Szerző szerinti böngészés "Gorliczay, Edit"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 37)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A TÁPOLDATOZÁSI IDŐ HATÁSA AZ AUSZTRÁLIAI SÁRGA TÉPŐSALÁTA (LACTUCA SATIVA VAR. CRISPA) ÉS A RUKKOLA (ERUCA SATIVA) FEJLŐDÉSÉRE AEROPONIKUS TERMESZTÉS ESETÉNMontvai, Kornélia; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA globális éghajlatváltozás várhatóan növelni fogja aszályok, árvizek és más szélsőséges időjárási események gyakoriságát, ami számos bizonytalanságot fog okoz a növénytermesztésben. Ilyen körülmények között a talaj nélküli termesztés az időjárási bizonytalanságokhoz történő alkalmazkodás egyik hatékony és alternatív technológiája lehet (TUNIO et al., 2022). Az egyik ilyen technológia az aeropónia. Az aeropónikus rendszerekben a növények gyökerei a levegőben vannak, miközben meghatározott időközönként tápanyagban gazdag vízzel permetezik őket fúvókákon keresztül (FASCIOLO et al, 2023). A saláta magas tápértéke és ásványi anyag tartalma számos kutató érdeklődését felkeltette beltéri kísérletek során (MICHELON et al., 2020). Ezért a kutatásunk során a tépősalátát (Lactuca sativa var. crispa) és a rukkolát (Eruca sativa) választottuk kísérleti növényeknek. Az aeropónikus rendszerekben a fúvókák cseppmérete, a tápoldat kijuttatásának intenzitása, valamint fény a legfontosabb paraméterek, melyek befolyásolják a növény fizikai és tápanyagtartalmi paramétereit. Mindezek alapján kutatásunk során a célunk az volt, hogy meghatározzuk a különböző tápoldatozási intenzitások hatását az aeropónikusan termesztett tépősalátára és rukkolára. Az aeropónikus rendszerben (AeroFlo20) négy kezelést állítottunk be, melyek a különböző tápoldatozási intenzitásokat jelentették. Minden kezelés esetén a termesztőegységben öt-öt db salátát helyeztünk el. A kísérlet 9 hétig tartott, amely során mértük a levélszám, növénymagasság és a gyökérhossz alakulását, valamint destruktív (80%-os aceton és kvarchomok) módszerrel meghatároztuk az összes klorofill- (µg/g) és karotinoid-tartalmat (µg/g), valamint a vízpotenciál és a nitrát-tartalom alakulását (mg/kg). Eredményeink alapján megállapítható, hogy az ausztráliai sárga tépősaláta esetén a tápoldatozási intenzitás csökkenésével a levélszám, a növénymagasság és a gyökérhossz nőtt, tehát naponta kétszer 30 perc tápoldatozás elegendő, ha ezen paramétereket vesszük figyelembe. A rukkola esetén a tápoldatozási intenzitás csökkenésével a levélszám és az összes-klorofill koncentráció nőtt, a gyökérhossz azonban csökkent. Mind a vízpotenciál, mind pedig a nitrát-koncentráció esetén a tépősaláta és a rukkola esetén azonos tendencia volt megfigyelhető. Vízpotenciál esetén a legtöbb napi tápoldatozású (napi kilencszer 15 perc) kezelés esetén szignifikánsan magasabb értékeket kaptunk (tépősaláta: -3,72±0,33 bar; rukkola: -3,26±0,34 bar), mint azon kezelésnél, melyben a növények naponta kétszer kapnak tápoldatot (p<0,05). Nitrát-tartalom esetén a tápoldatozási intenzitás növelésével csökkent a levélben mért nitrát-koncentráció.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adalékanyagokkal előkezelt almos baromfitrágya komposztálási folyamatának vizsgálataPápai, Petra; Szőllősi, Nikolett; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz állattenyésztésben számottevő mennyiségű trágya keletkezik, amely mellékterméknek minősül. A többi trágyafélével szemben a baromfitrágya tápanyagtartalma kiemelkedő. E magas tápanyagtartalom a különféle nitrogén-formák vonatkozásában is meghatározó, amelynek jelentős része ammónia formájában távozik a légkörbe. A probléma mérséklése érdekében a baromfitrágyát egyes esetekben - adalékanyagok hozzáadása mellett - komposztálással kezelik annak érdekében, hogy beltartalmi értékeit javítsák. A tevékenység eredményeképpen a nitrogén hozzáférhető formában van jelen a növények számára. A komposztálás során felhasznált nyersanyagok összetétele, a környezeti tényezők és a technológia alapvetően meghatározzák a folyamat fizikai, kémiai és biológiai paramétereit, ezáltal a keletkezett végtermék (komposzt) minőségét is, ami a felhasználhatóság szempontjából kulcskérdés. Kutatómunkám során célom volt, hogy az előkezelés során keletkező ammónia csökkenését számszerűsítsem különböző adalékanyagok és bekeverési arány függvényében, továbbá a komposztérettség vizsgálata különböző paraméterek (fizikai, kémiai és biológiai) értékelése alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. üzemeltetési területén keletkező szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításaTóth, György Dániel; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szennyvíziszap hasznosítsa, módjai, különböznek az kontinens országaiban. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon, a szennyvíz hálózatok folyamatos fejlesztésével, a szennyvíztisztítás korszerűsítésével a keletkező szennyvíziszap nem csökken, hanem növekedése várható. Korábban a szennyvíziszapok felhasználása során, a deponálás volt a meghatározó tendencia, a mezőgazdasági elhelyezés volumene részben csökkent az egyre szigorodó, szabályzásban megkövetelt határértékek betartása miatt. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása jogszabályi keretek mentén működik, ahol a mezőgazdasági hasznosítás, a hatályos szabályozás miatt, a környezetvédelmi igények szigorú figyelembevételével működőképes az ALFÖLDVÍZ Zrt. üzemeltetési területén. A komposztok mezőgazdasági hasznosítása nehézkes a szigorodó jogszabályi feltételek miatt. A rekultiváció gyakorlatilag megszűnt, az energetikai hasznosítás a gyenge fűtőérték miatt nem megfelelő. Egyetlen megoldásként a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítására, a talaj, mint megújuló természeti erőforrás, termékenységet és minőséget javító, a használatukból fakadó környezeti kockázatok minimalizálása mellett jöhet szóba. Fontos a fenntartható terület- és földhasználat, a talajok védelme, mely Magyarország egyik legfontosabb természeti erőforrása.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of nutritional parameters of biogas slurry(2020) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Gorliczay, Edit; Gálya, Bernadett; Nagy, Attila; Jóvér, János; Riczu, PéterTétel Szabadon hozzáférhető Assessment of Composted Pelletized Poultry Litter as an Alternative to Chemical Fertilizers Based on the Environmental Impact of Their Production(2021) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Szőllősi, Nikolett; Gorliczay, Edit; Nagy, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Baromfitrágya alapú komposzt termékek előállításának és hasznosításának értékeléseGorliczay, Edit; Tamás, János; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Víz- és Környezetgazdálkodási IntézetA kutatásom során a hazai állattenyésztés és növénytermesztés között fennálló ellentmondásokat szeretném feloldani, enyhíteni azzal, hogy az állati eredetű, elsősorban a baromfitartás során keletkező szerves melléktermékek kezelésére, tápanyagutánpótlásban történő alkalmazásának innovatív lehetőségeire fektetem a hangsúlyt. A 62 napos (9 hetes) nyílt prizmás komposztálási kísérletet állatottam be, mely során vizsgáltam a nedvességtartalom, hőmérséklet, kémhatás és fajlagos vezetőképesség alakulását, valamint spektrális vizsgálatokat is végeztem 400-2500 nm hullámhossz tartományban. Bebizonyítottam, hogy a vizsgált paraméterek alkalmasak a komposztálás szakaszainak elkülönítésére. Az adalékanyag hatására az alapanyagok hamarabb válnak éretté, s így azok tartózkodási ideje a komposztáló térben jelentősen csökkenthető. A 400-2500 nm hullámhossz tartományon végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a brojler- és a tyúktrágya spektrális tulajdonságai nagyban meghatározzák a komposzt reflektanciájának alakulását. A vizsgált hullámhossz tartományban a komposztok spektrális profiljáról elmondható, hogy komposztálás előrehaladtával a reflektancia csökkent. A növekvő zeolit mennyiség hatására a komposzt hamarabb válik éretté, valamint a zeolit nem befolyásolta szignifikánsan a reflektancia alakulását. A különböző komposztkeverékek minőségi vizsgálatára, valamint a vizsgált fizikai-kémiai paraméterek előrejelzésére indexeket alkottam meg. Az indexek esetén varimax rotációval, derékszögű fordítással főkomponens analízist végeztem és az elemzés eredményeként kapott főkomponens súlyok alapján határoztam meg, hogy melyek azok a hullámhossz tartományok, amik a komposztérettségre, illetve a komposzt anyagi minőségének vizsgálatára alkalmasak lehetnek. A főkomponens analízis alapján elmondható, hogy a variancia több mint 93%-át az első komponensbe (PC1) tartozó változók okozzák 400-2500 nm hullámhossz tartományban. Meghatároztam azokat a hullámhosszokat, ahol a faktorsúlyok varianciája a legnagyobb volt, s 400-1000 nm hullámhossz tartományban a λ812/λ941 és a λ941/λ812 hányadosokat, még 1000-2500 nm hullámhossz tartományban a λ2115/λ1993 és λ1922/λ2127 hányadossal dolgoztam, s számítottam ki a predikciós indexeket. A VIS-NIR tartományban létrehozott λ812/λ941 hányados (Index 1) a nedvességtartalom (NT), a λ812/λ941 hányados (Index 2) a fajlagos vezetőképesség (EC), a λ941/λ812 hányados (Index 3) a hőmérséklet (H), még a λ812/λ941 hányados (Index 4) a kémhatás (pH) előrejelzésére létrehozott modellt jelentette. Az 1000-2500 nm hullámhossz tartományban létrehozott λ2115/λ1993 hányados (Index 1) a nedvességtartalom (NT), a λ2115/λ1993 hányados (Index 2) a hőmérséklet (H), a λ1922/λ2127 hányados (Index 3) a kémhatás (pH), még a λ1922/λ2127 hányados (Index 4) a fajlagos vezetőképesség (EC) előrejelzésére létrehozott modellt jelentette. A VIS-NIR tartományban képzett predikciós indexek közül a kémhatás, a nedvességtartalom és a fajlagos vezetőképesség előrejelzésére, még a NIR-tartományban a nedvességtartalom, kémhatás és fajlagos vezetőképesség modellje alkalmazható az adott paraméter előrejelzésére (NRMSE <20%). A komposztált brojler- és tyúktrágya keverékéből tág és szűk komposzt:víz arányú komposzt szuszpenziókat állítottam elő, s meghatároztam azok szervetlen kémiai paramétereire ható kulcsfontosságú paramétereket. Ezek eredmények alapján a komposzt szuszpenziók a biológiai növényvédelem potenciálisan jól használható jövőbeli eszközei lehetnek, azonban sikeres alkalmazásukhoz meg kell ismerni adott növényi fajta – kórokozó (gomba, baktérium) - környezet kapcsolatrendszerét valamint a komposzt szuszpenzió hatásmechanizmusát. Ahhoz hogy a levélfelületre spray-ként használt komposzt teák betegségcsökkentő hatásának hatékonyságát növelhessük, a jelenlegi nagyon eltérő gyakorlatot részben az előállítás és a kijuttatás szempontjából szabványosítani szükséges. Jelenleg az eltérő hatékonyságot főként a komposzt szuszpenziókban élő mikrobiális közösségek ökológiai ismereteinek hiánya okozza. Így további specifikus vizsgálatok szükségesek, a komposzt szuszpenziók mikrobiológiai közösségeinek a növényi fitopatogénekkel szemben gyakorolt antagonista kölcsönhatás értékelésére. A fenntartható gazdálkodás szempontjából a komposzt szuszpenziók növénykondicionáló stressztoleranciát növelő hatása is figyelemreméltó, amelyet egy termesztési rendszerbe építve csökkenthetjük a kémiai környezetterhelést a mezőgazdaságban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Baromfitrágya diodegradációjának modellezése és környezetkémiai vizsgálata a komposztálási folyamat optimalizálásának céljábólBerta, Kitti; Magyar, Tamás; Nagy, Péter Tamás; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarHazánkban az állattartás során keletkező állati trágya az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatbázisa alapján a mezőgazdasági hulladékok közel 90%-át teszi ki. A nagy mennyiségű trágya deponálását csökkenteni szükséges további ártalmatlanítással. Utóbbira egyik leginkább releváns módszer a komposztálás. A japán fejlesztésű Hosoya technológia egy jó alternatívát jelent a keletkező baromfitrágya mennyiségének kezelésére. Fő célom volt, hogy megállapítsam, hogy a Hosoya kádban milyen anyagátalakulási folyamatok játszódnak le, annak érdekében, hogy a későbbiekben a termék minőségét szabályozni tudjuk. A hőmérséklet- és nedvességtartalom tekintetében a fermentáló kád két fő részre (heterogén és homogén) osztható. Megállapítottam, hogy az egyszeri nedvesítés hatására a nedvességtartalom drasztikusan lecsökken a beállítástól számított átlagosan 10 m-en belül az optimális 40 m/m%-ról 25-30 m/m%-ra, amely arra enged következtetni, hogy az egyszeri nedvesítés a komposztálási folyamat szempontjából nem megfelelő technológiai megoldás. A hőmérséklet hossz- szelvényben való alakulásánál a külső és belső rész – középső részhez képest- alacsonyabb hőmérséklete, a kád falának hűtő hatásával, illetve a környezeti hőmérséklettel magyarázható, azonban a mikrobiológiai folyamat bontási karakterisztikája azonos. Emellett bizonyítottam, hogy a hőmérséklet és a nedvességtartalom, szoros korrelációt mutat egymással. Igazoltam a keverőszerkezet ammónia nitrogénre való hatását, ugyanis a kapaszerkezet adott pozíciójánál az ammónia nitrogén tartalom helyi minimum értékeit figyeltem meg, amelynek oka, hogy a keverés hatására az ammónia az anyagból könnyebben elillan. A további nitrogénformák, illetve a szervesanyag tartalom vizsgálata során megállapítottam, hogy a betárazott anyag heterogenitása miatt a jelleggörbék alakja ingadozó volt, azonban alapjában véve csökkenő tendenciát mutattak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Baromfitrágya előkezelése biochar és zeolit felhasználásávalGorliczay, Edit; Mézes, Lili; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz állattartás során melléktermék - istállótrágya - keletkezik. Az istállótrágya a haszonállatok szilárd és híg ürülékéből, valamint alomanyagból áll. A többi trágyaféléhez hasonlóan a baromfitrágya is kijuttatható közvetlen formában a szántóföldekre, s így tápanyag-utánpótlásra felhasználható a növénytermesztési technológiákban. Emellett azonban egyre több helyen tapasztalható az, hogy a baromfitrágyát komposztálják, valamint biogáz előállításra hasznosítják. Mélyalmos tartástechnológiájú broiler csirkenevelésből adódóan a nyírbátori Gastor Baromfi Kft. területén nagy mennyiségben keletkezik almos trágya, melynek mennyisége az 5 baromfi telepen összesen 11.600 t/év. Az alomanyag jellemzően szecskázott tritikálé szalma. Az alomtrágya szárazanyag tartalma 37,83-43,92%, szerves szárazanyag-tartalma 87,55%. Kémhatása 6,85-7,41 között, nitrogén-tartalma 3,03-3,65%, szén-tartalma 37,73-40,52% között változik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Baromfitrágya pellet készítmények hatásainak laboratóriumi vizsgálata cukkini (cucurbita pepo var. Giromontia duch.) tesztnövényenNyuzó, Ágnes; Gorliczay, Edit; Szőllősi, Nikolett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatom készítése során a Baromfi-Coop Kft. által biztosított baromfitrágyát és baromfitrágya pellet hatékonyságát teszteltem. Kísérletemhez választott növényem a tökfajok egyik kiemelkedő tagja, a cukkini. A kísérlet során célom volt információt kapni a baromfi trágyaalapú pelletálttermékek csírázásra, növényi biomassza hozamra, illetve a talaj-növény rendszerre gyakorolt hatásáról. Ezen belül vizsgáltam az alábbiakat: 1. cukkini (Cucurbita pepo var. giromontiina) jelzőnövényen a különböző pelletált baromfitrágya termékek starter trágyaként való alkalmazásának csírázásra gyakorolt hatásáthomoktalajon; 2. kimutassam a termékek és bekeverési dózisok közötti különbségeket különböző vízkapacitási %-on; 3. kísérleti eredményeim alapján meghatározzam, a vizsgált talajon a cukkini esetében javasolt pelletált termék(ek) dózisát. Diplomamunkám célja a kezelések közötti különbségek és a trágyakészítmények hatékonyságának tesztelése volt. Vízkapacitás tekintetében a 100%-oskezelés mellett a jelzőnövény palánták életerősebbek, nagyobbak és pigmentáltabbak lettek. A trágyapelletek közül, az összes kezelést tekintve, a P+K termék pozitív hatása kiemelkedőnek bizonyult. Mellette Natur, Nitroplusz, Káli plusz típusok eredményei kedvezőek adott vízkapacitás és bekeverési dózis esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Civil szervezetek munkája az illegális hulladéklerakás ellen(2013-10-30T09:46:28Z) Gorliczay, Edit; Gyüre, Péter; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban kiemelten szeretnék foglalkozni az illegális hulladéklerakás jogi hátterével, szankcióival, valamint azzal, hogy melyek azok a védett területek amelyek veszélynek vannak kitéve a hulladékok rendezetlen lerakása miatt. Szeretném összefoglalni, hogy milyen feladatok azok, amelyekkel kiemelten kellene foglalkoznunk, és melyek azok a civil szervezetek, egyesületek, akik kampányokkal, pályázatokkal lépnek fel az illegális hulladéklerakás ellen. A civil szervezetek közül kiemelt szerepet szeretnék szentelni az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesületnek, illetve az ők áldozatos munkájának, valamint a civil szervezeteken túl szeretnék Nyíregyháza város hulladékgazdálkodásával és hulladéktérképeivel foglalkozni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Comparison of the effects of manure-based product and ammonium nitrate on maize (Zea mays L.)(2022) Nagy, Attila; Kiss, Nikolett Éva; Gorliczay, Edit; Tóth, Florence Alexandra; Szőllősi, Nikolett; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Effect of compost/water ratio on some main parameter of compost solutions(2021) Kiss, Nikolett Éva; Gorliczay, Edit; Nagy, Péter Tamás; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Effect of compost/water ratio on some main parameter of compost solutions(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Kiss, Nikolett Eva; Gorliczay, Edit; Nagy, Péter Tamás; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Evaluation of Parameters in an Aerob Industrial Fermentation System(2019) Nagy, Péter Tamás; Magyar, Tamás; Gorliczay, Edit; Berta, Kitti; Tóth, Florence Alexandra; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Examination and statistical evaluation of physico-chemical parameters of windrow composting(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Gorliczay, Edit; Tamás, János; Kun, Sándor; Huzsvai, László; Bárány, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető Examination and statistical evaluation of physico-chemical parameters of windrow composting(2020) Gorliczay, Edit; Tamás, János; Kun, Sándor; Huzsvai, László; Bárány, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető Examination of compost maturity using reflectance(2022) Gorliczay, Edit; Kun, Sándor; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Examination of compost maturity using reflectance(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Gorliczay, Edit; Kun, Sándor; Tamás, JánosTétel Szabadon hozzáférhető Examination of the effect of pelleted poultry manure products on a sunflower test plant in a laboratory model experiment(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Gorliczay, Edit; Szöllősi, Nikolett; Kiss, Nikolett Éva; Tóth, Florence; Tamás, János; Nagy, Péter TamásTétel Szabadon hozzáférhető Examination of the effect of pelleted poultry manure products on a sunflower test plant in a laboratory model experiment(2021) Gorliczay, Edit; Szőllősi, Nikolett; Kiss, Nikolett Éva; Tóth, Florence Alexandra; Tamás, János; Nagy, Péter Tamás