Czibere, IbolyaCseh, Ákos2021-05-192021-05-192021http://hdl.handle.net/2437/309927Szakdolgozatom témájának kiválasztását a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Fejlesztéspolitikai szakreferens szakirányú továbbképzés keretében oktatott Terület,- vidék-és településfejlesztési rendszerek című tantárgy keretében ismertetett Felzárkózási együttműködések támogatása elnevezésű kiemelt projekt keretében megvalósult digitális oktatási segédanyag ihlette. A digitális oktatási segédanyag bemutatása közben személyes tapasztalataim, gondolataim is előtérbe helyeződtek, visszagondoltam arra az időszakra, amikor Derecske Város Önkormányzatának TOP-5.2.1-15-HB1-2016-00010 azonosítószámú, „Közösségi Innovációval és Társadalmi Összefogással a Rehabilitált városrészért-Komplex fejlesztés az Ürgésben” című, valamint a TOP-4.3.1-16-HB1-2017-00006 azonosítószámú „Leromlott városi területek rehabilitációja Derecskén” című projektjeit készítettük elő, valósítottuk meg. Szakmai életutamat, a fenti projektek megálmodása és azok megvalósítása során rengeteg kudarc, ugyanakkor siker és tapasztalat övezete, ezért úgy döntöttem, hogy kísérletet teszek a témában elmélyedni és az oktatási segédanyag során bennem felmerülő kérdésekre választ adni saját projektjeim megvalósítását alapul véve. Dolgozatom feltett szándéka, hogy feltárja a szegregált településrészek felszámolására, a szegregátumok problémakörének megoldására hivatott komplex programot (TOP-5.2.1-15, TOP-4.3.1-16). Az első részben általánosságban kívánom bemutatni azt, hogy milyen körülmények, okok vezettek a szegregátumok kialakulásához országunkban, kutatási elemzésekkel, az általam felhasznált irodalom bemutatásán keresztül. Ez a rész képezné az első fejezetet, amely gyakorlatilag bemutatja Magyarország szegénységi mutatóit az Európai Unión belül. A szegénység témakörét járom körül. A második részben arról lesz szó, hogy Derecske Város Önkormányzata milyen intézkedésekkel próbálta a szegénység és a szegregáció problémáját enyhíteni, megoldani a megvalósult Európai Uniós források bevonásával. Ebben a fejezetben részletesen kívánom bemutatni személyes tapasztalataimat is, mind a projekt előkészítéséhez kapcsolódóan, mind a projektmegvalósítás szakaszában. Kitérek a célcsoport megszólítására, a célcsoport motiváltságára, nehézségekre és a projekt konkrét tevékenységeire. A dolgozatom harmadik fejezetének az lesz a középpontjában, hogy az előttünk álló programozási időszak fejlesztési pályázatai milyen további lehetőségeket kínálnak. Derecske Város Önkormányzatának milyen elképzelései vannak a már megvalósult projektek tapasztalatait figyelembe véve? Hogyan folytassuk a jó gyakorlatokat, hiszen szakdolgozatom címében is megjelenik a mottó, „Együtt könnyebb”. Összegezve betekintést nyerhetünk Derecske Város Önkormányzatának azon projektjeibe, melyek szakmai kidolgozottságában és megvalósításában is igyekeztek ezt az igencsak súlyos problémát enyhíteni, rámutatva arra, hogy társadalmi összefogással, szerepvállalással, közösségépítéssel mi mindent érhet el az ember. Célom az, hogy a jó gyakorlatok ismertetésével másokban is hasonló célok fogalmazódjanak meg, gondolkodjunk és cselekedjünk együtt. Ahhoz azonban, hogy a szegregáció problémaköre ténylegesen megoldódjon nem csak országunkban, hanem világszerte, ahhoz elsősorban erőteljes szemléletváltásnak kell megtörténnie. A dolgozatomban bemutatott beavatkozások is ezt támasztják alá. Azt viszont, hogy ez a szemléletváltozás a kormányzati, illetve társadalmi oldalon egyaránt mikor fog bekövetkezni jelenleg senki sem tudja megmondani, az idő fog rá választ adni.51huSzegregációDerecskemegvalósult és tervezett beavatkozásokDEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológia