Karcagi-Kováts, AndreaKass, Krisztina Anett2024-06-182024-06-182024-04-19https://hdl.handle.net/2437/373631Diplomadolgozatomban többszempontú döntéstámogató módszereket mutattam be egy sejttenyésztő inkubátor beszerzése során Megállapíthatjuk, hogy a különböző objektív elemzési módszerek különböző eredményeket generáltak annak függvényében, hogy az adott módszer milyen elvek alapján találta az egyes alternatívákat a legkedvezőbbnek. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy a legszofisztikáltabb és a szakértői döntéseknél leggyakrabban alkalmazott módszerrel (ELECTRE) elvégzett számítások során az A4 alternatíva került ki győztesen. Dolgozatom elején bemutattam a döntési helyzetek hátterét, majd bemutattam a sejttenyésztés fontosságát a kutatásban. Leírtam a sejttenyésztő inkubátorok jelentőségét egy-egy kutatási területen. Felsorakoztattam a lehetséges alternatívákat, és azokat a szempontokat, melyeket fontosnak ítéltünk meg a döntés folyamán. A kezdetekben létrehoztam egy kiindulási döntési mátrixot, melyben feltüntettem a számunkra fontos, releváns információkat. Valamennyi módszer esetében táblázatok, és számok segítségével támogatták az objektív eredmény elérését. Ehhez először egy olyan táblázatot hoztam létre, ahol már nincsenek szöveges részek, valamennyit számokkal helyettesítettem. Ez a transzformált döntési mátrix, mely munkám során végig a segítségemre volt. A módszerek kiindulási pontja minden esetben ez a táblázat volt. Az első módszer a pesszimista döntéshozóra jellemző Maximin, mely alkalmazása során az A2 alternatíva lett a győztes. Ezután a Maximax optimista döntéshozóra jellemző módszert használtam, ebben az esetben nem tudtam győztest hirdetni, mivel valamennyi választási lehetőség esetében ugyanazt az értéket kaptam. Így nem tudtam köztük különbséget tenni. A SMART, egy súlyozott összeg módszer, ahol a transzformált döntési mátrix elemeit a kutatók által előzetesen meghatározott súlyszámokkal szoroztam. A súlyszámokat a korábbi tapasztalataik alapján felállított preferencia rendszer alapján osztották fel a munkacsoportunk tagjai. E módszer alkalmazása esetében az A4 alternatíva került ki győztesen. A Borda egy pontozásos módszer, ahol szintén a korábbi tapasztalataink szerint felállított fontossági sorrend alapján pontoztam a transzformált döntési mátrix elemeit. Jelen esetben 10 pontot kell elosztani az alternatívák között oly módon, hogy a legkedvezőbb kap 4 pontot, a legkedvezőtlenebb pedig 0-t. Az eredmények alapján az A2 alternatívát tudtam a legkedvezőbbnek ítélni. A Condorcet módszer egy egyszerű többségi szavazáson alapuló módszer. Több alternatíva esetén páros összehasonlításokat végzünk, és azt vizsgáljuk meg, hogy egy adott alternatíva hány kritérium esetében bizonyul jobbnak egy másik lehetőségnél. A Condorcet győztes az az alternatíva, mely valamennyivel szemben fölénybe kerül. A Condocet vesztes pedig minden más alternatívával szemben alul marad. A módszer alkalmazása során a vesztes az A1 alternatíva lett, de mivel több lehetőség esetében is azonos pontszámok kerültek meghatározásra, így Condocet győztes nem hirdethető. Az Electre módszer kombinálja a páros összehasonlítást a súlyozással, így az alkalmazott módszerek közül ez bizonyult a legkomplexebbnek. Először készítettem egy egyetértési, majd egy ellenzési mátrixot. Ebben az esetben is a transzformált döntési táblázatomat hívtam segítségül. A későbbiekben a C egyetértési, és a D ellenzési mátrixot felhasználva egy harmadik outranking mátrixot hoztam létre. A táblázat eredményeiből egy gráfot rajzoltam, ahol nyilak szemléltetik az alternatívák egymáshoz való viszonyát. A nyilak azokhoz az alternatívákhoz mutatnak, melyek kedvezőtlenebbek valamely más lehetőséggel szemben. A módszer alkalmazása során láthattuk, hogy az A1, és az A2 alternatívákat kiejtettem, és a további versenyben már csak az A3, A4, és A5 lehetőségek maradtak. A módszer szerinti további vizsgálat alkalmával lazítottam a korábbi feltételeken, és az A5 alternatíva lett a harmadik helyezett, mivel vele szemben is lettek kedvezőbb lehetőségek. A továbbiakban az A3 és az A4 alternatívák versenyeznek. Az A3 alternatíva 2 másikkal szemben kedvezőbb, így ez lesz a negyedik helyezett, és az A4 alternatíva lesz a győztes, mivel 3 alternatívával szemben is kedvezőbbnek bizonyult.51hugazdaságdöntésdöntéselméletKözgazdaságtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.