Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szilvássy Zoltán)
Doktori programok:
- Táplálkozástudományi doktori program
(programvezető: Dr. Juhász Béla) - Élelmiszertudományi doktori program
(programvezető: Dr. Kovács Béla)
Böngészés
Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Általános Orvostudományi Kar"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Development and application of a new food composition database to reveal patterns of human milk compositionLopes Martins, Mayara; Baranyi, József; Müller, Katalin; Általános Orvostudományi KarIn the crucial early phase of infancy, nutrition profoundly shapes offspring health and development, emphasizing the importance of human milk (HM) in the first 1,000 days of life. HM offers a unique composition rich in bioactive components crucial for infant growth and immunity. However, our understanding of HM composition remains fragmented due to methodological limitations and a lack of comprehensive data frameworks. Existing research often focuses on isolated factors within the mother-milk-infant triad, hindering a holistic understanding. To address this gap, we propose the establishment of a standardized database capable of capturing the dynamic nature of HM composition while integrating maternal, infant, and methodological variables. Such a database would enable researchers to explore the intricate interplay of factors influencing HM composition.Tétel Szabadon hozzáférhető Gyermek és felnőtt hipertóniás populáció anyagcsere eltéréseinek vizsgálata adatbányászati módszerrelKovács, Beáta; Páll, Dénes; Kovács, Beáta; Általános Orvostudományi KarA gyermek-és serdülőkori hipertónia mielőbbi felismerése és helyes kezelése a hosszú távú kardiovaszkuláris kimenetelt alapjaiban meghatározó feladat. Ezekben a korcsoportokban a magasvérnyomás-betegség prevalenciája fokozatosan növekszik. Ezért tanulmányunk első célkitűzése volt, hogy adatbányászati módszerekkel tárjuk fel a gyermek-és serdülőkori magasvérnyomás-betegség és az azt kísérő anyagcsere-rendellenességek gyakoriságát. A Debreceni Egyetem Klinikai Központját felkereső összesen 92 198 gyermekek adatait dolgoztuk fel 15 éves retrospektív vizsgálat kapcsán. Összesen 3687 magas vérnyomásban szenvedő gyermeket azonosítottunk. A teljes populációban a magas vérnyomás 4%-os számított prevalenciája igazolódott, a fiúk körében nagyobb gyakorisággal. A hipertóniás gyermekeknél a normotenzív egyénekhez képest minden korcsoportban jelentősen magasabb BMI-értékeket találtunk. Ezenkívül szignifikánsan magasabb összkoleszterin és triglicerid, valamint alacsonyabb HDL-C szintet mértünk a hipertóniás gyermekeknél. Szignifikánsan magasabb szérum húgysavszintet dokumentáltunk hipertóniások körében, míg a glükóz értékek nem különböztek jelentősen a vizsgálati csoportokban. Ezen kívül összegeztük a legjellemzőbb metabolikus paraméterek megoszlási arányát az egyes korcsoportokban. A felnőtt populáció körében vezető halálok a szív-és érrendszeri megbetegedések köre, melynek prevenciójában az optimális vérnyomásértékek elérése és a társuló anyagcsere-zavar kezelése kulcsfontosságú kérdés. Korábban nem született olyan átfogó tanulmány, mely a kelet-közép-európai hipertóniás betegek komplex metabolikus állapotát vizsgálta volna. Munkák másik célkitűzése volt, hogy adatbányászati módszerekkel mérjük fel a hipertónia és a kapcsolódó anyagcsere-rendellenességek prevalenciáját régiónkban. A 20 évet felölelő vizsgálati időszak alatt 937 249 beteg adatait elemeztük, közülük 292 561 hipertóniás beteget detektáltunk. A hipertónia számított prevalenciája összesen 31,2% volt. A hipertóniás betegeknél a nem hipertóniásokhoz képest jelentősen magasabb testtömegindex-értékeket találtunk. A 18 és 80 év közötti felnőtteknél szignifikánsan magasabb triglicerid és alacsonyabb HDL-C-szintet mértünk. Továbbá szignifikánsan magasabb szérum glükóz és húgysav szintek igazolódtak a hipertóniás betegeknél. Mindezeken kívül felmértük a lipid paraméterek és BMI közötti korrelációt, a társbetegségek gyakoriságát, a sztatin szedés arányát a vizsgálati alanyaink között, továbbá a legjellemzőbb laboreltérések megoszlását a hipertónia súlyossági fokozatiban és a teljes populáció körében is. Tanulmányunk azt sugallja, hogy a magasvérnyomás-betegség és azzal együtt járó anyagcsere-rendellenességek számított gyakorisága mind gyermekek, mind felnőttek esetében összehasonlítható a nemzetközi eredményekkel, és rávilágít a kórkép hátterében álló változatos anyagcsere-rendellenességekre. A megbízható országos statisztikai adatok megléte alapvető fontosságú a regionális népegészségügyi stratégiák megtervezéséhez és az erőforrások elosztásának optimalizálásához. Megalapozza a betegek szűrésére és felvilágosítására irányuló törekvéseket, és segíti a mindennapi klinikai döntéshozatali stratégiákat. Az adatbányászat egy úttörő, de egyelőre nem széles körben elterjedt módszer, amelyet a prevalencia meghatározására használnak nagy betegcsoportokban. Hiánypótló eszköznek tekinthető, melynek segítségével pontos statisztikai adatokhoz juthatunk betegeink alap-és komorbiditásaival, metabolikus állapotával és különböző kockázati tényezőivel kapcsolatban. A statisztikai elemzés ezen újszerű módjának alkalmazása nemcsak a regionális klinikai gyakorlat, hanem az országos stratégiák szempontjából is előnyös lehet. Lehetőséget adhat egy közös közép-európai döntéshozatali és szűrési kezdeményezésre is. Eredményeink bizonyítják, hogy a hipertóniához gyakran társuló kardiometabolikus kockázati tényezők korai felismerése és azonnali kezelése minden korcsoportban elengedhetetlen, mely hozzájárulhat a magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek életminőségének javításához és várható élettartamának meghosszabbításához.