a jogalkotó is elismerte a jelenlegi közigazgatási rendszerben vannak problémák, melyek kiküszöbölésére törekedni kell, hiszen a közigazgatás elsősorban nem a beruházókért, hanem értünk, állampolgárokért van.44hunemzetgazdaságkiemelt beruházásokközérdek2006. évi LIII. törvényjogegyenlőség-