Szerző szerinti böngészés "Nagy, Levente"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 91)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A 19. századi brit liberalizmus morfológiai megközelítése(2013) Nagy, Levente; igenMill és a liberalizmus Harold Laski szerint a liberalizmus a „nyugati civilizáció kiemelkedő doktrínája” volt évszázadokon keresztül (Greenleaf 1983, 18). E fajsúlyos általánosítás nem árul el sok mindent a liberalizmusról, azt viszont sejteti, hogy egy uralkodó eszmerendszerrel van dolgunk. Laski megállapításánál konkrétabb információkkal szolgálnak R. Muir szavai: „Mindig sajátja volt a Liberális pártnak, hogy fokozott kételkedéssel kövessen minden, állam általi beavatkozási kísérletet a gazdaságba, mely egyben a szabadság megsemmisítését jelenti.”Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2008. március 9-ei népszavazásKáplár, Attila; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarJelen írásomban a 2008. március 9-ei népszavazást taglalom a részvétel alapján, illetve az ezen időszak alatt alkalmazott médiakampányt elemezve. Ezt megelőzően egy összefoglaló elemzés keretében a népszavazásokat mutatom be, a referendumokhoz való hozzáállás, valamint az intézményi változások tükrében. Érdekes kérdésként foglalkozom továbbá a deliberatív demokráciával, vagyis azzal, hogy mennyire működőképes az, hogy az állampolgárok közvetlenül szóljanak bele a demokratikus folyamatok működésébe, de ne csupán négyévenként, hanem rendszeresen. Ennek kapcsán felvetődik az a kérdés is, hogy milyen arányban játszik szerepet a népszavazás világszinten, illetve hogy Magyarország mennyire tekinthető ebben aktívnak a visegrádi országokkal összehasonlítva. Továbbá kísérletet teszek a népszuverenitás és a referendum közötti elméleti kapcsolat ábrázolására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2010-es országgyűlési választások elemzése és a magyar választási rendszer bemutatása(2013-04-15T14:12:10Z) Kálmánczi, Miklós; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarEgy ország választási rendszere demokráciájának fokmérője, hiszen tükrözi az elit hatalomfelfogását, képviselők és képviseltek alapvető viszonyainak minőségét, a tényleges választói elvárások megjelenítését, érvényesülését. Az 1989.évi XXXIV. törvény lehetővé tette az állampolgárok tényleges politikai akaratának kifejeződését, a megalakult pártok programjai között a választók kedvükre válogathattak. Bár számtalan módosítással, de fenti törvény maradt hatályban a legutóbbi, 2010.évi választásokig. Dolgozatom célkitűzése ennek a választásnak pontosabban a választási rendszernek a bemutatása és elemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2011-es lengyel parlamenti választások elemzése(2013-04-15T11:24:39Z) Bobik, Norbert; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom középpontjában a 2011-es lengyel parlamenti választások állnak. Amellett, hogy áttekinthető elemzést kívánok végezni a választási eredményekről, jellemzem és körülhatárolom a Lengyelországban meglévő politikai táborokat. Ehhez azonban szükséges, hogy a szakdolgozat első fejezetében kicsit részletesebben kifejtsem azokat a történelmi előzményeket, amelyek mind a mai napig befolyásolják a lengyel politikai életet. Célom, hogy az olvasó - a dolgozat elolvasása után - kellő ismeretséggel rendelkezzen a lengyel aktuálpolitika folyamatairól. Elemzésem könnyebb megértéséhez több alkalommal felhasználtam a hivatalos választási oldal térképeit is, mivel az ábrák segítségével egyszerűbb szemléltetni az ország politikai földrajzának sajátosságait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016. október 2-i kvótanépszavazásKovács, Viktória; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a diplomamunka a 2016.október 2-i kvótanépszavazás vizsgálatát tűzte ki célul. Dolgozatomban az általam feltett kérdésekre keresem a választ, mint például hogyan változtak Magyarországon a népszavazási törvények. A témaválasztásommal kapcsolatban fontosnak tartom a népszavazás fogalmának ismertetését, pozitív és negatív vélemények alapján. Magyarországon a rendszerváltás óta többször kezdeményeztek népszavazást. Dolgozatomban röviden bemutatom az 1990-től a 2008-ig megtartott népszavazásokat. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyiben volt más a 2016-os kvótanépszavazás az eddigi népszavazásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016. október 2-i népszavazás plakátkampányának tömegpszichológiai elemzéseBoruzs, Edina; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja bemutatni a 2016. október 2-i népszavazás plakátkampányának és ellenkampányának bemutatása, különös tekitettel a politikai kommunikáció szerepére, tömegbefolyásolás és tömegpszichológiai szempontból. A népszavazás jelentősége és a plakátkampány befolyásolása miként hatott a társadalomra,milyen érzelmeket váltott ki, mennyire beszédtéma. Ennek megvizsgálására egy kérdőív segítségével mértem fel, így megvizsgáltam a kampány és ellenkampány politikai kommunikációs jelentőségét. Szerettem volna megvizsgálni az ellenkampány mennyiben érte el célját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2016.okt.2-i kvótanépszavazásKovács, Viktória; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a diplomamunka a 2016.október 2-i kvótanépszavazás vizsgálatát tűzte ki célul. Dolgozatomban az általam feltett kérdésekre keresem a választ, mint például hogyan változtak Magyarországon a népszavazási törvények. A témaválasztásommal kapcsolatban fontosnak tartom a népszavazás fogalmának ismertetését, pozitív és negatív vélemények alapján. Magyarországon a rendszerváltás óta többször kezdeményeztek népszavazást. Dolgozatomban röviden bemutatom az 1990-től a 2008-ig megtartott népszavazásokat. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy mennyiben volt más a 2016-os kvótanépszavazás az eddigi népszavazásokhoz képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A japán gyarmati uralom politikai öröksége KoreábanKovács, Anna Sára; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA Koreai-félsziget földrajzi helyzetéből következően a koreai nyelv és etnikum évezredek óta nagyobb szárazföldi területek és államszervezetek szomszédságában létezett. Ezek közül a két talán legfontosabb szomszéd napjainkban Kína és Japán. Mindkettő rendelkezik birodalmi múlttal a félszigeten. Kína hosszú évszázadokon át gyakorolt hatalmat Korea felett, míg Japán hivatalosan csupán 38 évig uralta a félszigetet 1907 és 1945 között. Dolgozatomban arra igyekeztem választ találni, hogy milyen hatásokkal van a kelet-ázsiai térségre és a Koreai-félsziget mai viszonyaira nézve a japán gyarmati uralom és asszimilációs politika öröksége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A plebiszciter vezérdemokrácia bemutatása Körösényi András műveinek segítségévelCsősz, László; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban először is szeretném bemutatni a klasszikus és realista demokráciaelméletet Körösényi András műveinek felhasználásával. Olyan főbb szempontok mentén hasonlítom össze a két elméletet, mint a döntéshozási metódus formája, mikéntje, a vezetők hatalma és szabad döntéshozási joga. Továbbá, szó lesz az állampolgárok kompetenciájáról a mindennapi életben és a politikában. Fontos szempont a felelősségvállalás a politikusok és állampolgárok szempontjából. Kik válnak a közakarat formálóivá? Weber és Schumpeter a jeles képviselői a realista iskolának és elvetik a klasszikus elméletet, később Weber fogalmazza meg először a vezérdemokráciát, mint kormányzati formát. Ezek után Körösényi András írásai mentén szeretném bemutatni a plebiszciter vezérdemokráciát, azaz a népszavazáson alapuló demokráciát, ahol a legfontosabb politikai szereplő a hatalmat irányító vezér. Be szeretném mutatni, hogy a vezérdemokrácia egy olyan sajátos kormányzati forma, amely ötvözete az autoriter és liberális demokratikus berendezkedésnek, ami stabilan és tartósan fennmaradhat, anélkül, hogy közeledne bármelyik pólus felé. Továbbá, szeretném ismertetni azt az öt fontos tényezőt, amely szükséges ahhoz, hogy kialakuljon egy ilyen politikai berendezkedés. Nem fontossági sorrendben az első tényező, hogy a vezetőnek szüksége van egy bizonyos karizmára, amivel meg tudja győzni az állampolgárokat. A második szempont a vezér legitimációja, ami a néptől fakad, hiszen ők választották meg. Harmadik szempont szerint szükség van egy rendkívüli, vagy veszélyhelyzetre, aminek köszönhetően a vezető meg tudja ragadni a hatalmat. A következő szempont, hogy a vezetőnek forradalmi változásokat kell bevezetnie a politika világában, hiszen a karizmatikus képességeinek köszönhetően különleges küldetése van. Végül, fontos szempont a vezető és az alattvalók közötti kapcsolat, amit többnyire a „felülről-lefelé” tartó irányba történő kommunikáció és erős érzelmi ráhatás jellemez. A következő fejezetben a vezér jellemző tulajdonságait szeretném bemutatni. Egyrészt, fontos, hogy a vezér milyen mértékben cselekszik a saját preferenciái alapján, és mennyire veszi figyelembe a nép akaratát. Vajon csak a vezetői csoportok döntenek a közügyi döntésekben vagy van beleszólása az állampolgároknak is? Fontos kérdéssé válik, hogy a nép miként és milyen mértékben tudja ellenőrizni a regnáló hatalmat. Ezt követően pedig arra a kérdésre kísérelem meg a válaszadást, hogy a társadalom rendelkezik-e önálló célokkal és akaratokkal, vagy a politikai vezetőknek kell ismertetni saját céljaikat, és a polgároknak ezek közül kell választaniuk. Körösényi munkáira alapozva bemutatom, hogy az Orbán-rezsim miért minősíthető a plebiszciter vezérdemokrácia iskolapéldájának. A populizmus paradigmája felől szeretném megközelíteni az Orbán-rendszert, kérdés persze, hogy az megfelelő alapot képez-e az Orbán- rezsim vizsgálatához. A későbbiekben pedig azt mutatom be, hogy az Orbán-rendszer milyen mértékben fele meg a plebiszciter vezérdemokrácia főbb kritériumainak (karizmatikus vezetés és legitimáció, a vezető és a nép közötti viszony, a képviselet plebiszciter jellege, válsághelyzet és válságdiskurzus, a közpolitika radikális jellege). A hatalomgyakorlás mikéntje képezi dolgozatom folytatását, illetve arra keresem a választ, hogy milyen személyi változások történtek a gazdasági és média szektorokban a 2010-es hatalomváltás után. A záró fejezet kihívó kérdése, hogy vajon mi történhet ezzel a politikai berendezkedéssel az elkövetkezendő időkben.Tétel Szabadon hozzáférhető A szocializmus 19. századi morfológiai megközelítése(2014) Nagy, LeventeTétel Korlátozottan hozzáférhető A szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) különböző részeinek elemösszetétel vizsgálataNagy, Levente; Kundrát-Simon, Edina; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom során a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) különböző részeinek elemösszetételét vizsgáltam. A hipotézis az volt hogy a szőrös disznóparéj alkalmas fitoremediációs tachnológia alkalmazására. A vizsgált területről gyüjtöt növényi részek és a talaj Ag, Al, Ba, Bi, Ca, Cd, Co, Cu, Cr, Fe, K, Li, Mg, Mn, Na, Ni, Pb, Sr és Zn elemkoncentrációját meghatároztam. Az eredményeket rögzítettem, táblázatokat készítettem. Az elemkoncentráció alapján bioakkumulációs faktort számoltam, amely alapján a Ba, Ca, K, Mg, Na és a Sr elemeknél 1 feletti értékeket kaptam, vagyis a növények hajtásában a talajhoz képest jelentős mértékű elemakkumuláció volt megfigyelhető. A saját kutatásom és a szakiradalmi kutatások alaján igazoltam, hogy a Amaranthus fajok és köztük a szőrös disznóparéj alkalmasak fitoremediációs tachnológia alkalmazására.Tétel Szabadon hozzáférhető A társadalmi szerződés és a hatalom eredete(2015) Nagy, LeventeTétel Szabadon hozzáférhető A többségi elv ambivalenciái(2016) Nagy, LeventeTétel Korlátozottan hozzáférhető Allalin/albis gyártási folyamatának optimalizációjaNagy, Levente; Mikuska, Róbert; Csicsák, Gábor; DE--Műszaki KarA lézergravírozás napjaink egyik leggyorsabban fejlődő ipari technológiája, amely pontosságáról és sokoldalúságáról ismert, és jelentős hatékonyságjavulást eredményezhet. Ez a kutatás egy lézergravírozó állomás optimalizálásával foglalkozott, különös tekintettel az uralkodó gyártási kihívásokra és azok lehetséges megoldásaira. Az eredmények rávilágítottak az állomás hatékonyságának növelésére és a mérnöki minták kiválasztási folyamatának finomítására. Emellett a tanulmány kiemeli a Lean gyártási elvek lézergravírozásba való integrálásának életképességét, tovább növelve annak ipari hatékonyságát.Tétel Szabadon hozzáférhető „Aluvó oláhok ébresztése”: Melius Juhász Péter egyik prédikációjának román és ruszin fordítása(Debreceni Egyetemi Kiadó) Nagy, LeventeTétel Korlátozottan hozzáférhető Az angol-francia konfliktus története KanadábanKalász, Zsolt Zoltán; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom központi témája Kanada föderális berendezkedésének bemutatása, illetve ezen belül a „quebeci kérdés”: vajon mennyire nevezhető demokratikusnak a tartomány népszavazás által történő kilépési szándéka. Mielőtt a főbb kérdésekre rátérnék, fontos előzményként mutatom be a francia-angol konfliktust, amely több törvényi intézkedés legfontosabb aspektusa is volt. Kanada történeti áttekintése után az alkotmányok és a népszavazások elemi kérdéseit mutatom be Québec tartomány kilépése kapcsán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Arab tavasz: Egyiptom múltja, jelene és jövője ennek tükrében(2013-05-22T10:48:10Z) Mocsár, Réka; Nagy, Levente; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAz Arab tavasz bemutatása Egyiptom középpontba helyezésével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Arányosság és képviselet a magyar választási rendszerbenKrajczár, Bence; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a szakdolgozat a magyar választási rendszert kívánja megvizsgálni az arányosság és a képviselet szempontjából. Bemutatja a magyar választási rendszer működését és hiányosságait, az arányosság kiszámításának módszereit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Arányosság és képviselet a magyar választási rendszerbenKrajczár, Bence Csaba; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a szakdolgozat a magyar választási rendszert kívánja megvizsgálni az arányosság és a képviselet szempontjából. Bemutatja a magyar választási rendszer működését és hiányosságait, az arányosság kiszámításának módszereit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Belgium, avagy a föderális államok színfoltjaSomotóczki, Boglárka; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a belga föderális rendszert vizsgálom. A kutatásom hipotézise az, hogy adott országon belül különböző nyelvi, kulturális konfliktusok erősen befolyásolják az ország államszerkezetét. Állításom igazolása érdekében dolgozatomban megvizsgálom a föderális államszerkezet mivoltát, részletesen áttekintem a belga föderalizmus létrejöttének okait, körülményeit, valamint érdekességképpen összehasonlítom a belga szövetségi rendszert a svájci föderációval. Dolgozatomban olyan kérdésekre keresem a választ, hogy mi vezetett oda, hogy Belgium unitárius államból föderális államszerkezetté alakult? Miért volt nagy jelentősége a nyelvi konfliktusnak a belga államszerkezet alakulásában? Milyen felépítésű a belga államszerkezet? Hogyan működik? Miben tér el más föderális államoktól?