Szerző szerinti böngészés "Bihari, Erika"
Megjelenítve 1 - 18 (Összesen 18)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A békéltető jogintézménye, a békéltető testületi eljárás fejlődése hazánkban(2017) Bihari, ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető A deliktuális felelősség alapelemei, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősség speciális szabályairaAntal, Aliz; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom a szerződésen kívüli okozott károkért való felelősség, másnéven a deliktuális felelősség általános és egy speciális felelősségi alakzat, a veszélyes üzemi felelősség szabályainak részletes elemzésén alapszik. A dolgozatomat úgy építettem fel, hogy elsőkörben a kártérítési felelősség általános és közös szabályait, majd a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károkat szabályzó normákat ismerje meg az olvasó. A dolgozatom témájaként mindenképpen egy olyan jogterületet szerettem volna választani, amely közel áll az érdeklődési körömhöz és egyaránt egy gyakori jelenségnek is mondható az emberek életében. Így esett a választásom erre a témára, hiszen biztos vagyok benne, hogy a társadalom napi szinten szembesül olyan károkozással, mint például egy gépjármű vagy különböző gépi meghajtású berendezések által okozott kár. Véleményem szerint az élet bárhol és bármikor ilyen helyzetbe sodorhatja az embert, így fontosnak tarottam ezt a polgári jogterületet alaposabban megismerni és áttanulmányozni. Dolgozatom érdemi részében részletesen kitérek a deliktuális felelősséget megalapozó körülményekre, az okozott kár megtérítésének módjára és eszközeire, a kármegosztás altalános és közös szabályaira, majd a veszélyes üzemi alakzat létrejöttének feltételeire, a felelősség alóli mentesülés normáira, végezetül pedig a kármegosztás speciális szabályozására. A dolgozatom célja az, hogy egy átfogó képet alkossak erről a jogintézményről és annak egyik legismertebb esetéről.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói kollektív érdekvédelem új irányai az Európai Unióban és Magyarországon(2019) Hajnal, Zsolt; Bihari, ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető A közéleti szereplőket megillető személyiségi jogok védelmének sajátosságaiZelei, Dóra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom a közéleti szereplőket megillető személyiségi jogok sajátosságai címet kapta, ami egy elég összetett területet foglal magában. Célom az volt, hogy egy mai aktuális kérdéskörrel foglalkozzak, ami számomra és mindenki számára érdekes lehet. Ebből kifolyólag munkám témájának középpontjában a közéleti szereplők személyiségvédelmének bemutatása áll, annak történelmi vonatkozásaival, illetve a közszereplők meghatározása és annak bemutatása a bírói joggyakorlatban és a vonatkozó szakirodalom alapján. Dolgozatomból kiderül, hogy a közszereplői minőség meghatározása egy bonyolult, hosszasabb gondolatmenetet igénylő folyamat, amelynek megítélésre korábban jogtudósok, szakemberek tettek erre javaslatot és a jogalkotónak kellett ezek közül kiválasztania azt, amit az egyes ügyek szempontjából relevánsnak ítél. Az, hogy a Ptk.-ban nem részletekbe menő a szabályozás a közszereplőket illetően, biztosan nem könnyíti meg a bíróságok munkáját és elképzelhető, hogy nagyon sok kérdés máig is megválaszolatlan maradt a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmét illetően.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelmeRojnik, József János; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom fő célja az volt, hogy megfelelően bemutassam a személyiségi jogok védelmét a polgári jogban. A dolgozat megírása folyamán törekedtem arra, hogy érthető legyen annak olvasata, az bárki számára megfelelő információt nyújtson a témával kapcsolatban. A dolgozat első szakaszában a személyiséget, mint fogalmat mutattam be, amely azt megpróbálja elhelyezni úgy, hogy a későbbiek folyamán megfelelően tudjuk értelmezni a polgári jogban. Ezt követően ismerhettük meg a polgári jogban a személyiség szerepét, annak fogalmát. Majd ezt folytatva kitértem a személyiségi jogok védelmére, amelyből kiderül, hogy a személyiségi jogok védelmét a polgári jog az Alaptörvényből vezeti leTétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelme - A képmás és a hangfelvétel felhasználhatóságának szabályaiKovács, Hanna; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA számos nevesített személyiségi jog közül azért esett a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogra a választásom, mert úgy gondolom ez egy rendkívül aktuális és érdekes téma napjainkban, hiszen számos olyan esetről hallani, amelyeknek ez áll a középpontjában. Ahhoz, hogy megfelelő alapot kapjunk, elsőként a személyiségi jogok általános jellemzőit szükséges megismernünk, majd egy rövid történeti áttekintés sem kihagyható, hiszen tisztában kell lennünk azzal, honnan is eredeztethetjük ezen jogainkat. Ezt követően bemutatásra kerülnek az egyes nevesített személyiségi jogok, tekintve, hogy a főtémaként választott képmáshoz és hangfelvétehez való jog is ebbe a halmazba tartozik, így ezt elengedhetetlennek tartom. Miután átfogó képet kaptunk a korábban említett fejezetek segítségével, rátérhetünk a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogra. Ennek során szeretném ismeretetni, hogy valójában mit is értünk képmás és hangfelvétel alatt, továbbá a hozzájárulás kérdéskörét, illetve, hogy melyek azok az esetek, amelyek során a jogszabályok szerint nem szükséges hozzájárulás. Végezetül a polgári jogi védelmi eszközökről szeretnék említést tenni, amelyek az esetleges jogsértések esetén rendelkezésünkre állnak. Dolgozatom megírása során célül tűztem ki, hogy a felhasznált szakirodalmak segítségével sikerüljön egy átfogó képet alkotni a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogunkról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A személyiségi jogok védelme a becsületsértés és a jó hírnév megsértésének aspektusábanLadányi, Anna; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat egy időrendi térkép formájában kalauzolja el az olvasót egészen az ókori görögöktől, mint a kezdettektől, napjainkig a végállomásig. Ez az út betekintést nyújt a személyiségi jog fejlődésébe, valamint abba, hogy hogyan alakult a történelmünk során a becsület és a jó hírnév megsértésének kérdésköre. Egyes fogalmak mélyebb megértéséhez részletesebb összehasonlító jellegű tanulmányok segítenek. Ezek az elméleti alapok pragmatikus megértése érdekében, egy-egy gyakorlati példa tanulmányozásával kerül sor. Jó hírnevünk és becsületünk védelme kardinális szerepet tölt be, hiszen ezeknek a megsértése és csorbulása, nem csak a saját lelki és pszichés egészségünkben okozhat károkat, de akár a társadalomban betöltött szerepünket is veszélyeztetheti. Annak érdekében, hogy ezek ne következhessenek be, elengedhetetlen, hogy tudatában legyünk annak, hogy milyen lépések vezetnek el a védelemhez, hogyan valósul meg és milyen későbbi szankciókkal lehet számolni. A szakdolgozat külön állomásként megáll a 21. század innovációi okozta nehézségeknél, mint az egyre nagyobb teret nyerő online közösségi platformok. Ezek a virtuális felületek ugyanis számos veszéllyel karöltve fejlődnek, amelyek nem csak az idősebb generációk számára okozhatnak komoly sérelmeket. Úgy gondolom, hogy a személyiségi jogok védelme korunk egyik legaktuálisabb témájává nőtte ki magát, hiszen a 21. század hozta új kihívások és az eddig még nem tapasztalt időszerű problémák megoldásához és gyökeres megváltoztatásához ezen jogok lefektetése és ismerete nyújthatja a kulcsot. Számos probléma gyökerét a technika rohamos fejlődése és a vele járó vívmányok sokasága okozza. Meglehetősen nehéz, az olyan eszközök és virtuális terek jogi szabályozása, amelyek mindenki számára hasonlóan újszerűek és idegenek. Ezek a még nem tapasztalt helyzetek könnyelműen okozhatnak olyan jogi sérelmeket, amelyek felkutatása később meglehetősen nehézkes. Ezalatt érteni lehet az online becsületsértést, amelyre a dolgozat a későbbiekben részletesen kitér. A megoldás nyitjához a személyiségi jogból, mint jogi kategóriából kell kiindulni, és ennek a fényében kell vizsgálni bizonyos társadalmi szituációkat. Minden elméleti alap lefektetése mellet szükségszerű a fizikális megvalósulás biztosítása is, annak érdekében, hogy minden egyén számára közérthető és stabil maradjon a rendszer. Ebből kifolyólag elengedhetetlen a megfelelő emberkép felépítése, hiszen az ideális ember minden definíciójával egyetemben az egyének számára egy követendő példát statuál, amelyet valójában társadalommodellként kell tekinteni. Ez irányítja és deklarálja a társadalom harmonikus működését, az egyének akaratának gondtalan érvényesítését, a lefektetett jogok mindenkori szerepét és a további jogintézmények és az egyén viszonyát. Az egyik legalapvetőbb kifejező eszközként kell tekinteni az ember jogállásánál a személyiségi jogot, éppen ezért elengedhetetlen, hogy megfelelő hangsúlyt és figyelmet kapjon ezek védelme, amely mindenkit egyformán megillet. Ennek a védelemnek a megvalósulása érdekében született meg a Polgári Törvénykönyv (későbbiekben Ptk.), amely általánosságban védi a személyiségi jogokat, egyes típusokat külön védelemben részesítve. A polgári jog szintúgy szabályozza a személyek vagyoni viszonyát, mint a személyi viszonyát. A személyiségi jogokat a személyi viszonyok köréhez soroljuk, így kell ezeket értelmezni. A személyhez fűződő lefektetett jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, ezek a törvény védelme alatt állnak. Mai modern világunkban a jelentős iramban növekvő innovációkkal egyenes arányosságban egyre több, újabb és újabb olyan jogok jönnek létre, amelyek a személyhez fűződnek, például az internetes személyi adatok zártan kezelése. Ezeknél az új vívmányoknál nincs szükség arra, hogy törvénybe iktassák őket, hanem automatikusan megilletik az egyént. Ezek a mindennapjaink szokásaivá alakultak, ám fontos, hogy tudatosan éljünk ezekkel a jogokkal, hiszen ezek felelőtlen „használata” éppen az ellenkező irányba fordíthatja a látószöget, amellyel könnyen beleeshetünk a becsületsértés és akár a jó hírnév megsértésének a mocsarába. Ahhoz, hogy az egyensúlyt megtaláljuk a véleményünk megfelelő jogi keretek között történő érvényesítése és más személyek tiszteletben tartása között, szem előtt kell tartanunk az aurea mediocritas gondolkodást, azaz az arany középút eszméjét. Amíg a véleményünket a szólásszabadság alapjog kapcsán ki tudjuk fejteni, de azt megfelelő jogi és erkölcsi keretek között tartjuk úgy, hogy azzal más személynek ne okozzunk sérelmet, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a jó úton járunk. A dolgozatom célja, hogy a 21. század hozta problémák és változások révén rávilágítsak arra, hogy ha a személyiségi jogaink sérülnek, akkor vannak olyan eszközök, amelyeket igénybe tudunk venni a sérelmek orvoslására és bemutassa az olvasó számára ezeket az eseteket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződések érvénytelensége különös tekintettel a feltűnő értékaránytalanság és az uzsorás szerződés esetkörébenTóth, Bettina; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom legfőképpen a szerződések érvénytelenségét taglalja az érvénytelenség megjelenési formáin keresztül. A semmisség és megtámadhatóság összevetésével igyekszem bemutatni az eltéréseket és hasonlóságokat, majd az uzsorás szerződés és feltűnő értékaránytalanság összehasonlításával egy képet szeretnék mutatni, hogy bár a kettő érvénytelenségi ok hasonló, de mégsem ugyanaz és lényeges eltérések fedezhetők fel közöttük. Végezetül ki szeretnék térni az érvénytelenség jogkövetkezményeire, hogy egy keretet adhassak a dolgozatomnak. Célom az, hogy a témakörről egy átfogó képet osszak meg, mely rávilágít a jogintézmény legfontosabb pontjaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződések érvénytelensége, különös tekintettel a jóerkölcsbe ütköző szerződésekreLikvácsik, Dóra; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témája a szerződések érvénytelensége, mely a polgári jog egyik legfontosabb szegmense. Dolgozatom struktúráját tekintve elsősorban kiemelem az érvényes, nemlétező és hatályos, valamint hatálytalan szerződések közötti főbb különbségeket, melyek nagyon fontos alapkövet adnak ahhoz, hogy ezután részletesebben tárgyaljam a szerződés érvénytelenségét. Ezt követően tehát rátérek szakdolgozatom főbb témájára a szerződés érvénytelenségére, ahol megtámadhatósági és semmisségi okok alapján csoportba szedem a szerződés esetlegesen felmerülő hibáit, majd a jóerkölcsbe ütközést, mint semmisségi okot veszem górcső alá. A jóerkölcsbe ütközésen belül bemutatom a jog és az erkölcs kapcsolatát, a jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalmának rövid kodifikációs fejlődését, a jóerkölcs és a jóhiszeműség és tisztesség elvének összevetését, kitérek arra is, hogy mit értünk általánosságban a generálklauzulák alatt, megvizsgálom a Ptk.-ban megfogalmazott jóerkölcsbe ütköző szerződés definíciójának tényállási elemeit, majd foglalkozom a jóerkölcsbe ütközés esetköreivel, melyekből kirajzolódnak azok a jellegzetes szerződéstípusok, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő a gyakorlat során. Dolgozatom végén pedig egy adott ügyben hozott I. és II. fokú döntést kívánok bemutatni, majd azokból konklúziót vonni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az öröklési jog főbb szabályai- a túlélő házastárs örökléseNagy , Orsolya Eszter; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarFontosnak tartom az öröklési jog új szabályainak bemutatását, hiszen az életünket olyan mértékben tudja befolyásolni az öröklés, ami meghatározó eseményeket hoz magával, főként az örökhagyó halálával bekövetkező új tulajdoni viszonyokban. Emiatt is esett a választásom egy olyan témára, amellyel mindenki találkozhat. A dolgozat első felében főként a téma elméleti megalapozására szeretnék figyelmet szentelni. A későbbi részben pedig igyekszem bemutatni az öröklés általános szabályait, a végintézkedéseknél bemutatni az egyes végintézkedési lehetőségeket, emellett arról is említést teszek, hogy miben változott a szabályozás az eddigiekhez képest. Végezetül az özvegyi jogról pár gondolatot szeretnék még bemutatni. A célom az, hogy a téma körüljárásával egy átfogó képet osszak meg, mely kiemeli a legfontosabb pontokat a dolgozatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bíró szerepe a büntetőperben(2012-04-10T11:23:36Z) Bihari, Erika; Kardos, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz állam büntetőjogi hatalmát a bíróságain keresztül gyakorolja, megbünteti a bűnöst, vagy felmenti az ártatlant. A büntetéshez való jog elengedhetetlen feltétele a független és tiszteletre méltó bírói kar. Dolgozatom témája a bíró szerepe a büntetőperben. Bemutatom a bíró és a bíróság kialakulását, milyen fejlődéseken, változásokon ment keresztül az egyes történelmi korszakokban (egészen napjainkig), valamint ezzel egyidejűleg hogyan alakult ki a mai büntetőeljárás és az ahhoz szorosan kapcsolódó jogi szabályozás. Ismertetem röviden a büntetőeljárás alanyait, a büntetőeljárás szerkezeti és működési alapelveit, részletezem a bíró mai szerepét, jelentőségét, feladatait a büntetőeljárás során a hatályos szabályozásnak megfelelően, különös tekintettel a bírósági eljárásban (I., II., és III. fok). Végül a kutatásom során vizsgált, számomra legérdekesebb témákat mutatom be röviden. A bírói hivatás etikáját, a bíróktól elvárt "szerepeket" és a bíró szubjektivitását a tárgyalóteremben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Helyzetértékelés – Kollektív fogyasztói igényérvényesítés hazánkban és az Európai UnióbanBihari, Erika; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom egy helyzetértékelés, amely a kollektív fogyasztói igényérvényesítés hatályos szabályozását és „mechanizmusait” mutatja be hazánkban és az Európai Unióban. A Bizottság azon igényt felismerve, hogy szükség van egy „kollektív fogyasztóvédelmi rendszer” kiépítésére, alkotta meg az uniós jog által biztosított jogok megsértése tekintetében a jogsértés megszüntetésére és kártérítésre irányuló tagállami kollektív jogorvoslati mechanizmusok közös elveiről szóló 2013/396/EU Ajánlást4 (a továbbiakban: Ajánlás). A Bizottság javasolja, hogy az EU valamennyi országában vezessenek be5 kollektív jogorvoslati mechanizmusokat – mindezt a kölcsönösen elfogadott közös európai elvek mentén –, amelyek mind a jogsértés megszüntetésére, mind a kártérítésre irányuló jogorvoslatot lehetővé teszik, és tiszteletben tartják az Ajánlásban meghatározott alapelveket. Ezek a közös elvek az egész EU-ban alkalmazandók, a tagállamok eltérő jogi hagyományainak tiszteletben tartása mellett. A tagállamoknak olyan kollektív jogorvoslati eljárásokat kell biztosítaniuk, amelyek tisztességesek, méltányosak, gyorsak, és nem járnak olyan költségvonzattal, amely kizárná az eljárás igénybevételét. Az elmúlt években az uniós szabályozással egy időben hazai szinten is a jogalkotás középpontjába került a kollektív fogyasztói igényérvényesítés. Az e fajta igényérvényesítési lehetőségek szerteágazók Magyarországon. Lehetőség van kollektív igényérvényesítésre többek között a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.), a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.), a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Jegybank tv.) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) alapján is. Mindemellett az új Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) is kiemelt hangsúlyt fektet a kollektív igényérvényesítésre, mi sem mutatja ezt jobban, mint két újonnan bevezetett jogintézménye, a közérdekből indított per és a társult per. A kutatás alapvető célja a kollektív jogorvoslati eljárások hatályos uniós szabályozásának és a kollektív fogyasztói igényérvényesítési formáknak a vizsgálata, illetve a magyarországi igényérvényesítési lehetőségek feltérképezése volt. Az elemzés fókuszába a GVH közérdekű igényperét helyeztem, lévén hogy az egyik „legkihasználatlanabb” igényérvényesítési forma jelenleg hazánkban. Ezzel összefüggésben arra a kérdésre kerestem a választ, mi lehet az oka annak, hogy a GVH nem alkalmazza ezt a perlési lehetőséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kollektív fogyasztói jogérvényesítés lehetőségei és kihívásai hazánkban és az Európai UnióbanBihari, Erika; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat témája a kollektív fogyasztói jogérvényesítés lehetőségei és kihívásai hazánkban és az Európai Unióban. A dolgozat elődleges célja a magyarországi kollektív fogyasztói jogérvényesítési lehetőségek bemutatása. Ezzel kapcsolatban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a közérdekű perlési lehetőségek közül, melyek lehetnek azok, amik leginkább szolgálják a fogyasztói érdekek védelmét. A jelenleg alkalmazható kollektív jogérvényesítési mechanizmusok körébe tartozik Magyarországon a fogyasztóvédelmi törvény alapján indítható közérdekű kereset és igény, a Polgári Törvénykönyv alapján tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása miatt megindítható közérdekű kereset, valamint a Magyar Nemzeti Bank közérdekű igényérvényesítése is. Jelentős a Gazdasági Versenyhivatal által a fogyasztók érdekében indítható igényper, valamint a Polgári Perrendtartásban szabályozott pertársaság. Ezek közül talán leginkább a Polgári Törvénykönyv eljárása mondható a leghatékonyabbnak. Azonban összességében megállapítható, hogy a magyar (illetve más tagállami) rendszer széttagolt és sajnos nem minden esetben hatékony az adott eljárás. Véleményem szerint fontos az, hogy a jogalkotó a rendszer eredményességét növelje és a fogyasztók széles körének érdekeinek védelmére még inkább alkalmas legyen. Fontos az, hogy a magyar szabályozás mellett vizsgáljuk más Európai Uniós ország modelljeit is. Úgy gondolom a kutatás szempontjából ez azért szükséges, mert a magyar rendszer hordoz magában kisebb problémákat. A német modell vizsgálata során felfedeztem egy, az új Polgári Perrendtartás társult perlés jogintézményéhez hasonló eljárást, a Kapitalanleger-Musterverfahrensgesetz (KapMuG) jogintézményét. Ezzel kapcsolatban egy de lege ferenda javaslattal élnék a jogalkotó számára. A társult per alkalmas lehet kis közösségek, vagy éppen nagyobb, de egymással kapcsolatban lévő fogyasztók azonos igényeinek érvényesítésére azonban, olyan fogyasztók esetében, akik nincsenek egymással kapcsolatban, egy jól működő elektronikus pernyilvántartás (mint ahogy Németországban) nélkül, véleményem szerint az eljárás nem lesz eredményes.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kultúrafinanszírozás Magyarországon(2014-04-22T08:15:45Z) Bihari, Erika; Szilágyi, Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kultúra születésünktől kezdve életünk végéig átszövi mindennapjainkat. Egy életen át törekszünk arra, hogy kielégítsük szükségleteinket, amelyek legtöbbjének van kulturális aspektusa. Az első és egyben legfontosabb, mely az embert emberré teszi, az a tudás megszerzése és a világ megértésének igénye. A minket körülölelő emberi és természeti környezetet, az évezredek óta egymásra rakódott tapasztalatokat, mint egy rejtvényt fejtjük meg nap mint nap. A globalizáció hatására mint minden más ágazathoz hasonlóan, a kulturális szektorban is megnőtt és tovább fog nőni a jövőben az országok nemzetközi függősége. Ezt elsősorban a kereskedelemre, pénz-és tőkeáramlásra, külföldi beruházásokra, munkaerő áramlásra kell értenünk. A kommunikáció, technológia költségeinek csökkenése, az úgynevezett kreativitásra épülő technológiai fejlődése folyamatosan fokozza a versenyhelyzetet, növeli a kínálatot és a sokszínűséget, mind globálisan, mind pedig regionális és helyi szinten is. A piaci szereplők a fogyasztók szabadidejéért versenyeznek. A szabadidő hasznos eltöltésének egyik fő területe a kultúra, hiszen az emberek színházba, múzeumba, moziba járnak, nyaralásaik során helyi nevezetességeket látogatnak meg. Ezek alapján nem meglepő, hogy a piaci folyamatok szerves részévé vált a kultúra. A gazdasági impulzusok mellett, megfigyelhető az ideológiai impulzusok elterjedése nemzetközi szinten. Az Európai Unió törekszik arra, hogy tagállamaiban az egyes kultúrákat közelebb hozza egymáshoz. Egyes területeken az Unió nemzetek feletti szabályozásokat, ajánlásokat fogalmaz meg és kulturális programokat finanszíroz ezzel elősegítve egy európai identitás kialakulását, más területeken a nemzeti kultúra és kultúrpolitika szuverenitásának biztosításával a nemzeti kultúra sokszínűségének bővülését segíti elő. Az Európai Unió a kultúra támogatását nemzeti szinten erősíti. Az uniós költségvetés 2007-2013 között közel 400 millió eurót fordított közösségi, kulturális programok finanszírozására, amit még kiegészített a strukturális alapokból származó keret.Tétel Szabadon hozzáférhető Lehetőségek és kihívások: kollektív fogyasztói jogérvényesítés Magyarországon(2018) Bihari, ErikaTétel Korlátozottan hozzáférhető Medical and psychological aspects of tension-type headachesDalberg, Njall Ingi; Tisljár, Roland; Tánczos, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bóta, Margit; Bihari, Erika; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézet; Létavértes Kistérségi Járóbeteg Szakellátó és Szolgáltató Zrt.Tension-type headaches are extremely common and are in some cases characterized by severe socio-economic burden and reduced quality of life. Currently there is a great room for improving research in regarding most aspects of tension-type headaches. The connection of physical and psychological factors has been identified but the magnitude of each factor in the pathogenesis of tension-type headaches still remains unclear. Despite the establishment of multi-factorial relationship in the pathogenesis of tension-type headaches and many theories applied, no clear etiology has been found. Current theories suggest that peripheral pathomechanisms associated with myofasciae is the most important factor for infrequent tension-type headaches and central processes such as spinal and supra-spinal sensitization are more involved in chronic cases of tension-type headaches. There are several treatment modalities that are available for patients with tension-type headaches. The recommended drug therapies in the case of acute tension headaches include simple analgesics and non-steroidal anti-inflammatory drugs. In chronic cases, pain killers should be avoided and replaced with prophylactic therapy.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Személyiségvédelem a polgári jogban, különös tekintettel a képmáshoz és hangfelvételhez való jograGecse, Glória; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témájára személyes érdeklődésből kifolyólag esett a választásom, hiszen úgy vélem, az emberi személyiség összetettsége és kiismerhetetlensége rendkívül érdekes.Elsőként a személyiség, mint fogalom meghatározásáról lesz szó a szakdolgozatban, majd egy rövid történeti áttekintés keretében arról, hogy miként is alakultak ki a személyiségi jogok és milyen főbb állomásai voltak akár a nemzetközi, akár a magyar jogfejlődés tekintetében. Ezt követően a hatályos magyar polgári jogi szabályozást szeretném bemutatni, az egyes nevesített személyiségi jogokat, majd végül az egyik konkrét személyiségi jogot, a képmáshoz és hangfelvételhez való jogot kívánom ismertetni. Ezen személyiségi jogunkat igyekszem kellő részletességgel bemutatni, így kitérve az egyes engedélyezések alóli kivételekre, a magyar bírói gyakorlatra, illetve a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv erről szóló szabályozásának értelmezésére. Célom, hogy rávilágítsak az esetleges problémákra és választ kapjak arra a kérdésemre, hogy a jogszabályok követik-e a korszak fejlődését és változásait. Úgy gondolom, ez a folyamat szerepet játszik a bíróság munkájának megkönnyítésében és abban, hogy egységes határozatok születhessenek, így biztosítva mindenki számára a megfelelő elbírálást és jogvédelmet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerződések érvénytelensége különös tekintettel a házassági vagyonjogi szerződésekreFekete, Alexandra Rella; Bihari, Erika; DE--Állam- és Jogtudományi KarKutatásom célja az volt, hogy részletes betekintést nyerjek a polgári jogi érvénytelenség jogintézményébe, átfogó ismeretet kapjak az érvénytelenségi okok rendszeréről, mind a kapcsolódó normaszöveget, mind pedig a bírói gyakorlatot tekintve. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) Hatodik Könyvében található érvénytelenséggel kapcsolatos szabályok elemzésén túl hangsúlyt fektettem a házassági vagyonjogi rendszer, azon belül is a házassági vagyonjogi szerződések és azok érvénytelenségének vizsgálatára. Az egyetemi képzésem követelményei között nem szerepelt a magyar házassági vagyonjogi rendszer és szabályozásának elsajátítása, így személyes érdeklődésem okán szerettem volna a témában mélyebben is elmélyülni jelen kutatásom során. Szomorúan, de sajnos megállapíthatjuk, hogy napjainkban a házasságok jelentős része válással ér véget. Úgy gondolom, hogy erre az előzetesen nem kívánt eseményre tanácsos felkészülnie a házasulóknak és érdemes vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezni. Az ilyen típusú szerződések megkötését egyértelműen felelősségtudatos magatartásnak tartom, mert ahogyan azt a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből is láthatjuk , az elmúlt tíz évben a házasságkötések száma jelentősen megnőtt. A téma feltárásakor kérdések merültek fel bennem, amelyekre választ szerettem volna kapni. Például arra, hogy a házasulók és a házastársak milyen szerződést köthetnek vagyoni viszonyaik rendezésére. Amennyiben szerződést kötnek a felek, milyen tartalmi elemekkel rendelkezik ez a megállapodás és az abban foglaltak milyen időtartamra szólnak. Az érvénytelenség körében szerettem volna azt is vizsgálni, hogy egy-egy ilyen szerződés milyen érvénytelenséget eredményező „hibát” rejthet és egy esetleges bírósági eljárás során mely érvénytelenségi okra hivatkozik az arra jogosult fél, illetve az eljáró bíróság miként dönt az adott ügyben. A dolgozatban az érvénytelenségi okok rendszerbeli csoportosítására helyeztem a hangsúlyt, amelyet a Ptk. normaszövege, a vonatkozó szakirodalom és a magyar joggyakorlat alapján mutatok be. Az érvénytelenségi okok részletes ismertetésekor nem csak a Ptk. Hatodik Könyvében található egyes szerződések érvénytelenségével, hanem a házassági vagyonjogi szerződések érvénytelenségével kapcsolatos bírósági határozatok is megjelennek, tekintettel a szakdolgozati téma egészére. A kutatás során elért eredmények részletes kifejtése előtt azonban szükséges a dolgozat elején röviden leírni a főbb fogalmi meghatározásokat, illetve kitérni a házassági vagyonjog szabályaira. Elsőként a szerződés fogalmát rögzítem. Ezt követően szólok röviden a házassági vagyonjogi rendszerekről és annak keretén belül taglalom a házassági vagyonjogi szerződés fogalmát, és többek között a tartalmára és időbeli hatályára vonatkozó szabályokat. A dolgozat utolsó részegységében az érvénytelenség jogkövetkezményeit ismertetem.