Hallgatói dolgozatok (Statisztikai és Módszertani Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Statisztikai és Módszertani Intézet) Szerző szerinti böngészés "Antal, Gabriella"
Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Agrártámogatások értékelése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébenGerebenics, Dóra; Antal, Gabriella; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatomban az Észak-Alföld régióban lévő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrártámogatásokat elemeztem. A dolgozatom célja, hogy egy komplex, átfogó képet kapjunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdasági helyzetéről és az agrártámogatások rendszeréről. Bemutatásra kerülnek a közvetlen támogatási jogcímek, az Európai Unió Közös Agrárpolitikája, az egységes kérelem és hogy milyen támogatások igényelhetők az elektronikus felületén keresztül. Láthatjuk, hogy milyen jogcímeken igényeltek az elmúlt években elsősorban támogatásokat a mezőgazdasági termelők, hogyan alakult a nyertes pályázatok száma, és mely jogcímekben, milyen összegben folyósítottak támogatásokat, valamint hogyan változott a támogatások koncentrációja az elmúlt évek során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy dohánytermesztő családi vállalkozás gazdasági elemzéseSzabó, Kitti; Antal, Gabriella; DE--Gazdaságtudományi KarA dohány átlagos bemutatása. A dohánytermesztés bemutatása világszerte és hazánkban valamint jövedelmezőség vizsgálata egy adott vállalkozáson keresztül. A termesztés során felmerült költségek és bevételek elemzése.A vállalkozás gazdasági helyzetének alakulása a vizsgált öt évben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ökológiai almaültetvény termőre fordulást követő költség-jövedelem viszonyának elemzése, valamint összehasonlítása konvencionális almaültetvénnyelVincze, Bernadett Mária; Antal, Gabriella; DE--Gazdaságtudományi KarA Magyarországon jelenlévő csekély termőterületű ökológiai gazdálkodás közül, az almatermesztés tekinthető jelentősnek. Az almateremesztés, mint meghatározó gyümölcstermesztési terület, az észak-alföldi régióhoz köthető, ahol az általam vizsgált termelők ültetvényei lokalizálódnak. Az ökológiai almatermesztés ipari alma előállítását jelenti, melynek felvásárlása multinacionális cég(ek) által történik. De miért éri meg „bio-ban” termelni? Miben másabb, mint a konvencionális gazdálkodás? Az előbb feltettek kérdések különbözőképpen válaszolhatóak meg, azonban a legreálisabb válasz költség-jövedelem viszonyukban rejlik. Aggregált költségnemenkénti és munkaműveleti összesítők elemzésére fókuszálok dolgozatomban ,melyet eredmény-alakulás és hatékonysági mutatók elemzése követ mindkét termelő esetén. A vizsgált termelők különbözősége az eltérő terület nagyságban nyílvánul meg, illetve differencia figyelhető meg termelési értékükben, melynek kiváltó oka a támogatási struktúra igénybevétele, avagy mellőzése. Ezen tényezők meghatározó jövedelemkülönbséget idéznek elő, melynek részletezését kívánom bemutatni. Az elemzésem során kapott eredményeket összevetettem konvencionális almatermesztési paraméterekkel, koncentrálva az árbevételre, termelési értékre, a gazdálkodás eredményére , illetve önköltségükre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ökológiai gazdálkodás lehetőségei DömösönKőmüves, Márk; Antal, Gabriella; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatom célja az volt, hogy egy olyan gyümölcsös tervezetét valósítsam meg Dömös területén, amely természetkímélő elveken alapszik, és amely segítségével esetlegesen ösztönözni tudom a helyi lakosokat arra, hogy ilyen tevékenységbe kezdve is gazdagítsák a község sokszínűségét.Úgy gondolom Dömös a Dunakanyar egyik meghatározó tagjaként rendkívüli adottságokkal és lehetőségekkel bír, melyhez azonban nagy felelősség is társul. Évről évre rengeteg túrázó keresi fel a vidék vonulatait, melyek lábánál élve kötelességünk megőrizni helyi lakosként a szomszédos természeti értékeinket, és ehhez nem csak a helyi túraösvények fenntartása tartozik, hanem az is, hogy mindennapi tevékenységeink során próbáljunk meg jó példát mutatni, értékelni a helyi adottságainkat és törekedjünk arra, hogy a legkisebb negatív hatással bírjunk a környező területeinkre, hogy azok a további generációk számára is megmaradjanak. Célom az volt, hogy egy működő „rendszer” létrehozásával ösztönözzem a helyi lakosokat arra, hogy kialakítsanak, és áttérjenek ilyen biogazdálkodás folytatására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy öntözést nem folytató növénytermesztő családi gazdaság költség-jövedelem helyzetének értékelése adott öntözési rendszer kiépítése eseténTóth, Evelin; Antal, Gabriella; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatomban elsődleges célom volt egy olyan kis családi gazdálkodás szántóföldi növénytermesztésének elemzése, amely ugyan kis területen, de már 1993 óta gazdálkodik. A család körülbelül 40 hektár területen termeszt folyamatosan, évről évre különböző kultúrákat, melyek közül számukra a kukorica a legjelentősebb. Célom a vizsgálattal az volt, hogy megismerjem, miként működik, s milyen költség-jövedelem viszonyokat produkál egy kisüzemi, családi termelés öntözetlen technológia mellett. Mindemellett szerettem volna megvizsgálni, hogy alakulnak a költségek, jövedelmek és átlaghozamok, ha az feltételezem, hogy a gazdaság minden évben öntözte a kukorica kultúráját. Saját kutatásaim és szekunder források segítségével elvégeztem a gazdaság kukoricára vonatkozó ágazati elemzését, amelyben költség-haszonelemzést, hatékonyságvizsgálatot is végeztem. Számításaim második felében bebizonyítottam, amire vizsgálataim irányultak, mely vizsgálatok szerint közepes – helyenként gyenge –, valamint kis kiterjedésű termőhelyen a csévélhetődobos öntözőberendezés azonos pótlólagos ráfordítással is kisebb többletet eredményez, mint jobb minőségű termőhelyeken, így az öntözés nem gazdaságos.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Phylazonit baktériumtrágya ökonómia elemzése őszi káposztarepcében az Agro-Déló Kft. vonatkozásábanDani, Helga Liliána; Antal, Gabriella; DE--Gazdaságtudományi KarJelenleg a magyar gazdák elsősorban egyoldalúan csak nitrogént használnak a talajok javítására, amely hosszú távon a talajok tápelemének eltolódásához és elsavanyodásához vezethet. Illetve egyre kevesebb a szerves trágyával ellátott terület, amelyben magas a mikroelem és baktériumtartalom. Ezért fontosak a baktériumtrágyák, ezek a készítmények olyan szerves és elő organizmusokból állnak, amelyek növelik a terméshozamot és aktivizálják a talajéletet, ezen felül még környezetkímélő is, mivel csak olyan baktériumtörzseket juttatunk a talajba, amelyek normális körülmények között is ott élnek. Magyarországon jelenleg a Phylazonit Kft. az egyik legjelentősebb baktériumtrágya gyártó és forgalmazó cég, akik a békési székhelyű Agro-Déló Kft.-vel együttműködve kísérleteket állítanak be a cég területein, megfigyelve milyen hatással van a termésmennyiségre a talajoltó és a talajregeneráló készítmény. Szakdolgozatomban vizsgáltam, hogy a cég repceágazatában használt tarlóbontó készítmény milyen hatással van a költség-jövedelem viszonyokra. Illetve a beállított kisparcellás kísérletekben milyen eredményeket értek el a Phylazonit baktériumtartalmú biotrágyák.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Precíziós növénytermesztés helyzete és megítélése MagarországonTóth, Zita; Antal, Gabriella; DE--Gazdaságtudományi KarHazánk egyik legnagyobb természeti kincse a mezőgazdaság, amely az adott területen élő népcsoport megélhetését és gyarapodását segíti elő, illetve a gazdaság fejlődését szolgálja. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a fenntartható gazdálkodás fogalma. A precíziós technológia elősegíti a fenntartható agrártermelés megvalósítását, melynek során minél kisebb környezeti terheléssel érnek el minél nagyobb hatékonyságot. Az utóbbi években rohamos fejlődést mutatott az informatika világa, amely mindenki életébe fontos szerepet tölt be. Folyamatosan nő a piaci-igény, így egyre nagyobb mennyiségű terméket kellett előállítani ugyanakkora földterületen és korlátozott erőforrások mellet. Ebben nyújt segítséget a precíziós technológia, mellyel jelentősen lehet növelni a gazdálkodás hatékonyságát. Jelenleg Magyarországon még nem általánosan elterjedt ez a technológia, azonban az utóbbi két-három évben felgyorsult a használók száma. Kutatásom célja a precíziós növénytermesztési technológia helyzetének a feltárása Magyarországon. A válaszadók összesített válaszain kívül, két csoportot vizsgáltam a kérdések során, a precíziós növénytermesztési technológiát végző és nem végző gazdálkodókat. Vizsgálatomban a technológia hátrányai és előnyei mellett kitértem arra, hogy a válaszadók mennyire ismertek az adott témában. Végül a válaszadó gazdák által alkalmazott technológiai elemeket, illetve véleményüket a precíziós technológiára való áttérése során bekövetkező változásokat és annak mértékét vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szilvalekvár készítés gazdasági elemzése az Agricolae Kft. példáján keresztülVarga, Petra Zinaida; Antal, Gabriella; DE--Gazdaságtudományi KarA nemzetgazdaság egyik fő meghatározó ágazata a mezőgazdaság, és bár szerepe egyre inkább csökken, jelentősége mégsem vitatható. A mezőgazdaság mellett nagyobb szerepe van még az agrárgazadaságnak és az agrobiznisznek.Témaválasztásomat indokolta, hogy nem messze a szülővárosomtól van egy falu, ahol a térségben termett jó minőségű szilvából lekvárt készítenek, a szatmári hagyományoknak megfelelő ízvilággal.A hazai gyümölcstermelés helyzetéből kiindulva a szilva termelésének jelentőségét és feldolgozásának költség-jövedelem elemzését végeztem el az Agrciolae Kft. cég viszonylatában.