2021-06-302021-06-30http://hdl.handle.net/2437/319516The criminal act included in Subsection 1 Section 420 of Act C of 2012 on the Criminal Code (hereinafter referred to as Criminal Code) is the only one in the entire Criminal Code where the disposition includes the public procurement procedure as an element of the criminal act. In spite of this, further punishable criminal acts may be associated with the public procurement procedure which are inevitably committed or  completed in terms of the legal stadia of the crime, provided that any criminal relationship is established between the parties when public funds are allocated during the course of a tendering procedure. The non-exhaustive examples of the – examined – conduct subject to proceedings show that the basis of an unfair public procurement procedure is the committing of any of the corruption criminal offenses, and then, after the public procurement procedure had been concluded, the felony of agreement in restraint of competition will constitute the criminal act without prejudice to the ne bis in idem principle, i.e. the criminal act specified in Subsection (1) Section 420 of the Criminal Code is not the definition of public procurement corruption. In order to verify this, I will outline what I personally understand as public procurement corruption. The primary aim of the study is to support the argument that the delict referred to above is unable to fulfil the intention of the legislator, namely decreasing public procurement corruption. As a secondary focus,  the reasons behind the necessity of a new criminal act are referred to.A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 420. § (1) bekezdésében foglalt törvényi tényállás az egyedüli az egész büntető kódexben, amelynek diszpozíciójában tényállási elemként szerepel a közbeszerzési eljárás. Ennek ellenére, a közbeszerzési eljáráshoz további, olyan büntetni rendelt tényállások is társíthatók, amelyek szükségszerűen megvalósulnak, befejezetté válnak stádiumtani szempontból, ha az állami közpénzek pályáztatás során történő kiosztásakor megjelenik a felek közötti bűnös kapcsolat. A teljesség igénye nélküli vizsgált, eljárásbeli magatartásokból kitűnik, hogy egy nem tisztességes közbeszerzési eljárás alapja valamely korrupciós bűncselekmény elkövetése; majd a lezárt közbeszerzési eljárás után, a ne bis in idem elvének sérelme nélkül válik tényállásszerűvé a versenyt korlátozó megállapodás bűntette, azaz a Btk. 420. § (1) bekezdésében rögzített tényállás nem azonos a közbeszerzési korrupció fogalmával. Ennek igazolására felvázolom, hogy mit értek közbeszerzési korrupció alatt. Tanulmányomban arra törekszem elsődlegesen, hogy alátámasszam, a hivatkozott deliktum nem képes betölteni azt a jogalkotói célt, hogy a közbeszerzési korrupciót visszaszorítsa; másodlagosan egy új törvényi tényállás szükségességének okaira is kitérek.application/pdfCopyright (c) 2019 Pro Futuroközbeszerzési csalásközbeszerzési korrupcióközbeszerzési eljárásversenyt korlátozó megállapodásspeciális elkövetési magatartásokspeciális elkövetőkcriminal actpublic procurementpublic procurement corruptionne bis in idem principleinfo:eu-repo/semantics/article