Varga, Sámuel ZsoltSzabó, József István2019-11-062019-11-062019-09-11http://hdl.handle.net/2437/275775Az utóbbi években egyre gyakrabban lehet látni még mindig zöldellő tuják és fák szomszédságában elsárgult buxusbokrokat, amik úgy néznek ki, mintha elszáradtak volna (VARGA, 2016). Az elszáradást sokan hosszú ideig valamilyen betegség vagy vegyszer következményének gondolták (SZABÓ, 2015). A kártétel valódi okát Európában először Németországban a Rajna vidékén fedezték fel. (VÉTEK, 2016) A kártételt egy, a puszpáng (buxus) fajain megfigyelt, Kelet- és Dél-Ázsiából származó selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) nevű rovar okozta. A kártevő faj nagy valószínűséggel peteként, vagy fiatal hernyó formájában kerülhetett be az európai kontinensre, ahonnan kiindulva megkezdhette rendkívül agresszív terjeszkedését (CSÓKA–HIRKA, 2015). Dolgozatom elsődleges céja a Debreceni Köztemető és az ebesi házam udvarán lévő kártétel dokumentálása. A célfaj kártételének dokumentálására két, egymástól független módszert alkalmaztam. Az első egy kis egyedszámú izolált mintaterület hosszútávú nyomonkövetése. Ennek célja az éves állományváltozás identifikációja a kártétel változásának tükrében. A második módszer egy invazív mintavétel, amelyet egy nagyobb, több fragmentumból álló buxus populáción keresztül vizsgáltam. A módszer célja, hogy az adott tárgyéven belül mikor tetőzik a selyemfényű puszpángmoly kártétele, amely alapján hatékony kezelési módszer javasolható az állomány visszaszorítására. Állományfelméréseimet két helyszínen, az ebesi házam elülső udvarán és a nagyerdei Debreceni Köztemetőben végeztem. Az állományfelmérések során felmért buxusegyedeknek egyedi (számokból és betűkből álló) azonosítót adtam, leírtam a károkozó által való érintettségét, rögzítettem a helyét és legalább egy fotót készítettem róla. Az állományfelmérés eredményeket a helyszínen jegyzetfüzetbe és térképekre rögzítettem. A jegyzetfüzetbe és térképre rögzített állományfelmérések eredményeit az otthoni gépemen Excel-táblázatokba rögzítettem, majd az összesített eredményekről oszlopdiagrammokat készítettem. Az terepi munka során összesen 341 buxusegyedet mértem föl. A 341 felmért egyedből 6 egyedet az ebesi házam udvarán, 335 egyedet a Debreceni Köztemetemőben mértem föl. A vizsgálat végén 341 egyedből 192 egyed számított károsítottnak. 192 károsított egyedből 4 egyed az ebesi házam udvarán, 188 Debreceni Köztemetőben helyezkedett el. A károsított egyedek között gyakoribbak voltak a nagyobb és idősebb méretű egyedek, mint a fiatalabb és kisebb méretű egyedek. A károsítás mértéke folyamatosan növekedett, és a kora őszi időszakban volt a legmagasabb. A selyemfényű puszpángmoly elleni védekezés csak a megfelelő odafigyelés mellett lehet sikeres. A védekezési módszerek közül a permetezés az ellene való leghatásosabb védekezési módszer. A permetszerek közül a Mospilan és a Decis számít a leghatékonyabb permetszernek.33hubuxusinvazívkártevőCydalima perspectalisDEENK Témalista::KörnyezettudományokDEENK Témalista::Biológiai tudományok