Szerző szerinti böngészés "Mezei, Zsolt"
Megjelenítve 1 - 9 (Összesen 9)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Aktuális hálózati problémák megoldásainak vizsgálata(2008-05-15T08:23:40Z) Mezei, Zsolt; Almási, Béla; DE--TEK--Informatikai Kar.Tétel Szabadon hozzáférhető Cerebrovaszkuláris hemodinamikai változások és az immunmoduláns terápia hatékonyságának elemzése sclerosis multiplexbenMezei, Zsolt; Csépány, Tünde; Idegtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Neurológiai KlinikaA relapszáló-remittáló szklerosis multiplexben (RR-SM) alkalmazott immunmoduláns kezelés (IMT) (interferon-béta, glatiramer-acetát) hosszú távon csökkenti a relapszusok gyakoriságát és lassítja a betegség progresszióját. Ismert, hogy a betegség kardiovaszkuláris szabályozási zavarral járó vegetatív idegrendszeri diszfunkciót eredményezhet. Vizsgálatunk során olyan klinikai markereket kerestünk, amelyek segítenek az első vonalbeli immunmoduláns készítmények hosszú távú hatásosságát megítélésében, a terápiára adott elégtelen válasz előrejelzésében, elemeztük a reszponder és non-reszponder betegek klinikai jellegzetességeit, valamint a terápiához való ragaszkodást és mellékhatás profilt a kezelési időtartam alatt. A vizsgálat második fázisában transzkraniális Doppler vizsgálattal (TCD) mértük a betegség korai fázisában a cerebrovaszkuláris autoreguláció változását. Akut gyulladással járó relapszus esetén a nagy dózisú kortikoszteroid hatását is értékeltük. Tanulmányunk első fázisa egy kilenc éves egyetlen központban zajló követéses vizsgálat volt 81 különböző immunmoduláns kezelésben részesülő beteg bevonásával. Ezt követően TCD-vel végzett véráramlási sebesség monitorozást, folyamatos artériás vérnyomásmérést és szívfrekvencia monitorozást végeztünk 30 betegben billenőasztalos vizsgálat során. 11 alkalommal relapszus miatt a kortikoszteroid kezelés előtt és után is megismételtük a méréseket. A 81 betegből álló csoportban az immunmoduláns kezelés átlagos tartama 54 ± 33 hónap volt, az éves relapszusrátával kifejezett hatékonyság és a klinikai tünetek súlyossága független volt az adott terápiától és a betegség kezdetén észlelt tünettantól. Az immunmoduláns kezelés első két évében tapasztalt relapszusráta csökkenés alkalmas a terápia hatékonyságának hosszútávú megítélésére. SM betegekben nem igazolható szignifikáns eltérés az agyi autoregulációs index tekintetében a szteroid kezelés előtti és utáni mérésekkel sem. A provokációs tesztet követő szívfrekvencia emelkedés dinamizmusa és az 1 Hgmm vérnyomás emelkedés kiváltotta vérátáramlás változás dinamikája szignifikánsan eltért az SM betegekben az egészséges kontrollcsoporthoz viszonyítva, valamint szteroid adását követően. Eredményeink alapján úgy gondoljuk, hogy két év elegendő a kezelés hatásának felmérésére. Két éven belüli elégtelen terápiás válasz esetén egyéb immunmoduláns készítményre való váltás javasolt. A cerebrovaszkuláris autoregulációs károsodás már az SM korai fázisában kimutatható. A relapszus esetén adott kortikoszteroid kezelés szignifikáns hemodinamikai változást eredményez.Tétel Szabadon hozzáférhető Clinical Characteristics and Outcome of Neuronal Surface Antibody-Mediated Autoimmune Encephalitis Patients in a National Cohort(2021) Hayden, Zsófia; Bóné, Beáta; Orsi, Gergely; Szots, Monika; Nagy, Ferenc; Csépány, Tünde; Mezei, Zsolt; Rajda, Cecília; Simon, Diána; Najbauer, József; Illés, Zsolt; Berki, TímeaTétel Korlátozottan hozzáférhető Felmérés a magyar és olasz VI. éves orvostanhallgatók epilepsziával kapcsolatos ismereteirőlKiss, Orsolya; Kozák, Norbert; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Mezei, Zsolt; Besenyei, Mónika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetFELMÉRÉS A MAGYAR ÉS OLASZ VI. ÉVES ORVOSTANHALLGATÓK EPILEPSZIÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEIRŐL Kiss Orsolya VI. éves orvostanhallgató Összefoglalás Az epilepszia betegség vezető tünete az epilepsziás rosszullétek jelentkezésére való hajlam, illetve ennek különböző (neurobiológiai, kongnitív, pszichológiai és szociális) következményei. Az epilepsziás rosszullétek hirtelen kezdettel és véggel rendelkező neurológiai és/vagy pszichiátriai tünetek képében jelentkeznek, ezek az érintett területre jellemzőek. Megkülönböztetjük az alkalmi epilepsziás rosszullétet az epilepszia betegségtől. Előbbi esetén az arra hajlamos egyénekben (kb. a lakosság 5%-a) provokáló tényezők rohamot váltanak ki, provokáló tényező nélkül viszont nincs roham. Spontán ismétlődő rohamok esetén beszélünk epilepszia betegségről. Az epilepsziában szenvedők gyakran tapasztalnak társadalmi és gazdasági nehézségeket, melyek sokszor erősebben befolyásolják az élet minőségét, mint a betegség maga. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ és az Universitá degli Studi di Roma Tor Vergata egyetem hatodéves orvostanhallgatóinak önkéntes közreműködésével az epilepsziáról szóló ismeretanyagot, elterjedt tévhiteket és szubjektív véleményt vizsgáltam a munkám során, s ehhez a Caveness és Gallup amerikai tudósok által összeállított kérdéssort használtam fel. Az egyenlő feltételek biztosításának érdekében mindenki angol nyelven írott feladatsort töltött ki. A teszt 23 kérdést tartalmaz, három lehetséges válasszal, melyek az igen, nem és a nem tudom. Mindkét felsőoktatási intézményből 25-25 hallgató vett részt a kutatásban, a válaszadás anonim úton zajlott. A gyűjtő munka 2013 novemberétől 2014. február végéig zajlott. A kérdőív már bejárta a világot, számos országban készült tanulmány ugyanazon, vagy nagyon hasonló kérdések segítségével, így már a betegség megítélése nem csak országonként becsülhető fel, hanem az eredmények összehasonlítására is lehetőség adódik. A többi eset annyiban tér el az általam készített munkától, hogy esetenként nem csak medikusok, hanem orvosok, és egyéb egészségügyi dolgozók is hozzájárultak a felmérésekhez. A kutatásom során 59 egyetemi hallgatót kértem meg a kérdőív kitöltésére, 9 magyar diák nem végezte el, míg 50 diák készséggel közreműködött. Az általános orvosi karok valamennyi hallgatója megismerkedik az epilepszia betegséggel a képzés során, mégis a kezdő kérdésre néhányan azt felelték, hogy nem ismerik, illetve nem olvastak még a kórképről. Annak ellenére, hogy a többség rendelkezik bizonyos fokú ismeretanyaggal, a magyarok 32%-a, az olaszok 64%-a még soha nem volt szemtanúja epilepsziás rohamnak. A gyerekeik kórképben szenvedő játszótársával kapcsolatban a megkérdezettek jelentős részének nincsenek fenntartásai, mindössze 24, illetve 28 %. A házasságkötést azonban már valamivel többen tiltanák meg gyermeküknek, ebben az esetben 28, és 32% lett az elutasító válaszadók aránya a magyar, illetve az olasz populációban. A munkavállalást érintő pontban a magyarok 36%-a, az olaszok 40%-a vélte úgy, hogy egyenlő esélyeket kell biztosítani a munkába állni kívánó epilepsziások részére, viszont erre a kérdésre már kis százalékban érkeztek „nem tudom” válaszok is. A betegség megjelenésében a jelentős többség tájékozott, az itthoniak 96%-a, az olaszok 72%-a tisztában van azzal, hogy az epilepsziának változatos klinikai megjelenési formái léteznek, nem feltételezik azt, hogy mindenkinél ugyanazok a tünetek jelentkeznek. Ezzel kapcsolatosan azonban az olaszok 24%-a nem kívánt állást foglalni. A betegség manifesztációjának időpontjában már eltérőek a vélemények, a magyarok 60%-a szerint nincs specifikus életkor, amikor várható a kórkép megjelenése, míg az olaszok 52%-a úgy gondolja, hogy az epilepszia minden érintettnél közel azonos korban jelentkezik. A kezelésben egyhangúan úgy vélekedtek, hogy gyógyítható a kórkép. Mindkét részről többen voltak azok, akik nem látnak okot arra, miért ne vállalhatna epilepsziás nő gyermeket, bár olasz részről ez a csoport szerényebb aránnyal szerzett többséget. Arról jelentősen eltérő vélemények születtek, hogy helyes-e epilepsziában szenvedő egyénnek egyedül élnie. Az olasz hallgatók 52%-a ellenezné, a magyar hallgatók 68%-a engedné a teljes önállóságot. Az a gondolat egyik féltől sem idegen, hogy epilepsziás munkatárssal kelljen együtt dolgozniuk a munkahelyen, és annak sem látják akadályát, hogy iskoláskorúak aktívan sportoljanak a tanulás mellett. A kezelésre részletesebben is kitérnek a kérdések. A gyógyszerelésben az olaszok 40%-a ért egyet, miszerint mindenkinek, aki érintett a betegségben, antiepileptikumot kellene szednie. 32%-uk ennek az ellenkezője mellett foglalt állást, 28%-uk pedig nem alkotott véleményt. A magyar hallgatóknál senki nem adott semleges választ, 16% mindenkinek, 84% pedig csak válogatott esetekben írna fel gyógyszert. A sebészi megoldásban egybehangzóan arra szavaztak, hogy van az epilepsziára kialakított specifikus műtéti megoldás. Az információforrások gazdagságát vitató kérdésnél az olaszok fele, a magyarok háromnegyede vallotta azt, hogy volt tanulmányai során hozzáférése a betegségről szóló ismertetőkhöz. A vallás Olaszországban sokkal erősebben jelen van a köztudatban, mint a magyarok élete során, és ez a válaszokban is megmutatkozik, ugyanis az olasz önkéntesek között volt olyan, aki úgy gondolta, hogy a Biblia olvasása elősegítheti az epilepsziás betegek gyógyulását. Ugyancsak jelentősebben elterjedtebb az a tévhit náluk, hogy a rohamozó személy szájába kanalat kell tenni, s bár ez a magyaroknál is megmutatkozik, azért az olaszokénál jóval alacsonyabb százalékban. Szintén népszerű az a helytelen gondolat, hogy roham alatt az egyént le kell fogni, ezzel segítve annak mielőbb elmúlását. A gépjárművezetés megtiltása esetén az olasz hallgatók többen szegülnének ellen az orvosi utasításnak, melyre indokul főként a rossz tömegközlekedési lehetőségeket és anyagi okokat jelölték meg. Az általam készített vizsgálat eredményei nagyon közel állnak a nyugat-európai felmérésekéhez. Ezek mindegyike azt a tényt támasztja alá, hogy ugyan már a képzésük alatt kapnak tájékoztatást a betegségről a különböző hivatású egészségügyi dolgozók, a berögzült tévhiteket mégis nehéz felülírni, a régi hiedelmeket új információkra cserélni. Ezek miatt a téves információk miatt sajnos a betegségben szenvedők társadalmi stigmát szenvednek el, és még az egészségügyben is találkozhatnak negatív megítéléssel, ha nem is nagy arányban. A helyzet javítása érdekében a már dolgozók számára is biztosítani kellene további képzések, tanfolyamok elérhetőségét, ahol bővíthetnék ismereteiket, ezáltal is elősegítve a betegek életminőségének javítását, és az életszínvonal emelését. Valamint véleményem szerint a társadalmi stigma eltörléséhez, illetve csökkentéséhez nemcsak egészségügyi dolgozókat kellene továbbképzésben részesíteni, hanem egyéb hivatású embereket is. Az elsősegélynyújtó tanfolyamok nagyszerű lehetőséget kínálhatnának néhány alapvető információ terjesztésére, mivel a társadalom jelentős részéhez eljutnának ezáltal a megfelelő alapszintű ismeretek. Természetesen a sajtó és az internet is fontos szerepet tölthet be a tájékoztatásban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Időgazdálkodás - Egy multinacionális vállalat időmenedzsmentjének vizsgálata(2012-04-27T10:15:46Z) Mezei, Zsolt; Polónyi, István; DE--TEK--Informatikai KarA diplomamunka egy multinacionális vállalat időmenedzsment rendszerét vizsgálja. Röviden bemutatja az időmenedzsment, mint tudományág fejlődésének lépéseit. Elsődlegesen a személyes időmenedzsment módszertanokat taglalja. Ajánlást tesz a helyes időgazdálkodás kialakítására. Rávilágít a problémákra és megoldásokat kínál. Feltárja az összefüggést az egyén helyes időmenedzsmentje és a vállalat sikere között. Mintákat hoz a gyakorlatból, melyeket egy több mint 10 éves múltra visszatekintő vállalatnál szerzett tapasztalatokra épít. Ajánlást tesz a továbbfejlesztésre vonatkozóan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző lisztek fogyasztási szokásai és beltartalmának vizsgálataiMezei, Zsolt; Varga-Kántor, Andrea; Czipa, Nikolett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom központi témája a búza és a belőle őrölt liszt volt. Az egészséges életmód szempontjából közelítettem meg ezt a témát. A szakirodalmi részben szerettem volna a búzaszem részeit, annak értékes összetevőit bemutatni. Kitértem esetleges árnyoldalára is a gluténra, hiszen vannak embertársaink, akik érzékenyek erre a fehérjére. Ezzel kapcsolatban érintettem a cöliákia témáját. Kitértem az élelmi rost szerepére, a teljes kiőrlésű búza jelentőségére. Érintettem a gabona feldolgozásának malomipari technológiáját. A különböző eredetű liszthibák feldolgozásából eredendő kenyérhibákra is rálátásunk nyílt.Tétel Szabadon hozzáférhető Treatment of relapsing multiple sclerosis in Hungary: consensus recommendation from the Hungarian neuroimmunology society(2023) Rajda, Cecília; Rózsa, Csilla; Mike, Andrea; Lovas, Gábor; Mezei, Zsolt; Jakab, Gábor; Ács, Péter; Rum, Gábor; Simó, Magdolna; Jobbágy, Zita; Bíró, Zita; Trauninger, Anita; Imre, Piroska; Mátyás, Klotild; Deme, István; Illés, Zsolt; Csépány, TündeTétel Korlátozottan hozzáférhető Ultra-nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás módszerfejlesztész lehetőségeinek vizsgálataMezei, Zsolt; Deák, György; Komáromi, Bonifác; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetSzakdolgozatomhoz kapcsolódó munkám során ultra-nagyhatékonyságú folyadék kromatográfiás módszerfejlesztés lehetőségeivel foglalkoztam. Célom gyors, hatékony módszerfejlesztés megvalósítása rövid idő és kevés anyag felhasználással.Dolgozatom bemutatja az Abirateron-acetát hatóanyag és 3 intermediereire, hogyan fejlesztettem UPLC-s módszert. Egy módszerfejlesztő program segítségét vettem igénybe a mérések számának lerövidítéséhez. Ennek megfelelően egy úgynevezett Quality of Design elvet követve megalkottam egy kísérleti tervet melynek lépésein keresztül teljes rálátásunk nyílik a munka folyamatára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Úton egy intelligensebb világ felé az IBM Business Analytics and Optimization modelljének segítségével(2012-04-27T10:17:00Z) Mezei, Zsolt; Juhász, István; DE--TEK--Informatikai Kardiplomamunka az IBM BAO (Business Analytics and Optimization) modelljét vizsgálja. Egy rövid kitérőt tesz az International Business Machines Corporation történetébe. Vizsgálja az üzleti döntések megalapozottságát a mai információs szupersztrádát figyelembe véve. Rávilágít az információban rejlő lehetőségekre, rámutat a döntések meghozatala során felmerülő problémákra. Bemutatja a „kék óriás” által ajánlott üzleti modellt, mely segítségével strukturált, tényszerű információkon alapuló helyes döntéseket hozhat egy adott vállalat menedzsmentje. Egy komplett végponttól-végpontig terjedő megoldást vázol fel. Ajánlást tesz a továbbfejlesztésre vonatkozóan.