Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Feldmann, Fanni"

Megjelenítve 1 - 8 (Összesen 8)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A melegeknek nincs három fülük: Kereszasztal beszélgetés Takács Mária "Meleg férfiak, hideg diktatúrák" című dokumentumfilmjéről
    (2019) Feldmann, Fanni
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Coming Out From Behind the Iron Curtain
    Feldmann, Fanni; Győri, Zsolt; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A coming out, vagy előbújás aktusa, térre, láthatóságra, identitásra vonatkozó telített jelentéstartamának köszönhetően központi problémaként jelenik meg a magyar filmművészet homoszexualitást ábrázoló alkotásaiban. Dolgozatom központi kérdéseként a nyolcvanas, kilencvenes és kétezres évek meleg témájú dokumentum- és játékfilmjeiben olyan folyamatok visszatükröződéseit vizsgálom, amelyek a szocialista-posztszocialista átmenet során a homoszexualitás társadalmi diskurzusát, megítélésének változását, láthatóságát alakították. Hiszen a rendszerváltás nemcsak történelmi-politikai mérföldkő volt, hanem ígéret is. Ígéret, hogy az államszocialista ideológia és hatalom által addig kötelezővé tett heteronormatív társadalmi diskurzus ugyanúgy lebontható, mint a vasfüggöny. A filmeket olvasva arra a kérdésre keresem a választ, hogy a szemlélet- és értékrendváltásra irányuló ígéret beteljesedett-e. Sikerült-e feldolgozni, magunk mögött hagyni a szocialista test- és identitáspolitika hagyatékát, és kijönni egy normatív, a queer szexualitást klinikalizáló és kriminalizáló rendből?
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Decolonizing the Second World
    (2020-06-24) Feldmann, Fanni
    Book review: Tlostanova, Madina. Postcolonialism and Postsocialism in Fiction and Art: Resistance and Re-existence . Cham: Palgrave Macmillan, 2017. xi + 224 pages. ISBN 978-3-319-48444-0. Hb. €88.39.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A nemi szerepek megkérdőjeleződése Djuna Barnes Éjerdő című regényében
    (2013-11-17) Feldmann, Fanni; Séllei, Nóra Katalin; Bölcsészettudományi Kar
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Queering the Iron Curtain: Spaces of Otherness in British and Eastern European Cinema
    (2021) Feldmann, Fanni; Győri, Zsolt; Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskola; DE--Bölcsészettudományi Kar -- Angol-Amerikai Intézet
    Az értekezés egy olyan diszkurzív tér létrehozására tesz kísérletet, amelyben Kelet- és Nyugat-Európa kulturális különbségei és hasonlóságai olvashatóvá válnak, megkerülve az öröklött hierarchikus, értékítéletekkel teli szemléletmódokat, sztereotípiákat és fantáziákat. E kísérlet területe a queer fogalma és reprezentációi, mivel „a queer egyetlen konkrét identitáskategória mellett sem köteleződik el” (Jagose 2), ezáltal egy olyan interszekciót hoz létre, amelyben feltárulnak a normatív értékrendszerek, hagyományok, marginalizációs stratégiák és hatalmi viszonyok összefonódott szálai, valamint ezek olvashatóvá, elemezhetővé, és így megkérdőjelezhetővé válnak. Mivel a dolgozat a kulturális és szexuális mássághoz kapcsolódó szociokulturális, geopolitikai és ideológiai attitűdök vizsgálatát tűzi ki célul, a queer mozi egy gyakran alulreprezentált területe képezi az értekezés korpuszát: kortárs queer témájú játékfilmek, amelyek nyíltan ábrázolnak queer kérdéseket, karaktereket, (szexuális) gyakorlatokat. Fontos megjegyeznünk, hogy minden elemzett film komolyan veszi a queer fogalmát, és még ha felfedezhetők is homofób felhangok itt-ott, a queer témák nem redukálódnak egy komikus elemmé; a queer karakterek és témák aktív, történetformáló elemek, nem pedig a vicc tárgyai. Ezek olyan mainstream filmek, amelyek nem (tudatosan) tesznek kísérletet arra, hogy átformáljanak, megkérdőjelezzenek filmes hagyományokat, de queer érzékenységük által rámutatnak az ábrázolt szociokulturális közeg problémás vetületeire. Ezáltal ezek a filmek a legalkalmasabbak arra, hogy hatalmi, identitáspolitikai és kulturális viszonyokat vizsgáljunk Nagy-Britannia és Kelet-Európa között. A disszertáció módszertana Madina Tlostanova megközelítését veszi alapul: Tlostanova amellett érvel, hogy a bináris rendszerek lebontásához egyrészt figyelembe kell venni a nyugat és kelet fogalmának összekapcsoltságát és kölcsönösségét; másrészt azt, hogy ez a két konstrukció és az őket körülvevő gondolati rendszerek a modernitásban gyökereznek (“Postcolonial 30). A disszertáció módszertana Tlostanova fogalmi rendszerében “dekoloniális gondolkozás”-ként írható le, ami ezt a közös eredetet tartja szem előtt. Amikor a vasfüggöny mellett, és nem pedig attól innen vagy azon túl gondolkozunk, annak létezése, történelme sem kell, hogy feledésbe merüljön, és a „nyugati álom”, valamint a „keleti rémálom” narratíváinak korlátozó öröksége nélkül válnak elemezhetővé hierarchiák, konstrukciók, fantáziák és mítoszok. A különbözőség tudatában, a vasfüggöny mellett gondolkozva, a filmek bizonyos tematikái, látszólagos ellentétei és alkalmazott oppozíciói nem feltétlenül fordulnak át hiearchizálásba, morális, etikai vagy esztétikai értékítéletbe annak alapján, hogy hol készültek, ám a térbeli specifikusság sem veszik el egy általánosító érvelésrendszerben. A dolgozat tematikus fejezetei a closet és coming out, a queer szexualitás, a queer térhasználat és az etno-queer párhuzam fogalmaira épülnek, és hasonló folyamatokra és stratégiákra mutat rá a brit és kelet-európai filmekben, valamint amellett érvel, hogy a nyugati alkotások sem tudnak megnyugtatóbb vagy kielégítőbb válaszokkal szolgálni a marginalizáció problémájára. Az elemzett alkotások szerint a kulturális képze(le)tek és sztereotípiák és az azokra adott reflexiók vizsgálata teszi felismerhetővé azokat az attitűdöket és mentalitásokat, amelyek ideológiákat, reprezentációs és identitásstratégiákat hoznak létre és teremtenek számukra diszkurzív környezetet. Így tárhatóak fel a szociokulturális, geopolitikai és ideológiai attitűdök, hatalmi viszonyok és marginalizációs gyakorlatok (legyen szó akár kulturális, szexuális, etnikai, vallási vagy térbeli marginalizációról) összefüggéseit.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Queervándorlás: a nyugat imaginációi és tapasztalatai a keleti filmvásznon
    (2022-09-26) Feldmann, Fanni
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Representations of George Orwell's Nineteen Eighty-Four in Hungarian Popular Culture
    (2014-05-06T08:02:30Z) Feldmann, Fanni; Kalmár, György; DE--Bölcsészettudományi Kar
    In my thesis I analyse how Hungarian representations of Orwell's Nineteen Eighty-Four join the themes of the novel with the images of Hungarian communist era. I point out how these two topics are combined in the examined pieces of popular culture and how the world of the Orwellian fiction becomes inseparable from Hungarian reality.
  • Betöltés ...
    Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    The Influence of Different Types of Femininity in Slyvia Plath's The Bell Jar
    Svábenszki, Viktória; Feldmann, Fanni; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Sylvia Plath’s The Bell Jar is a very complex novel dealing with various issues, like femininity, sexism, social expectations and suicide. The protagonist has many relevant female influences on her life and she tries to identify with them to figure out which future she really wants and through them she discovers who she really is.
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó