Szerző szerinti böngészés "Sarkadi, Adrien Katalin"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának Infektológia Osztályán előforduló, bőrtünetekkel járó infekciók elméleti áttekintéseZonda, Bence Csanád; Sarkadi, Adrien Katalin; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nemes, Éva; Emri, Gabriella; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati KlinikaA bőrfertőzések a leggyakoribb infekciók világszerte, nincs gyakorló orvos, aki ne találkozna munkája során ilyen esetekkel. Diplomamunkámban a Debreceni Gyermekgyógyászati Klinika Infektológia Osztályán általánosan elforduló és gyakori kórképek szerepelnek, melyekkel a gyakorló klinikus mindennaposan találkozhat. A diplomamunkában a bőr felépítését, funkcióit, normálflóráját górcső alá vevő bevezetése után a bőrt érintő fertőzéses kórképeket mikrobiológiai etiológia alapján ismertettem, kezdve a vírusok, majd a baktériumok és gombák keltette megbetegedésekkel. Diplomamunkámban igyekeztem rávilágítani az infektológia interdiszciplináris jellegére is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekgyógyászati Clostridium difficile pozitív esetek az irodalomban és a DE KK Gyermekinfektológiai OsztályánTarapcsák, Dóra; Sarkadi, Adrien Katalin; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szabó, Judit; Durzák, Tímea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; Kenézy KórházA Clostridium difficile infekció napjainkban az egyik leggyakoribb nozokomiális gastrointestinális fertőzés, mely a gyermekek körében is egyre elterjedtebb. Célkitűzésünk az volt, hogy Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet Infektológiai Osztályán előforduló Clostridium difficile pozitív eseteket vizsgáljuk, és esetismertetések révén bemutassuk, hogy hogyan alakul az esetek súlyossága és kimenetele egy hazai gyermekosztályon. Továbbá szeretnénk irodalmi összefoglalást adni a C. difficile infekcióval kapcsolatos eddigi ismereteinkről, beleértve a betegség etiológiáját, klinikumát, diagnózisát, terápiáját és prognózisát. Munkánkban 14 gyermek klinikai adatait vizsgáltuk. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Intézet Infektológiai Osztályán nem fordult elő súlyos, életet veszélyeztető C. difficile fertőzés. Nem fordult elő sebészeti beavatkozást igénylő, vagy az irodalomban fellelhető szélsőséges, komoly szövődménnyel járó eset sem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az influenza elleni védőoltások alkalmazásának gyakorisága és hatékonysága a háziorvosi praxisokbanLós, Petronella; Nánási, Anna; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Sarkadi, Adrien Katalin; Kolozsvári, László Róbert; Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Klinikai Farmakológiai, Infektológiai és Allergológiai Intézet; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi TanszékNapjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. A humán influenzát az influenza A, B és C vírus okozza. A vírus cseppfertőzéssel terjed és néhány nap lappangási idő után okoz tüneteket. Jellemzően hirtelen fellépő magas láz, fejfájás, izomfájdalom, gyengeség, elesettség jellemzi a betegeket. A folyamat szövődménymentes esetben egy hét alatt lezajlik. Az influenza vírus okozta fertőzésből súlyos szövődmények alakulhatnak ki. A leggyakoribb szövődmény a pneumónia, amely következtében igen magas a halálozás előfordulása. További lehetséges szövődmény még az otitis media acuta, sinusitis, Reye syndroma, myositis, Guillain-Barré syndroma, myocarditis és pericarditis. Mint más betegségekben, így az influenzafertőzésben is nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. A primer prevenció történhet egyrészt az egészségtudatos életmód kialakításával és az égészségre ártalmas tényezők kiiktatásával valamint orvosi eszközzel, a védőoltásokkal. Védőoltások alkalmazása előtt mindig mérlegelni kell a jótékony hatásokat és az esetleges következményeket. Lázas betegek esetén nagyobb a valószínűsége az esetleges szövődmények kialakulásának illetve immunhiányos személyek szervezetét sem célszerű terhelni az oltással. Fontos, hogy mellőzni kell a vakcina alkalmazását akkor, ha a betegnek túlérzékenysége van az oltóanyag bármely komponensével szemben. Beszélhetünk kockázati csoportokról, akiknek kiemelten ajánlott az oltás beadása. Ide tartoznak a 60 évnél idősebbek, várandós nők, krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, szív-, érrendszeri betegségben szenvedők, krónikus vese-és májbetegek, anyagcsere-betegségben szenvedők valamint az egészségügyi dolgozók és szociális intézményekben dolgozó, ápolást végző emberek. Szintén a kockázati csoportba tartoznak a sertéssel, baromfival foglalkozók, azok, akik vágóhídon vagy baromfifeldolgozóban végeznek munkát. A védőoltás beadását követően leggyakrabban helyi reakcióról számolnak be a betegek, mint a fájdalom, helyi duzzanat és bőrpír. Védőoltás beadását követően előfordulhat még hőemelkedés, láz, rossz közérzet, végtag fájdalom, fáradtság, fejfájás. A betegek egy része panaszkodott még hányingerre, hányásra, fülfájásra, hidegrázásra, izomgörcsre, szédülésre, orrfolyásra, köhögésre, viszketésre, bőrkiütésre és alacsony vérnyomásra. Azzal kapcsolatban, hogy kérjük e az évenkénti influenza elleni védőoltást nincs egységes vélemény. Mind ellene, mind pedig mellette is vannak érvek és évről-évre megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban. 32 Eldöntésében az egyik legfontosabb, hogy szem előtt tartsuk az előnyöket és hátrányokat az adott személyre vonatkozva és ennek alapján döntsünk, hogy ajánljuk e a vakcinát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mechanism of host defense against Candida in patients with autoimmune polyendocrine syndrome type I.Sarkadi, Adrien Katalin; Erdős, Melinda; Sarkadi, Adrien Katalin; Petrányi Gyula Klinikai immunológiai és allergológiai doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- Infektológiai és Gyermekimmunológiai TanszékAutoimmune polyendocrine syndrome type I is a rare recessively inherited disorder, caused by mutations in the autoimmune regulator (AIRE) gene, characterized by high titers of autoantibodies against a wide variety of endocrine organs and cytokines, that could partly be responsible for the clinical symptoms, mainly endocrine organ hypofunctions and chronic mucocutaneous candidiasis, but the relative roles of these autoantibodies in susceptibility to candidiasis remain poorly defined. In summary, we report here a correlation between anti-IL-17A autoantibody level and predisposition to chronic mucocutaneous candidiasis in APS I patients. We suggest that anti-IL-17A autoantibodies may play a more important role than anti-IL-22 and anti-IL-17F antibodies in rendering APS I patients susceptible to candidiasis. We suggest that high levels of anti-IL-22 and anti-IL-17F autoantibodies may not be correlated with the occurrence of candidiasis in APS I patients. We present data suggesting that the release of IL-17A, IL-17F and IL-22 by peripheral blood mononuclear cells after Candida stimulation is impaired in APS I patients, and this impairment affects only IL-17 and IL-22 secretion, and does not influence secretion of other cytokines. This result is confirmed by the normal secretion of TNF-α of APS I patients, after Candida stimulation. We found, that patients with APS I have a decreased persent of CD3+IL-17+, CD4+IL-17+ and CD4+IL-22+, Il-17 and IL-22 producing T cells, after in vitro differentiation, compared with healthy controls. Moreover, the percents of the IL-17 and IL-22 producing T cells are nearly constant with and without the inhibition of cytokine secretion in APS I, in contrast with the results of healthy controls. Based on this results, we suggest, that the development of IL-17+, IL-22+ T helper cells is impaired in APS I patients, nevertheless, secretion mechanisms of these cells are also affected. We propose that the predisposition to candidiasis of APS I patients is based on a complicated conjuction of diversified factors, included the antifungal cytokine-neutralization by autoantibodies, the impaired development of IL-17 and IL-22 producing T cells, and decreased cytokine secretion capacity of these cells. Az I-es típusú autoimmune poliendokrin szindróma egy ritka, autoszomális recesszív módon öröklődő kórkép, melynek hátterében az autoimmune regulator (AIRE) gén mutációja áll. A betegség jellegzetessége specifikus anutoantitestek termelése számos szerv, szövet, citokin valamint hormonok szintézisében részt vevő enzimek ellen. Munkánk során az I-es típusú autoimmun poliendokrin szindrómában szenvedő betegek antifungális védekező mechanizmusainak vizsgálatával foglalkoztunk. Az irodalmi adatokban fellelhető eredményekkel ellentétben korrelációt találtunk a betegek IL-17A ellenes autoantitestek mennyisége és a krónikus mucocutan candidiasis előfordulása között. Eredményeinkből arra következtettünk, hogy az IL-17A ellenes antitestek kiemelt szerepet játszanak az APS I-es betegek candidiasisra való hajlamosságában, és a tünetek súlyossága az antitestek mennyiségével korrelál. Emellett az IL-17F és IL-22 ellenes autoantitestek mennyisége és a tünetek előfordulása között nem találtunk összefüggést. További vizsgálatokkal igazoltuk, hogy az APS I-es betegek candidiasisra való fogékonyságának hátterében további defektusok is megfigyelhetőek. APS I-es betegeink mintáiból jelentősen csökkent antifungális citokin szekréciót figyeltünk meg, Candida stimulációt követően, míg egy Th17 vonaltól függetlennek tekinthető citokin, a TNF-α szekréciója normálisnak bizonyult. A sejtes vizsgálatok felvetették, hogy az APS I-es betegek IL-17 illetve IL-22 termelő sejtjeinek aránya csökkent az egészséges kontrollokéhoz viszonyítva, és a sejtek citokin szekréciója is elmarad az egészséges kontrollok eredményeihez képest. Eredményeink alátámasztják, hogy az APS I-es betegek kónikus mukokután candidiasisának hátterében az eddig gondoltnál sokkal szélesebb körű defektus áll, amely nem merül ki az antifungális citokinek elleni autoantitest termelésben, de érinti a testfelszíni Candida ellenes védekezésben kiemelt szerepet játszó Th17 sejtek differenciációját és citokin szekréciós mechanizmusait is.Tétel Szabadon hozzáférhető Mukokután candida fertőzések klinikai manifesztációi és szövődményei(2013) Sarkadi, Adrien Katalin; Maródi, László