Csokonai Könyvtár
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A magyar irodalomtörténet gazdag tárháza: elsősorban a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének (korábban: Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet) publikációit, tanulmányait tartalmazza, szabad hozzáféréssel.
Böngészés
Csokonai Könyvtár Szerző szerinti böngészés "Bényei, Péter"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Emlékezetalakzatok és lélektani reprezentáció a Jókai-prózában(Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen University Press, 2018-12) Bényei, Péter; Debreczeni, Attila; Dobos, István; Imre, Mihály; S. Varga, Pál; Hansági, ÁgnesA kötet két nagyobb egységben tárgyalja az elemzésre kerülő Jókai-műveket. Az első rész vizsgálódásai a korpusz emlékezeti munkáját állítják középpontba. Két átfogó szöveginterpretáció (Forradalmi és csataképek; A kőszívű ember fiai) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc irodalmi reprezentációjának poétikai feltérképezése mellett kitüntetetten tárgyalja, hogy ezek az írások milyen módon léptek be a korszak nemzeti identitásának a formálásába, hogyan épültek be kollektív emlékezetünkbe, illetve hogyan tehetik reflektálttá a nemzeti hovatartozás kérdéseit a mai befogadóban. Az elemzések kitérnek a Jókai-művek történelemszemléleti aspektusaira (Erdély aranykora), valamint társadalomlélektani konzekvenciára is (Rab Ráby). A kötet második nagyobb egysége a Jókai-regények lélektani teljesítményére fókuszál. A szerző szakmai befogadásában jó ideig perifériára szorult ez a kérdésfelvetés, ezért a kötet második fele leginkább azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen jellegű pszichés jelenségeket visznek színre a Jókai-szövegek, illetve milyen fogalmi diskurzus keretében ragadhatók meg ezek a törekvések? Az ide kapcsolódó szövegelemzések a szuicid beállítódás reprezentációját (Mire megvénülünk), a személyiség alakulásának lélektani folyamatrajzát (Az arany ember; Enyim, tied, övé), valamint az Én leírásának a problémáit, az öregedéssel történő számvetés kérdéseit (A tengerszemű hölgy; Öreg ember nem vén ember) követik nyomon az egyes fejezetekben. A sokáig széles olvasóközönséget megmozgató Jókai-regények befogadása visszaszorulóban van napjainkban: ugyanakkor írásai egyfelől mediális folyosót nyitnak nemzeti múltunk közvetlen hozzáférhetőségéhez, alternatív történelemképeket és társadalmi víziókat kínálva fel; másfelől pedig ma is aktuális lélektani helyzetekre tartogatnak érvényes válaszokat.Tétel Szabadon hozzáférhető Nemzet - identitás - irodalom(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005) Bitskey, István; Imre, Mihály; Csorba, Dávid; Oláh, Szabolcs; Debreczeni, Attila; Imre, László; S. Varga, Pál; Bényei, Péter; Ács, Gábor; Bényei, Péter; Gönczy, Monika; Bitskey, István; Görömbei, András; Bényei, PéterMit jelent és mit jelöl a nemzeti irodalom fogalma? A magyar nyelven írott és áthagyományozásra érdemesnek tartott szépirodalmi szövegek összességét, melynek legalapvetőbb funkciója az egyéni identitás formálása, a hagyományközvetítés, s a nemzettudat képviselete, erősítése. Mégis, talán kevés olyan képlékeny, történetileg változó és ideológiákkal terhelt kategóriája van a magyar irodalomtörténet-írásnak, mint e fogalom, amelynek használatáról mindmáig nem alakult ki valódi közmegegyezés. Kötetünk debreceni irodalomtörténészi műhelyek kutatási eredményeiből ad válogatást. A tanulmányok egyrészt egy összeurópai kultúra kontextusába, vallási diskurzusok, történelmi események bonyolult összefüggésrendszerébe ágyazzák bele a nemzeti-közösségi identifikáció kérdéseit, másrészt fogalmi analízist adnak, hozzászólnak a nyelvújítás vitájához, elemzik a felvilágosodáskori magyar irodalom meghatározó beszédmódjait, Arany János irodalomszemléletét, betekintést nyújtanak a 19. századi irodalom és politika kapcsolatába, a 19. századi zsidó asszimiláció és a magyar irodalom alakulástörténetének összefüggéseibe.Tétel Szabadon hozzáférhető A történelem és a tragikum vonzásában(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007) Bényei, Péter; Bitskey, István; Görömbei, András; Gyapay, LászlóA kötet a Kemény-recepció által megnyitott értelmezői ösvényeken indul el, olyan kérdésekre keresve a választ, mint például: a jelentésképzés mely sajátos területeit nyitja meg a történelmi regény poétikai alakzata Kemény írásművészetében, vagy hogy milyen alapon beszélhetünk egy regény tragikumáról, s mennyiben segíti a tragikus hatásmechanizmus kibontakozását a múlt esztétikai reprezentációja stb.? A kötet első fele műfajelméleti és kritikatörténeti kérdéseket jár körül: a 19. századi történelmi regény alakzatának leírására tesz kísérletet, majd a dráma és a regény ötvöződésnek mechanizmusát tárgyalja a Kemény-korabeli kritikák és a Kemény-regények tágabb-szűkebb összefüggésrendszerében. Az elméleti fejezeteket Kemény Zsigmond három legismertebb történelmi regényének (Özvegy és leánya; A rajongók; Zord idő) átfogó interpretációja követi.