Fazekas, FlóraMalmos, Dóra2012-03-292012-03-292012-03-292012-03-29http://hdl.handle.net/2437/1265382011. április 25.-e, a magyar alkotmányozás és a húsvéti feltámadás ünnepe. A kettő egymásba nőtt, a népszerű megnevezés szerint Magyarország mostani alaptörvénye Húsvéti Alkotmányként írja be magát az ország történelmébe és a köztudatba. Magyarország új Alkotmányának tervezetét 2011. március 14.-én nyújtottak be a Parlamentnek és 2011. április 18.-án fogadta el az Országgyűlés. A 2012. január 1.-jén hatályba lépő új Alaptörvénnyel, hazánk megválik a szovjet mintára elfogadott 1949-es alkotmánytól, több mint húsz évvel a rendszerváltozás után. Nem csupán új Alkotmányunk, hanem az Alkotmány védelmének legfőbb szerveként működő Alkotmánybíróságról is új, sarkalatos törvény született 2011-ben. A szakdolgozatom témája az Alkotmánybírósághoz kapcsolódik. Ez az a testület, amely minden demokratikus jogrendszerben kiemelkedő jelentőséggel bír. Dolgozatomban a testület feladat – és hatásköreit tárgyalom, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény elemeit összevetve a 2011-ben elfogadott új jogszabályok, azaz a 2012. január 1.-jén hatályba lépő Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény pontjaival. A dolgozatom az Alkotmánybíróság legfőbb feladat- és hatásköreit és ezen hatáskörök változásait tárgyalja, az egyéb hatáskörökkel nem foglalkozik. A szakirodalmi monográfiák és tanulmányok mellett, a Velencei Bizottság és a Helsinki Bizottság véleményei is említésre kerülnek. Mielőtt témámra rátérnék, tennék egy kis kitekintőt az alkotmánybíróságok kialakulásának története felé.46hualkotmánybíróságalaptörvényDEENK Témalista::Jogtudomány::Alkotmányjog