Csató, PéterChenini, Fatma2024-11-262024-11-262024https://hdl.handle.net/2437/382563A „Társadalmi felemelkedés vs. sztereotipizálás: férfi társadalmi szerepek ábrázolása Oscar Micheaux filmjeiben 1920 és 1939 között” című disszertáció az afroamerikai filmkészítő, Oscar Micheaux néma- és hangosfilmjeiben (1920–1939) megjelenő fekete férfi karakterek ábrázolását vizsgálja. A disszertáció fő állítása, hogy Micheaux ezeket a férfi karaktereket az ellenállás szellemével ruházta fel, összhangban az afroamerikai közösség társadalmi felemelkedésre irányuló átfogó céljával. Finoman árnyalt ábrázolásai a fekete közösséget ebben az időszakban sújtó társadalmi, gazdasági és létbeli kihívások alapos ismeretéről tanúskodnak. A disszertáció négy fő fejezetre oszlik (a bevezetésen és a konklúzión kívül), melyek közül az első a fekete férfi karakterek filmes ábrázolását vizsgálja mind fehér, mind fekete filmkészítők alkotásaiban 1919 előtt, valamint elemzi azokat a történelmi és társadalmi-gazdasági tényezőket, amelyek meghatározták a faji és nemi identitásokat mind a fehér, mind a fekete férfiak számára az adott időszakban. A következő három fejezet mindegyike Micheaux filmjeinek egy-egy jellegzetes karaktertípusára összpontosít: a kétkezi munkásra, a komikus negatív karakterre, és a példaszerű főhősre. Míg a fekete kétkezi munkás karakterét gyakran félrereprezentálták a korabeli fehér vagy fekete rendezők filmjeiben, Micheaux ábrázolása egyedülálló perspektívát kínál, megkérdőjelezve azokat a faji előítéleteket, amelyek a fekete férfiak dehumanizálására törekedtek. Ezzel szemben a komikus karakterek látszólag hasonlíthatnak a hagyományos sztereotípiákra és karikatúrákra, de Micheaux ezen karaktertípus újraértelmezésével megakadályozza, hogy puszta faji karikatúraként kategorizálhassák őket. Az utolsó vizsgált karaktertípus a példaszerű főhős, akit jellemzően hősies figuraként ábrázolnak, többnyire pozitív tulajdonságokkal. Micheaux ezen férfi főszereplőinek ábrázolása összetett és sokoldalú, kiemelve azokat a tulajdonságokat, amelyek hozzájárulnak egyéni és közösségi fejlődésükhöz, de azokat azokat a jellemhibákat is, amelyek akadályozzák fejlődésüket és hatással vannak a körülöttük lévőkre. Micheaux tehát nem idealizált módon mutatja be ezeket a karaktereket; nem utópisztikus alakok ők, hanem valósághűen ábrázolt egyének, akiknek hibái fejlődést és változást követelnek tőlük—akárcsak a fekete közösség bármely más tagja esetében.The dissertation titled “Uplift vs. Stereotyping: the Representation of Male Social Roles in Oscar Micheaux’s Films Between 1920 and 1939” examines the portrayal of black male characters in African American filmmaker Oscar Micheaux’s silent and sound films (1920-1939). The main contention of the dissertation is that Micheaux infused these male characters with a spirit of resistance in accordance with his broader goal of racial uplift. His nuanced depictions reflect a deep understanding of the social, economic, and existential challenges faced by the black community during that era. The dissertation is divided into four main chapters (excluding the introduction and the conclusion), the first of which explores the cinematic portrayal of black male characters in films by both white and black filmmakers before 1919, as well as examining the historical and socioeconomic factors that shaped racial and gender identities for both white and black men during that period. Each of the subsequent three chapters focuses on a distinct character type in Micheaux’s films: the hard-working laborer, the comical “villain,” and the leading man. While the character type of the black hard-working laborer was often misrepresented in contemporary films by both white and black filmmakers, Micheaux’s portrayal offers a distinct perspective on black masculinity, challenging the racial biases that sought to dehumanize black men. By contrast, the comic characters may initially resemble traditional stereotypes and caricatures, but Micheaux’s re-appropriation of this character type prevents them from being easily categorized as mere racial caricatures. The final character type is the leading man, typically portrayed as a larger-than-life protagonist with predominantly positive traits. Micheaux’s portrayal of these male leads is complex and multifaceted, highlighting both the qualities that contribute to their personal and communal progress and the flaws that hinder their development and affect those around them. By acknowledging their weaknesses, Micheaux refuses to present these characters in an idealized manner; they are not utopian figures, but realistically portrayed individuals whose flaws demand growth and change—just like any other members of the Black community.196enafroamerikai filmfilmtörténettársadalmi felemelkedéstársadalmi nemek ábrázolásamaszkulinitásAfrican American cinemacinematic historyrace filmracial upliftgender representationmasculinityIrodalom- és kultúratudományokBölcsészettudományok