DEA
Üdvözöljük az intézményi repozitóriumunk oldalán!
A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) a Debreceni Egyetemen születő dokumentumok digitális tárhelye. Az archívumban különböző gyűjteményekben tároljuk a tudományos publikációkat, hallgatói dolgozatokat, oktatási anyagokat, média tartalmakat és digitalizált dokumentumokat. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része bárhol szabadon hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el.
Kiemelt kategóriák a DEA-ban
Digitális Könyvtár
A DEENK által digitalizált kulturális örökségnek és egyetemtörténeti dokumentumoknak, a Debreceni Egyetemi Kiadó gyűjteményeinek, az egyetemi és helyi vonatkozású folyóiratoknak digitális archívuma.
Hallgatói dolgozatok
A Debreceni Egyetem karain végzett hallgatók szakdolgozatainak, diplomamunkáinak gyűjteménye. A tételek a kari határozatok értelmében Egyetemi IP-ről megtekinthetők.
PhD dolgozatok
A Debreceni Egyetem doktorjelöltjei által feltöltött doktori tézisfüzetek és disszertációk gyűjteménye, amelyeket a DEENK a doktori iskolákra vonatkozó országos és helyi hatályos rendelkezések szerint nyílt hozzáféréssel tesz közzé.
Publikációk
A Debreceni Egyetem kutatóinak közleményei, amelyek alapvetően zárt hozzáférésű dokumentumok, de a DEENK a kiadói és a szerzői jogok betartásával a tételeket szabadon hozzáférhetővé teszi.
Legfrissebbek betöltések
Beszámoló a DEENK éves tevékenységéről 2024
(Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, 2025-02-28) Petró, Leonárd
Dante
(Breitkopf & Härtel, 1926) Hubay, Jenő (1858-1937)
12 Etudes Caractéristiques
(Rózsavölgyi & Cie., 1865) Ridley-Kohne, Dávid (1812-1892)
Az érzelmi intelligencia szerepe a holisztikus szemléletű vezetésben
Kocsis, Zoltán; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi Kar
Alapgondolat: A holisztikus szemléletet minden területen igazolja a gyakorlat . Az orvostudomány, a pszichológia, az szociológia stb. mind akkor töltik be funkciójukat leghatékonyabban, ha rendszerben-, az egész összefüggéseit szem előtt tartva működnek . Definíció szerint ez érvényes dolgozatom tárgyára, az intézményvezetésre is, melyben a holisztikus szemléletet a vezetéssel hozom összefüggésbe, mint olyan eszközt, amely a fentebb említettek okán e vizsgálódásra a legalkalmasabb. Helyzetek elemzésekor, magyarázatakor a részletek felderítése és vizsgálata alapvető fontosságú. Bármely jelenség – egy gép, egy ökoszisztéma, egy társadalmi berendezkedés, a statisztika, egy intézmény – működési iránya lényegéből adódóan alulról felfelé történik („építkezik”), ennél fogva a vizsgálata, értékelése is így nyer értelmet. Ezen alulról felfelé építkezés hangsúlyozására Richard Dawkins szavait hívom erősítésként: „Kiszemelt példák sohasem igazolnak valamirevaló általánosítást (Dawkins, R., 1986:18). Szerveződési szintek csak úgy épülhetnek tartósan egymásra, ha az alattuk lévők koherensek, ezért időtállók. Ez nem zárja ki egyúttal, a fentről irányított – központosított – szervezést, amennyiben az figyelembe veszi a koherenciát, de ennek hiányában, a kollapszus kódolva van (Diamond, 2009a). „Bár a hatalom a csúcsra azoktól áramlik, akiket igazgatnak, a szervezetet általában a csúcsról lefelé áramló folyamatként éljük át (…)”(Rogers, C., In Klein, S., 2016:128). Közoktatásvezetői szempontból mindezek jelentősége tehát az, hogy a hatékony, eredményes működés feltételezi a tendenciák minél pontosabb ismeretét, az összefüggések mindenkor szem előtt tartását és az egységben gondolkodást.
The impact of digitalization on the financial performance of enterprises in Vietnam
(205) LAM QUYNH TRANG, TRAN; Herdon, Miklós; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
This dissertation investigates the key drivers of enterprise digitalization and their impact on financial performance. It examines how these factors influence digital maturity and technology adoption, ultimately shaping competitiveness.
The study has three main objectives: (1) reviewing relevant theories on enterprise performance in the digital era, (2) identifying factors affecting digitalization capabilities, and (3) analyzing the relationship between digitalization and financial performance in Vietnam.
Two methodologies are employed: (1) PLS-SEM analysis using survey data to assess digital transformation complexities and (2) semi-structured expert interviews to explore stakeholder perspectives on digitalization's financial impact.
The findings highlight four key conclusions:
1. Resource importance: IT infrastructure, digital skills, and leadership are essential for digitalization.
2. Indirect financial impact: Digitalization enhances financial performance through technology adoption rather than direct resource investment.
3. Targeted strategies: Specific digital technologies drive financial gains, whereas broad digitalization efforts do not guarantee success.
4. Sector insensitivity: Digitalization benefits all industries equally, supporting sector-agnostic digital transformation strategies.
For Vietnamese enterprises, three novel insights emerge: (1) technology adoption mediates financial success when supported by strategic IT investment, (2) targeted digitalization is more effective than broad implementation, and (3) digitalization’s benefits apply universally across industries, encouraging standardized policy approaches.
A prenatális ultrahang hatása a fejlődő idegsejtek morfológiájára
(2025) Dr. Winkler-Ferenczi, Zsuzsanna; Dr. Papp, Tamás; Ferenczi, Zsuzsanna; Idegtudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar
Az idegrendszer fejlődése különböző, dinamikusan változó faktorok szabályozása alatt áll, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a neuronok szabályosan működő hálózatot alakítsanak ki. Ehhez belső és külső, mechanikai és kémiai faktorok precíz koordinációjára egyaránt szükség van. Külső fizikai stimulusok potenciálisan változást hozhatnak létre az idegsejtek fejlődésének korai szakaszában, azonban ezen hatások közép- és hosszú távú következményeinek megismeréséhez vélhetően további, széles körű kutatásokra lesz szükség. Bár napjainkra bizonyítást nyert, hogy az ultrahang rövid távon hatással bír az idegsejtek aktivitására és migrációjára, annak hosszú távú hatásai mindezidáig nem voltak ismertek. Jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 3-5 MHz frekvenciájú ultrahang, melyet gyakran alkalmaznak a szülészet-nőgyógyászatban, káros hatással bírna a fejlődő agyra, mindazonáltal ismert tény, hogy mérsékelt változások létrejöttét okozhatja, melyek funkcionális változások bekövetkezéséhez vezethetnek.
Kutatásunk első szakaszában egy transzgenikus egér modellt alkalmaztunk a 3 MHz-es ultrahang fejlődő agyra gyakorolt hatásainak tanulmányozása céljából. A 14,5. embrionális napon (E14.5) az embriókat egyszeri, rövid (10 perces) ultrahang stimulusnak tettük ki, a paraméterek megegyeztek a magzati ultrahang diagnosztikában alkalmazottakkal. Az egerek retrosplenialis kérgében az 5. réteg neuronjait megjelenésük időpontjában (E14.5) zöld és piros fluoreszcens fehérjékkel jelöltük meg in utero elektroporáció segítségével. Az 5. rétegbe történő várható megérkezésük időpontjában (E18.5) az idegsejteket 3 MHz frekvenciájú ultrahang stimulusnak tettük ki, az emberi prenatális diagnosztikában alkalmazott paraméterekkel. A születés utáni 3. napon (P3) a megjelölt idegsejtek morfometriai analízisen estek át, melyhez a Neurolucida szoftvert használtuk. Eredményeink alapján az alacsony intenzitású, magas frekvenciájú ultrahangnak kitett sejtek esetében szignifikánsan növekedett a dendritek elágazása és a c-Fos immunreaktivitás a nem stimulált (kontroll) csoporthoz képest. Mindemellett a 18,5. napon az ultrahangnak kitett sejtek immun pozitivitást mutattak egy mechanoszenzitív receptorra, a TRPC4-re, mely alapján felmerül, hogy ezen receptor és a hozzá köthető jelátviteli útvonalak részt vesznek az ultrahang stimulus hatásainak közvetítésében.
Kutatásunk második szakaszában, melynek során a hippocampusban létrejövő, repetitív magzati ultrahang által kiváltott morfológiai változások feltérképezését tűztük ki célul, szintén egy állatmodellt alkalmaztunk. A morfológiai jellemzők vizsgálatához a hippocampus CA1 idegsejtjeit szelektíven megjelöltük in utero elektroporáció segítségével. Eredményeink szerint az ultrahang stimulus szignifikáns változást idéz elő a bazális dendritfa több tulajdonságában. Eredményeink alapján lehetségesnek tartjuk, hogy az ultrahang által a CA1 neuronok dendritfájában létrehozott változások a dendritek által megnövekedett mennyiségű jel felvételét eredményezhetik.
Neuronal development is governed by various dynamic factors that are essential for establishing functional networks. Precise coordination of intrinsic and extrinsic mechanical and chemical factors is required. External physical stimuli may influence the early stages of neuronal development. However, the medium- and long-term consequences of these influences require further comprehensive investigation. Although it is well established that ultrasound exposure can acutely affect neuronal activity and migration, the potential risks of repeated or prolonged exposure remain unclear. Currently, there is no conclusive evidence that ultrasound, commonly used in obstetric and gynecological practice (3-5 MHz), is harmful to the developing brain. However, it is known that it may induce moderate changes that could lead to functional alterations.
In the first part of our study, we utilized a transgenic mouse model to investigate the neurobiological effects of 3 MHz ultrasound on the developing brain. On embryonic day 14.5 (E14.5), embryos were exposed to a brief (10-minute), single-dose, high-frequency ultrasound using parameters akin to those used in human fetal ultrasound imaging. At their emergence (E14.5), layer 5 neurons in the retrosplenial cortex of mouse embryos were labeled with green and red fluorescent proteins via in utero electroporation. When they were expected to reach layer 5 (E18.5), ultrasound stimulation was conducted using parameters consistent with those employed in prenatal examinations for humans. At postnatal day 3 (P3), the labeled neurons underwent morphometric analysis using Neurolucida software. Our findings showed that neurons exposed to low-intensity, 3 MHz ultrasound exhibited a significant increase in dendritic branching and c-Fos immunoreactivity compared to non-stimulated cells. Furthermore, at E18.5, the examined ultrasound-treated neurons displayed immunopositivity for TRPC4, a mechanosensitive receptor, implying that this receptor and its associated signaling pathways may contribute to the effects of ultrasound stimulation.
In the second part of our study, we employed an animal model to examine the morphological changes in the hippocampus induced by repetitive fetal ultrasound exposure. CA1 neurons of the hippocampus were selectively labeled using in utero electroporation to analyze their morphological characteristics. Ultrasound exposure induced significant alterations in several morphological properties of the basal dendritic tree. Our findings suggest that ultrasound-induced changes in the dendritic trees of CA1 pyramidal neurons may lead to increased synaptic input.
Az orbita fibroblasztok hialuronsav termelésére ható tényezők vizsgálata endocrin orbitopathiában
(2025) Papp, Fruzsina Réka; Nagy, Endre; Egészségtudományok doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar
Az endocrin orbitopathia (EOP) pathogenesisében az orbita fibroblasztok (OF) miofibroblaszttá történő differenciálódása kiemelt szerepet játszik, amelynek kulcsfontosságú regulátora a TGF-β1. A miofibroblasztokat fokozott extracelluláris mátrix (ECM) termelés jellemzi, melynek egyik fő komponense, a hialuronsav (HA) nagy vízmegkötő képessége miatt, jelentősen hozzájárul a szöveti ödéma kialakulásához, rontva az EOP lefolyását. Vizsgáltuk a miofibroblaszt irányú differenciálódás hatását az orbita fibroblasztok HA metabolizmusára, valamint az EOP kezelésében használt glükokortikoidok (GC) hatását a fibroblasztok proliferációjára és HA anyagcseréjére.
Igazoltuk, hogy az OF sejtek TGF-β1 általi stimulációt követően miofibroblaszt irányú transzdifferenciálódáson mentek keresztül. Habár hetvenkét óra elteltével mind az EOP, mind a K-OF kutúrák proliferációs rátája csökkent, ez a változás TGF-β1 kezelés esetén jelentősen kisebb mértékű volt. Megfigyeltük, hogy a sejtekhez kötött pericelluláris HA fokozódott, míg a tápfolyadékba termelt HA mennyisége nem változott a kezeletlen sejtekhez viszonyítva. A TGF-β1 a hialuronsav-szintáz-1 (HAS-1) expresszióra fokozó hatást gyakorolt mindkét vizsgált időpontban. Az 1-es típusú hialuronidáz (HYAL1) és a sejtmigrációt indukáló fehérje (CEMIP) expressziója egyaránt csökkent a differenciálódást követően. Ezzel szemben a transzmembrán protein 2 (TMEM2) expressziója 72 órás TGF-β1 kezelés hatására jelentősen emelkedett. Kimutattuk továbbá, hogy a nagy molekulatömegű HA (HMW-HA) aránya a TGF-β által indukált transzdifferenciálódást követően nőtt.
A glükokortikoidok egyike sem befolyásolta a fibroblasztok proliferációját, továbbá a PDGF-BB okozta proliferáció fokozódásra sem voltak hatással. A hidrokortizon növelte a HAS1 expressziót, míg mindegyik glükokortikoid csökkentette a PDGF-BB kezelt sejtek HAS2 és HAS3 mRNS expresszióját. A HYAL1 expresszió minden esetben csökkent a glükokortikoid kezelés hatására, míg a HYAL2 expresszióját egyik kezelés sem befolyásolta. A glükokortikoidok származási helytől függően különböző mértékben csökkentették a fibroblasztok HA termelését önmagában adva és PDGF-BB kezelést követően egyaránt, a csökkentő hatás bőrfibroblasztok esetén kifejezettebb volt. Csupán a metilprednizolon és a dexametazon csökkentette a PDGF-BB által indukált HAS2 és HAS3 expresszió fokozódást, míg egyik glükokortikoid sem befolyásolta a PDGF-BB-stimulált HAS1 expressziót. A PDGF-BB kezelés HYAL1 csökkentő hatását egyetlen alkalmazott glükokortikoid sem volt képes gátolni. Eredményeink alapján a HA az EOP pathogensisének egyik központi szereplője, mely a betegség kezelésének új célpontja lehet.
A multidrug transzporterek vizsgálata humán vesedaganat sejtvonalakban shikonin kezelés hatására
Herman , Fanni; Szabó, Zsuzsanna; Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Tósaki , Árpád; Vasvári, Gábor; Gyógyszerésztudományi Kar
A vesedaganat az egyik legelterjedtebb tumoros betegség a világon, viszont a hosszú tünetmentessége miatt későn diagnosztizálható, rossz prognózisú és nehezen kezelhető. Az ellene leggyakrabban használt tumorellenes szer a sunitinib, azonban nagyon könnyen és hamar kialakul ellene a rezisztencia, ezért új, alternatív kezelési lehetőségeket kell keresni.
Kutatásaink során célkitűzésünk volt a multidrug rezisztenciában szerepet játszó ABC transzporterek és az őssejt-differenciálódást szabályozó gének expressziójának vizsgálata humán vesedaganat sejtvonalakban, valamint a shikoninnak ezen gének expressziójára gyakorolt hatásának tanulmányozása a sunitinib érzékeny és rezisztens CAKI-2 és A-498 sejtvonalakon. A sejteket 24, 48 és 72 órán át 5μM shikoninnal kezeltük, majd a sejtekből TRIzolos izolálással totál RNS-t nyertünk ki, melyet reverz transzkripcióval cDNS-sé írtunk át. Az irodalmi adatok alapján kiválasztott ABC transzporter gének (BCRP1, ABCC6, ABCB1, ABCB5), valamint az őssejt-proliferációért, és -differenciálódásért felelős gének (NANOG, OCT4) expresszióját qRT-PCR segítségével vizsgáltuk.
Az összesített eredmények alapján azt tapasztaltuk, hogy a sunitinibre rezisztens sejtvonalak esetén a vizsgált gének expressziója eltér az arra érzékeny sejtvonalakétól. Shikonin kezelést követően mindkét rezisztens sejtvonalban szignifikáns csökkenést mutatott a NANOG és az OCT4 gének expressziója, míg az ABCB1 és ABCB5 transzporter gének szintje csak az A-498 sejtvonalban csökkent jelentősebb mértékben a kezelés hatására (p<0,05).
Ezen eredmények azt mutatják, hogy a multidrug rezisztencia különböző terápiás szerekkel befolyásolható, a shikonin pedig jelentősen hozzájárul annak csökkentéséhez. Feltehetőleg szerepe lehet a toxicitási problémák kivédésében, hozzájárulhat új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is.
Exploring Human Resource Management Challenges in Start-Up Ecosystems
(2025) Estiyanti, Ni Made; Novotny, Ádám; Máté, Domicián; Vveinhardt, Jolita
Exploring Relationships among Grapevine Chemical and Physiological Parameters and Leaf and Berry Mycobiome Composition
Molnár, Anna; Geml, József; Geiger, Adrienn; Leal, Carla Mota; Kgobe, Glodia; Tóth, Adrienn Mária; Villangó, Szabolcs; Mézes, Lili; Czeglédi, Márk; Lőrincz, György; Zsófi, Zsolt; Tóth Adrienn Mária (1984-) (Phd hallgató); Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Fish Scales as a Non-Invasive Method for Monitoring Trace andMacroelement Pollution
(2025) Aib, Haithem; Czédli, Herta; Baranyai, Edina; Sajtos, Zsófi; Döncző, Boglárka; Parvez, Sohel; Berta, Csaba; Varga, Zsolt; Benhizia, Ramzi; Nyeste, Krisztián József
Shifts in sex-specific immune gene expression in a beetle with parental care
(2025) Nagy, Nikoletta Andrea; Valdebenito, José Osvaldo; Kiss, Johanna; Rádai, Zoltán; Kosztolányi, András; Székely, Tamás; Barta, Zoltán
A miozin foszfatáz szerepe és szabályozása az uterus fiziológiás és pathológiás folyamataiban
(2025) Keller, Ilka; Lontay, Beáta; Keller, Ilka; Molekuláris orvostudomány doktori iskola; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Vegytani Intézet
A PPM1B fehérje központi szerepet játszik az MP nukleáris aktivitásának szabályozásában, mely működés elengedhetetlen az MP/PMRT5/H4 protoonkogén tengely tumorprotektív módon történő kiegyensúlyozásában. A PPM1B az egyetlen olyan protein foszfatáz, amely ezen tanulmány során bizonyított MYPT1 alegységgel kialakított kölcsönhatása révén képes a MYPT1 fehérjét a nukleuszban defoszforilálni Thr696-os oldalláncán, így elősegítve az MP működését. Ez a folyamat csökkenti a PRMT5 fehérje aktivációját, ezzel redukálva a H4 fehérje szimmetrikus dimetilációját, mely poszttranszlációs módosulás elburjánzása a proononkogén/tumorszuppresszor mérleg felborulásához vezet, csökkentve tumorszuppresszorok és növelve a protoonkogének expresszióját. Kísérleti eredményeink igazolták a PPM1B és a MYPT1 kölcsönhatását HeLa méhnyakrák eredetű sejtek citoplazmatikus és sejtmai lokalizációban egyaránt. Az SNG inhibitorral végzett vizsgálataink során megfigyeltük, hogy a PPM1B gátlása fokozta a PRMT5 aktiváló foszforilációját és a H4 hiszton szimmetrikus dimetilációját, ezen változások humán cervix carcinomából származó szöveti lizátumok vizsgálatából is igazolódtak. Ezzel szemben a PPM1B transzfekciója kivédte ezeket az elváltozásokat. A PPM1B szerepe különösen hangsúlyos humán méhnyakrák szövetekben, ahol expressziója alacsonyabb a kontroll szövetekhez képest, amely összhangban áll a korábbi kutatásokkal, amelyek a PPM1B-t tumorellenes faktorként azonosították. A kutatási eredményeink alapján a PPM1B ígéretes terápiás célpont lehet a daganatok kezelésében.
Az SMTNL1 fehérjét korábban, mint szteroidhormon-függő szövetekben fellelhető PR-B ko-regulátoraként azonosították, illetve ezen tanulmány során tipizáltuk azon tulajdonságát, amit az endometriális epitélium sejtjeinek differenciációjában és az inzulin jelátvitük szabályozásában betölt, in vitro terhes és gesztációs diabétesz modellben. Az FT-SMTNL1 transzfekció progeszteronfüggő módon szabályozta a sejtek citoszkeletális elemeit, mint a MYPT1 és MLC20, amelyek molekuláris alapot biztosítottak a sejtek kontraktilitásának és migrációjának módosulására. Az FT-SMTNL1 transzfekció progeszteron függő módon gátolta a sejtek migrációját, illetve mérsékelte az inzulin rezisztenciára jellemző molekuláris változásokat az IRS-1 foszforilációjának közvetett modulálásával, melyhez igazodva nőtt a sejtek glükózfelvétele és glikogén tárolása. Ezek az eredmények alapján az SMTNL1 nemcsak az endometriális diszfunkciók, hanem az inzulinrezisztencia és daganatos betegségek terápiás célpontja is lehet.
The PPM1B protein plays a crucial role in regulating the activity of MP within the nucleus, a function essential for balancing the MP/PRMT5/H4 proto-oncogene axis in a tumor-protective manner. Amongst the intranuclear interactors of MP, PPM1B is the only protein phosphatase that, due to its interaction with the MYPT1 subunit, is capable to dephosphorylate the Thr696 sidechain, thereby facilitating the tumorsuppressor function of MP. This process decreases the activation of the PRMT5 protein, hence reducing the symmetric dimethylation of the H4 protein, a post-translational modification whose upregulation unsettles the protooncogene/tumorsuppressor expression balance by reducing the expression of tumorsuppressors and increasing that of protooncogenes. Our experimental results confirmed the interaction between PPM1B and MYPT1 in the cytoplasm and nuclus of HeLa cells derived from cervix cancer. Based on our result arising from utilizing the PPM1B inhibitor SNG, we observed that the inhibition of PPM1B enhanced the activating phosphorylation of PRMT5 on the Thr80 sidechain, thereby elevating the symmetric dimethylation of H4 histones. These changes were also validated in tissue lysates derived from human cervical carcinoma biopsies. Correlatingly, PPM1B transfection prevented these alterations. The role of PPM1B is particularly crucial in human cervical cancer tissues, where its expression is lower compared to control tissues, which is consistent with previous research identifying PPM1B as a tumor suppressor factor. Based on these findings, PPM1B is a promising therapeutic target in cancer treatment.
The SMTNL1 protein was previously identified as a PR-B coactivator in steroid hormone-dependent tissues. In this study, we characterized its role during the differentiation of endometrial epithelial cells and its influence on insulin signaling in in vitro models of pregnancy and gestational diabetes. FT-SMTNL1 transfection regulated cytoskeletal elements, such as MYPT1 and MLC20, in a progesterone-dependent manner, providing a molecular basis for the regulation of cell contractility and migration. FT-SMTNL1 transfection inhibited cell migration in a progesterone-dependent manner and reversed molecular changes characteristic of insulin resistance by indirectly modulating IRS-1 phosphorylation that resulted in an enhanced glucose-uptake and glycogen content of Ishikawa cells. These findings suggest that SMTNL1 could be a therapeutic target not only for endometrial dysfunctions but also for insulin resistance and cancer.
Decades of Night-Shift Work Induce Diurnal Disruption and Corneal Adaptations: Evidence from Pentacam Analysis
(2025) Kolozsvári, Bence Lajos; Surányi, Éva; Zakarné Aszalós, Zsuzsa; Lénárt, Vivien; Chaker, Reda; Vitályos, Géza; Fodor, Mariann
‚Verbriefte‘ Heimat. Neubeheimatung und sprachliche Heimatfindung im Spiegel zweisprachiger Privatbriefe vertriebener Deutscher aus Ungarn in Baden-Württemberg (1946–1956)
(2024) Schell, Csilla; Keményfi, Róbert; Történelem és néprajz doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Néprajzi Tanszék
Jelen munkában olyan leveleket vizsgáltam, amelyeket Bonomi Jenőnek (1908–1979) budai hegyvidéki kitelepített, többnyire paraszti családból származó németek írtak 1946 és 1979 között, s amelyeket a címzett – egyéb néprajzi gyűjteményeivel együtt – a freiburgi Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa (IVDE) intézetre hagyományozott.
Fő kérdésfeltevéseim a következők voltak: Milyen jelentősége volt a világháború utáni első évtizedben e népességcsoportnál a levélbeli kommunikációnak? Milyen szerep hárul a levelekben számos helyen megfigyelhető német-magyar nyelvváltásra? S végül: tükröződnek-e a levelekben a levélírók beilleszkedési folyamatai, és ha igen, mely leírások, „tények” alapján ragadhatók meg ezek?
Hipotézisem szerint a magyarországi németek kitelepítésük utáni labilis és elszigetelt szociális helyzetüknél és a vákuumszerű kommunikációs igényüknél fogva, mind egymás között, mind az óhaza felé, egy a kivételes helyzet diktálta, úgymond „kényszerű írásbeliség” alkalmazásával leveleztek. Ebben az extrém helyzetben – amely a háborús levélkutatásból már ismert –, szükségszerűen túllépték a beidegzett levélírástól való tartózkodásukat és ezáltal egy kivételes kommunikáció, autentikus, gondolati és érzelmi világukból közvetlenül feltörő, spontán és részben megszűretlen levelezés keletkezett bizalmukba fogadott címzettjükkel, Bonomival. E levélváltás egyik ismérve a nyelvek váltása, melyben a helyi dialektusnak is bizonyos szerep jutott (triglosszia mint peremjelenség). Figyelmet szenteltem ezen felül a levélállományban megmutatkozó Gemeinschaftsbrief jegyeknek.
A hármas kérdésfeltevésnek megfelelően három aspektusból vizsgáltam a levélállományt: Az első fejezetben mint a kommunikáció médiumát a háború utáni évtized(ek)ben (levélelméleti megközelítés), a másodikban a levélírók és a leveleik nyelviségét (nyelvi írásbeliség felőli megközelítés), s a harmadikban a levelek tartalmi elemzése alapján a levélírók a beilleszkedés során megtett útjának fázisait, ezek reflexióit és a mindennapokban megéltek feldolgozását. Egy záró fejezetben végül megvizsgáltam a magyarországi németek leveleiben lecsapódó belső „szétszakadtságot” és ezen belül a magyar nyelvhez való intenzív kötődés szerepét. Alapelv volt dolgozatom számára a néprajzi-kultúrantropológiai megközelítésben a leveleknek mint ego-dokumentumoknak kezelése, a megélt és leírt események szubjektív megjelenítésének a leírása, történelmi igazoltságuktól ill. igazolhatóságuktól függetlenül. / The present study examines private letters from expellees written to Eugen Bonomi (1908−1979) in the period 1946−1979 and bequeathed to the Institut für Volkskunde der Deutschen des östlichen Europa Freiburg through his estate. The central questions are: What role played letter communication among the mostly peasant (or coming from peasant backgrounds) persons expelled from the Buda mountain country and newly settled in Württemberg? What role played thereby the change of language(s)? And not least: Do the letters reflect − and how − the integration process of the writers?
My hypothesis was that after the arrival of the expellees, under the pressure of the limited possibilities of exchange, the unstable social situation and the simultaneous vacuum-like need for communication with each other and with the old homeland, a − similar to the war letters and due to a neediness that is required for letter writing − ‚forced‘ letter communication and literacy emerged, i. e. one that is due to the exceptional historical situation: The fact that the writers had to force themselves to write led to an authentic, spontaneous, open and unfiltered communication arising directly from the world of thoughts and feelings and dealing with a wide range of topics concerning the old and new homeland. A special feature of this communication is the switching between the German and Hungarian languages (including the German dialect variety of the old homeland). Besides, the letter stock shows traits of community letters, which are also taken into account.
In accordance with the above questions and focusing on the 220 letters of the displaced persons from Budaörs dating from the period 1946−1956, the expellees’ letters are examined with regard to three aspects: First, they are considered as a means of communication typical of the time realized through the genre of the letter (letter-theoretical approach), second, as carriers of (rarely occurring written) bilingualism resp. triglossia (language-related approach), and third, they are evaluated in terms of content (content-analytical, here integration-related approach), above all by describing the different paths and phases of integration up to the various perceptions and reflections of what was experienced in everyday life. A basic principle of my cultural-anthropological approach is to focus on the letter writers and their perceptions regardless of the historiographic verifiability of the contents.
2025 MIDK Matematika és Informatika Didaktikai Kutatások: absztraktkötet
(Debreceni Egyetem Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola, 2025) Lócska, Orsolya; Herendiné Kónya, Eszter
Impact of vitamin E and selenium supplementation on growth, reproductive performance, and oxidative stress in dexamethasone-stressed Japanese quail cocks: Vitamin E and selenium in stressed quail cocks
(2025) Uzochukwu, Ifeanyi Emmanuel; Ali, Luke Chukwudi; Amaefule, Bright Chigozie; Okeke, Chisom C.; Osita, Charles Onochie; Machebe, Ndubuisi Samuel; Yancheva, Vesela; Somogyi, Dóra; Nyeste, Krisztián József
A gazdasági társaságok alapítása
Knipfer, Ágnes; Zoványi, Nikolett; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
A gazdasági társaságok változatos módon, de mindig jelen voltak/vannak a mindennapjainkban. A gazdasági társaságok alapítása az üzleti világ egyik alapvető pillére, amely lehetővé teszi a vállalkozók, illetve a társaságok számára, hogy jogi keretek között gyakorolják tevékenységüket. A gazdasági társaságok alapítása hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, munkahelyteremtéshez. A jogi személyek különböző, törvényben szabályozott formákban, a törvényi előírások betartásával végezhetnek gazdasági tevékenységet.
Hallgatók digitális attitűdjeinek és kompetenciáinak paradigmaváltása különböző funkciójú képzésekben
(2024) Nádasdi, Kristóf Zsolt; Pusztai, Gabriella; Humán tudományok doktori iskola; Bölcsészettudományi Kar::Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet
Disszertációnkban a technológiák oktatásban történő felhasználásának tanulmányozá-sán kívül, azt vizsgáltuk, hogy az egyetemi hallgatók között mekkora különbségek mutatkoz-hatnak az elvárások, a kompetenciák, az attitűdök és a hozzáállás tekintetében, akár egyazon intézményen belül is. Az eredményekből levont következtetések jelentős neveléstudományi újításokat mutattak, különösen a vizsgált dimenziók tekintetében. Kutatásunkban megkérdez-tük a karok hallgatóit arról, hogy infokommunikációs eszközhasználatuk és digitális kompe-tenciáik hogyan változtak a pandémia után az azt megelőző időszakhoz képest. Az önértékelés alapú elemzés számos új tényezőt tárt fel, és ebben a részben is kézzelfogható neveléstudomá-nyi újdonságok jelentek meg.
Az első három hipotézisünkben azt feltételeztük, hogy a válaszadók szignifikánsan erő-sebben használják majd az IKT-eszközöket és alkalmazásokat, valamint szignifikánsan maga-sabb pontszámokat adnak majd saját digitális kompetenciáik megítélésével kapcsolatban a képzést követő időszakban, mint előtte. A negyedik és ötödik hipotézisünkben azt feltételez-tük, hogy a gyakorlati típusú képzésben részt vevő hallgatók szignifikánsan jobbnak tartják saját digitális kompetenciáikat és szignifikánsan pozitívabb értékelést adnak saját digitális atti-tűdjeikről, mint az elméleti típusú képzésben részt vevő hallgatók. Hatodik hipotézisünkben azt feltételeztük, hogy a háttérváltozók közül a nem, a foglalkoztatási státusz és a szülői isko-lai végzettség szignifikánsan befolyásolja az IKT-eszközök és alkalmazások használatát, a digi-tális kompetencia szintjét és a digitális attitűdöket.
Kérdőívünket digitális formában osztottuk meg a két vizsgált, különböző fókuszú kar (elméleti, illetve gyakorlati) hallgatói között. Kutatásunk három dimenzióját, az IKT-eszközök és alkalmazások használatát, a digitális kompetenciák önpercepcióját és a digitális attitűd szintjét vizsgáltuk, majd ezt kiegészítettük egy negyedik dimenzióval, a háttérváltozók hatása-it elemeztük a fenti három dimenzióra nézve.
Az első dimenzióval kapcsolatban végeztünk időbeli és karok közötti összehasonlítást infokommunikációs alkalmazáscsoportok használati gyakoriságára nézve, továbbá az egyes IKT eszközök iskolai feladatokkal kapcsolatos alkalmazásának tekintetében. Ugyanígy ele-meztük azt is, hogy a két kar hallgatói a pandémia előtt, illetve után hány személlyel osztották meg infokommunikációs eszközeiket.
A második dimenzió azt foglalta magában, hogy hogyan változott a hallgatók vélemé-nye a pandémia előtt és után saját és oktatóik digitális felkészültségéről. Vizsgálódtunk abba az irányba is, hogy a DigComp keretrendszer hat kompetenciaelemére nézve a hallgatók mi-lyennek látták tudásukat a pandémia előtt és az azt követő időszakban. A továbbiakban időbeli összemérést nem, karok közötti különbségeket ugyanakkor végeztünk azzal kapcsolatban, hogy mennyi időt bírnak ki a tanulók internet használata nélkül és hogy milyen mértékben használják az internetet különböző tevékenységekre.
A harmadik, a digitális attitűdöt célzó dimenzióhoz kapcsolódott a SWOT analízis, mind a négy faktorát tekintve, valamint a válaszadó hallgatók meglátásait kontrasztba állítva. Az elemzés után faktoranalízist végeztünk, melynek során az ismert klasszikus faktorok kissé átrendeződtek. Felmértük a hallgatók véleményét a virtuális háromdimenziós tér, mintegy in-novatív tanulási környezet egyes oktatási lehetőségeivel kapcsolatban, illetve az infokommu-nikációs eszközök használatát és az internet társadalmi szerepének megítélését hordozó téma-körökben is.
Disszertációnkban a kialakított hat hipotézis közül négyet tudtunk megerősíteni, kettőt el kellett vetnünk. Mindenképpen érdemes lenne az elvetett két hipotézis alapján újabb kuta-tást indítani, hiszen az infokommunikációs eszközök használata, valamint a digitális kompe-tencia önpercepciójának szintje mögötti váratlanabb értékek érdekes tényezőket tárhatnának fel.
A csoportos munkában nemcsak az önszervező kooperáció volt megfigyelhető, hanem projektfeladatokat megoldó kollaboratív csoporttevékenységek is. Ezzel kapcsolatban két dol-got emeltünk ki a jövőben javítandó teendők közül. Egyrészt az oktatók nem kaptak olyan segítséget, amellyel a távolléti oktatásra koordináltan felkészülhettek volna. Másrészt a szakok között tapasztalható különbségek ugyan több okból adódhattak, de világosan kiderült, hogy a szakok digitális felkészítésben eltérő igények mutatkoznak. Ebből arra következtettünk, hogy szükség lenne egy olyan általános tananyagfejlesztési munkára, amely a digitális kompetenciák fejlesztését differenciáltan lenne képes megvalósítani.