Deilinger, Adrienn VeronikaKátai, Veronika2020-04-152020-04-152020-04-14http://hdl.handle.net/2437/283708A fejlett országokban az átlagéletkor növekedésével emelkedik a degeneratív megbetegedések száma. A súlyos csípőízületi kopás okozta problémák megoldására leggyakrabban a totál endoprotézis beültetést alkalmazzák, ahol a műtétet megelőző és azt követő mozgásterápiának nagy jelentősége van a gyors gyógyulásban és az életminőség javulásában. Kutatásom célja az volt, hogy felmérjem, hogy a függesztőrács eszköz használatával hatékonyan fejleszthető-e a csípőprotézis beültetés utáni betegek ízületi mozgástartománya, izomereje és járásképessége, valamint a fájdalom alakulását is vizsgáltam. Vizsgálatomban 12 csípőprotézis műtéten átesett beteg vett részt, ahol 6 fő a vizsgált csoportban a rehabilitációs kezelések részét képző gyógytornát függesztőrács eszköz segítségével végezte, míg a kontroll csoport 6 betege a hagyományos gyógytornában részesült. A célcsoport tagjai 2 héten keresztül legalább heti 3 alkalommal 25-30 perces függesztőrács kezelésen vettek részt. A mozgástartományt ízületi szögmérővel mértem fel, az izomerő meghatározásához függesztő súlyokat használtam, a járásbiztonságot a Timed Up and Go teszttel néztem és a fájdalom mérésére a VAS skálát használtam. Mozgástartomány tekintetében a vizsgált csoport betegeinél a csípő flexió, extenzió és abdukció irányokban szignifikáns javulást tapasztaltam, míg a kontroll csoport betegeinél csak a csípőízületi flexió mutatott jelentős változást. Az izomerő szignifikánsan javult a célcsoportban a musculus gluteus medius és maximus, a musculus quadriceps femoris izmoknál valamint a hamstring izomcsoportnál, míg a kontroll csoportban csupán a musculus gluteus maximus izomerő növekedése volt statisztikailag jelentős. A Timed Up and Go tesztnél mindkét csoport szignifikáns javulást mutatott és a járástávolság is jelentősen nőtt a mozgásprogram végére, azonban a két csoport közül kiemelkedően javult a célcsoport betegeinek értéke. Fájdalom tekintetében mindkét csoportnál 3,83 volt az első felméréskor a fájdalom mértéke, mely szignifikánsan csökkent a mozgásprogram végére. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a függesztőrács eszközzel végzett gyakorlatok jelentősen javítják a csípőprotézis beültetés után a betegek mozgástartományát, izomerejét és a járás képességét. A függesztőrács eszköz használatával tehát gyorsabb gyógyulást érhetünk el a betegek rehabilitációjában.58hufüggesztőrácsrehabilitációcsípőprotézisDEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügy