Bányai-Márton, GáborBodnár, Karina Bianka2021-06-242021-06-242021-04-22http://hdl.handle.net/2437/312825A diplomamunkám célja a betegjogi képviselet kialakulásának és szabályozásának bemutatása. Megjelenésének okát a gyógyítás történetének hosszú múltjában kereshetjük. Az orvosok, egészségügyi szakdolgozók számos etikai kérdéssel találkoznak munkájuk során, és mindennapi tevékenységeiket a jogszabályok tömege szabályozza. A nemzetközi törekvéseknek köszönhetően sürgetővé váltak a betegjogok pontos megfogalmazása. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mely intézmény áll a betegek szolgálatára, ha az említett jogaik sérülnek. Hazánkban az egészégügyi ellátórendszer fejlesztésében áttörő eredményt nyújtott a betegjogi képviselet intézményrendszerének kiépítése, ugyanis a múltban az ellátásra szorulók kevésbé voltak tisztában az őket megillető jogokkal kapcsolatban, és korlátozott lehetőség állt a rendelkezésükre panasztétel esetén. A betegjogi képviselet szervezeti keretei az évezred fordulóján szilárdultak meg. Nagy előrelépést az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), majd jogutódjának, az Integrált Jogvédelmi Szolgálatnak a létrehozása jelentett. A betegek jogvédelmi gyakorlatának eredményeiről az utóbb említett két intézmény szakmai beszámolói nyomán kaptam teljes képet. Az intézményrendszer feladatellátóinak, a betegjogi képviselőknek a tevékenysége rendkívül sokrétű. Szakmai tudásuk kiterjed az egészségügyi ismereten túl a társadalombiztosítási, pszichológia és szociális ügyek szakértelmére is. A betegjogi képviselet amellett, hogy részt vesz a panaszkezelésben és a betegek jogérvényesítésében, indikátor szerepet is ellát, mert visszatükrözi az egészségügyi intézmények betegközpontúságát. A betegjogi képviselők országos létszáma az OBDK megalakulásakor jelentősen magasabb volt, de elmondható, hogy a következő években állandóvá vált ez a szám. Meglátásom szerint a képviselők megkeresésének preferált módja a személyes kapcsolatfelvétel, valamint a jogvédelmi tevékenység során is előnyös a jelenléti tárgyalás. A rendszer túlterheltségének elkerülése érdekében, valamint az évről és évre növekvő megkeresések számának tekintetében indokoltnak tartom a betegjogi képviselők létszámának növelését. A diplomamunkám kiterjedt továbbá a betegjogi képviselet és a közvetítő eljárások kapcsolatának megismerésére is. Következtetésként azt vonom le, hogy aktuálissá vált a mediáció, mint alternatív vitarendezési lehetőség bevezetése jogszabályi keretek közé.35hubetegjogbetegjogi képviseletbetegjogi képviselőDEENK Témalista