Bitskey, IstvánTamás, AttilaBitskey, IstvánTamás, Attila2010-10-142010-10-141984963 471 360 20562-2867http://hdl.handle.net/2437/99491Előszó (A kérdés itteni megfogalmazásának közvetlen előzményei. Megközelítési nehézségek és lehetőségek) 6. 1. Előzetesen tisztázást kívánó szóhasználati kérdések (Szóhasználati eltérések elméleti kulcsszavak — "Jelentés", „információ", „kommunikáció" — esetében. Kognitív jelentés, vagy hatás? Ismeret- vagy hatástovábbítás?) 7-15. 2. A beszélés és a nyelv kialakulása — kitekintve a művészetek keletkezésére. (Beszédkeletkezés előtti helyzet: fizikai, kémiai, biológiai hatások—kölcsönhatások rendszere, mozgást előidéző, illetve belső állapotot befolyásoló szerepük. Közvetítő közeg kialakulása: állatok egymást-befolyásolása hangok segítségével; elijesztés, hívás, közös mozgásra késztetés. Ennek alkalmassá tevése differenciáltabb mozgási és viselkedési változatok kialakítására — egy magát emberré formáló lény által. A beszélés alapfunkcióinak megmaradása a későbbi fejlődésben. A beszélés alakulása folyamán születő fölfedezés: a tetszőlegesen konvencionalizálható jelérték. A jelértékek fölhasználásának elterjedése, idővel „tiszta" - matematikai, kémiai stb. — jelrendszerek kialakítása. Jelrendszer-szerűség az emberi beszédben ill. a nyelvben. - A „kód" szó értelmezésének kérdései: törvényszerűség, képlettel való leírás vagy jelkulcs?) 16-38. 3. A beszélés mint cselekvés vagy viselkedés — és az újabb kutatások (Futólagos történeti áttekintés: Humboldttól Bühleren és Wittgensteinen át Hayakawa, Greenberg, Sapir, a beszédaktuselmélet, a pszicholingvisztika és a marxista nyelvfilozófia képviselőinek ide kapcsolódó nézetei fölött. Rejtett felszólítás a kijelentő mondatok jelentős részében és a kérdésekben.) 39-50. 4. További antropológiai kitekintések. A kapcsolatteremtés alapkérdései (Az ember mint cselekvő lény, a megismerés mint a cselekvés irányát növekvő mértékben befolyásoló tényező — ugyanakkor: rendszeres döntési kényszer részleges ismerethiányban. Külső „beprogramozások" – előzetes célmeghatározások — hiánya. Külső energiaellátás hiánya — társas kapcsolatok szerepe az energia-újratermelésben. A nyelvi rendszert felhasználó beszédfolyamatok ill.-tevékenységek komplex szerepe) 51-69. 5. Az osztatlan jelentés funkció — és felbontásának lehetőségei (A Jelentés" szó eltérő, ill. tág értelmezésű használata: Jelentés" mint a közvetlen észlelésen túli viszonylag állandó, viszonylag lényeges, különböző természetű pszichikai hatások együttese. Ezen belül: a szavak jelölő és funktor-szerepe, a felszólítás- és közlés egységek értelme. - A hírközlő és tudományos nyelv ismeretmegfogalmazó, a beszélt és a műalkotásban használt nyelv komplex szerepe: részvétele az energiaindukálásban és az ismeretmegfogalmazásban: a beállítódás meghatározásában.) 70-83. 6. Szempontok a nyelvi műalkotások jelentésének megközelítéséhez (A nyelvi műalkotás mint általában legalább egy felszólítás- illetve közlésegységet magában foglaló, művészi törvények szerint is elrendezett, komplex jelentésű nyelvi szerkezet. „Változtasd meg élted!" A műalkotás mint tevékenységet tárgyiasító, energiákat „sugárzó", beállítódást befolyásoló objektum. A művészi jelentés emberre vonatkoztatottsága. A művészi jelentés rugalmassága" 84-118.huBook118