Csokonai Könyvtár
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A magyar irodalomtörténet gazdag tárháza: elsősorban a DE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének (korábban: Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet) publikációit, tanulmányait tartalmazza, szabad hozzáféréssel.
Böngészés
Csokonai Könyvtár Szerző szerinti böngészés "Bertha, Zoltán"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2002) Ködöböcz, Gábor; Bitskey, István; Görömbei, András; Márkus, Béla; Bertha, ZoltánKányádi Sándor mintegy öt évtizedes életművét hagyomány és újítás kettősségében próbálom értelmezni. Tradíció és modernség relációjában azt az elvet tartom szem előtt, hogy „az új és régi nem esztétikai értékkategória, nem az esztétikai minőségről mond ki döntő szót. A régi lehet éppoly jó esztétikailag, mint amilyen sikerületlen és rossz az új. A régi és az új a történetiség értékkategóriája, a mozgásfolyamatokban az egymást követő és egymásba át-áttűnő ívekben való tájékozódást szolgálja". A költő a hagyományt a személyesség, az éppen időszerű alkotói szándékok nézőpontjából „olvassa újra", ez egyúttal a hagyomány „újraírását" is jelenti. Minden új költészet a költészet tradíciójának újraolvasása és másként értése. A kortárs költő a számára referenciaszövegnek minősülő rég- és közelmúltbéli szövegek ún. „kitöltetlen helyei"-re koncentrálva olvassa újra és értelmezi át a hagyományt. Ami persze - saját költői hagyományán túl - nagyobbrészt választott hagyományt jelent. Kányádi esetében leginkább Petőfi, Arany, József Attila és Illyés Gyula lírai örökségére, valamint az Áprily- Tompa-Reményik-féle transzszilván tradícióra kell gondolnunk.Tétel Szabadon hozzáférhető Németh László irodalomszemlélete(Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999) Bitskey, István; Bakonyi, István; Imre, László; Márkus, Béla; Bertha, Zoltán; Cs. Varga, István; Lőkös, István; Szirák, Péter; Máriás, József; Vekerdi, László; Dávidházi, Péter; Domokos, Mátyás; Olasz, Sándor; Monostori, Imre; Görömbei, András; Görömbei, András; Bitskey, István; Görömbei, András; Füzi, LászlóHatalmas életművéből maga Németh László a tanulmányírót becsülte legtöbbre. Tanulmányírói munkásságának egyik felét irodalmi tárgyú írásai teszik ki. Ezekben számot vetett a magyar irodalom több korszakával és nemzedékével, európai utasként és a közép-kelet-európai népek megbékélésének a követeként pedig az európai kultúra sok kiemelkedő jelenségét értelmezte. Szerteágazó tanulmányírói munkásságát karakteres irodalomszemlélet fogja egységbe. Életművéről számos tanulmány és könyv készült, de vagy az ideológust vagy a szépírót vizsgálták behatóan, irodalomszemléletének összetett elemzésére mindeddig nem került sor. Kötetünk - a Kossuth Lajos Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Németh László Társaság által 1998. május 8-án Debrecenben tartott Németh László irodalomszemlélete című konferencia anyagára épülve - ezt a hiányt kívánja pótolni. A kötet szerzői bemutatják és értelmezik Németh Lászlónak irodalmunk egy-egy jelenségéről, kérdésköréről, korszakáról alkotott véleményét éppúgy, mint irodalomszemléletének általános vonásait. Az egyes részletkérdésekkel foglalkozó tanulmányok alapot adnak a kötetben az általánosító, Németh László irodalomszemléletének jellegét megrajzoló írásoknak, ezek pedig távlatot nyitnak az egyes részletkérdések kutatói számára. Az irodalom és irodalomtudomány társadalmi megítélésének érezhető válsága idején a Németh László irodalomszemléletével való elemző szembesülés nemcsak az ő munkásságának egyik nagy fejezetét állítja új megvilágításba, hanem fontos nyereség a mai irodalomszemlélet számára is: elősegíti a felszíni divatok leválasztását a világszemléleti jelentőségű értéktudatosítást vállaló, öszszetett esztétikai szempontokkal rendelkező irodalomszemléletről.Tétel Szabadon hozzáférhető Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000) Görömbei, András; Szirák, Péter; Bertha, Zoltán; Cs. Nagy, Ibolya; Ködöböcz, Gábor; Elek, Tibor; G. Kiss, Valéria; Gerliczki, András; Papp, Endre; Ekler, Andrea; Márkus, Béla; Tóth, László; Penckófer, János; Görömbei, András; Bitskey, István; Görömbei, András; Ilia, Mihály; Gönczy, MonikaHuszadik századi történelmünk következményeként a magyar irodalom rendkívül összetett fogalommá vált. Magába foglalja a magyarországi magyar irodalmat, a kisebbségi magyar irodalmakat és a nyugati magyar irodalmat. Nemzeti irodalmunk egységét biztosítja a közös történelmi hagyomány, közös nemzeti kultúra és főként a közös anyanyelv. Irodalmunk lényegi egysége mellett azonban a trianoni békediktátummal Magyarország szomszédaihoz csatolt három és fél milliónyi magyarságnak az irodalmában a kisebbségi lét következtében sajátos jegyek is kialakultak, A kisebbségi magyar irodalmak - különböző körülményeik, kulturális és történelmi tapasztalataik, létszámuk, földrajzi elhelyezkedésük folytán - egymástól is különböznek. A rendszerváltozás a magyar irodalom egységtudatát megerősítette, de a kisebbségi magyarság legfontosabb közösségi problémáit nem oldotta meg, hanem sok esetben bonyolultabbá tette azokat. A sajátos kisebbségi létben gyökerező irodalmak továbbra is külön figyelmet érdemelnek a magyar irodalom egészén belül. Amikor az egyes kisebbségi magyar irodalmakat külön-külön tárgyaljuk, nem az egésztől akarjuk elválasztani azokat, hanem a rész vizsgálatával éppen az egészet akarjuk Összetettebben látni és láttatni. A mozaik nemzet fogalmának mintájára irodalmunkat olyan mozaik irodalomnak tekinthetjük, amelyik önálló részekből áll, de ezek a részek együtt alkotják az egészet, s az egész csak az összes rész egysége révén teljes. Azonos anyagok, azonos minőség-lehetőségek és különféle színek egysége alkotja nemzeti irodalmunkat. Kötetünk a kisebbségi magyar irodalmak ezredvégi állapotát méri föl áttekintő tanulmányok, pályaképek, műelemzések formájában.Tétel Szabadon hozzáférhető A prózaíró Németh László(Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005) Domokos, Mátyás; Füzi, László; Dobos, István; Cs. Nagy, Ibolya; Márkus, Béla; Monostori, Imre; Bertha, Zoltán; Takács, Miklós; Szirák, Péter; Görömbei, András; Imre, László; Jánosi, Zoltán; Ekler, Andrea; Olasz, Sándor; Máriás, József; Görömbei, András; Bitskey, István; Görömbei, AndrásNémeth László születésének centenáriuma (2001) megmutatta, bizonyította, hogy a magyar szellem Odüsszeuszának - Sütő András nevezte őt így - életműve a 21. század elején is eleven hatású. Tucatnyi könyv és száznál több tanulmány elemezte akkor az ő munkásságát. E gazdag recepció nyilvánvalóvá tette, hogy ez a klasszikus életmű ma is új értelmezési lehetőségeket ad az olvasóknak és kutatóknak egyaránt. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottsága székházában 2004 novemberében konferenciát rendeztek, amelyen Németh László prózaírói életművét vizsgálták abból a szempontból: miképpen gazdagítják a korábbi értelmezéseket a 21. század elejének kihívásai. Kötetünk a konferencia tanulmányait gyűjtötte csokorba: sokszínű elemzését kínálva az egyes műveknek, s a Németh Lászlópróza életművön belüli alakulásának, formálódásának.