Szerző szerinti böngészés "Nagy, Antal"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 163)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A Chemical Lure for Trapping Both Sexes of Amata phegea L.(2022) Szanyi, Szabolcs; Nagy, Antal; Szarukán, István; Varga, Zoltán; Jósvai, Júlia Katalin; Tóth, MiklósTétel Korlátozottan hozzáférhető A kukoricamoly biszex csapda csapdatest módosításának nem-célszervezetek fogására gyakorolt hatásának vizsgálataSinka, Krisztina Fruzsina; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarKísérletem célja a kukoricamoly csapdázása. Melynek során biszex csapdát használtunk. A csapdatesteken módosításokat hajtottunk végre, hogy a hasznos élőszervezetek könnyebben ki tudjanak szabadulni a varsa csapdából. Vizsgálat során 5 kezelést helyeztünk ki a saját kukorica táblánkra. A három hónapos idő intervallumban a csapdázás során a kukoricamoly fogott egyedeinek egyedszámáról. Ezen felül más-más veszályes és hasznos fajt is fogtak a csapdák.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke elleni biológiai és kémiai védekezések összehasonlítása, a kukoricacső toxintartalmának vizsgálataProkopics, Stella; Nagy, Antal; Kecskés , István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatomat a kukorica két jelentős kártevőjéről, a kukoricamolyról és a gyapottok-bagolylepkéről írtam. Kísérletemben az ellenük való lehetséges védekezési módszereket vizsgáltam. Arra voltam kíváncsi, hogy milyen hatással van az említett kártevőkre a hagyományos kémiai védekezés, illetve a biológiai növényvédelmi módszer. Kémiai védekezésben az Ampligo és a Coragen növényvédőszereket használtam, míg a biológiai védekezésben Trichogramma fajokat vetettem be a lepkék ellen. Célom a tesztelt kezelések hatékonyságának összevetése a molykártétel esetén, a termék toxintartalmának vizsgálata, illetve a kezelések megtérülésének vizsgálata.Tétel Szabadon hozzáférhető A morphometric and molecular study of the genus Pseudopodisma (Orthoptera: Acrididae)(2017) Kisfali, Máté; Sólymos, Péter; Nagy, Antal; Rácz, István András; Horváth, Orsolya; Sramkó, GáborTétel Szabadon hozzáférhető A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis Walker 1859) megjelenése és elterjedése az Északkelet-Alföld területén(2016) Szanyi, Szabolcs; Nagy, Antal; Csabai, Judit; Molnár, Attila; Molnár, Béla Péter; Kárpáti, Zsolt; Tóth, Miklós; Szarukán, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető A vértetű (eriosoma lanigerum) elleni védekezésben különböző növényvédő szerek hatásának vizsgálata, egy szabolcsi intenzív alma ültetvénybenBakó, Marcell Tivadar; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz alma (Malus domestica) a rózsafélék családjába (Rosaceae) azon belül is az almafélék alcsaládjába (Maloidea) tartozik. A világon a banán után a második, Magyarországon pedig a legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs. A vértetű (Eriosoma lanigerum) az alma jelentős kártevője, komoly károkat okozhat a növényen, az ágakat és a hajtásokat szívogatja, a károsítás helyétől kifelé fekvő ágrész elhalhat. Testüket viaszos szálak borítják, ezáltal az ellenük való kémiai védekezés nehézkesnek bizonyul. Az alma széles körben elterjedt kártevője, fa és/vagy gyökérrendszer vértetű általi fertőzése csökkenti a hajtásnövekedést és ezáltal a termelési kapacitást, szélsőséges esetekben a fa pusztulásához is vezethet. Munkám során célul tűztem ki különböző növényvédő szerek hatásának összehasonlító értékelését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei családi gazdaságunkban, egy intenzív almaültetvényben. A cél a vértetű fertőzés megszüntetése, csökkentése volt, a jobb növény kondíció, nagyobb termésmennyiség és a nagyobb termésbiztonság elérése érdekében.Tétel Szabadon hozzáférhető Alföldi szikes, homoki- és löszpuszta-gyepek jellemzése Orthoptera-együttesek alapján(2007) Nagy, Antal; Rácz, István AndrásTétel Szabadon hozzáférhető Appearance of oak lace bug (Corythucha arcuata Say, 1832) on sweet chestnut in Hungary (Heteroptera: Tingidae)(2020) Kovács, Gabriella Enikő; Nagy, Antal; Radócz, László; Szarukán, IstvánTétel Szabadon hozzáférhető Attractivity of various artificial light sources to caddisfly (Trichoptera) species and its importance in their sampling and conservation(2022) Szanyi, Kálmán; Nagy, Antal; Varga, Zoltán; Potish, Ludvig; Szanyi, SzabolcsTétel Szabadon hozzáférhető Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus Ball 1932) Debrecen és Nagyvárad környéki elterjedése és állományainak helyzete(2017) Nagy-Szalárdi, Tímea; Tarcali, Gábor; Nagy, Károly; Szarukán, István; Nagy, AntalTétel Szabadon hozzáférhető Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus Ball) előfordulásának vizsgálata Debrecenben és a Nyugat-romániai Micskén(2014) Nagy-Szalárdi, Tímea; Nagy, Antal; Tarcali, GáborTétel Korlátozottan hozzáférhető Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys, Stal, 1855) tápnövénypreferenciájának vizsgálata városi környezetbenMagyar, Attila Csaba; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz élőlények, azon belül a kártevők terjedése egy természetes folyamat, amit a különböző emberi tevékenységek jelentősen felgyorsítottak és globális méretűvé tettek az elmúlt évszázadban. A folyamatosan változó klimatikus tényezők és a nemzetközi kereskedelem jelentős kihívások elé állítja az embert növényegészségügy szempontjából. A folyamatos áruszállítás lehetővé teszi a kártevők számára, hogy számukra új és eltérő klimatikus adottságokkal rendelkező földrészekre telepedjenek és olvadjanak be, valamint nyomást gyakoroljanak az ottani ökoszisztémára. 2013-ban hazánkba is hasonló módon kerülhetett be az ázsiai márványospoloska különféle szállítmányok és rakományok által. A terjedőképessége rendkívül jó, ebből adódóan 2018-ra már az összes megyénkben fellelhető volt. A jelenléte az ember számára rendkívül zavaró, főleg nagyobb városokban mint például Debrecenben, főleg ha a tápnövényei közül sok megtalálható az adott környéken. Az ázsiai márványospoloska egy rendkívül polifág faj, azaz rengeteg tápnövény közül tud kedvére válogatni. Kelet-Ázsia több országában őshonos fajról van szó, mely előszeretettel károsít különböző gyümölcsfákat és más mezőgazdasági növényeket egyaránt. Hazánkban csak néhány éve ismert, ezért a róla rendelkező információ rendkívül csekély viszont ahhoz, hogy megfelelően tudjunk ellene védekezni, több információra van szükségünk. A védekezés nem lehetetlen, ugyanis Kínában és Japánban már sikeresen alkalmazzák a Trissolcus nemzetség fémfürkész fajait. Itthon természetes ellenségei közé a pókok és hangyák tartoznak, előbbi jelentősen képes a poloskák általi nyomást levenni az emberek válláról. Telelés kezdetekor, általában október végén célszerű a mesterséges telelőhelyein megakadályozni az áttelelését. Ilyen helyek például a zárt lépcsőházak, kerti tárolók és egyéb fűtetlen, de széltől védett épületek. Kutatásom célja az volt, hogy széles körben megismerjem és prezentáljam, valamint bővítsem a faj tápnövényköréről rendelkezésre álló információinkat. A 2020 nyarán végzett kutatásom alkalmával Debrecenben és Nyíregyházán gyűjtöttem adatokat urbán és szuburbán területeken. Ezen adatok alapján megállapítottam egyes fás szárú növényfajok Tápnövény Preferencia (Host Plant Preference - HPP Index) értékét, mely 0 és 3 közötti értéket vehet fel, attól függően, hogy a poloska milyen formában van jelen a növényen és milyen tevékenységet végez. A vizsgált fajok közül a leginkább preferált fajokat külön kiemeltem (HPP átlag ≥2). A 32 feljegyzett lehetséges tápnövény fajok száma 43 volt vizsgált területeimen. Az adatok alapján megállapítottam, hogy mely fafajok voltak a leggyakrabban fellelhetőek a vizsgált területeken, illetve külön figyelmet fordítottam arra, hogy őshonos, esetleg behurcolt fajról van szó. A területek fajgazdagságát tekintve külön prezentáltam, hogy egyes vizsgált területeken hány növénycsalád található meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bagolylepkéket (Lepidoptera: Noctuidae) csalogató illatanyagok vizsgálataNémeth, Attila; Szarukán, István; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatban szintetikus és félszintetikus csalogató anyagok vizsgálatát végeztem, bagolylepkék fogási hatékonyságra a Harangod-Kistáj vidékén. Korábbi vizsgálati eredményeket és a 2014-es fogás eredményeit feldolgozva, jutottam arra a következtetésre, hogy a szintetikus, félszintetikus csalik természetes szinergistákkal Borral kiegészítve a fogási eredmény javítható, hím és nőstény bagolylepkék esetén egyaránt.Tétel Szabadon hozzáférhető Biotechnology of Nanofiber in Water, Energy, and Food Sectors(2023) Prokisch, József; Sári, Daniella; Muthu, Arjun; Nagy, Antal; El-Ramady, Hassan; Abdalla, Neama; Dobránszki, JuditTétel Szabadon hozzáférhető Bisexual lures and their comparison with synthetic sex attractants for trapping Orthosia species (Lepidoptera: Noctuidae)(2022) Szanyi, Szabolcs; Varga, Zoltán; Nagy, Antal; Jósvai, Júlia Katalin; Imrei, Zoltán; Tóth, MiklósTétel Korlátozottan hozzáférhető Biszex kukoricamoly (Ostrinia nubilalis, Hübner 1796) csalétek méhekkel szembeni hatékonyságát csökkentő partner vegyületek vizsgálataJustyák, Anett; Szarukán, István; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kukoricamoly növényvédelmi előrejelzésében az elmúlt években egy a faj nőstényeit és hímjeit egyaránt vonzó biszex csalétek kifejlesztésével nagy előrelépés történt. A csalétek hátránya azonban az, hogy hasznos szervezeteket, például házi méheket is csalogat, ami korlátozhatja a csapdák használhatóságát kaptárak és méhlegelők közelében. Az MTA ATK- és a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézeteinek kísérletsorozatába kapcsolódva vizsgálatom célja, olyan partner vegyület megtalálása volt, ami a hasznos beporzó szervezeteket képesek távol tartani a csapdáktól, úgy, hogy közben nem csökkenti a célfaj fogásait. A kísérletemet Miskolc közelében, Dusnokpusztán végeztem. Az alap csalétek mellett az ahhoz adott 8 vegyület ötféle kezelésbe kevert elegyének hatását vizsgáltam CSALOMON® VARL+ típusú csapdákkal, üres kontroll mellett, kezelésenként öt ismétlésben. A csapdákat egymástól 10 méterre fejmagasságban helyeztem ki kukoricatábla szegélyén. A csapdákat 2017. június 2. és szeptember 2. között hetente kétszer ürítettem. A csalétkeket 4 hetente cseréltem. Az értékelésbe a célfajokon (kukoricamoly, házi méh) túl egyéb méheket és a növényvédelmi szempontból fontos nagyobb egyedszámban fogott fajokat is bevontam. A kísérletben közel 2000 rovar került befogásra, amiből 247 kukoricamoly, 129 pedig házi méh volt. A legnagyobb egyedszámban csalánmolyt (Haritala ruralis) fogtam, de az egyéb méhfajok összesített száma is meghaladta a célfaj egyedszámát. Az alap csalétek kukoricamollyal szembeni hatékonyságát sikerült megerősíteni. Az öt tesztelt elegy közül egy növelte, míg négy számszerűen csökkentette az alapelegy házi méh fogásait, a hatás azonban csak az oktanal + dekanal (1:2) elegy esetén volt szignifikáns. Sajnos ez a riasztó hatás a poszméhek és az egyéb méhek esetén nem volt igazolható. Az egyéb méheket a 6-methyl15-hepten-2-one + 2-ethyl hexyllamine (1:1) elegye taszította jelentős mértékben. A két említett elegy a kukoricamoly fogások értékelését zavaró csalánevő tűzmoly esetén is gátló hatású volt. Sajnos a két említett elegy méhtaszító hatása a gyakorlatban nem érvényesíthető, mivel mindkettő jelentősen csökkentette az alapelegy célfajjal, azaz a kukoricamollyal szembeni hatékonyságát is. Bár eredményeim döntően negatívak voltak reményeim szerint hozzájárulnak a további kutatások irányának kijelöléshez, és érdemben segítik egy méhkímélő, hatékony kukoricamoly csapda fejlesztését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bor, mint természetes komponens hatékonyságra gyakorolt szerepének vizsgálata szintetikus bagolylepke (Noctuidae) csalétek eseténFüsti-Molnár, Bence; Szarukán, István; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA diplomamunkám során bagolylepkéket (Noctuidae) csapdáztam növényi illatanyagok segítségével. Különböző szintetikus és félszintetikus csalétkeket használtam fel. Azt vizsgáltam, hogy a természetes bor komponens növeli-e a csalétek hatékonyságát. A vizsgálataim a legtöbbet fogott fajokra és gazdasági kártevőkre terjedtek ki. A fogások statisztikailag lettek értékelve. Ezek alapján összehasonlítottam a felhasznált illatanyagok hatékonyságát. A kísérletem eredményeként kiderült, hogy az én esetemben a bor komponens nem növelte az alapcsalétek hatékonyságát, hanem azzal megegyező eredményeket mutatott.Tétel Szabadon hozzáférhető Caddisfly (Trichoptera, Insecta) fauna and assemblages of the north-eastern part of the Pannonian Lowland (West Ukraine, Transcarpathia)(2022) Szanyi, Kálmán; Nagy, Antal; Szanyi, SzabolcsTétel Szabadon hozzáférhető Changes of the composition of the Noctuoidea fauna along a geographical gradient in the northeastern part of the Carpathian Lowland(2024) Szanyi, Szabolcs; Szanyi, Kálmán; Nagy, AntalTétel Korlátozottan hozzáférhető Climate change, fall armyworm (Spodoptera frugiperda) dynamics and maize production: a global perspectiveEdep, Tito; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMaize (Zea mays) is one of the most important cereals globally. It is consumed by humans in different forms (fresh, grain, flour or bread), feeds for the livestocks in fresh or processed form, used in the production of biofuel, as well as other industrial uses. Its production however has been constrained by biotic (pests, diseases and weeds) and abiotic factors due to increased effects of climate change. Fall armyworm (FAW), Spodoptera frugiperda (J.E Smith, 1797), a native species of tropical and sub-tropical Americas is one of the most devastating invasive polyphagous pest of maize. Its larvae damage both vegetative and generative parts of maize including stem, leaves, cobs, silk, tassels and the seeds resulting in reduction of plant growth vigor and up 60% yield loss. Its first occurrence outside Americas was reported in 2016, in the southern part of Sub-Saharan Africa and since then, it has been confirmed in more than 70 countries globally. Due to the yield and quality losses, it causes in maize production, different studies have reported effects climate change on the population dynamics and spread of FAW and different control possibilities against them. The main objective of this review was to evaluate the current advances in FAW and maize production from a global perspective based on published literature. The specific objectives were: i) To assess the current key areas of focus in research of FAW and maize production at global level in order to highlight the gaps and set priorities for further works. ii) To assess the interactive impact of climate factors on FAW and maize production to find the most important ones and iii) To establish and evaluate the current technologies used in the management of FAW in maize production at a global level to find the most efficient ones can be suggested for application. Literatures were obtained from the “Web of Science” data base for each objective using different unique search equations. Certain inclusion and exclusion criteria were used to screen literatures and only those that met these criteria were used. Secondary data graphs were extracted using WebPlotDigitizer v3.4 (beta), processed and analysed using Microsoft Excel and VOSviewer version 1.6.18 software. The result showed that, Kenya is currently the global leader in research related to FAW, climate change and maize production. The current areas of research are focusing on; the use of control agents (parasitoids, Bacillus thuringiensis, pathogenic fungus, nematodes and predators) in FAW management, monitoring (sex pheromones and use volatiles), survival, resistance breeding, IPM, effects of different climatic variables on FAW and chemical management of FAW. The duration of development is generally shorter at higher temperatures (32-35℃) but with lower survival rate as compared to when the temperature is at 28℃. Pupation in the soil is not possible at 88-100% RH. FAW can tolerate temperature below 10℃ and or above 40℃. Its fecundity, survival rate and mating success is generally higher at 28℃ while the development at from egg to pupa was shortest at 35℃. Chemical control is the most widely used control method against FAW. Many active substances used belong to pyrethroid, and organophosphate chemical classes. There is also an increase in the number of active substances with mixed mode of action due to increased resistance against insecticides with single mode of action. Most FAW parasitoids belong to Hymenoptera order, and the most susceptible stages are eggs and pupae. The predators are mainly from Coleoptera and Dermaptera orders. Entomopathogenic fungi, bacteria and nematodes are also used in management of FAW. Conclusively, the colonization of new area within and across continents by FAW is continuously increasing but, no report its establishment has been confirmed within the European Union territory and Europe as a whole and it remains a quarantine pest in the region. Besides, some areas within the EU (Spain) remains a potential area of invasion due to its suitable climatic conditions. IPM technologies need to be promoted for sustainable management of FAW.