Novotniné Dankó , GabriellaVincze, BoglárkaSzabó-Angyal, Eszter2025-06-042025-06-042025https://hdl.handle.net/2437/390835Az OPU-ICSI eljárások alapvetően csökkent fertilitású kancák esetében jelentenek megoldást, melyek nem képesek vemhesülni vagy életképes embriót produkálni standard tenyésztési módszerek segítségével. Ezek az technikák rendkívül költségesek, így nem hanyagolható el az eljárást megelőzően a donor kancák megfelelő szelekciója. Az anti-Müllerian hormon (AMH) egy olyan potenciális reprodukciós biomarker, mely az előbb említett szelekciós folyamatot segítheti elő. Sokszor azonban ezekre a beavatkozásokra már nincs lehetőség a kanca váratlan elhullása miatt. Számos esetben előfordul, hogy a tulajdonos az érzelmi kötődése vagy a kanca kimagasló genetikai értéke és/vagy sportteljesítménye okán még csikót szeretne nyerni elpusztult kancájától. Erre egyetlen lehetőség adódik, a post mortem végzett OPU-eljárás. PhD munkám első fázisában vágóhídon post mortem kinyert petefészkekből végeztem petesejt-kinyerést. A petefészkek megfelelő előkészítését követően első ízben minden látható follikulusból aspiráltam a tüszőfolyadékot tű és fecskendő segítségével. Annak érdekében, hogy maximalizáljam a kinyerési rátát, az aspirált tüszőket ezt követően szikepengével megnyitottam és csontkaparó kanállal végigkapartam a tüszők belső, granulosa sejtes rétegét. Majd a petefészket felszeleteltem szikepengével annak érdekében, hogy a belső állományban elhelyezkedő tüszőknél is el tudjam végezni az előbbi eljárásokat. Tehát összességében elmondható, hogy a szakirodalomban is leírt technikák ötvözésével egy kombinált eljárást alkalmaztam. Ezt követően értékeltem a petesejt kinyerési rátát, valamint a kinyert COC-ek morfológiai jellemzőit. Összesen 268 tüszőt aspiráltam, 103 petesejtet nyertem ki, így a petesejt-kinyerési ráta 38,4% volt. Legnagyobb számban (51%) olyan petesejteket tudtam kinyerni, melyeket négynél több sejtrétegben öveztek a kompakt módon elrendeződő kumulusz sejtek. A kutatás második felében az AMH-val kapcsolatos vizsgálatokat 3 különböző állományban, 3 típusát tekintve is eltérő fajtánál (lipicai, Welsh póni, magyar hidegvérű) végeztem. A kancák szaporodásbiológiai ultrahangvizsgálatának keretében megszámoltam a petefészkeken látható tüszőket, azokat méret szerint osztályoztam, majd vért vettünk az állatoktól AMH-szint mérés céljából. A hormonszint-mérést a Welsh póni és magyar hidegvérű kancáknál vér biokémiai vizsgálatokkal egészítettem ki. Az anti-Müllerian hormon koncentrációja az összes vizsgált kancára nézve 0,07 és 8,21 ng/ml között változott, a medián érték 1,64 ng/ml volt. Az átlagos AMH-koncentráció a középkorúaknál (6–15 éves) 2,32 ng/ml, idős (15 év feletti) kancáknál 1,94 ng/ml, az összes állatra nézve pedig 2,09 ng/ml volt. Az idős kancák csoportjánál, az idős Welsh póniknál, valamint az idős lipicai kancáknál szignifikáns korreláció mutatkozott az állatok életkora és az AMH-szintek között (p = 0,001; p = 0,01; p = 0,01). Az összes kancára nézve azt az eredményt kaptam, hogy a nagyméretű tüszők (>20 mm) összesített száma és az AMH-szint között szignifikáns korreláció állt fenn (p = 0,01). Hasonló megfigyelésre jutottam az idős (15 év feletti) kancák csoportjánál (p = 0,03), míg a középkorú kancáknál statisztikailag nem volt igazolható az összefüggés. Érdekes volt számomra, hogy lipicai kancáknál viszont nem csak a nagy tüszők összesített száma és az AMH-szint között (p = 0,02), de a közepes tüszők összesített száma, valamint az összes tüszőszám és az AMH-szint között is szignifikáns korreláció állt fenn (p = 0,02; p = 0,03). A magyar hidegvérű kancáknál azonban egy esetben sem tapasztaltam szignifikáns korrelációt. A vizsgált biokémiai paraméterek (alkalikus-foszfatáz, gamma-glutamil-transzferáz, foszfor, karbamid, kreatinin, koleszterin, triglicerid, magnézium, kálium) és az AMH-koncentrációja között azonban sem a póni, sem a hidegvérű kancáknál nem tudtam megállapítani statisztikailag alátámasztott összefüggést.OPU-ICSI procedures are essentially a solution for mares with reduced fertility that are unable to conceive or produce a viable embryo using standard breeding methods. These techniques are extremely costly, so proper selection of donor mares prior to the procedure cannot be neglected. The anti-Müllerian hormone (AMH) is a potential reproductive biomarker that can facilitate the aforementioned selection process. In many cases, however, these interventions are no longer possible due to the unexpected death of the mare. In many cases, the owner may wish to obtain a foal from a dead mare because of emotional attachment or because of the mare's outstanding genetic value and/or sporting performance. The only way to do this is by a post mortem OPU procedure. In the first phase of my PhD work, I performed oocyte retrieval from ovaries extracted post-mortem in a slaughterhouse. After proper preparation of the ovaries, I first aspirated follicular fluid from all visible follicles using a needle and syringe. In order to maximize the recovery rate, the aspirated follicles were then opened with a scalpel blade and scraped through the inner granulosa cell layer of the follicles with a bone curette. I then sliced the ovary with a scalpel blade in order to be able to perform the same procedures on the follicles located in the inner ovarian lining. So, overall, I have used a combination of techniques described in the literature to produce a combined procedure. I then evaluated the oocyte recovery rate and the morphological characteristics of the extracted COCs. A total of 268 follicles were aspirated and 103 oocytes were retrieved, resulting in an oocyte retrieval rate of 38,4%. The highest percentage (51%) was obtained from oocytes with more than four cell layers surrounded by compactly arranged cumulus cells. In the second half of the research, I carried out AMH studies in 3 different flocks of 3 different breeds (Lipizzaner, Welsh pony, Hungarian Coldblood). The mares were subjected to reproductive biology ultrasound scans to count the number of follicles visible on the ovaries, classify them according to size and then blood was taken from the animals to measure AMH levels. I supplemented the hormone measurements with blood biochemistry tests in Welsh pony and Hungarian Coldblood mares. The concentration of anti-Müllerian hormone varied between 0,07 and 8,21 ng/ml for all mares tested, with a median value of 1,64 ng/ml. The mean AMH concentration was 2,32 ng/ml for middle-aged mares (6-15 years), 1,94 ng/ml for old mares (over 15 years) and 2,09 ng/ml for all animals. In the group of old mares, old Welsh ponies and old Lipizzaner mares, there was a significant correlation between the age of the animals and AMH levels (p = 0,001; p = 0,01; p = 0,01). For all mares, I found that there was a significant correlation between the total number of large follicles (>20 mm) and AMH levels (p = 0,01). I found a similar observation for the group of older mares (over 15 years) (p = 0,03), while the correlation was not statistically confirmed for middle-aged mares. It was interesting to me that in Lipizzaner mares, however, there was a significant correlation not only between the total number of large follicles and AMH level (p = 0,02), but also between the total number of medium follicles and the total number of follicles and AMH level (p = 0,02; p = 0,03). However, I did not find a significant correlation in the Hungarian Coldblood mares. I also could not find a statistically supported correlation between the biochemical parameters studied (alkaline phosphatase, gamma-glutamyl transferase, phosphorus, urea, creatinine, cholesterol, triglyceride, magnesium, potassium) and AMH concentrations in either the pony or the Hungarian Coldblood mares.121hupetesejt-kinyerés, post mortem, petesejt-kinyerési ráta, OPU, AMH, szaporodásbiológiai ultrahang-vizsgálat, tüszőszám, Lipicai, magyar hidegvérű, Welsh póni, vér biokémiai paraméterekoocyte retrieval, post mortem, oocyte recovery rate, OPU, AMH, reproductive ultrasound, follicle count, Lipizzaner, Hungarian Coldblood, Welsh pony, blood biochemical parametersPhD, doktori értekezésÁllattenyésztési tudományokAgrártudományok