Szerző szerinti böngészés "Nagy, Edit Boglárka"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A rare association of neuromyelitis optica, antisynthetase, and antiphospholipid syndrome(2023) Nemes-Tömöri, Dóra; Csabalik, Richárd; Nagy, Edit Boglárka; Béldi, Tibor; Majai, GyöngyikeTétel Korlátozottan hozzáférhető Az MR szerepe a daganat megelőző állapotok megítélésébenGyulai, Réka Gabriella; Sebő, Éva; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagy, Edit Boglárka; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi KarA ductalis carcinoma in situ egy mikroszkópikus méretű elváltozás, a tejjáratokból kiinduló ductalis carcinoma egy daganat megelőző állapota. Tipikus megjelenése a mammográfiás képeken a micro- és macromeszesedések. Habár könnyű felismerni a DCIS-t, mégis a kiterjedésének megítélésében problémákkal küszködnek. A műtéti tervezéshez minél pontosabban meg kell ítélni a szöveti infiltrációt. A pontosabb kiterjedés meghatározásához a segítséget az emlő MR vizsgálata nyújtja. Jelen kutatás során az elsődleges, diagnosztizáló képalkotó eljárások (vagyis a mammográfia és az ultrahang) vannak összehasonlítva az MR vizsgálattal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A computer tomográfiás és mágneses rezonanciás képalkotás szerepe a stroke diagnosztikábanForgó, Anita Emőke; Lánczi, Levente István; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Orvosi Képalkotó Intézet; Radiológiai Nem Önálló Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagy, Edit Boglárka; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai KlinikaDiplomadolgozatomban szeretném kiemelni a modern képalkotás szerepét a szélütés diagnosztikájában és differenciáldiagnosztikájában, különös tekintettel a képalkotó diagnosztikai analitikus kompetenciájára. Ezen kórkép esetében az akut terápiás beavatkozásokat és a várható kimenetelt alapvetően meghatározza a korai és pontos diagnózis, melyben a képalkotásnak kiemelt szerepe van.A stroke ellátása Magyarországon és világszerte is protokollok szerint történik, hazákban 2017-ben került frissítésre és bevezetésre a legkorszerűbb nemzetközi ajánlások alapján összeállított, hazai diagnosztikus és terápiás lehetőségekre optimalizált eljárásrend, melyre dolgozatomban több helyen is hivatkozom.Tétel Szabadon hozzáférhető Elevated Blood Alcohol Concentration Is Associated with Improved Clinical Outcomes of Intravenous Thrombolysis Treatment in Acute Ischemic Stroke Patients: A Retrospective Study(2023) Árokszállási, Tamás; Balogh, Eszter; Orbán-Kálmándi, Rita Angéla; Pásztor, Máté; Árokszállási, Anita; Nagy, Edit Boglárka; Belán, Ivett; May, Zsolt; Csépány, Tünde; Csiba, László; Bagoly, Zsuzsa; Oláh, LászlóTétel Korlátozottan hozzáférhető Az endokrin orbitopathia (EOP) képalkotó diagnosztikájaKovács, Fruzsina; Nagy, Edit Boglárka; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Vrancsik, Nóra; Zsíros, Noémi; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetDolgozatomban az endokrin orbitopathiával foglalkoztam. Pathogenesis, betegség-aktivitás, differenciál-diagnosztika. Hosszabb terjedelemben olvasható a képalkotó diagnosztika, illetve a terápia leírása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Haemophiliás betegek ízületeinek képalkotó vizsgálataKocsis, Orsolya; Vrancsik, Nóra; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagy, Edit Boglárka; Gaál, Zsuzsanna; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetA haemophilia veleszületett vérzékenységi betegség, melynek legfőbb életminőséget befolyásoló tünete és következményes állapota a haemarthrosis és az arthropathia. A páciensek gondozása alatt az ízületek vizsgálatára nagy hangsúlyt kell fektetni, ezzel monitorozható a terápa. Erre alkalmas képalkotók a gold standard MR, röntgen illetve az ultrahang. A gondozás és a diagnosztikus sor hatákonyabbá tételére dolgozták ki az UH alapó HEAD-US rendszert, mely egy gyorsított, előre meghatározott módon méri fel a három leggyakrabban érintett ízület, a térd, a boka és könyök állapotát. A képalkotók optimális alkalmazásával hatékonyabbá tehető a vérzékeny betegek szűrése, személyre szabható a gondozásuk és a terápia is. Végső soron hozzásegíthetjük a betegséggel való könnyebb együttéléshez, magasabb életminőséghez a pácienseket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Koponya traumás sérülései és képalkotó diagnosztikájaTörök, Réka Adél; Bágyi, Péter; Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, Központi Radiológiai Diagnosztika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagy, Edit Boglárka; Klinikai Központ, Orvosi Képalkotó Klinika, RadiológiaA diplomamunkám során a koponya anatómiájának áttekintését követően jellemeztem a leggyakoribb traumás koponyasérüléseket, valamint ismertettem a diagnosztizálásukhoz szükséges képalkotó eljárásokat. Áttekintettem a világ különböző részein az egészségügyi szolgáltatói által készített ajánlásokat, majd ezt követően pedig egy CT vizsgálati ajánlást készítettem figyelembe véve a legjobb eredményeket mutató technikákat és módszereket. Traumás koponyasérülések esetében fontos a mihamarabbi kivizsgálás, melynek nélkülözhetetlen része a képalkotás. A képalkotó modalitások közül két technikát említettem, először a hagyományos röntgen képalkotást, másodszor pedig a CT-t. Az esetek többségében elkészül a koponya röntgenfelvétel, melyen leginkább az egyszerű sérülések láthatóak, mint a boltozati-, mandibula-, valamint az orrcsonttörések, de az esetleges koponyaűri vérzésekről, illetve az agyat érő sérülésekről semmi információt nem tud nyújtani. Ezért sok esetben a negatív koponyaröntgen mögött agyállományi sérülések és vérzések is állhatnak. Ebből adódóan mára a röntgen sokat veszített a jelentőségéből, így a gold standard képalkotó vizsgáló módszer a CT. Ezzel a képalkotó modalitással jelentősen jobban ábrázolhatók a friss vérzések, a koponyacsontok törése, illetve az agyállomány sérülései, valamint a cranio-spinalis átmenet is. Végezetül arra a következtetésre jutottam, hogy a traumás koponyasérülések esetén a natív sorozatok készítése a legfontosabb, mert a kialakult vérzések ezen jól láthatóak. Axiális síkban történik a leképezés, a CII csigolyától egészen a koponyatetőig, helikális üzemmódban, valamint a gantry döntésével. Majd a kapott axiális szeleteket coronális és sagittalis síkú képpé rekonstruáljuk. Azonban arra fontos kitérni, hogy a sérülések egyediek, ezért a sérülések mechanizmusától és a beteg neurológiai állapotától függően kell dönteni a képalkotó vizsgálat szükségességéről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető NordicAktiva használata fMRI vizsgálatoknál, paradigmák összehasonlításaLengyel, Bálint; Béresová, Monika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Orvosi Képalkotó Intézet; Radiológiai Nem Önálló Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagy, Edit Boglárka; Affidea Diagnosztika Kft.A Debreceni Egyetemen Orvosi Képalkotó Intézet Radiológia Nem Önálló Tanszékén lévő az fMRI paradigmák programozására, tesztelésére, illetve vezérlésére használt szoftver, a nordicAkiva ismertetése, továbbá egyes, gyakran használt - a motoros, pre-motoros, beszéd és nyelvi, memória feltérképezésére használható paradigmák, valamint az egyes paradigma dizájnok előnyeinek és hátrányainak bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ritmus, vizuális mintázatok fMRI vizsgálataJung, Anett Borbála; Nagy, Edit Boglárka; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Hascsi, Zsolt; Lakatos, Gábor; Scanomed Kft.; AffideaAz időbeli mintázatok észlelése, mint a ritmus és az ütem, alapvetőek a normális halláshoz, beszédhez, mozgáshoz. A ritmus sokrétű fogalom, zenei értelme mellett az események időbeli lefolyását, különböző struktúrák térbeli elhelyezkedését is magában foglalja. Diplomamunkám célkitűzése a ritmus paradigmák irodalmának áttekintése, különös tekintettel az fMRI-vel végzett, auditorikus és vizuális ritmust vizsgáló tanulmányokra, melyek kiindulási alapot jelentenek munkacsoportunk vizuális ritmussal foglalkozó vizsgálataihoz. A sugárterheléssel nem járó fMRI technika a ritmus vizsgálataiban kedvező térbeli felbontással lehetővé teszi in vivo neuronális hálózatok és az agykéregtől távoli struktúrák (basalis ganglionok) aktivációjának megjelenítését, melyek más eljárásokkal nem mutathatók ki. Az ismertetett fMRI vizsgálatok során egy kiterjedt hálózat aktiválódását mutatták ki, mely magában foglalja az ingereknek megfelelő szenzoros modalitás általi feldolgozást végző, az időzítésért felelős, és a visszajelzésben résztvevő motoros kivitelezést irányító területeket. A kisagy a nonmetrikus ritmusok esetén mutat fokozottabb aktivációt, ami a különböző intervallumok egyedi megítélését, és azokhoz való motoros szinkronizációt jelenti. Azt feltételezik, hogy a szupplementer motoros area és a törzsdúcok játszanak szerepet a belső időmérő mechanizmusban. A putamennek kiemelt szerepe lehet az ütemmel rendelkező ritmusok folytatásában, mozgás szinkronizációban, különösen hanginger esetén. Ezeket a cselekvések időzítésében résztvevő struktúrákat a thalamo-kortiko-striatális hurok köti össze. A megjósolható időbeli lefolyás szerepet játszik a jobb teljesítményben vizuális feladatok során. FMRI vizsgálatok azt mutatják, hogy azonos ritmus tartalmak vizuális- és hangingerek által különböző érzékszerveken futnak be, azonban hasonló agyi területeket aktiválnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A transzthoracalis tűbiopszia eredményei a Debreceni Egyetem Klinikai KözpontbanCsubák, Dávid; Nagy, Edit Boglárka; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Endes, Gábor; Lieber, Attila; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Radiológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati KlinikaKépalkotó vizsgálatokkal talált nem egyértelmű benignus elváltozásoknál legtöbbször elengedhetetlen annak hisztológiai meghatározása. Transzthoracalis tűbiopszia során szövettani mintavétel történik CT vezérléssel. Diplomamunkám megírásához 2 év beteganyagát használtam fel, mely 300 beteg és 307 TTTB. Elsődleges cél volt retrospektíven meghatározni a Debreceni Klinikán 18 G-s biopsziás tűvel történt TTTB-k diagnosztikus teljesítményét és szövődményeinek gyakoriságát. Igyekeztem minél több fontosabb szempont alapján vizsgálni a talált adatokat és a betegekről készült felvételeket. Ezek a következők voltak: dohányzási anamnézis, spirometria, beteg pozíciója a mintavétel alatt, laesio, tűúthossz, repositio, emphysema a tüdőben és a tűútban, tüdővérzés, légembólia, PTX, vérköpés és mellkascsövezés. A szövődményekre hajlamosító tényezők korreláltak az irodalomban közölt adatokkal.