Hallgatói dolgozatok (Néderlandisztika Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Néderlandisztika Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Néderlandisztika Tanszék) Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 134)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hongaarse en Nederlandse joden tijdens de Holocaust(2012-12-15T11:53:01Z) Kocsis, Boglárka; Bozzay, Réka; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarDolgozatom során a holland és magyar zsidók helyzetét elemeztem a Holocaust ideje alatt.A köztük lévő különbségekre valamint hasonlóságokra próbáltam rávilágítani illetve az ez idő alatt szerzett tapasztalataik, élmenyeik, emlékezeteik között párhuzamot vonni. Munkám elkészítéséhez három zsidó származású ember élete biztosított segítséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Receptie van Márai’s werken op het Nederlandstalige gebied(2012-12-17T13:48:11Z) Bajzát, Anita; Kántor-Faragó, Márta; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarAz irodalom mindig is közel állt hozzám, azonban Márai Sándor nevét csak nem rég hallottam először. Számomra ez nagyon meglepő. Tény, hogy a kommunista rendszerben Márai tabunak számított, ennek ellenére mégis csak a 20. század végén fedezték fel újra. Két regénye, A gyertyák csonkig égnek és az Eszter hagyatéka, amiket egyaránt magyarul és hollandul is olvastam, igazán elnyerték a tetszésemet, ezért kíváncsi voltam, hogy a holland és a flamand közönség milyen véleménnyel van a könyvekről. Mindenekelőtt Márai életét tanulmányoztam, többek között azt, hogy miért is kényszerült emigrációba, miért nem tért vissza szülőföldjére a kommunista rendszer bukása után sem. Olyan jó élete lett volna külföldön vagy esetleg írói munkásságát sokkal jobban megbecsülték ott kint? Ha igen, miért követett el mégis öngyilkosságot? Nagyon sok könyv foglalkozik ezekkel és az ezekhez hasonló kérdésekkel, így könnyen találtam rájuk választ. Egy fejezetet szántam az irodalmi fordítás módszerére is, hiszen egy fordítónak nagyon nehéz feladat az adott könyvet úgy lefordítani, hogy egy nem anyanyelvű olvasó is megértse azokat a dolgokat, amik egy anyanyelvű olvasó számára teljesen egyértelműek (például a régi magyar tisztségek elnevezései). Egy fordítónak figyelnie kell bizonyos dolgokra, ezért összegyűjtöttem a legáltalánosabb pontokat és szabályokat. Mint ahogy már fentebb is említettem, a központi kérdésem a Márai művek fogadtatása a holland nyelvű területeken volt. Egyetlen egy szóval tudnék rá válaszolni: pozitív. De ez miből is derül ki? Nos, például több százezer példány kelt el mindkettő regényből. A gyertyák csonkig égnek heteken át vezette a beststeller listákat és még ma is nagyon népszerű mű. A recenziók, amiket olvastam róluk, a regényeket több szempontból is vizsgálják, de minden cikkben olvashatunk pár dícsérő sort magáról az szerzőről és az ő munkásságáról. Ezzel kapcsolatban szántam egy rövid fejezetet A gyertyák csonkig égnek színházi feldolgozására is. Ugyanis az is hatalmas sikert aratott, és 2003-ban elnyerte a Toneel Publieksprijs-t (színházi közönségdíj). Remélem, az olvasó szakdolgozatom elolvasásával betekintést nyer nagyvonalakban Márai életébe és munkásságába, és kedve támad elolvasni ezt a két remekművet, ha eddig még esetleg nem tette volna meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető De Nederlandstaligen en Franstaligen in België(2012-12-17T15:35:34Z) Badar, Anita; Bozzay, Réka Kornélia; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban a flamandok és vallonok kapcsolatát vizsgáltam különböző aspektusokban Belgiumban. A két nemzetnek az évek során számos konfliktust kellett megoldaniuk amelyek, többek közöt a nyelven, politikán és gazdaságon alapultak. Forrásként klönböző könyveket és az internetet is használtam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Prostitutie in Nederland(2013-05-16T11:18:06Z) Bagdi, Dávid István; Bozzay, Réka Kornélia; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom főbb részei: prostitúció az Európai Unióban, Magyarországon, illetve Hollandiában. Ezek mellett szó esik még a prostitúcióban dolgozó "háttérmunkásokról" is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fietsen in Nederland(2013-05-16T11:20:33Z) Viski, Péter; Bozzay, Réka Kornélia; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a holland kerékpárhasználat kialakulását vizsgáltam. A középpontban a bicikli elterjedését befolyásoló tényezők állnak, amelyek véleményem szerint nagy mértékben befolyásolták a kerékpárhasználat kialakulását Hollandiában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Barbados szerelmese(2013-08-15T13:29:22Z) Tordai, Edit; Pusztai, Gábor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA Barbadoson élő emberek életvitelének, mentalitásának rövid leírása. Fordítás holland nyelvről magyarra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hongaarse vrouwen in Nederland(2014-05-13T08:04:02Z) Kubányi, Judit; Bozzay, Réka Kornélia; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a migráció kérdéskörével foglalkozom: írásom témája a Hollandiában élő, Magyarországról származó nők munka- és életkörülményei, melyet főként Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően, azaz 2004-től napjainkig vizsgálok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Andreas Burnier en het feminisme in de jaren zestig in Nederland(2014-05-13T19:13:03Z) Komlóssy, Krisztina; Pusztai, Gábor; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSamenvatting:In mijn werkstuk heb ik Andreas Burnier en het feminisme in de jaren zestig in Nederland geanalyseerd. Bovendien heb ik laten zien, hoe het feminisme op Andreas Burnier werkte en hoe haar literaire producten op het feminisme terugwerkten. Omdat de schrijver en de tijd in interactie staan, heb ik de maatschappelijke en historische achtergrond van de jaren zestig voorgelegd. In twee grote delen heb ik het eerste hoofdstuk beschreven. Ik heb in het eerste deel de achtergrond van de jaren zestig laten zien; onder andere de toestand en de cultuur van de maatschappij, het politieke leven, de belangrijkste problemen van de maatschappij en het verschil tussen de denkwijze van de jaren vijftig en de jaren zestig. Ik heb me niet enkel met de maatschappelijke achtergrond, maar in de tweede deel ook met het literaire leven van de jaren vijftig en zestig beziggehouden. Ik heb met deze analyse over de verbinding van de maatschappij en de literatuur een nader en universeel inzicht in de jaren zestig gegeven. In het tweede hoofdstuk heb ik me vooral met het onderwerp van mijn analyse, dat is het verband tussen Andreas Burnier en het feminisme, bezig gehouden. Ik heb dit hoofdstuk in vijf eenheden verdeeld. In het eerste deel heb ik over de geschiedenis van het feminisme, de drie golven van het feminisme en de belangrijkste richtingen geschreven, bovendien heb ik de situatie van Andreas Burnier in de maatschappij bekend gemaakt. In het tweede deel heb ik op Burniers levensweg en haar persoonlijke denkwijze over het feminisme geconcentreerd, op haar aanzichten en meningen over de feministische beweging en op haar rangschikking in het feminisme. In het derde deel heb ik Burniers twee romans laten zien, waarover ik mijn analyse heb geschreven: Het Jongensuur en Een tevreden lach. Ik heb onder andere over de gebeurtenissen en over het belang van de romans verslag gegeven. In het vierde deel heb ik bekend gemaakt hoe het feminisme op Burniers leven heeft uitgewerkt. De drie delen van mijn analyse zijn: haar kindertijd, de tijd tussen haar kindertijd en jeugd en de tijd tussen haar jeugd en volwassenheid. Ik heb door kritieken en artikelen, door haar schrijfwerken en vooral door haar geanalyseerde twee romans haar gevoelens en haar 34 dominerende situaties achter gevolgd en de geschiedenis van haar persoonlijke feminisme vertoond. Tot en met dit deel heb ik over de uitwerking van het feminisme op Andreas Burnier en op haar werken geschreven. In het vijfde deel heb ik daarentegen al Burniers uitwerking op het feminisme en op de maatschappij verklaard. De uitwerking van zo’n persoon, die als een van de belangrijke voorlopers van de tweede feministische golf in de wieg van het feminisme heeft geschreven en met haar reformerende denkwijze en met haar gelijkheidsbeginsel in de jaren zestig een nieuwe visie voor de toekomst heeft gebracht. Burniers werken hebben een belangrijke rol in de feministische literatuur gespeeld. Zij heeft op het idee van de vrouwelijke gelijkheid en op de emantipatie invloed gehad, vooral op de homo-emancipatie. Zij heeft met haar romans niet alleen in het literaire leven, maar met haar essays en artikels ook in het politieke leven iets uitstekend geschapen en de erkenning van het feminisme veroverd. Burniers uitwerking op het feminisme was voelbaar, vooral op de tweede feministische golf, waarin ze met haar werken een soort voorbeeld heeft gegeven. Haar uitwerking was op de denkwijze, zienswijze en openheid van de mensen ook groot. Andreas Burnier heeft met behulp van haar werken aan de verspreiding van het feminisme deelgenomen en zij heeft het feminisme met goed gevolg veel mensen toekomen gedaan. Összefoglalás:Dolgozatom témája Andreas Burnier, kortárs holland író és a feminizmus kapcsolata a hatvanas évek Hollandiájában. Dolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy hogyan hatott a feminizmus Burnier munkásságára valamint hogyan hatottak az író irodalmi munkái vissza a feminizmus irányzatára. Az íróra saját kora mindenkor elkerülhetetlenül hatással van, annak percepciója alól saját magát nem vonhatja ki, ezért szükségesnek érzem a hatvanas évek hollandiai viszonyainak rövid ismertetését. Szakdolgozatom vizsgálódásának első részét két nagy egységre bontom. Az első egység a hatvanas évek főbb társadalmi és a koherens politikai életét kívánja bemutatni, némiképp kitérve az ötvenes évek viszonyaira, hogy az összehasonlítási alapul szolgáljon a következő évtized könnyebb megértéséhez. A második egységben folytatni kívánom a megkezdett gondolatmenetet, mely továbbra is az ötvenes- hatvanas évek idején marad, azonban terepét tekintve megváltozik és az irodalmi életre vonatkoztatva vizsgálom. A dolgozatom első részének célja egy, a hatvanas évekre kialakult viszonyról való minél szélesebb körű, átfogó kép adása. Szakdolgozatom második fejezetében foglalkozom behatóbban munkám fő kérdésével, Andreas Burnier illetve a feminizmus kapcsolatával. Az említett fejezet 5 részre osztható. Az első rész elsődlegesen a feminizmus történetével, a három nagy feminista hullámmal, illetve a feminizmus, mint jelenség főbb irányzataival foglalkozik, valamint ebben a részben kap helyet Burnier társadalmi helyzetének bemutatása is. A második részben szükségesnek érzem részletesen érinteni Burnier élettörténet, mely alapul szolgálhat műveinek könnyebb megértéséhez, valamint irányt mutat kérdésfelvetésem koherenciájához is. Bemutatom a szerző a feminizmussal való személyes kapcsolatát, véleményét és megítélését az adott irányzatot illetően. A harmadik részben részletesen ki kívánok térni a szerző azon két regényére, melynek elemzését témám alapkövének választottam. Az említett regényeket, nevezetesen a Het Jongensuur illetve az Een tevreden lach című műveket, vizsgálom meg tartalmilag, valamint bemutatom szerepüket és fontosságukat elemzésem tárgykörében. A negyedik részben kiemelten foglalkozom a feminizmus erőteljes hatásával, melyet a szerzőre, Burnierre gyakorolt egész élete folyamán. Vizsgálódásom három támpont körül forog, Burnier élettörténetét végigkísérve az író gyermekkora (1), serdülőkora (2) valamint felnőttkora (3) viszonyulásait elemzem. Kiemelt szerepet adok egyrészről az elemzendő két regény kritikai aspektusainak, másrészről a művek érzésvilágának és a szerző életének összekapcsolására, melyen keresztül kívánom bemutatni Burnier sajátos feminizmusát, külön megvizsgálva az intézményes feminizmus hatását Burnier munkásságára. Az ötödik részben perspektívát váltok és Burnier hatását mutatom be a feminizmus irányzatára nézve, nem mellékesen az elkövetkezendő társadalmi generációkra való vonatkozásairól. Zárszóként elmondhatom, hogy dolgozatomnak, érvelésem okán Burniert a második feminista hullám egyik legfontosabb előfutárának nevezhetjük, aki újító gondolataival és sajátos egyenlőség tudatával a hatvanas évek Hollandiájában egy olyan új látásmódot hozott magával, mely egy új jövőkép alapjait teremtette meg. Burnier ugyanis azon túl, hogy munkái kiemelkedő szerepet játszottak a holland feminista irodalomban, aktívan, társadalmi téren is munkálkodott a női egyenjogúságért és mindenekelőtt a homoszexuálisok emancipációjáért, mellyel önmagának elismerést vívott ki és mások előtt példaként állhatott. Véleményem szerint Andreas Burnier nagy hatással tudott lenni a társadalomra látásmód és a gondolkodás szintjén, a hétköznapi emberek valóságosságában és a feminizmus eszmeiségében egyaránt. Ez az, ami igazolja a szakdolgozatom kérdésfelvetésének helytállóságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Is Nederland het ideale model van het multiculturalisme?(2014-05-13T19:23:42Z) Kovács, Georgina; Tóth, Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban Hollandia társadalmát vizsgálom, Will Kymlicka, kanadai filozófus multikulturális modelljét figyelembe véve. Dolgozatomban arra keresek választ, hogy a holland társadalmi berendezkedés ideális multikulturális társadalomnak tekinthető-e, illetve, hogy milyen mértékben felel meg az ideális multikulturális állam kritériumainak...Tétel Korlátozottan hozzáférhető Beeldvorming in Hongaars-Nederlands kader(2014-05-13T19:24:49Z) Heinrich, Helga; Tóth, Zsuzsa; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a holland-magyar kulturális különbségeket mutatom be ismert sztereotípiák alapján.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Byzantijnse katholieken in Nederland(2014-05-13T19:31:28Z) Ragány, Dávid Gergő; Bozzay, Réka Kornélia; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája azon hollandiai római katolikus egyházközségek keletkezés- és fejlődéstörténete, amelyek a bizánci rítusú szertartásrend és hagyományok szerint működnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hongaarse literatuur in Nederland(2014-05-13T19:34:00Z) Sárdy, Réka Ramóna; Kántor-Faragó, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarEz a végzős szakdolgozat magyar írók műveinek holland fordításával foglalkozik. A kutatás alapját az általam összeállított adatbázis képezi, melynek segítségével megismerkedhetünk a lefordított regényekkel, íróikkal, a kiadókkal, a fordító személyével, és egyes esetekben témáikkal illetve egyéb fontos keletkezéssel vagy a mű utóéletével kapcsolatos információval is. Egy egész fejezet tér ki a magyar írók személyére, kifejti, hogy miért éppen őket fordították, és miért tartották őket különlegesnek. Az adatbázisból olyan következtetéseket vonhatunk le, mint például, hogy a művekben közös az, hogy társadalmi, illetve politikai témákat és problémákat feszegetnek, nyíltan vagy rejtett formában. Kíváncsiak lehetünk továbbá a kiadók indíttatására, hogy miért pont ezeket az írókat publikálták és publikálják. Megtudhatjuk, hogy a legfőbb tényező nem más mint a haszon, és általában azokat a műveket fordítják le, melyeknek előzetes fordításai már sikert arattak más országokban. A fordítások nemesebb célja persze az, hogy az adott ‘idegen‘ kultúrát, gondolkodásmódot a ‘befogadó‘ ország megismerhesse. Ha egy regényt végül érdemesnek találnak a fordításra, az is érdekelhet bennünket, hogy hogyan fogadták külföldön, esetünkben Hollandiában. Ez a szakdolgozat mindenekelőtt azonban a fordítás elméletének bizonyos részleteibe nyújt betekintést, így például azt boncolgatja, hogy tulajdonképpen mi a fordítás célja, vagy, hogy hogy alakult a fordításelmélet önálló tudománnyá. Tudtommal ilyen összegző esszét ebben a témában még nem írtak, ami érthető is, hiszen nagyon nehéz aktuálisnak maradni, mivel a könyveket évről-évre, immár megállás nélkül publikálják. Hiszem, hogy ennek ellenére, ezzel a dolgozattal egy kis betekintőt nyújthattam azok számára akiket érdekel, hogy mégis mely írókról van szó, mely műveiket tartották érdemesnek a holland fordításra. Habár szívesen elmélyedtem volna egy-egy részletben, ezt mégsem tehettem, hiszen egy BA diplomamunkáról van szó, viszont remélem, hogy tanulmányaim során még lesz lehetőségem ezzel a témával foglalkozni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vertalingen van de Winnie de Poeh(2014-05-13T19:42:05Z) Kiss, Fruzsina Zsuzsanna; Kántor-Faragó, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarA Micimackó fordításainak elemzése, összehasonlítása. Félrefordítások bemutatása, tanulmányozása, nyelvtani összefoglaló.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Dit zijn de namen(2014-05-13T19:44:11Z) Szilágyi, János Máté; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a huszonegyedik századi holland irodalom társadalmi pozíciójáról szól. A címben említett mű elemzése alapján megállapítható, hogy ez a pozíció az elmúlt századhoz képest változik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nihilistische kenmerken in de werken van Nescio(2014-05-13T19:59:05Z) Kiss, Fruzsina Zsuzsanna; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a nihilista stílusjegyeket vizsgálom Nescio műveiben. Ehhez segítségül Nietzsche nihilizmusát és az orosz nihilizmust használtam fel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Muzikale opvoeding in een Hongaars-Vlaamse context(2014-05-14T08:32:01Z) Hetei, Adrienn; Bozzay, Réka; DE--Bölcsészettudományi KarDeze afstudeerscriptie gaat over de muzikale opvoeding in Hongarije en Vlaanderen. Ik streef naar een specificatie van kenmerken van beide systemen die de verschillen duidelijk aan het licht brengen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Eetcultuur in de zeventiende eeuw(2014-05-16T09:51:05Z) Hajek, Zsuzsa; Bozzay, Réka Kornélia; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témájának a tizenhetedik századi holland és magyar gasztronómia összehasonlítását választottam. Ez a téma magába foglalja az étkezési szokások, korabeli konyha, terített asztal összevetését, milyen hasonlóságok, illetve különbségek voltak az adott országok konyhakultúrájában. A 17. század különleges időszak volt mind Hollandia, mind Magyarország történelme szempontjából. Hollandiának ez az időszak volt az úgynevezett “arany évszázada”, amely egyenlő volt a jóléttel, virágzó gazdasággal, illetve fellendüléssel. Magyarország ekkor már túl volt a saját “arany évszázadán”, számára az említett század egy nehezebb, ám rendkívül különleges időszakot hozott. Az ország három részre szakadt: a Királyi Magyarországra, az Erdélyi Fejedelemségre, illetve a Török Hódoltságra. A különböző kívülről érkező hatások nagyban hozzájárultak az akkori gasztronómia kialakulásához. Az összehasonlításnál fontos szempont, hogy a társadalomnak nem ugyanazon rétegeinek szokásait vetettem össze, ugyanis Magyarországon ezidőtájt a nemesség, Hollandiában pedig a polgárság volt nagyobb lélekszámú. Ebből következik, hogy természetesen az adott társadalmi réteg étkezési szokásairól maradt ránk a legtöbb írásos adat. Az ebből a korból fennmaradt szakácskönyvekből sok információt megtudhatunk a korabeli konyhákról. Hollandiában a leghíresebb ilyen szakácsköny a De verstandige kock volt, Magyarországon pedig a Szakácstudomány, illetve Bornemisza Anna szakácskönyve. A terített asztalokat összehasonlítva több hasonlóságot, mint különbséget lehet felfedezni a két ország étkezési szokásai között. Mindkét országra jellemző, hogy kezdetben egy darab száraz kenyeret használtak tányér gyanánt, amely az megváltozott az idők folyamán és a 17. századtól áttértek a hagyományos tányér használatára. Az evőeszközök “evolúcióját” szintén figyelemmel kísérhetjük. A meglévő adatok alapján elmondhatjuk, hogy a korabeli konyhák szintén nagyon hasonlóak voltak a két országban. A kandallót több célra is használták: a tűz fölé függesztett bográcsban főztek, illetve nyársra húzva, a tűz fölött húsokat sütöttek. Az eszközök, illetve berendezések már kezdtek hasonlítani a ma is használatos eszközökre, azonban azoknak még a kezdetleges változatait használták. 25 Az étkezést illetően a legnagyobb különbség talán a húsfogyasztásban fedezhető fel. Magyarországon a lakosság sokkal több húst fogyasztott, ezzel szemben Hollandiában inkább a halfogyasztás került előtérbe. Ez azzal magyarázható, hogy Magyarország területi adottságai lehetővé tették a vadállomány nagymértékű elszaporodását, Hollandiában pedig a tenger biztosította az élelmet a népnek. Az italfogyasztási szokások is eltérőek voltak ebben a korban: a magyarok a melegebb éghajlatnak köszönhetően finom szőlőket termeltek, amiből bort készítettek, így a bor volt az elsődleges ital. Hollandiában nem volt alkalmas az éghajlat a szőlőtermesztésre, ők a rossz vízminőség miatt sörrel, vagy vízzel higított sörrel helyettesítették a vizet. A 17. század egy történelmileg meghatározó korszak volt mind Hollandia, mind Magyarország szempontjából. A konyhakultúrával kapcsolatos fejlődések és történések nagy jelentőséggel bírtak az adott korban, ezzel kihatva a mai étkezési kultúra, étkezési szokások kialakulására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tussentaal in Vlaamse reclamesJuhász, Judit; Loosen, Gert; DE--Bölcsészettudományi KarBelgium hivatalos nyelve a francia és a német mellett a holland, melynek helyi változata a Flandriában használt flamand nyelv. Flandriában a standard nyelvhasználat és a dialektusok között létrejött az úgynevezett "tussentaal", mely a standard nyelv helyi dialektussal kevert változata.Szakdolgozatomban azt vizsgálom miképp tér el a reklámnyelv Flandriában a Hollandiában használt standard nyelvtől. Ehhez különböző reklámokat elemeztem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Holland tanárok delegációja Magyarországon 1929-benPálóczi, Helga; Pusztai, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarHolland tanárok delegációjának látogatása 1929-ben Magyarországra. Kutatás a holland-magyar kapcsolatokról, a holland tanárlátogatás előzményeiről és annak szervezéséről. A látogatás részletes rekonstrukciója, valamint egy fontos személy, Borosnyay Károly kapcsolata Hollandiával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Woorden lerenZimán, Irina; Kántor-Faragó, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban a szótanulási módszereket és annak befolyásoló tényezőit vizsgáltam meg Dr. Polonyi Tünde 2007-ben kiadott ,,A sikeres nyelvtanulás tényezői" című tanulmánya alapján. Kutatásom alapját képezte még egy általam készített online Google űrlapos kérdőív is, melyet anglisztika és néderlandisztika szakos hallgatók töltöttek ki. A kérdőív célja az volt, hogy kiderítse, van-e különbség a két csopot nyelvtanulási és azon belül a szótanulási módszerei között.