Szerző szerinti böngészés "Koroknai, Judit"
Megjelenítve 1 - 17 (Összesen 17)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A ligeti zsálya (Salvia nemorosa L.) populáció és szelektált klónok virágzásbiológiájának összehasonlító vizsgálata(2013) Kaprinyák, Tünde; Koroknai, Judit; Kováts, Zoltán; Fári, MiklósTétel Szabadon hozzáférhető Comparative research of the Wild Sage (Salvia nemorosa L.) population and selected clones flowering biology(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Kapirnyák, Tünde; Koroknai, Judit; Kováts†, Zoltán; Fári, MiklósTétel Szabadon hozzáférhető Comparison of Wet Fractionation Methods for Processing Broccoli Agricultural Wastes and Evaluation of the Nutri-Chemical Values of Obtained Products(2022) Domokos-Szabolcsy, Éva; Elhawat, Nevien Adel; Domingos, Geraldo Jorge; Kovács, Zoltán; Koroknai, Judit; Bodó, Enikő; Fári, Miklós; Alshaal, Tarek Ali Ahmed Ibrahim; Bákonyi, NóraTétel Korlátozottan hozzáférhető Egynyári virágágyi dísznövények alkalmazási lehetőségei vertikális kiültetési rendszerben(2012-11-23T07:58:24Z) Asztalos, Judit; Fári, Miklós; Koroknai, Judit; Szabolcsy, Éva; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dísznövények nagyvárosokban történő felhasználásával tűrőképességük határait feszegetjük. Ezért is van szükség a várostűrő fajok folyamatos szelekciójára. A városi kiültetéseknél pedig szigorúan figyelembe kell venni azok várostűrő képességét. Nekünk kertész szakembereknek az a fő feladatunk, hogy az adott szűkebb környezeti feltételekhez legjobban alkalmazkodó, az adott helyen minél tartósabban és maximális díszítőértéket nyújtó, szakszerűen megválasztott növényanyaggal, s a háttérben ismert technikai, biotechnológiai lehetőségeket igénybe véve teremtsük meg az élő növényalkalmazás lehetőségeit szélsőségesebb viszonyok mellett is. Milyen megoldások kínálkoznak a növényi felületek növelésére, átmeneti pótlására? Irodalmi forrásokat tanulmányozva, ill. saját tapasztalataim alapján felmerült bennem a kérdés, hogy kertészmérnökként hogyan hasznosíthatnám eddigi ismereteimet egy ilyen – szakmailag nagy kihívást jelentő – feladat megoldásához. A megfelelően nagyméretű terek hiánya – mind külső, mind pedig belső terekben – egyértelművé teszik a vertikális növényi beültetések szerepének felértékelődését. Ezekre a kérdésekre kerestem a választ szakdolgozatomban, s munkámmal csatlakoztam Debreceni Egyetem AGTC Bemutatókertjében elkezdett programhoz, amelynek első lépéseként kipróbáltuk, hogy alkalmazhatók e virágoszlop beültetésekre az eddig csupán közterületi ágyásokban használt, elsősorban magyar nemesítésű egynyári fajták, majd a kísérlet második évében kipróbáltam, hogy virágoszlopok esetében milyen előnyös tulajdonságokkal járhat egy a Constantino & C. S. P. A. cég által előállított fehérjehidrolizátum, mint „növénykondícionáló” készítmény alkalmazása? A 2011-ben végzett vizsgálatok alapján az alábbi növényfajok felhasználását javasoljuk virágoszlop beültetésére fentről lefelé haladva: Celosia argentea var. plumosa ’Tokaj’, Celosia argentea var plumosa ’Arrabona’, Celosia argentea var. plumosa ’Aranybika’, Celosia argentea var. plumosa ’Savaria’, Tagetes patula ’Csemő’, Zinnia angustifolia. és Ocimum basilicum ’Zöldgömb’. A növények vertikális és horizontális irányban történő elhelyezésének meghatározása erősen fajtától függő. Vizsgálataink esetenként eltérőek lehetnek a szabadföldi kiültetésekben javasolt irányadó tőtávolságoktól, ezért is tartjuk fontosnak kiültetési javaslatok összeállítását a virágoszlopban még eddig nem alkalmazott taxonok esetében. A 2012-ben végzett vizsgálatok alapján, amely a Soya Pepton FM hidrolizátum növekedési sajátságokra, klorofill tartalomra és szárszilárdságra gyakorolt hatására terjedt ki, a következő megállapításokra jutottunk. A hidrolizátum esetében elmondható, hogy annak hatását mind az ültetési mód, mind a taxon jelentősen befolyásolja. A klorofill a és b tartalomra a Soya Pepton FM hidrolizátumnak nem volt számottevő hatása, míg kiültetés módja viszont jelentős mértékben befolyásolja azt. Eredményeink alapján elmondható, hogy szabadföldön nagyobb mennyiségben tartalmaznak klorofillt a növények, mint oszlopos rendszerben, mivel szabadföldön a növények nem árnyékolják egymást olyan mértékben, mint egy oszlopos „zártabb rendszer” esetén. Ezek irányadó eredmények és a konzekvenciák megállják a helyüket. A jövőben további növényfajok és ültetési változatokkal további vizsgálatokat célszerű végezni, hogy minél szélesebb szortiment álljon rendelkezésre a virágoszlopok alkalmazása esetén.Tétel Szabadon hozzáférhető Evaluation of colour versions of wild sage (Salvia nemorosa L.)(2013) Kaprinyák, Tünde; Koroknai, Judit; Zsiláné André, Anikó; Szakadát, Gyula; Lévai, Péter; Kováts, Zoltán; Fári, MiklósTétel Szabadon hozzáférhető Finding valuable bioactive components from Jerusalem artichoke (Helianthus tuberosus L.) 2 leaf protein concentrate in a green biorefinery concept(2019) Kaszás, László; Alshaal, Tarek Ali Ahmed Ibrahim; El-Ramady, Hassan; Kovács, Zoltán; Koroknai, Judit; Elhawat, Nevien Adel; Nagy, Éva; Cziáky, Zoltán; Fári, Miklós; Domokos-Szabolcsy, ÉvaTétel Szabadon hozzáférhető Hungarian fruits and vegetables of anti-oxidant activity as functional foods(2003) Veres, Zsuzsanna; Domokos-Szabolcsy, Éva; Koroknai, Judit; Dudás, László; Holb, Imre; Nyéki, József; Fári, MiklósTétel Szabadon hozzáférhető Identification of Bioactive Phytochemicals in Leaf Protein Concentrate of Jerusalem Artichoke (Helianthus tuberosus L.)(2020) Kaszás, László; Alshaal, Tarek Ali Ahmed Ibrahim; El-Ramady, Hassan; Kovács, Zoltán; Koroknai, Judit; Elhawat, Nevien Adel; Nagy, Éva; Cziáky, Zoltán; Fári, Miklós; Domokos-Szabolcsy, ÉvaTétel Szabadon hozzáférhető Investigating the above-ground biomass values of sweet potatoes (Ipomoea batatas)(2023) Csatári, Gábor; Koroknai, Judit; Basal, Oqba; Görögh, Panna; Kovács, SzilviaTétel Szabadon hozzáférhető New color variations highlight Park sage (Salvia nemorosa L.) and characterization(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Kaprinyák, Tünde; Koroknai, Judit; Zsiláné André, Anikó; Fári, Miklós Gábor; Kováts†, Zoltán; Lévai, Péter; Szakadát, GyulaTétel Szabadon hozzáférhető Phytochemical evaluation of the fruits and green biomass of determinate-type sweet pepper ( Capsicum annuum L. fasciculatum) grown in terrestrial bioregenerative life-support research facilities(2023) Domokos-Szabolcsy, Éva; Alshaal, Tarek Ali Ahmed Ibrahim; Koroknai, Judit; Kovács, Szilvia; Tóth, Csaba; Csilléry, Gábor; Jókai, Zsuzsa; Matkovits, Anna; Makleit, Péter; Veres, Szilvia; Fári, MiklósTétel Szabadon hozzáférhető Refining high-quality leaf protein and valuable co-products from green biomass of Jerusalem artichoke (Helianthus tuberosus L.) for sustainable protein supply(2020) Kaszás, László; Alshaal, Tarek Ali Ahmed Ibrahim; Kovács, Zoltán; Koroknai, Judit; Elhawat, Nevien Adel; Nagy, Éva; El-Ramady, Hassan; Fári, Miklós; Domokos-Szabolcsy, ÉvaTétel Szabadon hozzáférhető Rippl-Rónai színei a hazai közparkokban: új, szintetikus mezei zsálya színkeverék előállítása és felhasználása(2014) Kaprinyák, Tünde; Kurucz, Erika; Koroknai, Judit; Fári, MiklósTétel Szabadon hozzáférhető Rippl-Rónai’s color in the native parks: production and using of new, synthetic Wild sage color-mixture(Faculty of Agricultural and Food Sciences and Enviromental Management of the Debrecen University, Debrecen.) Kapirnyák, Tünde; Kurucz, Erika; Koroknai, Judit; Fári, MiklósTétel Korlátozottan hozzáférhető Szomatikus embrió eredetű kimérák előállítása és az elváltozások stabilitásának kutatása az Arundo donax L. (SYN-AR) példáján(2012-11-20T08:39:15Z) Bukszár, Szabolcs; Fári, Miklós Gábor; Antal, Gabriella; Koroknai, Judit; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA megfigyelések során kétféle morfológiájú növekedést tapasztaltam. Az egyik esetben az albínó hajtások minden esetben a tövi részükön zöld hajtásokkal voltak kapcsolatban, azaz a tövük közös szövetdarabból (diszkuszból) fejlődött ki. Az ilyen növekedési formát spontán kimérának sejtettük (4. ábra). Másik esetben a fehér hajtások és a környezetben található zöld növények között nem volt kapcsolat, noha az albínó hajtások száma akár három-négy is lehetett. Úgy vélem, hogy ezek az egyedek tiszta albínók voltak, és nem kimérák. Az úgynevezett zöld-fehér kimérának tartott egyedről készült alábbi felvételen jól látható a kétféle hajtástípus közötti szöveti kapcsolat, mindkét oldalról fényképezve (4. ábra). Ez a megfigyelésünk azt az elvi lehetőséget tárta fel előttem, hogy az üzemi SYN-AR palántanevelő állományokban elméletileg várható olyan, - részben szektoriális - albínó-zöld kimérák felbukkanása, melyek szöveti kapcsolatban vannak egymással, ezáltal közös fotoszintézissel képesek fennmaradni.Tétel Szabadon hozzáférhető Új ligeti zsálya (Salvia nemorosa L.) színváltozatok kiemelése és jellemzése(2012) Kaprinyák, Tünde; Koroknai, Judit; Zsiláné André, Anikó; Fári, Miklós; Kováts, Zoltán; Lévai, Péter; Szakadát, GyulaTétel Korlátozottan hozzáférhető Választékbővítésre szánt levéldísznövények alkalmazása napfényszegény parki kiültetésekbenMondok, Ágnes Kata; Domokos-Szabolcsy, Éva; Koroknai, Judit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarHa őszintén magunkba tekintünk, a legtöbben már nem szeretnék mindennapjainkat a természet nomád körülményei között élni, miután megismertük az urbanizáció nyújtotta áldásokat, kényelmeket. Ugyanakkor egyre nagyobb a törekvés a természetet visszacsempészni mesterséges „beton és üveg dzsungeljeinkbe” hiszen azért él bennünk az ösztönös igény a „zöld bölcső” iránt, ami az élet fennmaradását jelenti. A „zöld bölcsőt” ilyen megközelítésben leginkább a közparkok, épületek közé beékelt zöld ágyások jelentik. E területeket jobban megvizsgálva az látható, hogy jellemzően a napsütötte részeken színpompás növények gazdag fajtaválasztéka áll rendelkezésre. Ezzel szemben a napfényszegény területeken magas díszítőértékkel rendelkező, egynyáriként alkalmazható taxonok palettája jóval szegényesebb. Emiatt sokszor városi árnyékos és félárnyékos fekvésű területek beültetésére évelő növény fajokat/fajtákat alkalmaznak, ami maga után vonja, hogy az ágyások növényanyaga évekig változatlan, gyakran egyhangú. Emellett számolnunk kell az évelő növények díszítőértékének téli időszakra jellemző jelentős csökkenésével is. Az évelők alkalmazásának tendenciája annak köszönhető, hogy kevés egy-, és kétéves faj és fajta tolerálja a lombhullató parki fák alatt nyári időszakban kialakuló fényszegény körülményeket. A választékbővítés, friss elgondolások azonban igényként jelentkeznek mindenkor a dísznövény kertészetben. Ugyanakkor a választékbővítésre szánt növény taxonok csak akkor tudnak sikeresen elterjedni, ha teljes díszítőértéküket minél rövidebb idő alatt elérik, ugyanakkor jó ellenállóságot mutatnak, az urbanizált területek változó környezeti feltételeihez rugalmasan tudnak alkalmazkodni, szaporításuk folyamatosan megoldható, rentábilisan fenntartható. Mindezeket szem előtt tartva, nyitott hozzáállással szóba kerülhetnek akár olyan taxonok is, melyek eredeti élőhelyükön évelők, hazai körülmények között azonban elsősorban ámpolna-, és szobanövényekként tartanak számon.