Szerző szerinti böngészés "Varga, Barbara"

Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A háziorvosi praxis szervezetfejlesztésének alternatívái
    (2025) Paulikné Varga, Barbara; Láczay, Magdolna; Varga, Barbara; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    Napjainkban az egészségügyi ágazatról nemcsak a szakemberek, hanem a társadalom minden rétegében folynak beszélgetések, értékelések. Ezek témája elsősorban az elégedetlenségek sorolása, a betegellátási rendszerek működésének az anomáliái. Doktori cselekményem elindulásakor sem volt másképp, épp ezért a témám jobb megértése érdekében a mai egészségügyi rendszer vizsgálatát azzal kezdtem, hogy összehasonlítottam a múltbeli és a jelenlegi viszonyokat az alap- és szakellátási területeken. Az egészségügyi rendszer múltjának feltárásában Mária Terézia koráig lapoztam vissza a történelmet, hiszen ekkortól jelent meg az egészségügy az államigazgatásban, de a modernizációs folyamatok inkább a 19-20. században szaporodtak meg. A magyar egészségügyi rendszerben kiemelkedő jelentőségűvé vált a háziorvosok praxisjogának bevezetése a rendszerváltás idején, amiről aztán a legutóbbi időkig mintha megfeledkezett volna az ágazat. A fejlesztések elsősorban a centralizálás szempontjai szerint a kórházakra koncentráltak. A COVID-19 járvány idején azonban számos válságjelenség mutatott rá, hogy új stratégiára, válságkezelésre szorul az ágazat. Az orvostársadalom elöregedése, a külföldre távozó szakorvosok nagy száma és a magánszektorba való átlépés miatt egyre nehézkesebbé vált a lakosság egészségügyi ellátása. A feladataikat önállóan teljesítő alapellátás iránt, a reformok igénye kapcsán, ismét felfigyelt a szakma és az államigazgatás is. A kutatási témám eddig is aktuálisnak bizonyult, de a központi rendeletek általi bekövetkező változások új szituációt teremtettek. Megváltoztatta azt a Magyar Orvosi Kamara által felkarolt koncepciót, hogy azoknak a háziorvosoknak, akik rendelkeznek plusz szakvizsgával, emeljék meg a felhasználható kompetenciáit, és hozzanak létre a szakellátással való együttműködést megvalósító csoportpraxisokat. A 2000. évi praxisjog bevezetése kapcsán felmerült a praxisok együttműködésének a megoldása. A homogén, ugyanazon végzettséggel és feladatkörrel rendelkező praxisok együttműködését is számos pozitív tényező indokolhatja, viszont a csoportpraxisok kompetenciája magasabb, a közösen használt műszerek kihasználtsága hatékonyabb, a betegek várólistáját jelentősen rövidíthetné, hiszen a háziorvosok, akik a saját praxisukban az alapellátást végzik, munkaidejük meghatározott részében a szakellátás rutin feladatait a betegekhez közelebb vihetik, és ezzel a túlzsúfolt szakellátást segítik. Másrészt a betegeknek nem kell hosszú utazásokkal napokat veszíteni egy vérvétel vagy röntgen vizsgálat miatt. Amennyiben akár az önkormányzatok, akár a NEAK finanszírozná a közös rendelők kialakítását, az orvosok mellett diplomás szakápolók és egyéb szakemberek (pl. gyógytornász) nyújthatnának olyan kezeléseket, amelyek eléréséhez nem szükséges szabadnapokat igénybe venni. Az egészségház befogadhat sürgősségi, ügyeleti pontokat, mentőállomást is, ami az egyébként betöltetlen praxisok ellátását is nagymértékben javíthatná. Nowadays, discussions and evaluations concerning the healthcare sector take place not only among professionals but across all layers of society. These discussions primarily focus on sources of dissatisfaction and on the anomalies in the functioning of patient care systems. At the start of my doctoral research, the situation was no different. Therefore, in order to better understand my topic, I began the analysis of the current healthcare system by comparing past and present conditions in primary and specialist care. In exploring the historical development of healthcare, I traced the system back to the era of Maria Theresa, as this was the period when healthcare first appeared within state administration, although modernization processes intensified mainly in the nineteenth and twentieth centuries. In the Hungarian healthcare system, the introduction of general practitioners’ practice rights during the political transition became a milestone of outstanding importance, yet this issue appears to have been largely neglected by the sector in recent decades. Development efforts have focused primarily on hospitals, guided by principles of centralization. During the COVID-19 pandemic, however, several crisis phenomena highlighted the need for a new strategy and more effective crisis management within the sector. The ageing of the medical profession, the high number of specialists leaving the country, and the increasing shift toward the private sector have made access to healthcare services progressively more difficult for the population. As a result, both the professional community and public administration have once again turned their attention to primary care operating independently, particularly in the context of reform needs. Although my research topic had already proven to be timely, recent changes introduced through central regulations have created a new situation. These changes have altered the concept supported by the Hungarian Medical Chamber, which proposed expanding the competencies of general practitioners holding additional specialist qualifications and establishing group practices that cooperate closely with specialist care. In connection with the introduction of practice rights in 2000, the issue of cooperation among practices was already raised. While collaboration among homogeneous practices with identical qualifications and responsibilities may be justified by several positive factors, group practices offer higher levels of competence, more efficient utilization of shared medical equipment, and could significantly reduce patient waiting lists. General practitioners providing primary care within their own practices could, during a defined portion of their working time, perform routine specialist tasks closer to patients, thereby alleviating the burden on overcrowded specialist services. In addition, patients would not need to lose several days due to long-distance travel for procedures such as blood tests or radiological examinations. If the establishment of shared clinics were financed either by local governments or by the National Health Insurance Fund, not only physicians but also qualified nurses and other professionals, such as physiotherapists, could provide treatments that would not require patients to take time off work. Such health centers could also accommodate emergency and on-call units, as well as ambulance stations, which would substantially improve service provision in areas with otherwise unfilled practices.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A minőség kultúrája a Plastic-Form Kft. életében
    (2013-10-29T07:39:21Z) Varga, Barbara; Ujhelyi, Mária; DE--TEK--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Kar
    Szakdolgozatom témája a szervezeti kultúra. Egy konkrét cég, a Plastic-Form Kft. példáján keresztül mutatom be, hogy a minőség és a stratégia milyen hatással van egy adott szervezet kultúrájára. Dolgozatom első részében elméleti áttekintést nyújtok a szervezeti kultúráról, valamint a szervezeti kultúra és a vállalti stratégia kapcsolatáról. A dolgozat második részében a vizsgált cég szervezeti kultúráját mutatom be. Dolgozatom célja, hogy bemutassam, a minőség iránti elkötelezettség hogyan jelenik meg egy cég kultúrájában.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Plastic-Form Kft. és a Pannon Tools Kft. összehasonlító elemzése
    Varga, Barbara; Fenyves, Veronika; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatom témája két szerszámgyártással foglalkozó vállalkozás összehasonlító elemzése, melynek során a két cég vagyoni és pénzügyi helyzetét vizsgáltam. A célom az volt, hogy megbízható és valós összképet nyújtsak az elemzés alá vont vállalkozások vagyoni és pénzügyi helyzetének alakulásáról. Emellett szerettem volna feltárni az esetlegesen problémásan működő területeket, hogy ezáltal javaslatokat tehessek azok javítására. Az elemzés elvégzését követően értékeltem a kapott eredményeket, majd a levont következtetések tükrében megtettem javaslataimat mindkét vállalkozás számára.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    SMKA Projekt Kft gazdasági elemzése
    Varga, Barbara; Tömöri, Gergő; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Záródolgozatomban egy kisebb vállalkozás gazdasági elemzését készítettem el, mely a gyakorlati helyemet is biztosította. A dolgozat során áttekintem a 2021-es, 2022-es és a 2023-as évi mérlegkimutatásokat és eredménykimutatások alapján a Kft. vagyoni helyzetét, pénzügyi helyzetét, jövedelmezőségét és hatékonyságát. A vizsgálat során a megoszlási viszony számokat használtam. Különböző mutatók segítségével prezentáltam az összefüggéseket, például a likviditás mutatói, eszközszerkezeti mutató, tőkeszerkezeti mutató. Dolgozatomban kitértem az eladósodottság elemzésére is. Majd ezen adatok alapján készítettem el az összegzést.