Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szilvássy Zoltán)
Doktori programok:
- Táplálkozástudományi doktori program
(programvezető: Dr. Juhász Béla) - Élelmiszertudományi doktori program
(programvezető: Dr. Kovács Béla)
Böngészés
Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola Szerző szerinti böngészés "Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A BGP-15 retinoprotektív hatásának funkcionális és molekuláris biológiai vizsgálata Goto-Kakizaki és Zucker Diabetic Fatty (ZDF) diabéteszes állatmodellekenWachal, Zita; Varga, Balázs; Wachal, Zita; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetA kutatómunkában célul tűztük ki a retinafunkció mérésére szolgáló elektroretinográfia alkalmazását. Ezzel a módszerrel első kísérletünkben sikerrel igazoltuk, hogy a mitokondrium-védő SIRT1 expresszió emelésével és egyidejűleg a mitokondrium-károsító MMP9 expressziójának csökkentésével a diabéteszes szemben a BGP-15 képes ellensúlyozni a cukorbetegség retinafunkció-károsító hatását. Második kísérletünk végső következtetéseként pedig levonható, hogy a BGP-15 nemcsak hogy nem káros hosszú távon, hanem képes csökkenteni a cukorbetegség súlyos következményeit és egyben a mortalitást is. Újabb és újabb molekuláris célpontjainak azonosításával közelebb kerülünk e speciális szer hatásmechanizmusának megértéséhez: az NFkB expressziójának gátlása és a HSP70 megnövekedett szintje a szemben egyaránt hozzájárul funkcionális retinoprotektív hatásához. Összefoglalva, a BGP-15, ez a feltörekvő hidroximsav-származék kiváló jelölt a jövőbeni antidiabetikus gyógyszerfejlesztéshez, mint potenciális gyógyszer a cukorbetegség káros következményei, például a diabéteszes retinopátia ellen, mivel képes ellensúlyozni a retina cukorbetegségben eltöltött hosszú idő miatti funkcionális károsodását.Tétel Szabadon hozzáférhető A receptoriális válaszkészség módszer (RRM) felhasználása a pitvari adenozinerg rendszert befolyásoló farmakonok vizsgálatáraViczján, Gábor; Gesztelyi, Rudolf; Viczján, Gábor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai IntézetA jelen értekezést megalapozó első vizsgálatunkban a munkacsoport korábbi ex vivo kísérletei során észlelt FSCPX paradoxont teszteltük, mely szerint a szelektív A1 receptor antagonista FSCPX - gátolt nukleozid transzport mellett - növelte az A1 receptor agonisták E/c görbéin ábrázolódó maximális direkt negatív inotróp hatást izolált, ingerelt tengerimalac bal pitvaron. In silico eredmények alapján feltételeztük, hogy az FSCPX csökkenti az endogén adenozin nukleozid transzport gátlás okozta interstitialis felhalmozódását, melynek hátterében az interstitialis adenozin előállításáért leginkább felelős két enzim, a CD39 és/vagy a CD73 gátlása állhat. Hipotézisünk igazolására három indirekt bizonyítékot találtunk: (i) igazoltuk az FSCPX paradoxon reprodukálhatóságát másik állatmodellen, másik A1 receptor agonistával és másik nukleozid transzport gátlóval; (ii) igazoltuk az FSCPX paradoxon utánozhatóságát olyan CD73 inhibitorral, ami nem A1 receptor antagonista; (iii) igazoltuk az FSCPX erős lipofiliáját, ami egyrészt oka lehetett a vizes alapú CD39 és CD73 inhibitor esszék sikertelenségének, másrészt megmagyarázza az FSCPX ex vivo hatékonyságát oly módon, hogy a gátló (antagonista, illetve inhibitor) hatásokért a membránokba oldódott FSCPX-et felelősségét veti fel. Ez a három indirekt bizonyíték együtt elég meggyőző ahhoz, hogy továbbra is feltételezzük, hogy az FSCPX gátolja az interstitialis adenozin termelést. A jelen értekezést megalapozó második vizsgálatunkban a hosszú távú, orális CBD kezelés hatását tanulmányoztuk obese típusú ZDF patkányok izolált, ingerelt bal pitvarainak adenozinerg rendszerére. A CBD csökkentette egy stabil, rosszul transzportálódó A1 receptor agonista direkt negatív inotróp hatását, ugyanakkor növelte a gyorsan metabolizálódó és transzportálódó adenozin direkt negatív inotróp hatását. Legjobb tudomásunk szerint ez az eredmény az első bizonyíték a CBD adenozin transzport gátló hatására a szívizomban, ami arra utal, hogy hosszú távú, orális CBD kezeléssel a szívet tartósan fokozott adenozinerg védelemben lehet tartani a 2-es típusú diabetes mellitusra jellemző körülmények között is. Eredményeink azt is alátámasztják, hogy a CBD adenozinerg aktivációt kiváltó, illetve fokozó hatásáért döntően (vagy kizárólag) a nukleozid transzport gátló tulajdonsága a felelős, és valószínűtlen, hogy a CBD érdemleges mértékű közvetlen A1 receptor izgató sajátossággal rendelkezne.