Valuch, TiborBartók, Eszter2011-05-052011-05-0520112011-05-05http://hdl.handle.net/2437/105774A kutatásom alapfeltevése az volt, hogy egy kisebb településen is, mint például Sajólád, ahol tovább fennmaradnak a hagyományok, és a vallásosság is jelentős szerepet játszik az emberek életében, ugyanúgy jellemzőek az országosan is megfigyelhető általános tendenciák, melyek a házasságkötések alakulását befolyásolják. Ezek közé tartozik a házasságkötések számának csökkenő tendenciája, az ezzel párhuzamosan emelkedő válások száma, valamint az élettársi kapcsolatban élőké, továbbá a házasságkötések időpontjának egyre későbbi életkorra halasztódása. A témával kapcsolatos hipotézisemet házassági anyakönyvek adatainak vizsgálatával próbáltam alátámasztani, melyekből négy időszak házasságkötési adatait hasonlítottam össze (1925-1929; 1950-1954; 1975-1979; 2000-2004), valamint a házasságkötések körüli szokásokat is vizsgáltam. Összegezve a kutatásaimat elmondható, hogy az előzetes feltevésem beigazolódott. A szokásokat megismerve bebizonyosodott, hogy azok jelentősen átalakultak, leegyszerűsödtek az évtizede során, sok hagyományos elem elvesztette jelentőségét, kényelmesebbé, gyorsabban lebonyolíthatóvá váltak az események, és az előkészületek. A házasságok számában történő rohamos csökkenést is alátámasztották a házassági anyakönyvek adatai, miszerint Sajóládon is drasztikus volt ebből a szempontból a visszaesés, különösen az utolsó vizsgált periódusban. A házasságkötési életkor bizonyíthatóan egyre inkább kitolódik a falvakban is, a válások aránya is évről-évre emelkedik Sajóládon. A térbeli és a társadalmi endogámia jelentőségének csökkenését azonban nem tudtam egyértelműen bizonyítani.100huházasságkötésdemográfiaszokásokDEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológiano_restriction