Lajos, VeronikaKohut-Ferki, Julianna2025-11-042025-11-042025https://hdl.handle.net/2437/398441Az értekezés témája az etnicitáskutatások egyik központi kérdése, a szociokulturális társadalom gyors változása során a különböző identitások szituatív újra értelmezési stratégiái, jelen munka esetében a kárpátaljai Beregdéda komplex, magyar-ukrán-cigány interetnikus viszonyokkal jellemezhető szociokulturális környezetének értelmezése, a lokális társadalomban élők szituatív határképződési folyamatainak vizsgálata. A kutatás célkitűzése annak vizsgálata, hogy a Beregdédán együtt élő magyar, cigány és szláv lakosság esetében mikor és milyen alkalmakkor bír jelentőséggel a más etnikumoktól való elkülönülés vagy a sajáttal történő azonosulás. A doktori disszertáció megírásához szükséges anyag egyrészt a történeti antropológia módszerét alkalmazó diakron kutatást jelenti, másrészt a kézirat alapját adó szinkron kutatást, a 2015-2016 között végzett etnográfiai terepkutatást. A szláv etnikumú telepes családok Beregdédára költözése, az etnikai arányok megváltozásával, egy meghatározó makrotársadalmi eseménye a lokális életvilág ukrán-magyar-cigány együttélésének. A dolgozat egyik eredményének tekinthető, hogy a lokális emlékezetben fennmaradó betelepítés eseménye a múltban, egy lehetséges gyakorlati funkciókkal bíró ismeret az idegennel való találkozás kezelésére a jelenben. Az etnikai hovatartozás alapján tett különbségtétel gyakran a vallás, nyelv, a szomszédsági viszonyok, a munka világában tesz szert jelentőségre. Az idegen viszonyrendszerében és a vegyes házasság intézményében formálódik. A dolgozatban bemutattam, hogy a vallási elkülönböződés bár jelentős, az élet mindennapjaiban a közösség normái többé-kevésbé lehetővé teszik az átjárást. A különböző egyházak közösen szervezett (ökumenikus) alkalmainak hiányát az egyházak vezetőinél felülírja a kötődés a lokalitáshoz. A vallásválasztás egyrészt a lokális társadalomban elterjedt mintákat követi, másrészt a különböző társadalmi, gazdasági érdekek mentén, a döntési helyzetekben a makrotársadalmi folyamatokra reagál. A dolgozat további eredménye, hogy a beregdédaiak lokális identitása összefügg a szomszédságban megélt otthonosság érzetének kialakulásával a településen. Az etnikumok közötti kapcsolatok elmélyülését, a sztereotípiák árnyalását, az együttélés pozitív empirikus élményét sok esetben a szomszédsági viszonyban megélt aktív találkozások sora segítette elő. Ugyanakkor a személyes tapasztalat útján szerzett ismeretek az etnikumokról csak egy kivételt jelentenek az általánosan elterjedt sztereotípiákkal szemben, azok megdöntésére nem elegendőek. A dolgozat további eredményei között mutatható fel, hogy a lokális társadalomban a munka értelmezése, a magyar-ukrán-cigány munkavégzés lehetőségei és alkalmai szociokulturális keretek között fogalmazódnak meg. A cigányság és a többségi társadalom munkavégzésének ismert kortárs sajátossága, hogy a cigányok törekszenek a patrónus-kliens viszonyból kilépni és a többségi társadalom tagjai ezt igyekeznek megakadályozni. A cigányok kilépésre tett kísérleteit az alárendelt pozícióból a többségi társadalomban élők a munkakerülés vádjával igyekeznek visszafordítani. A makrotársadalmi eseményekkel összefüggésben a magyar nyelvtudásban a lokális társadalomban élők egyaránt esélyeket és jólétüket növelő funkciókat látnak. Ezzel egyidőben megfigyelhető az „igaz ukrán” identitás megkérdőjelezése, valamint az ukrán nyelvtudás hiányának indokával megfogalmazott magyar identitás eredetiségének kiemelése. A terepkutatás idején, 2015 tavaszán az orosz-ukrán háborús konfliktusok növelték az esélyét a különböző etnicizáló, sztereotip értelmezéseknek. Ezzel egy időben az idegen nyaralók Beregdédára érkezése a lokális társadalomban élő ukránok, magyarok és cigányok kapcsolatának megerősödéséhez, egységfrontba rendeződéséhez vezetett. Ugyanakkor a másság megfogalmazása és értelmezése nem a 2014-es orosz-ukrán háborús eseményekkel és annak lokális hatásaival kezdődik. A helyieknek megvannak a stratégiái és gyakorlataik, hogy megbirkózzanak az idegenek jelenlétével. Ennek egy lehetséges eseménye a múltban történt betelepítés és az egy házban élés emlékezete a településre érkező szláv családokkal. Míg Beregdédán a cigány és más etnikumok közötti vegyes házasság nem jellemző, addig az ukrán-magyar vegyes házasságokban születő döntési stratégiák a makrotársadalmi körülményekhez alkalmazkodva, a család bonyolult szempontrendszerét figyelembe véve szerveződnek. Az ukrán-magyar vegyes házasság elterjedése, a többes kötődések szövevényes, mikroszintű hálója megkérdőjelezi a negatív etnikai különbségtételt. / The topic of the dissertation is one of the central issues of ethnicity studies, the strategies of situational reinterpretation of different identities in the rapidly changing sociocultural society. In the case of the present work the interpretation of the sociocultural environment of Beregdéda in Transcarpathia, characterized by complex Hungarian-Ukrainian-Gypsy interethnic relations, and the examination of the processes of situational boundary formation of the people living in the local society. The aim of the research is to investigate when and on what occasions the separation from other ethnic groups or the identification with the own ethnicity is significant for the Hungarian, Gypsy and Slavic population living together in Beregdéda. The material for the doctoral dissertation consists of both diachronic research using the method of historical anthropology and synchronous research, the ethnographic fieldwork conducted in 2015-2016, which forms the basis of the manuscript. The migration of settler families of Slavic ethnicity to Beregdéda, with the change in ethnic proportions, is a defining macro-social event in the Ukrainian-Hungarian-Gypsy coexistence of the local lifeworld. One of the results of the dissertation is that the event of resettlement in the past, which persists in local memory, is a knowledge with potential practical functions for dealing with the encounter with the stranger in the present. Distinctions based on ethnicity often gain significance in the world of religion, language, neighbourhood relations and work. It takes shape in the system of relations with the stranger and in the institution of mixed marriage. In my work, I have shown that although religious separation is significant, transitions in everyday life are more or less allowed by the norms of the community. The absence of jointly organized (ecumenical) occasions of the different churches is overridden by the attachment of church leaders to localism. On one hand, the choice of religion follows the patterns of local society, and on the other, it responds to macro-social processes in decision-making situations along various social and economic interests. Another result of the dissertation is that the local identity of Beregdéda residents is related to the development of a sense of homeliness experienced in neighborhood in the settlement. In many cases, the deepening of inter-ethnic relations, the nuancing of stereotypes and the positive empirical experience of living together were facilitated by a series of active encounters in the neighborhood. However, the knowledge of ethnicities gained through personal experience is only an exception to the prevailing stereotypes and is not sufficient to overturn them. Further findings of the dissertation show that the interpretation of work in the local society, the opportunities and occasions of Hungarian-Ukrainian-Gypsy work are formulated within socio-cultural frameworks. A well-known contemporary characteristic of the working relations between the Roma and the majority society is that the Roma strive to leave the patron-client relationship and the members of the majority society try to prevent this. The attempts of the Gypsies to leave the subordinate position are reversed by the members of the majority society through accusations of work avoidance. In the context of macro-social events, Hungarian language skills are seen by people in the local society as both a source of opportunities and a source to increase their well-being. At the same time, there is a questioning of the “true Ukrainian” identity and an emphasis on the originality of the Hungarian identity as a reason for the lack of Ukrainian language skills. At the time of the fieldwork, in the spring of 2015, the Russian-Ukrainian war conflicts increased the chances of different ethicizing, stereotypical interpretations. At the same time, the arrival of stranger vacationers in Beregdéda led to a strengthening of relations between Ukrainians, Hungarians and Gypsies in the local society, and to a unification of them. However, the formulation and interpretation of otherness does not begin with the 2014 Russian-Ukrainian war and its local effects. Locals have their own strategies and practices to cope with the presence of strangers. One possible manifestation of this is the memory of past resettlement and living in the same house with Slavic families arriving in the settlement. While mixed marriages between Gypsies and other ethnicities are not typical in Beregdéda, the decision-making strategies in Ukrainian-Hungarian mixed marriages are organized in accordance with macro-social circumstances and taking into account the complexity of the family. The spread of Ukrainian-Hungarian mixed marriages and the intricate, micro-level network of multiple attachments call into question negative ethnic differentiation.217huKárpátalja, Beregdéda, szituatív határképződés, etnicitás, etnikai, vallási, lokális identitás, szomszédsági viszony, szociokulturális idegen, vegyes (etnikai, vallási) házasság, magyar-ukrán-cigány együttélés / Transcarpathia, Beregdéda, situational boundary formation, ethnicity, ethnic, religious, local identity, neighbourhood relations, socio-cultural alien, mixed (ethnic, religious) marriage, Hungarian-Ukrainian-Gypsy coexistencePhD, doktori értekezésNéprajz és kulturális antropológiai tudományokBölcsészettudományok