2008-12-202008-12-209630582341http://hdl.handle.net/2437/73287A modern gazdaságelméletben alkalmazott módszerek és gazdasági elemzések eszköztára a 20. század végére rendkívüli módon kiszélesedett. Leginkább a matematikai és statisztikai módszerek terjedtek el és fejlődtek tovább, közgazdasági modelleken keresztül. A közgazdaságtan másik módszertani lehetősége a számítástechnika alkalmazása. A számítógépes modellezés folytán lehetőség nyílt olyan korlátozó feltételezések elhagyására, amelyek egy-egy korábbi modellt irreálissá tettek. Így az analitikus megoldások mellett megjelentek a numerikus megoldások. A jelen értekezés azonban nem általánosságban a numerikus módszerekkel, illetve ezek közgazdasági alkalmazásával, hanem ennek egy részterületével, a szimulációval foglalkozik. A vizsgálódás középpontjában minden esetben valamilyen gazdasági modell áll, amelynek vizsgálatára - nagyon sok esetben az analitikus módszerek mellett - numerikus módszereket használunk. Alapesetben egy gazdasági modell nem bonyolult, így analitikusan is lehet tanulmányozni. A szimulációra abban az esetben van szükség, amikor az egyes feltételezések feloldása, illetve a modell dimenziójának növelése annyira megnehezíti a feladatot, hogy annak "kézi" kiszámolása lehetetlenné válik. Az értekezés azt mutatja be, hogyan lehet a szimulációs módszertant hatékonyan alkalmazni azokban az esetekben, amikor átléptük az analitikus módszerek határait.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibJPT336796bibJPT336796