Chrappán, MagdolnaTarjányi, Nikolett2025-06-202025-06-202025-05-07https://hdl.handle.net/2437/393965Az alfa generáció tagjai egy olyan digitális környezetben nőnek fel, ahol a képernyő szinte minden élethelyzetben jelen van. Ennek következményeként a természettel való közvetlen kapcsolatuk sok esetben gyengébb, mint az előző generációké – leginkább városi környezetben. Kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a korábbi nemzedékek, ami főként a digitális eszközhasználat, az urbanizáció és a szervezett időbeosztás és a túlzott szülői aggodalom a szabadban játszástól következménye. Az azonban biztató, hogy kutatások szerint az alfa generáció kifejezetten nyitott a környezet- és természetvédelem témáira, és játékos, interaktív tanulási környezetekben (pl. tanösvény, természetiskola, gamifikált oktatás) kiválóan motiválható. Olyan pedagógiai programokkal, ahol a természet élményként, nem csak tananyagként jelenik meg, így ezzel a „zöld tanulással” például javítható a természethez kapcsolódás. Ráadásul több kutatás is bizonyítja, hogy a természetben töltött idő jótékony hatású – különösen figyelemzavaros vagy szorongó gyerekek esetén. Szakdolgozatomban a rövid, instant, de hatékony természet-kapcsolódási módot dolgoztam ki, hogy meg tudjam szólítani a pár órára természetbe érkező csoportokat is, hogy a mai, digitális kultúrában, ingergazdagon felnövő gyerekek is tudjanak kapcsolódni a természethez – ha csak rövid időre is.46 oldalhutermészetpedagógiatanösvénytermészetiskolatermészet-kapcsolódási módNeveléstudományBiológiai tudományokHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.