Nagy, LászlóSimándi, ZoltánKajdi, Róbert2010-05-102010-05-102010-05-102010-05-10http://hdl.handle.net/2437/95949A fejlődésbiológia hosszú időn át megválaszolatlan kérdése volt, hogy egy adott irányba elkötelezett sejt vajon elveszti-e azon képességét, hogy más típusú sejtekké alakuljon. Gurdon 1950-es évek végén végzett béka-kísérletei rámutattak arra, hogy a még terminálisan differenciálódott sejtek is rendelkeznek mindazon információval, amely egy új egyed létrehozásához szükséges. Az elmúlt években ismertté vált, hogy a sejtek sorsának alapvető meghatározó elemei a transzkripciós faktorok, melyek célgénjeik transzkripciójának szabályozásán keresztül befolyásolni képesek azokat. Megfigyelték, hogy bizonyos transzkripciós faktorok expressziójának befolyásolásával egy sejt képes lehet a transzdifferenciációra, vagyis egy adott irányba elkötelezett sejtből egy másik irányba elköteleződött sejt létrehozására. Az alapkutatás és a jövőbeni terápiás célú alkalmazás szempontjából 2006-ban a Yamanaka munkacsoport eredményei jelentős áttörést hoztak, akik már egy differenciálódott sejttípusba (embrionális és felnőtt egérből származó fibroblaszt sejtek) négy meghatározott transzkripciós faktor visszajuttatásával (Oct3/4; Sox2; Klf4; c-Myc) embrionális őssejt morfológiájú sejtkolóniákat hoztak létre. Ezek a sejtek epigenetikai, génkifejeződési és funkcionális vizsgálatokkal igazoltan is egyeztek az embrionális őssejtek tulajdonságaival, ezért indukált pluripotens őssejteknek (iPS) nevezték el őket. Később számos kutatócsoport hozott létre egér és humán iPS-t más és más génbeviteli eljárásokkal, próbálva csökkenteni a genetikai beavatkozás mértékét. A terápiás célú alkalmazásokhoz elengedhetetlen, hogy visszafordítható genommódosítás segítségével hozzunk létre iPS-t. Kísérleteimben egy, az erre a célra potenciálisan alkalmas, transzpozon alapú rendszert teszteltem és jellemeztem. Egér embrionális fibroblasztok izolálását követően a Sleeping Beauty transzpozon rendszer segítségével, transzfekcióval vittem be a sejtekbe a transzkripciós faktorokat. Már 5-6 nap után morfológiai változások jöttek létre. A transzfekciót követően 10-12 nap múlva embrionális őssejtekhez hasonló morfológiát vettek fel a kolóniák. Ekkor történt meg a kolóniakiválasztás és felvétel, majd a dajkasejtrétegre (mitomycin C-vel osztódásában gátolt SNL immortalizált fibroblaszt sejtek) helyezés. Jellemzésük részeként vizsgáltam a kolóniákat őssejtekre jellemző génekre. Az indukált pluripotens őssejtek mRNS (Nanog, Oct3/4) és fehérje szinten is (SSEA-1, Oct3/4, alkalikus foszfatáz aktivitás) hasonló értékeket mutattak az R1 embrionális egér őssejtvonalban mértekkel. Eredményeink azt mutatják, hogy a transzpozon szakasz, transzpozáz enzim általi későbbi kivágásával, ez a rendszer alkalmas lehet a genommódosítást nélkülöző őssejt terápiák megalapítására.46huindukált pluripotens őssejtektranszpozonDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Molekuláris biológiaDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Biokémia