Leleszi-Tróbert, Anett MáriaBagyura, MártonSzéman, Zsuzsa2023-02-212023-02-212022-12-22Magyar Gerontológia, Évf. 14 (2022): Konferencia Különszám , 98-100https://hdl.handle.net/2437/346256Elöregedő társadalmunkban az ellátórendszerek fokozódó terheltsége miatt erősödik a családtagok gondozási szerepe. Az idősgondozást végző családtagok (családi gondozók) helyzetét nemzetközi szinten évtizedek óta vizsgálják. A gondozás jelentős megterhelődést (burden) okoz, amely számos tényezővel összefüggő, komplex jelenség (Liu - Heffernan – Tan, 2020).   Káros fizikai és pszichés hatásokkal járhat, pl. csökkenő ellenálló képesség, izoláció, fizikai és pszichés kimerültség (Ducharme - Lebel – Bergman, 2001). Bár a családi gondozók száma jelentős hazánkban (500 ezer főre becsülik, Gyarmati, 2019), kevés rájuk vonatkozó vizsgálat zajlott (pl. Jeneiné Rubovszky, 2017, Patyán, 2018). 2018-as adatfelvételünk jelentős gondozási terheket igazolt (Tróbert - Széman, 2019).  A COVID-19 idején a kutatást folytatva (Tróbert – Bagyura - Széman, 2020) a pandémia negatív hatását tapasztaltuk a gondozási folyamatban.application/pdfcsaládi gondozók (family carers)megterheltség (burden)izolációcsaládi és baráti kapcsolatoktámogatottságfolyóiratcikkOpen AccessMagyar Gerontológiahttps://doi.org/10.47225/mg/14/Kulonszam/12185Magyar GerontológiaKulonszam14Gerontológia2062-3690