Szerző szerinti böngészés "Clemens, Marcell"
Megjelenítve 1 - 18 (Összesen 18)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A szív-elektrofiziológiai vizsgálatok és katéterablációk számának alakulása Magyarországon (2009-2010)(2011) Clemens, Marcell; Gellér, László; Csanádi, Zoltán; Zima, EndreTétel Szabadon hozzáférhető ARVC vagy myocarditis?(2018) Clemens, Marcell; Bódi, Annamária; Vágó, Hajnalka; Merkely, Béla; Csanádi, Zoltán; Tóth, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Atrial fibrillation following slow pathway modification?(2010) Clemens, Marcell; Csanádi, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Az ACE2-enzim aktivitásának változása szisztolés szívelégtelenségben(2012) Úri, Katalin; Fagyas, Miklós; Kertész, Attila Béla; Csanádi, Zoltán; Clemens, Marcell; Sándorfi, Gábor; Papp, Zoltán; Tóth, Attila; Lizanecz, ErzsébetTétel Szabadon hozzáférhető Az ICD-terápia indikációjának kérdései(2012) Clemens, Marcell; Csanádi, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető Biventricularis ICD-implantáció perzisztáló bal oldali vena cava superior mellett(2009) Tóth, Zsuzsanna; Clemens, Marcell; Nagy-Baló, Edina; Édes, István; Csanádi, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Cardiac pacemaker dependenceLunkuse, Shirah; Lőrincz, István; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Tóth, Szabolcs; Clemens, Marcell; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Sürgősségi Orvostani Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai IntézetCardiac pacemaker dependence is an important concept to be emphasised across different specialities considering the continuing increase in the use of pacemakers .This thesis summarises the basics pertaining to pacemakers and definitions of cardiac pacemaker dependence .The relevance of a patient being pacemaker dependent in regards to management of different clinical events is also highlighted .Tétel Szabadon hozzáférhető Correlation of body mass index and responder status in heart failure patients after cardiac resynchronization therapy: does the obesity paradox exist?(2010) Clemens, Marcell; Nagy-Baló, Edina; Herczku, Csaba; Karányi, Zsolt; Édes, István; Csanádi, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető ICD-terápia katekolaminerg polimorf kamrai tachycardiában(2015) Clemens, Marcell; Édes, István; Csanádi, ZoltánTétel Szabadon hozzáférhető Intracardiac Fibrinolysis and Endothelium Activation Related to Atrial Fibrillation Ablation with Different Techniques(2020) Hajas, Orsolya; Bagoly, Zsuzsa; Tóth, Noémi Klára; Urbancsek, Réka; Kiss, Alexandra; Kovács, Kitti Bernadett; Sarkady, Ferenc; Nagy, Attila Csaba; Oláh, Anna; Nagy, László Tibor; Clemens, Marcell; Csiba, László; Csanádi, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető New perspectives in the renin-angiotensin-aldosterone system (RAAS) IV: circulating ACE2 as a biomarker of systolic dysfunction in human hypertension and heart failure(2014) Úri, Katalin; Fagyas, Miklós; Mányiné Siket, Ivetta; Kertész, Attila Béla; Csanádi, Zoltán; Sándorfi, Gábor; Clemens, Marcell; Fedor, Roland; Papp, Zoltán; Édes, István; Tóth, Attila; Lizanecz, ErzsébetTétel Korlátozottan hozzáférhető Pacemaker implantáción átesett betegek ápolása, oktatása-tények és tévhitek a pacemaker terápiával kapcsolatbanDoros, Éva Csilla; Clemens, Marcell; Mester, Emma Emese; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Egészségügyi KarA pacemaker egy szívritmust szabályzó eszköz, amely tüneteket okozó bradycardiák esetén javítja a betegek életminőségét, csökkenti a halálozást. Fontosnak tartom, hogy egy ilyen eszközzel élő ember, tudja, milyen életmódbeli változásokat kell betartania az életminőségének megőrzése érdekében. Kutatómunkámban összegyűjtöttem a klinikánkon használt pacemaker típusokat és azon ritmuszavarokat, amelyek indikálják az eszköz alkalmazását. Ismertetem a műtét utáni teendőket, ápolási folyamatokat és a betegek edukációját. Tudományos munkám célja, hogy a pacemaker terápiával kapcsolatos tényeket megosszam, és a tévhiteket eloszlassam a betegek és hozzátartozóik körében. Felmérem, hogy mennyire ismerik az érintettek a beültetett eszközt és milyen érzelmeket társítanak hozzá. Bemutatom mi a pacemaker és hogyan lehet vele teljes életet élni, valamint visszatérni a megszokott életvitelhez - csekély megszorításokkal. Célom elérése érdekében irodalomkutatást végeztem és anonim kérdőívet készítettem, melyet azoknak a betegeknek osztottam ki, akik klinikánkon állnak kezelés alatt. A kérdőíveket a pacemaker implantációra és generátor cserére érkező, valamint olyan, már pacemakerrel rendelkező betegeknek adtam, akik más egyéb beavatkozásokra (szívkatéterezésre, elektróda repozícióra, katéterablációra) vagy ambuláns kontrollra érkeztek. Az általam kiadott kérdőívekben, rákérdeztem a válaszadók szociális helyzetére, betegségükkel kapcsolatos ismereteikre. A visszakapott kérdőíveket feldolgoztam, az eredményeket táblázatba foglaltam, diagramokat készítettem. A kérdőívet 2018. október 31 - 2018. december 28 közötti időszakban osztottam ki 110 beteg körében. Ebből 10 db nem értékelhetőnek számított. Az értékelhetők közül 54 férfi és 46 nő volt. Közülük 40 fő érkezett pacemaker implantációra, 29 fő generátor cserére, 8 fő egyéb beavatkozásra, 23 fő ambulanciánkon kontroll vizsgálaton vett részt. A betegek elmondása alapján 73 fő rendelkezik pacemakerrel, 27 fő ICD – t visel. Kutatásom eredményeit a pacemakerrel élő betegek további ismereteinek fejlesztésére és a téves információk visszaszorítására szeretném felhasználni.Tétel Szabadon hozzáférhető Pacemaker-implantációk számának alakulása hazánkban 2009-2010(2011) Clemens, Marcell; Gellér, László; Csanádi, Zoltán; Zima, EndreTétel Korlátozottan hozzáférhető Pitvarfibrilláció ablációval szerzett tapasztalataink szívelégtelen betegeink körébenSzekeres, Bettina; Clemens, Marcell; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kerekes, György; Sándorfi, Gábor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai IntézetA pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós ritmuszavar, felnőtt lakosságban előfordulása eléri a 1,5-2 %-ot is. Pitvarfibrillációhoz gyakran társul szívelégtelenség, és a két kórkép együttel fennállása rontja a prognózist. Jelen munkánkban azt vizsgáljuk, hogy a szívelégtelen pitvarfibrilláló betegek körében a ritmuszavar katéterablációs kezelésének hatására hogyan változik a bal kamra ejekciós frakciója és hogyan alakul a beavatkozás sikeraránya. A katéterablációs kezelés indikációja a panaszokat okozó paroxizmális vagy perzisztens pitvarfibrilláció volt. Echokardiogáfiás vizsgálattalmértük a bal kamra ejekciós frakcióját, endszisztolés átmérőjét, enddiasztolés átmérőjét, valamint a bal pitvar átmérőjét. Klinikai sikernek tekintjük a 30 másodpercet meg nem haladó ritmuszavart, illetve a pitvarfibrillációmentes túlélést három hónapos időszakon túl. 2015 augusztusa és 2021 áprilisa között 58 szívelégtelen beteg esetében katéterablációs kezelést végeztünk első beavatkozásként. Szívelégtelen betegek körében a pitvarfibrilláció katéterablációs kezelése egy hatékony beavatkozás, aminek hatására a bal kamrai ejekciós frakció már 3 hónappal a műtétet követően jelentősen javul és ez a javulás középtávon is fennmarad.Tétel Szabadon hozzáférhető Pitvarfibrilláció, pitvarlebegés strukturálisan ép szívű betegen: mi legyen az elsődleges ablációs célpont? - Meddig antikoaguláljunk?(2009) Nagy-Baló, Edina; Herczku, Csaba; Clemens, Marcell; Tóth, ZsuzsannaTétel Szabadon hozzáférhető Szívtranszplantáció vagy abláció?: tachycardia-indukálta cardiomyopathia(2017) Borbély, Attila; Clemens, Marcell; Jenei, Csaba; Daragó, Andrea; Erdei, Nóra; Hertelendi, Zita; Fülöp, Tibor; Csanádi, Zoltán; Édes, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Új orális antikoagulánsok a nonvalvularis pitvarfibrilláció thromboembolia-profilaxisábanMakai, Dániel; Lőrincz, István; DEOEC Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Clemens, Marcell; Vincze, Zoltán; DEOEC Kardiológiai Intézet; DEOEC Belgyógyászati IntézetA pitvarfibrilláció, mint napjaink leggyakoribb klinikai jelentőséggel bíró szívritmuszavara, a pitvarok mechanikus károsodása és a pitvarokban lévő vér pangása következtében vérrögök kialakulásában játszhat szerepet, ami aztán szisztémás embolizációt okozhat. Legfontosabb és legfélelmetesebb thromboemboliás következménye a stroke, melynek kialakulásában ötszörös kockázatnövekedést idéz elő. Éppen ezért a thromboemboliás események profilaxisa létfontosságú. A világszerte széles körűen és hatékonyan alkalmazott profilaktikus antikoagulánsok, a leginkább hatékony K vitamin antagonisták (acenokumarol, warfarin), és a stroke prevencióra kevésbé hatásos thrombocytagátlók (acetil-szalicilsav), nagy szolgálatot tesznek a pitvarfibrilláció kezelésében. A K vitamin antagonista, első bevezetése óta számít arany standardnak az orális antikoagulánsok között, de hatásosságát és biztonságosságát több tényező korlátozza. A gyakori monitorizálás szükségessége, a vérzéses szövődmények növekedése, a szűk terápiás ablak (a betegek kevesebb, mint 50%-a tartható hosszabb távon a terápiás INR 2.0-3.0 közötti tartományban) és az INR értékek genetikai és táplálkozási tényezőktől, valamint gyógyszerkölcsönhatásoktól függő variabilitása miatt, egyre nagyobb hangsúlyt kap az eddigiektől eltérő hatásmechanizmusú, új alvadásgátló gyógyszerek kifejlesztése. A pitvarfibrillációnak tulajdonítható stroke és kezelésének a nem kívánt életveszélyes vérzéses szövődményeinek rizikójának becslésére, úgynevezett kockázat-besorolási skálákat állítottak össze. Ezen rendszerek a rizikófaktorok számszerűsítésével segítenek meghozni a döntést az adekvát antikoagulációs terápia céljából. Egyik ilyen leggyakrabban használt pontrendszer a stroke prevenciójában a CHADS2 skála, melynek újabb változata a CHA2DS2-VASc skála. A súlyos vérzéses szövődmények rizikójának becslésére, a HAS-BLED kockázatbecslő skála áll rendelkezésre. Az új véralvadásgátló szerek (dabigatran, rivaroxaban és apixaban) vonzó alternatívát képeznek a warfarinnal szemben, mivel a stroke és szisztémás embólia kockázatának csökkentése mellett, potenciálisan csökkentik a vérzéses szövődmények kialakulását is. Egy részük a Xa alvadási faktort gá¬tolja (rivaroxaban, apixaban), amely az intrinszik és extrinszik alvadási kaszkád találkozási pont¬ján katalizálja a thrombin - IIa faktor - képződését prothrombinból - II. fak¬tor - , másik részük közvetlenül gátolja a IIa alvadási faktort (dabigatran), a plazmatikus alvadás effektor molekuláját, amelynek hatására a fibrinogénből fib¬rin képződik. Fontos további előnyük a K vitamin antagonistákkal szemben a kényelem (nem szükséges INR meghatározás), gyors hatáskezdet, kisebb érzékenység a táplálék és a gyógyszerkölcsönhatásokra és a kisebb intrakraniális vérzések kockázata. Hátrányaik lehetnek, hogy jelenleg nem rendelkezünk elfogadott monitorozási lehetőséggel (speciális esetekben - pl. trauma, sürgős műtét - szükség lehet az új orális antikoagulánsok plazmaszintjének meghatározására), hiányzik specifikus antidotumuk, kivéve a rivaroxaban-t, ahol a prothrombin komplex koncentrátum hatásos lehet, és végül kevés információ áll rendelkezésre a késői biztonságosságukról. Ezen szerek eltérő hatásmechanizmusuk miatt, a terápia során nagyobb gondosságot igényelnek. Az új antikoagulánsokkal végzett vizsgálatok, a dabigatran a RE-LY tanulmányban, a rivaroxaban a ROCKET AF tanulmányban és végül az apixaban az ARISTOTLE és AVERROES tanulmányban, bebizonyították, hogy a 150mg-os dabigatran-t használó betegeken kívül nem mutatkoztak jobbnak a gyógyszerek az ischemiás stroke megelőzésében a warfain-hoz képest. Ezen kívül a tanulmányok azt is bizonyítottál, hogy a vérzéses stroke és az intrakraniális vérzések előfordulásának aránya szignifikánsan csökkent használatukkor, ezzel egyértelművé téve előnyüket a warfarin-nal szemben. A 150mg-os dabigatran-t alkalmazók körében nem-szignifikáns halálozási arány csökkenést figyeltek meg a warfarin-hoz képest, ezzel szemben szignifikáns növekedést bizonyítottak a miocardialis infarctus tekintetében. A rivaroxaban-t használó betegeknél, mind a halálozás, mind a miocardialis infarctus szempontjából nem-szignifikáns csökkenés látszott. Az ARISTOTLE tanulmány volt az egyetlen, melyben az apixaban szignifikáns csökkenést mutatott, mind a halálozás, mind a miocardialis infarctus tekintetében. Az új orális antikoagulánsok közötti választáskor is mindig egyéni elbírálás szükséges. A beteg kora, a vérzés és a stroke rizikója és különösen a vesefunkciója alapvetően meghatározza a kezelési stratégiánkat. Külön figyelmet igényel a dabigatran esetében a két dózis (110 mg és 150 mg) közötti választás. Szigorú protokoll áll rendelkezésünkre a K vitamin antagonistákról az új szerekre vagy fordítva történő átálláshoz. Az új szerek primer koronária intervención átesett, vagy műbillentyűvel rendelkező és hármas antithrombotikus terápiát igénylő betegnek, a megfelelő széleskörű evidenciákon alapuló vizsgálatok hiányában, jelenleg nem adható. Mindezeket összevetve a Xa és IIa faktort gátló új orális véralvadásgátlók jelentős előrelépést jelentenek a nonvalvularis eredetű pitvarfibrillációk kezelésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Újabb megfigyelések beültethető cardioverter defibrillátor és reszinkronizációs eszközös terápia hosszabb távú utánkövetése során(2012-11-13T08:03:18Z) Clemens, Marcell; Csanádi, Zoltán; Laki Kálmán doktori iskola; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar -- DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --Jelen értekezésemben az implantálható defibrillátor és kardiális reszinkronizációs terápiával kapcsolatban végzett kutatási eredményeinket kívántam összefoglalni. Új megállapításaink: 1. Vizsgálataink megerősítették azt a korábbi megfigyelést miszerint a KT előfordulás gyakori azon ICD implantált betegekben, akiknél az eszközös terápia indikációja tartós, monomorf kamrai tachycardia volt. Igazoltuk, hogy a KT-k ciklushossza és morfológiája változékony és a klinikai “index” aritmia sem morfológiáját sem ciklushosszát tekintve nem prediktív a későbbi aritmiákra. 2. Igazoltuk, hogy a fenti beteg kohorszban többféle KT morfológia előfordulása esetén az ATP-k hatékonysága alacsonyabb, gyakoribb a sokk terápiát igénylő ritmuszavar. 3. Vizsgálataink arra utalnak, hogy az obezitás paradoxon érvényesül a reszinkronizációs PM/ICD implantáció utáni reszponderitásra vonatkozóan a 6 hónapos utánkövetésnél mért bal kamrai ejekciós frakció változás alapján. 4. A SHFM kellő pontossággal jelzi előre a mortalitást reszinkronizációs kezelésben részesülő betegek körében. A modell diszkriminációja hasonló biventrikuláris pacemaker és biventrikuláris ICD implantáció után, azonban az előrejelzés pontosabb kevésbé előrehaladott szívelégtelenség esetén. 5. Az SHFM diszkriminációját addicionális paraméterek (vesefunkció, diabetes mellitus, bal kamrai átmérők és a bal kamrai elektróda pozíciója) hozzáadása nem javította lényegesen. The summary of our research investigating implantable cardioverter defibrillator and cardiac resynchronization therapy was given in this thesis. Our new observations: 1. We could confirm that ventricular tachycardia episodes are frequent during follow-up in patients receiving an ICD following sustained monomorphic ventricular tachycardia. As a new finding we could demonstrate a significant variability in cycle length and morphology of ventricular tachycardia episodes during follow-up and that the cycle length of the index arrhythmia is not predictive for subsequent spontaneous arrhythmia episodes. 2. In patients with multiple ventricular tachycardia morphologies during follow-up a lower ATP efficacy and a higher shock burden was observed. 3. A favourable effect of an elevated BMI on mortality is suggested in patients with a biventricular pacemaker or ICD based on an improvement in the left ventricular ejection fraction at 6 months. 4. The SHFM offers an accurate prediction of mortality in CRT patients with results similar to those found by earlier validation studies in non-CRT patients. Accuracy of survival prediction is similar in patients with biventricular pacemakers and biventricular defibrillators; however, better in patients with non-classical indication for CRT as compared to those with classical indication. 5. Other parameters and clinical variables including renal function, diabetic status, left ventricular diameters, left ventricular lead position do not provide a substantial improvement in model performance.