2008-12-102008-12-109635478933http://hdl.handle.net/2437/53602Sade, a (Szodoma százhúsz napja) szerzője inkább az életét kockáztatja, semhogy elfogadja a vérpad terrorját. Szigorúan elválasztja a libertinizmus fantáziaszínpadát - ahol mindent szabad, a kegyetlenség pedig az élvezet nélkülözhetetlen hozzávalója - a világ többi részétől - és az önéletrajzi síktól (ezért marad titokzatos író)... Ha úgy olvassuk Sade-ot, hogy figyelmen kívül hagyjuk az irodalom szabadságát, öntörvényűségét, és ha nem tartjuk folytonosan szem előtt a gondolatmenetek erotikus irányultságát, akkor az élvezés bűvkörében mozgó észjárása alapján gonosztevőnek látjuk és akként is ítéljük el...http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ937040bibFSZ937040