Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Agrárgazdasági És Vidékfejlesztési Kar
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Balogh Péter)
Társadalomtudományi doktori tanács
Böngészés
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Megjelenés dátuma szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 238)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tejtermékpálya ökonómiai elemzése, különös tekintettel az ártranszmisszióra(2007-10-09T08:01:00Z) Popovics, Péter András; Szabó, Gábor; Mészáros, SándorA. n.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vidéki népességmegtartó- és népességeltartó képességének egyes elemei a Püspökladányi kistérségben(2007-10-09T08:01:41Z) Tikász, Ildikó Edit; Pető, Károlya. n.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemzeti fenntartható fejlődési stratégiák elemzése, különös tekintettel az agrárgazdasági és vidékfejlesztési vonatkozásokra(2007-10-09T08:17:20Z) Bauerné Gáthy, Andrea; Kuti, István; Gáthy, Andrea; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kara. n.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Minőségügyi rendszerek, módszerek élelmiszer-gazdasági alkalmazásának humán aspektusai és lehetőségei(2008-05-20T06:44:21Z) Gályász, József; Berde, Csaba; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vezetéstudományi és Munkatudományi TanszékÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatomban a minőségügyi témakörben végzett kutatásaimat mutatom be. Ez a témakör az elmúlt két évtizedben a figyelem középpontjába került, köszönhetően a társadalmi-gazdasági elvárásoknak és az igény-kielégítést a vállalati/szervezeti stratégia részeként kezelő és értelmező üzleti gyakorlatnak. A gazdaság különböző ágazatai a minőségüggyel összefüggő változási folyamatban eltérő aktivitással és eredményességgel vettek részt. Ennek okai sokrétűek, melyek között véleményem szerint a humán tényezőnek meghatározó szerepe van. A fejlődés legfontosabb tényezője maga az ember, különösen az, ha vezető. Kutatásaimat élelmiszervállalkozásoknál végeztem, a vezetők minőségügyi attitűdjeit vizsgáltam. Arra kerestem a választ, hogy ebben a személyi körben meg van-e a szándék és a képesség a piacgazdaság által diktált változtatásra. Tekintve, hogy a minőségügy mára szakmává vált, így az ágazati szakmai tudással integrálva képes a piacgazdasági kihívásoknak megfelelni. Ebben a tevékenységben formalizált rendszerek (ISO 9001, HACCP, IFS, EUREPGAP, BRC) és különböző módszerek adják azt az eszköztárat, amely az előrelépéshez szükséges. Ezek elterjedtsége és szakszerű használata az élelmiszergazdaságban elmarad más ágazatok gyakorlatától, ezért fontosnak tartottam egy eredményességében és használhatóságában az ágazat figyelmébe ajánlható módszernek a benchmarkingnak a bemutatását és speciális adaptációját. Segítségével a zöldség-gyümölcs ágazat szervezeti problémáit kezelni képes modellt dolgoztam ki. A kutatómunka során az attitűdvizsgálatokhoz kétféle kérdőíves adatgyűjtést végeztem. Ezek kiterjedtek a minőségi termék-előállításban szerepet játszó tényezők értékelésére, a szervezeti gátló tényezőkre, a vállalaton (szervezeten) kívüli faktorokra. A vizsgálatom tárgya volt továbbá a biztonságos élelmiszer-előállítás motivátorainak, a vállalatirányítás során alkalmazott minőségügyi elveknek és a vezetési feladatoknak az értékelése. A kutatás részeként felmértem a válaszadók felkészültségét és az eredmények értékelését ezen szempont szerint is elvégeztem. A benchmarking vizsgálatánál benchmarkként, termelési színvonalban és szervezettségben előttünk járó német példákat választottam, de megvizsgáltam a hozzánk hasonló történelmi utat bejárt lengyel és bolgár modelleket is. A szakirodalom értékelő és értelmező áttekintésének eredménye, hogy a kiválóság mérésére használó EFQM modell mutatószám rendszerét megpróbáltam új összefüggések leírására felhasználni. Az adatgyűjtés során rendelkezésemre álló adatbázis kiértékelésében és feldolgozásában leíró statisztikai módszereket, megbízhatósági vizsgálatokat, főkomponens és diszkriminancia analízist végeztem. A benchmarking vizsgálatnál CAMP (1998) 10 lépéses módszerének a vizsgált problémára adaptált formáját alkalmaztam. Dolgozatom eredményei az alábbiakban foglalhatóak össze: Az European Foundation for Quality Management (EFQM) által kidolgozott önértékelési modell általános célja, hogy segítsen azonosítani a szervezet erős és gyenge pontjait, kijelöli a szervezeten belül a legfontosabb fejlesztendő területeket és segít meghatározni a továbbfejlődés irányát. A cél eléréséhez méri a szervezet „Adottságait” és „Eredményeit” úgy, hogy mindkét elemcsoportot egy 500 pontos rendszerben értékel. Az „Adottságok” kritériumok tartalma az, amit a szervezet tesz céljai elérése érdekében és, amit ezzel elér, azt fejezik ki az „Eredmények”. A modell 1000 pontos rendszere az összhatékonyságra ad mutatószámot, bemutatja, hogy a szervezet hol tart a kiválósághoz vezető úton, így csak a szervezet korábbi teljesítményével vethető össze, idősoros értékelésre alkalmas. (Itt most nem tárgyalom a másokkal való összemérés adta lehetőségeket.) A modell filozófiája, hogy az innováció és a tanulás segíti az „adottságok” javítását, de számszerűen nem fejezi ki. Átgondolva a modell attribútumát, felismertem, hogy az számszerűen is leírható a következő összefüggésben: Eredményelemek pontszáma = Innovációs hatékonysági mutató Adottságelemek pontszáma Amennyiben ez a mutató nagyobb, mint egy (1 <), az azt jelenti, hogy a szervezet az adottságaival nagyon jó eredményeket ér el. Ezt a láthatatlan többletet, pedig az innováció adja. Az egy alatti érték az innováció elhanyagolására utal. Felhasználható az innovációs hatékonysági mutató az 1000 pontos rendszer értékelésénél is, ugyanis ha a kapott összpontszámot megszorozzuk ezzel a mutatóval, akkor az innovációs teljesítménnyel korrigált összpontszámot kapjuk, amely pedig a szervezeteknek az egymással történő összeméréséhez használható, sokkal jobban kifejezi a kiválóságot, a TQM szerinti működést. • A minőségügyi gondolkodás általános vizsgálata során a minőségi termelést befolyásoló tényezőkre adott válaszokat értékeltem. A vizsgált tényezőkre adott válaszokat a minőség megvalósulásának fejlődéstörténeti modelljével vetettem össze és azt állapítottam meg, hogy a válaszadók a 70-80-as évek vállalatirányítási gyakorlatában fontos értékekre magasabb pontszámot adtak, mint a korszerű minőségfilozófiát kifejező kategóriákra (vállalati kultúra, értékrend, minőségügyi rendszer). Cégforma szerint is találtam különbséget, ahol a társas-vállalkozások vezetői inkább haladó attitűdökkel rendelkeznek, mint a szövetkezetben vagy Bt-nél dolgozó társaik. A vállalati méret szerinti vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a nagyobb szervezetek válaszadóira a korszerű gondolkodáshoz hozzákapcsolható tényezők nagyobb értékszámot kapnak. • A minőségügyi gondolkodás részletes vizsgálatánál a válaszadók szokásos (kor, nem, beosztás, képzettség) kategorizálása mellett egy speciális „vizsgakérdéssel” a válaszadókat besoroltam felkészült és kevésbé felkészült kategóriába. Ezt azért tartottam fontosnak, mert az iskolai/egyetemi tananyagban csak néhány éve épült be a minőségmenedzsment oktatás, így ezen a területen csak önképzéssel és továbbképzéssel szerezhettek ismereteket a válaszadók, ezért a képzettség itt nem fejezi ki a valós tudást. Ezzel a megközelítéssel eddig kérdőíves vizsgálatoknál nem találkoztam, viszont az eredmények visszaigazolták a módszertani újítás indokoltságát. Ezt támasztják alá az alábbi eredmények: A megkérdezett vezetőknek csak 54 %-a tekinthető felkészültnek és ez az arány igaz az egyetemi végzettségűekre is. Azoknál a szervezeteknél, ahol működik minőségbiztosítási rendszer 67 % a felkészültek aránya, míg ott ahol nincs MBR rendszer csak 12,5 %. Életkor szerint is találtam jelentős különbségeket, ez a középkorúaknál pozitív, míg az idősebb korosztály esetén érthetően, de nem indokoltan rossz. A feldolgozási profilú cégek vezetői esetén nagyon nagy arányban találhatóak felkészült vezetők, amit az magyaráz, hogy ezek a szervezetek a termékpályán közelebb vannak a végfelhasználókhoz, ezért a piaci érdek és a vevői kényszer hatása kézenfekvő. • A felkészültségre vonatkozó vizsgálatok egyértelművé teszik, hogy az EU piacán helytállni akaró ágazat vezetőinek a továbbképzése ki kell, hogy terjedjen a minőségmenedzsmentre is. A vizsgálat során a 104 válaszadóból csak 15 fő válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy részt vett-e speciális minőségügyi képzésen, de legalább közülük csak 3 fő tekinthető kevésbé felkészültnek. • A részletes vizsgálatokat szolgáló kérdőívek feldolgozásánál elvégeztem a főkomponens analízist, ennek eredményeként sikerült az adatredukcióval 17 főkomponenst kialakítani, majd varianciaanalízissel kimutattam a főkomponens értékek különbözőségét a felkészültségtől függően. • Kimutattam, hogy a felkészült válaszadók szemlélete koherens a vállaltirányításban sikerre vezető nemzetközi trendekkel. Ebben megjelenik a partnerség, a humán tényezők, a stratégiai szemlélet, a rendszerszemlélet, a vállalati kultúra, a tények tisztelete és a felső vezetők elkötelezettségének a pozitív megítélése. Életkor szerint csak konzervatív értékek megítélésben különbözött a felkészültek értékrendje. • A vezetői beosztás szerint érzékelhető különbségek mutathatóak ki a minőséggel kapcsolatos attitűdökben. A középvezetők inkább az operativitás oldaláról közelítenek a kérdéshez, míg a felső vezetők nagy jelentőséget tulajdonítanak a kulturális tényezőknek, a rendszerszemléletnek és a partnerségnek. • Vizsgáltam, hogy van-e különbség a vezetők gondolkodásában attól függően, hogy alkalmaznak-e MBR-t. Az ISO rendszert működtető cégek vezetőinek véleménye teljesen eltér a másik két csoporttól. Nagyon jelentősnek tartják a stratégiai szemléletet, a rendszerszemléletet, a partnerséget és a tények tiszteletét. A különböző csoportok között csak abban van egyetértés, hogy az erőforrások hiánya gátolja a szervezet minőségi teljesítményét. • A zöldség-gyümölcs ágazat termékpályás megközelítésben végzett elemzés során feltártam az ágazati stratégiát érintő változásokat, ezeket egy SWOT elemzésben foglaltam össze, bemutattam az ellátási láncban a kereskedelem jellemzőit, majd ezek közül a legjelentősebb szegmens, az áruház láncok elvárásait. • Feltártam, hogy a probléma kezelése nem valósulhat meg a termékpálya elkülönülő szervezeteinél, megoldás csak összefogással, a TÉSZ-ek szervezésének egy módosított szemléletű felgyorsításával érhető el. Ennek az állításnak az igazolására elvégeztem a benchmarking módszer ágazati adaptációját. • Sikeres külföldi modellek benchmarkként történő felhasználásával négy lépéses benchmarking folyamatban modelleket dolgoztam ki az ágazati problémák kezelésére. Ehhez a tudományos keretet a vezetéstudományban napjainkban végbemenő paradigmaváltás adja, amely szakít a funkcionális megközelítéssel és a hangsúlyt a folyamatokból felépülő szervezetre helyezi. • Az Amerikai Termelékenységi és Minőség Központ (APQC) folyamattervezési elveit követve kidolgoztam egy „Tevékenységi modellt” az ellátási lánc folyamataira és ezeket menedzsmentterületenként is csoportosítottam elősegítve ezzel a funkcionális megközelítés szerinti értelmezést. • Az előbbi – inkább elvi – modellre épülő gyakorlati munkához pedig „Szervezetalakítási modellt” dolgoztam ki, amely a vevői elvárásokat kielégítő folyamatok integrált megközelítésű, termékpálya szereplőkhöz rendelésére használható. SUMMARY In my thesis I would like to demonstrate my research studies on the field of quality management. This theme turn into focus in the last two decades, thank to the socio-economic expectations and the demand-satisfaction is the corporate/organisational strategy as part of the management and explanative business practice. The different branches of economy took part in the changing process of quality management with various activity and effectiveness. The reasons of this could be very various, from which in my opinion the human factor should have an important role. The most important factor is the man, especially the leader. I conducted my research at food-industry companies; I examined the quality-management attitudes of leaders. I was searching the answer that this human segment does have the aim and the ability for the change dictated by the market economy. Taking into consider that the quality management became an individual profession for today, so it can be able to fulfil the market expectations with the integration of professional knowledge. Formalised systems (ISO 9001, HACCP, IFS, EUREPGAP, BRC) and different methods compose that toolset, that is needed for the advancement. The spreadness and technicality of these in the food-industry hang behind from other branches, so I considered important to advise and adapt such an efficient and useful method like benchmarking. With the help of benchmarking, I developed model that can cape with the management problems of vegetable and fruit sector. During the research activity, I conducted two kind of questionnaire data collection for the examination of attitudes. The examination spread for the evaluation of factors determining quality product production, the inhibitor factors, and other corporate outside factors. I was also examined the motivators of safe food-production, and the evaluation of used quality principles and management tasks. I also examined the preparedness of questioned, and I evaluated the results according to this factor. By examining the benchmarking, I choose as a benchmark the production and management front-rank good German examples, but I also examined the Polish and Bulgarian models with the same historical past and conditions. The result of the evaluating and explanative overview of literature is that I managed to use the system of EFQM model used for the measurement of excellence for the explanation of new consistencies. For the evaluation and management of the database collected I used descriptive statistical methods, dependability tests, main component and discriminate analysis. Examining the benchmarking I used the adapted, modified 10 step system of CAMP (1998). The results of my thesis are the followings: The main aim of the self-evaluation model developed by the European Foundation for Quality Management (EFQM) is that it helps to identify the strengths and weaknesses of the corporation, mark the most important fields of intervention and development, and helps to determine the further development goals. For the reach of the goal it measures the “Abilities” and the “Achievements” of the corporation, so that both of the two group is evaluated in a 500 points system. The criteria of “Abilities” are those that are conducted for the reach of corporate aims, and what is reached by this are the “Results”. The model with its 1000 points gives an indicator for overall efficiency, shows where the corporation on the way towards the excellence, so it can be compared to the earlier performance of the corporation. (In this case do not mention the comparison with other corporations.) The philosophy of the model is that the innovation and the learning helps the correction of “Abilities” but not measures it in a value. Considering the attributes of the model, I realized that it can be defined as the followings: Values of Result elements = Innovation efficiency indicator Values of Abilities elements In the case that it indicator is over 1 (1 <), it means that the corporation can achieve very good results with its abilities. This added value is the innovation. The value lower than 1, indicates the abandonment of innovation. The innovation efficiency indicator can be used at the 1000 points evaluation also, because if the given sum of points are multiplied with the indicator, than we got the innovation corrugated sum value, which can be used for comparing corporation with each other, and express better their excellence than the TQM based operation. • By the general examination of quality management I evaluated the answers given for factors determining quality production. The answers given by each examined factor were compared to the historical model of quality management, and I stated that the respondents gave higher scores for the management issues of the ‘70s-‘80s, than the modern categories of quality philosophy (corporate culture, scale of values, quality management system). I also found differences in the legal forms, the leaders of the companies/corporations maintaining advancing attitudes, than leaders at associations or deposit company. According to the examinations of corporate size, my research resulted that leaders of larger organisations scored factors of modern/advance mentality. • At the detailed examinations of quality based mentality the responders were not only categorised by usual factors (age, gender, qualification), but they also had to answer a special “exam question”, and according to this answer I made a prepared and a not well prepared group. I believe this important because in the quality management education shown up in university/college studies only from a few years, so in this field the only way of getting knowledge is the self-training and retraining, so the education level in this examination does not represent the real knowledge. I did not find this point of view in earlier questionnaire researches, but the results showed its relevance. Supporting this hereby the following results: Only 54% of leaders were stated as prepared, and this proportion is valid for the university degrees also. At those organisations, where quality management system is operating, the proportion of prepared is 67%, while where QMS is not operating this value is only 12,5%. I also found differences examining age, this is positive in the case of medium aged, but not so good in the case of elders, but not so significant. Leaders of enterprises maintaining processing activities evaluated as better prepared, I explain this with the fact that this organisations are closer for the end-users at the product circle, so the effect of market reasons and consumer control is relevant. • The examinations of preparedness and qualification makes obvious that those organisations that want to keep their feet in EU market need to train/retrain their leaders in the field of quality management also. During my examination from 104 respondents only 15 said yes for the question of “Did you attended a special quality management course?”, and only 3 of them can be considered as well prepared/qualified. • During the processing of detailed questionnaires I made a main component analysis, and these results were reduced to 17 main components, than I pointed out the differences of each main component with variance analysis depending on preparedness. • I demonstrated that the point of view of well prepared leaders is coherent with international trends. In which appears the partnership, human factors, strategic point of view, system point of view, corporate culture, and respect of facts and the positive judgement of commitment of top leaders. Depending on the age, the only field where the scale of values differed in preparedness was the judgement of conservative values. • According to the leadership occupation, significant differences can be stated in quality attitudes. The medium leaders are viewing this question with an operative point of view, while top leaders tend to consider cultural aspects, system-view and partnership with higher importance. • I examined that the existence of difference in leader’s thinking depending on existing quality management systems at the corporation. The opinion of leaders at corporations, maintaining ISO system is significantly differs from the other two group’s one. They consider important the strategic point of view, the system point of view, partnership and respect of facts. The only agreement between different groups is that the lack of resources inhibits the overall organisational quality performance. • The detailed analysis of vegetable-fruit sector I defined the changes in sector strategy, I summarized this in a SWOT table, I presented the commerce characteristics in the supply chain, from which the most important factor, the expectations of supermarket chains. • I explored that the solution of this problem cannot be realized in the branch’s different organisations, the only solution is the co-operation between different actors, establishment of producing and merchandise associations (TÉSZ). For the proofing of this I adapted the benchmarking method for the sector/branch. • With the use of successful foreign models, as benchmarks I worked out four staged benchmarking models for the handling of sectoral problems. The scientific framework of this research task is coming from the recent change of paradigm in management sciences that breaks off the functional approach and places the emphasis on the process based approach. • Following the American Production and Quality Centre’s (APQC) process-planning principles I worked out an “Activity model” for the processes of the supply chain, and grouped these into different management territories supporting the functional approach’s determination. • For the practical usage of the above mentioned – mainly theoretical – model I developed a “Corporation forming model” that can be used for matching of processes satisfying consumer’s requirements to the actors of product line.Tétel Szabadon hozzáférhető A tokaji borvidék borkülönlegességeinek marketing szempontú elemzése(2008-05-20T08:59:31Z) Szakál, Zoltán Zsolt; Kárpáti, László; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékÖSSZEFOGLALÁS A bor egy olyan nemes ital, amelyet egyes nemzetek büszkén fogyasztanak és készítenek. A szőlőművelésnek és borkészítésnek hagyományai vannak. A nemzetközi borpiacon a hagyományos bortermelő országok mellett megjelentek a „hódító” bornemzetek. Az „Újvilág” borai olyan országokban is piacot nyertek, mint Franciaország. Ebben az ágazatban is elkerülhetetlen a globalizáció. Az új piaci szereplők mellett kialakulni látszik egy harmadik „hullám”, amely ma még nem jelentős, de 10 éven belül akár a legnagyobb borexportőr lehet. Ez az ország Kína, ahol egyelőre a behozatal a nagyobb, de elindult az a folyamat, amelynek végeredménye lehet a minőségi bortermelés, amely már nemcsak a belső fogyasztást, hanem az exportra termelést is fedezni tudja. A magyar borászat nincs rossz helyzetben. Kiváló szakembereink vannak és a természeti adottságaink is megfelelőek. A megalakult, de ténylegesen még nem működő Magyar Bormarketing Kht. az egyetlen remény, hogy a közösségi bormarketing valóban hatékony legyen, és a pincészetek érezzék is ennek pozitív hatását. Magyarország legfontosabb borvidéke a Tokaj-hegyaljai. Az itt készített tokaji borkülönlegességek (TBK) a világon egyedülállóak. Több versenytársa is van a TBK-nek, amelyek hasonló „édes nemes” borok. A konkurens országok, ahol ilyen termékeket elő tudnak állítani: Ausztria, Franciaország, Németország, Kanada, USA, Ausztrália, Dél-Afrika, Szlovákia. A TBK desszertbor kategóriába tartozik, ezért számos más desszertbor is versenytársnak minősül. Édes íze nagy mennyiségű fogyasztásra nem teszi alkalmassá. Különlegességében van az értéke. Nagy mennyiségben nem tudjuk előállítani, de a hazai piac kielégítése mellett, exportra is termelünk. A rendszerváltás előtti néhány évtizedben a „Tokaji” márka elvesztette hitelét. Az elmúlt 15 év azonban alkalmas volt arra, hogy néhány borászat kiváló marketingmunkájának köszönhetően, ismét egy fejlődési pályára álltak a TBK-ek. A borvidék szereplőinek összefogása 100%-ban még nem valósult meg. A doktori kutatómunka során felmértem a TBK-re vonatkozó fogyasztói szokásokat, és vizsgáltam a termelői oldal marketingstratégiáját. A kutatások helyszínei Magyarországon és Ausztriában voltak. A fogyasztói kutatás kapcsán elvégeztem a faktorelemzést és a klaszterelemzést. A kutatómunka során kérdőíves és online piackutatást is alkalmaztam, illetve mélyinterjús megkérdezések jutottam információkhoz. A magyar mintában (n=1179) 5 jól elkülöníthető szegmenst lehetett definiálni: 1. szegmens: Alacsony jövedelmű „Túlélők”, 2. szegmens: Normál jövedelmű „Bölcs derékhad”, 3. szegmens: Normál jövedelmű „Új generáció”, 4. szegmens: Magas jövedelmű „Borértő gazdag”, 5. szegmens: Magas jövedelmű „Gazdag elit”. Mind az 5 szegmensre jellemző, hogy árintervallumban gondolkodnak, amely a család havi nettó jövedelmével arányos. A borhoz az átlagnál jobban értők inkább az ár-érték arányt veszik figyelembe – akár egy olcsóbb bort is hajlandóak megvenni. Az első két szegmens árérzékeny. A TBK borvásárlások zöme a hipermarketekben történik, és leginkább a nők vásárolják. Születésnapra, névnapra és karácsonyra szoktak venni TBK-et az emberek. A fogyasztó jövedelmének alakulása az árintervallumok minimum és maximum értékét változtatják. A jövedelme növekedés a TBK borvásárlás kockázatát csökkenti. A klaszterelemzés eredményeit fókuszcsoportos vizsgálatokkal támasztottam alá. Az Ausztriában megkérdezett bécsi osztrák borfogyasztók mintegy 60%-a nem ismeri a TBK-et. A legfőbb ok, amiért nem vásárolják a TBK-et, az az, hogy nem ismerik, nem ízlik nekik, és inkább osztrák „Auslese” típusú borokat (hasonló a TBK-hoz) vásárolnak. Akik ismerik, azok évente 1-2 alkalommal vásárolnak kis mennyiséget. Az osztrákok gyakrabban járnak a HORECA szektorba, általában magasabb a jövedelmük, és magasabb az életszínvonaluk. Az osztrák minta (n=107) alapján három főbb szegmenst lehetett elkülöníteni: - „alacsony jövedelműek”, - „borértők”, - „vizuális fogyasztók” (ezen belül alacsonyabb és magas jövedelműek). Az osztrák pincészetek jobban tudtak alkalmazkodni a fogyasztói és a piaci igényekhez. A helyben eladott borok aránya magasabb és ehhez jóval magasabb színvonalú egyéb turisztikai szolgáltatás is párosul. Tokaj-Hegyalján is érezhető a fejlődés, de egyelőre lassú ütemű. Az osztrák oldalon jól működő közösségi bormarketing már érezteti hatását a pincészetekben. Magyarországon ez a szervezet ugyan már felállt, de tényleges működés még nem történt. A megfogalmazott hipotézisek vizsgálata a következő eredményekkel zárult: H1 Módszer relevancia. A klaszterelemzés gyakorlati alkalmazhatóságát megerősíthetik az utólagos fókuszcsoportos vizsgálatok. A kutatást megelőző kvalitatív eljárások, és az utóbb említett eljárás egyfajta keretet adva támasztja alá a valósághű eredményeket. VÉDHETŐ. H2 Területi kutatások egybevonhatósága I. Budapest és az Észak-alföldi régió TBK-re vonatkozó borfogyasztási és borvásárlási szokásai eltérőek. CÁFOLHATÓ. H3 Területi kutatások egybevonhatósága II. A bécsi borfogyasztási szokások nagymértékben el fognak térni az itthon felmértektől, amelynek okai a jövedelem és a közösségi marketingmunka hatékonyságában vannak. VÉDHETŐ. H4 Összefüggés vizsgálatok. A tokaji borkülönlegességek vásárlása és fogyasztása összefüggésben van a korral, a nemmel, a jövedelemmel, a végzettséggel, és a speciális, borral kapcsolatos ismeretanyaggal, való találkozással. VÉDHETŐ. H5 Ármegadási hajlandóság. A vásárlásnál az ár a legfontosabb szempont, ahol a bevallott és a tényleges referenciaár között nincs különbség. CÁFOLHATÓ. H6 Piacszegmentálás. Mind a magyar, mind az osztrák fogyasztói minta alkalmas a szegmentálásra. Vannak tehát olyan ismérvek, amelyek lehetővé teszik a célcsoportképzést. VÉDHETŐ. H7 Termelői különbségek. A burgenlandi pincészetek más marketingstratégiát alkalmaznak, amelyek hatékonyabbak, mint a Magyarországon alkalmazottak. Jobban ismerik célcsoportjaikat, a piacot, ezért hatékonyabb marketingeszközöket tudnak alkalmazni. VÉDHETŐ. H8 Borkereskedelem. Eltérő borkereskedelmi szerkezet és értékesítési csatornapolitika-szerkezet alakult ki Tokaj-Hegyalján, illetve Burgenlandon a vizsgált desszertborok piacára vonatkozóan. VÉDHETŐ. Következtetések összefoglalása: 1. A fogyasztók nehezen igazodnak el a borkínálatban. 2. A tokaji borsor tagjai közül csak a szamorodni és az aszúk ismertek. Fogyasztásuk gyakorisága viszonylag ritka. 3. A „késői szüretelésű” elnevezést kapott termékek népszerűségéből az következik, hogy a fogyasztók nem szeretik a túlzottan édes borokat. A szükségletüket a 1000-1500 forintos áron már elérhető TBK már kielégíti. 4. A tokaji borkülönlegességek gasztronómiában és a kultúrában betöltött jelenlegi helye megnehezíti azok gyakori fogyasztását. 5. A bor bizalmi termék. A már kóstolt bor attitűdje, a pozitív elégedettségi érzet és/vagy emlékezet, valamint a befolyásolással bíró személy (csoport), esetleg véleményformáló ajánlása, döntő borvásárláskor. Az ár árintervallum formájában jelenik meg, egyfajta szűrőként, amely intervallum a család havi nettó összjövedelmével van korrelációban. 6. Mind a hazai piac, mind az osztrák felmért piac borkülönlegességek fogyasztói halmaza szegmentálható, azaz jól elkülöníthető célcsoportokra osztható. A szegmens-specifikus marketing-mixek kidolgozása tehát elvégezhető, amely nagyban javítja a hatékonyságot is. 7. A magyar borkultúra szintje viszonylag alacsony, de fejlődési pályán van. Szükséges tehát a borkultúrát javító szerveződések támogatása, kitalálása. 8. Az adott térség turizmusfejlesztései nagymértékben segítenék a helyben fogyasztás népszerűségét. A tudatos befektetések növelnék a helyben eladás súlyát, a TBK értékesítési piacán. 9. Az osztrák példa mutatja, hogy a borhoz való értés nagymértékben befolyásolja a TBK, és az ahhoz hasonló termékek, értékesítését. A magasabb életszínvonal szintén kedvezően hat a borkülönlegességek forgalmára. 10. A tokaji borkülönlegességek Ausztriában nem kelendők, amelynek elsődleges oka a marketingkommunikáció hiánya. 11. Mind a borvidéki, mind az országos szintű közösségi bormarketing nagyban segíti borértékesítést Ausztriában. Tokaj-Hegyaljára vonatkozóan egyelőre ez nem állapítható meg, szükség van tehát egy még hatékonyabb marketingmunkára, mind országos, mind borvidéki szinten. 12. A helyi eladást segíti a helyi turizmus-stratégia megléte és megvalósítása. Az osztrák burgenlandi oldalon ez már jól működik, Tokaj-Hegyalján ennek hatékony működtetésére kell törekedni. 13. A Tokaj-hegyaljai pincék piaci információi szórványosak, ezért szükség van a piac- és a marketingkutatások borvidéki megszervezésére. Csak releváns piaci információk birtokában lehet a marketingstratégiát és a marketing-mix elemeit kidolgozni. Igaz ez, vállalati, borvidéki, és országos szinten is. 14. Az exportpiacok összetétele Tokaj-Hegyalján nagyon heterogén és az egyes pincészetek kapcsolatrendszeréhez igazodik. A jelenlét nem minden esetben párosul közösségi marketingtámogatással. Az osztrák oldalon ez éppen fordítva van, és így jóval hatékonyabb rendszerben tud működni. A sokféle exportpiac az erőforrások felemésztését, és elaprózódását eredményezi, ami a hatékonyság rovására megy. 15. A Tokaj-hegyaljai bortermelők alkupozíciója nem jó a kereskedelemmel szemben. Olyan értékesítési csatornákat kell előtérbe helyezni, ahol ezek az alkupozíciók sokkal jobbak. 16. Az értékesítési csatorna-politika újragondolása, reformja nagyban segítené azt, hogy a borászatok magasabb jövedelmezőséget érjenek el. Az értékesítési folyamatban keletkező haszon igazságosabb eloszlása a résztvevők között alapfeltétel kell, hogy legyen. 17. Borvidéki szintű marketing információs rendszer kiépítésére eddig nem került sor. Szükséges a piackutatásoknak egy tudatosabb stratégia mentén való kidolgozása és működtetése, e nélkül borvidéki stratégiát sem lehet kidolgozni. 18. Az osztrák példa adaptálása, ebben az esetben is megállja a helyét, hiszen Ausztriában felismerték ezeket a logikai összefüggéseket, amelyhez nagyban hozzájárult az, hogy kellő kutatási információjuk volt az egész borpiacról. A javaslatok összefoglalása a következő: a) A klaszterelemzés eredményeit fókuszcsoportos vizsgálatokkal kell alátámasztani (visszaellenőrzés). b) A „Tokaji késői szüretelésű ...” elnevezésű TBK hivatalos bejegyzése. E kedvelt TBK gasztronómiai helyének pozícionálása és kitalálása. c) A TBK értékesítési csatornáinak értékorientált szabályozása. d) Szükséges és időszerű lenne egy egységes borvidéki közösségi marketingkoncepció létrehozása és érvényesítése. e) Az osztrák bormarketing esettanulmányokat tovább kell elemezni. A pozitív elemeket adaptálni szükséges - természetesen a saját ötletek beépítése mellett. f) Tokaji Borok Háza kereskedőház, kutatóközpont, és borvidéki marketing műhely továbbfejlesztése. g) Egységes „Borkultúra” tantárgy bevezetése a felsőoktatásba. h) Desszertborokra vonatkozó honlap - www.dessertvino.com - létrehozása; és egy szakmai „Viniw” rendszer kiépítése. Összességében elmondható tehát, hogy a tokaji borkülönlegességek fejlődési pályán vannak, de nagyon sok a teendő és a tudatos marketingstratégia kidolgozása és kivitelezése nagymértékben meghatározza a sajátos piac jövőjét. Összefogásra és konszenzusra mindenképpen szükség van Tokaj-Hegyalján. A borvidéki stratégiának ugyanakkor igazodni kell az országos közösségi bormarketing alapelvekhez és tevékenységhez. SUMMARY Wine is a noble beverage that certain nations consume and prepare proudly. Viniculture and vinification have traditions. Besides the traditional wine-growing countries, “conquering” wine nations have also appeared on the international wine market. The wines of the “New World” have acquired a market in countries such as France. Globalisation is inevitable in this sector, too. Besides the new market characters, a third “wave” seems to emerge, which is not significant yet, but in 10 years’ time it may be even the largest wine exporter. This country is China, where the import is higher for the time being, but a process has started, which may result in quality wine production, covering not only the internal consumption but production for export, too. Hungarian oenology is not in a bad position. We have excellent specialists and our natural endowments are also suitable. The newly established Hungarian Wine Marketing Public Benefit Company, which has not started its operation yet, is the only hope that Community wine marketing can be really effective, and wineries can also experience its positive effect. Hungary’s most important wine region is Tokaj-Hegyalja. The Tokaj Wine Specialities prepared here are unique in the whole world. Tokaj Wine Specialities have several competitors, which are similar “noble sweet” wines. The competing countries that are able to prepare such products: Austria, France, Germany, Canada, USA, Australia, South-Africa and Slovakia. Tokaj Wine Specialities belong to the dessert wine category, so many other dessert wines are considered as competitors, too. Owing to their sweet taste, they are not suitable for consumption in large quantity. Their value is their specificness. We cannot produce them in large quantity, but, besides satisfying the domestic market, we also produce for export. During the decades preceding the change of the regime in 1989/90, the brand “Tokaj” lost credit. However, in the past 15 years, thanks to the excellent marketing activity of some wineries, Tokaj Wine Specialities have started to improve again. The co-operation between the characters of the wine districts has not been realised entirely yet. During the doctoral research work, I assessed the consumer habits regarding Tokaj Wine Specialities, and studied the marketing strategy of the producer’s side. The researches were carried out in Hungary and Austria. I performed the factor analysis and the cluster analysis related to the consumer research. During the research work, I applied both questionnaire and online market research, and obtained information through in-depth inquiries. In the Hungarian sample (n=1179) 5 well-distinguishable clusters could be defined: Cluster 1: “Survivors” having a low income, Cluster 2: “Wise middle-ward” having a normal income, Cluster 3: “New generation” having a normal income, Cluster 4: “The wine-adept rich” having a high income, Cluster 5: “The rich elite” having a high income. Typically, all the 5 clusters think in price intervals, which is proportionate to the family’s monthly net income. People who are adept in wine more than the average rather take into consideration the price-value ratio – they are ready to buy even a cheaper wine. The first two clusters are price-sensitive. Most Tokaj Wine Specialities are purchased at hypermarkets, mainly by women. Tokaj Wine Specialities are generally bought for birthdays, name-days and Christmas. The changes in consumer income modify the minimum and maximum value of price intervals. Price increase reduces the risk of purchasing Tokaj Wine Specialities. I have supported the findings of the cluster analysis with focus group surveys. Some 60% of the Viennese wine consumers interviewed in Austria do not know Tokaj Wine Specialities. The main reason for not purchasing Tokaj Wine Specialities is that they do not know them, they do not like the taste, and prefer the Austrian “Auslese” type wines (which are similar to Tokaj Wine Specialities). The respondents who know Tokaj Wine Specialities purchase a small amount 1-2 times annually. The Austrians more frequently go to the HORECA sector, usually their income and life standard are higher. According to the Austrian sample (n=107), three main segments could be distinguished: - Respondents with a low income, - “Wine adepts”, - Visual consumers (both with a lower and a high income). The Austrian wineries could adapt to the consumer and market demands to a greater extent. The proportion of locally sold wines is higher, which is accompanied with other tourism services of a far higher standard, too. This development can be observed at Tokaj-Hegyalja, too, although in a slow pace for the time being. The Community wine marketing that operates well on the Austrian side already makes its effect felt at the wineries. In Hungary this organisation has already been set up, but has not started to operate up to present. The study of the defined hypotheses has been closed with the following findings: H1: Method relevance. The practical applicability of the cluster analysis may be verified by subsequent focus group tests. Providing a certain frame, the qualitative procedures preceding the research and the latter-mentioned procedure underlie the realistic results. DEFENDABLE H2 Integratability of regional researches I. The wine consumption and wine purchasing habits of Budapest and North-Alföld Region are different concerning Tokaj Wine Specialities. REFUTABLE. H3 Integratability of regional researches II. The Viennese consumption customs will considerably differ from the findings of Hungarian surveys, owing to the efficiency of income and Community marketing work. DEFENDABLE. H4 Studies of interrelations. The purchasing of Tokaj Wine Specialities is in relation to the age, sex, income, educational background, and the meeting of special, wine-related material of knowledge. DEFENDABLE H5 Inclination to determine the price. There is no difference between the consumers’ actual and the admitted internal reference price. During purchasing, the price is the most important aspect, where there is no difference between the admitted and the actual reference price. REFUTABLE H6 Market segmentation. Both the Hungarian and the Austrian consumer samples are fit for segmenting. Therefore, there are criteria that make the creating of a target group possible. DEFENDABLE H7 Producer’s differences. The Burgenland wineries apply a different marketing strategy, which is more effective than the Hungarian ones. They know their target groups and the market better, so they can apply more effective marketing means. DEFENDABLE H8 Wine trade. In Tokaj-Hegyalja and Burgerland different wine commercial structures and sales channel policy structures have taken shape regarding the market of the dessert wines under study. DEFENDABLE The conclusions can be summarised as follows: 1. Consumers know their way about wine supply with difficulty. 2. As for the members of Tokaj wines, only Szamorodni and Aszús are known. They are consumed relatively rarely. 3. The popularity of the “late vintage” products follows that consumers do not like too sweet wines. Their demand is satisfied by Tokaj Wine Specialities available for 1,000-1,500 forints. 4. The current position of Tokaj Wine Specialities in gastronomy and culture makes their frequent consumption difficult. 5. Wine is a confidential product. The attitude of a wine already tasted, the positive feeling of satisfaction and/or memory, as well as the (perhaps opinion-shaping) recommendation of an influential person (group) are determinant when purchasing wine. The price appears in the form of price interval as some kind of a filter, which is in correlation with the family's total monthly net income. 6. The set of consumers of Wine Specialities can be segmented, divided into well-separable target groups on both the Hungarian and the Austrian market under survey. Therefore, the segment-specific marketing-mixes can be elaborated, which largely improves efficiency, too. 7. The level of Hungarian wine culture is relatively low, but it is on a developmental path. Consequently, associations improving wine culture should be supported, formed. 8. The tourism developments of the given region would considerably promote the popularity of consumption on site. Conscious investments would enhance the weight of sale on site on the sales market of Tokaj Wine Specialities. 9. The Austrian example shows that expertness in wine largely affects the sale of Tokaj Wine Specialities and similar products. Higher life standard also favourably influences the turnover of Wine Specialities. 10. Tokaj Wine Specialities are not marketable in Austria, primarily because of the lack of marketing communication. 11. Both the wine district and the national-level Community wine marketing considerably promote wine sales in Austria. However, this cannot be stated for Tokaj-Hegyalja yet, so more efficient marketing work is needed both at national and wine district levels. 12. Sale on site is promoted by the existence and realisation of a local tourism strategy. On the Burgenland side this already operates well, while at Tokaj-Hegyalja we should strive for its efficient operation. 13. The market information of the Tokaj-Hegyalja wineries is sparse, so the wine district organisation of market and marketing researches is necessary. The marketing strategy and the elements of the marketing mix can only be elaborated with relevant market information. This is true at corporate, wine district and national levels, too. 14. At Tokaj-Hegyalja, the composition of export markets is very heterogeneous and adjusts itself to the system of relations of each winery. Presence is not always accompanied with Community marketing support. On the Austrian side the opposite is true, so it can operate in a far more efficient system. The diverse export market results in the consumption and crumbling of the resources, at the expense of efficiency. 15. The bargaining position of wine-producers at Tokaj-Hegyalja is not too good against the trade. Sales channels with far better bargaining positions should be brought into the foreground. 16. The reconsideration, the reform of the sales channel policy would significantly help wineries reach a higher profitability. A fairer distribution of profit in the sales process should be a basic criterion among the participants. 17. Up to the present, no marketing information system of wine district level has been established. Market researches should be elaborated and operated along a more conscious strategy, otherwise no wine district strategy can be developed. 18. The adaptation of the Austrian example stands its ground in this case, too, since the Austrians have recognised these logical correlations, obtaining sufficient research information on the entire wine market in this way. The suggestions can be summarised as follows: a) the findings of the cluster analysis should be supported with focus group surveys (back-check). b) official registering of Tokaj Wine Specialities named “Tokaj late vintage ..” Positioning and creating the gastronomic position of these popular Tokaj Wine Specialities. c) value-oriented regulation of distribution channels of Tokaj Wine Specialities; d) the establishment and validation of a single wine district Community marketing concept would be necessary and timely. e) The Austrian case studies in wine marketing should be analysed further. The positive elements should be adapted – naturally, besides the integration of our own ideas. f) further development of the House of Tokaj Wines merchant house, research AND marketing centre, wine district marketing workshop; g) introduction of a uniform “Wine Culture” subject into higher education; h) creation of www.dessertvino.com homepage for dessert wines; and establishment of a professional “Viniw” system; To sum it up, it can be stated that Tokaj Wine Specialities are now on a developmental path, but there are a lot of tasks to be done, and the elaboration and implementation of a conscious marketing strategy largely determines the future of this specific market. Co-operation and consensus is essential at Tokaj-Hegyalja. At the same time, the strategy of the wine district should adapt to the basic principles and activity of the national Community wine marketing.Tétel Szabadon hozzáférhető Élelmiszer-gazdasági vállalatok környezettudatos magatartásának vizsgálata(2008-05-20T09:20:05Z) Odor, Kinga; Kuti, István; Szolnoki, Győzőné; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani TanszékBEVEZETÉS, TÉMA LEHATÁROLÁSA A fenntartható fejlődés korunk legfontosabb problémája, melynek megoldásában a gazdaság és társadalom minden szereplőjének részt kell vállalnia. A gazdaság legfontosabb alapegységei, a vállalatok nélkül elképzelhetetlen annak a paradigmaváltásnak a megvalósítása, amely elkerülhetetlenül szükséges a társadalmi-gazdasági folyamatok alapvető átalakításához. E folyamatokat, a termelés módszereit, technológiai megoldásait, a termékek tervezését és forgalmazását, a fogyasztói szükségletek szerkezetének változásait, a mai társadalom életmódjának, értékeinek fejlődését – és még hosszan sorolhatnám – oly módon kell átalakítani, hogy az megfeleljen a globális ökológiai korlátoknak. Természetes, hogy e hatalmas, átfogó, nehéz feladat minden elemében a vállalatoknak is jelentős részt kell vállalniuk. Az elmúlt mintegy három évtizedben a vállalatok világszerte, természetszerűleg mindenek előtt a fejlett országokban, egyre nagyobb és fokozódó figyelmet fordítottak a környezetvédelem, majd az ezt integráló fenntarthatóság kérdéskörének megértésére és főként az ezzel kapcsolatos gyakorlati tennivalókra. A vállalatok sajátosságaiból fakadóan elsősorban ez utóbbiakra, tehát a praxisra került a hangsúly, s ez is mozaikosan történt, azaz a környezeti-fenntarthatósági problémák megoldásának egyes elemei – környezeti termékjelzések, a környezeti menedzsment rendszerek, az ökológiai marketing elemei stb. – többnyire egymástól elszigetelten, esetlegesen kerültek be a vállalati gyakorlatba. A vállalati politika fenntarthatósági elemeinek bővülése, sokasodása napjainkra – úgy tűnik – eléri azt a kritikus szintet, amely nyomán a vállalatok különböző fenntarthatósági eszközei kezdenek átfogó, többé-kevésbé egységes rendszert alkotni. Mindez tükrözi a vállalatok természeti környezethez, az ökológiai válsághoz való viszonyulásának átalakulását, ennek a vállalati célrendszerben való egyre határozottabb megjelenését. Ez a tudatosulási folyamat egyre többször, deklarált vállalati filozófia formájában is megjelenik, s akár a vállalatról alkotott kép, a vállalatfogalom alapvető átalakulását is jelentheti, aminek fontos jele a felelős vállalat koncepciójának kialakulása és terjedése mind a gyakorlatban, mind a vállalatelméleti irodalomban. Dolgozatomban ezt a sokrétű folyamatot kívánom megragadni, különös tekintettel arra, hogy a vállalatoknak milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre környezettudatos magatartásuk hitelt érdemlő módon történő nyilvánosságra hozatalára. A fogyasztói környezettudat erősödésével, a szigorodó adminisztratív előírásokkal a vállalatok rá lettek kényszerítve, hogy környezetvédelem melletti elkötelezettségéről minél szélesebb körben tájékoztassák a közvéleményt. A vállalatnak, környezeti elhivatottságának kinyilvánítására több lehetősége is kínálkozik: (1) vállalati filozófia, (2) marketingtevékenység, (3) környezettudatos magatartás megvalósítását szolgáló eszközök alkalmazása. Előbbieknek megfelelően, a terjedelmi korlátokat betartva az alábbi célkitűzéseket fogalmaztam meg, melyeknek megfelelően épülnek fel az egyes fejezetek: Először: A környezettudatot, környezettudatos magatartást definiálom, egyéni és szervezeti szinten dimenzionálom, majd ezek együttes ismerete alapján modellezem a vállalat környezettudatos magatartását. Másodszor: A rendelkezésre álló hazai és külföldi, közgazdaságtani és vállalatetikai szakirodalmak felhasználásával, kritikai összehasonlító elemzés révén bemutatom a hagyományos vállalati filozófiában, célrendszerben bekövetkezett változásokat, mely révén a vállalatok az elsődleges profitmotívum mellett társadalmi normákat, környezeti értékeket is beépítenek a vállalat céljai közé. Harmadszor: Az elmúlt három évtizedben megjelenő megkülönböztető, ökológiai szempontokat messzemenően érvényesítő marketingtevékenységnek – üzletpolitikának –, újfajta marketing irányzatoknak, ezekhez kapcsolódó stratégiáknak és marketing-mix eszközöknek elméletben és gyakorlatban történő alkalmazását mutatom be. Negyedszer: Nemzetközi, hazai és ágazati szintű adatok segítségével értékelem a magyar élelmiszer-gazdasági vállalatok környezettudatos magatartás kinyilvánítását és gyakorlatba való átültetését szolgáló menedzsment eszközök alkalmazását. Ötödször: Empirikus eredmények alapján értékeljem az Észak-alföldi régió élelmiszer-gazdasági ágazatába tartozó, élelmiszeripari és mezőgazdasági tevékenységet végző vállalatok környezettudatos magatartását. Értekezésemben az interdiszciplináris megközelítést helyeztem előtérbe. A vizsgált terület komplexitása miatt, a szakirodalmat dokumentáló, rendszerező, elemző szekunderkutatást nem külön fejezetben ismertetem, hanem fejezetenként, a részterületek tárgyalásához illesztem. Kutatási témám végső lehatárolásakor alapvetően arra törekedtem, hogy az illeszkedjen az Interdiszciplináris Társadalom- és Agrártudományok Doktori Iskola doktori programjához, kapcsolódjon a Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani Tanszéken folyó tudományos munkákhoz, így végül az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg: H1: A szervezeteknek, vállalatoknak vitathatatlan és átruházhatatlan felelősségük van környezetük és a társadalom felé. Ennek felismerése megfigyelhető egy kialakulóban lévő, és egyre szélesebb körben terjedő, az ökológiai korlátokat és a természet önértékét valamint társadalmi normákat is magába foglaló új vállalati filozófiában és az ezt tükröző vállalatelméletben. H2: A vállalati filozófiában megfigyelhető változás, a környezeti stratégiák kidolgozása önmagában nem elegendő a pozitív környezeti tudat gyakorlati tevékenységben való megjelenéséhez. Ehhez a hagyományos marketingtevékenység és vállalati menedzsment egészének „zöldítésére” is szükség van. H3: A magyar élelmiszer-gazdasági vállalatoknak nagy kihasználatlan lehetőségeik vannak a környezettudatos magatartás kinyilvánítását és gyakorlatba történő átültetését szolgáló menedzsment eszközök területén. H4: A magasabb árbevétellel rendelkező vállalkozások lehetősége nagyobb a környezetvédelem terén és környezeti tudatuk is fejlettebb, mint azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek sokszor napi túlélési problémákkal küzdenek. ANYAG ÉS MÓDSZER A környezettudat, környezettudatos magatartás fogalmi tisztázásához, egyéni és szervezeti szinten történő dimenzionálásához nemzetközi (BANERJEE – MCKEAGE, 1994; DEMBKOWSKI – HANMER-LLOYD, 1994 ; GUNNINGHAM, 2007 stb.) és hazai (DUDÁS, 2006; BERÉNYI, 2007 stb.) szakirodalmakra támaszkodtam. A hagyományos vállalatelméletek ismertetése során, az uralkodó közgazdasági irányzatokra épülő szakirodalmakat (HOVÁNYI, 1995; KOPPÁNYI, 1999; HÁMORI – KAPÁS, 1999; CROSSAN, 2004; CHIKÁN, 2005; stb.) használtam fel. Ezeknek, a természet önértékét is magába foglaló vállalatelméletekkel történő kritikai összehasonlító elemzése során elsősorban vállalatetikai szakirodalmakra támaszkodtam (BARANYI, 1997; PATAKI – RADÁCSI, 2000; ZSOLNAI, 2004; WBCSD, 2004; PERRINI, 2005; CRAMER, 2008 stb.). A társadalmi és ökológiai szempontokat messzemenően érvényesítő marketingirányzatok, valamint ezek sikeres megvalósítását szolgáló marketingstratégiák és a vállalati magatartás konkretizálását szolgáló marketing-mix elemek újdonságainak részletes bemutatása, értékelése során elsősorban svájci és német kutatások eredményeire (HOPFENBECK, 1994; MEFFERT, 1995; Belz, 2001; BILLHARZ, 2003; KARSTENS, 2005 stb.), illetve hazai publikációkra (pl.: KOVÁCS, 1999; NÉMETH, 2004; SZOLNOKINÉ, 2005 stb.) támaszkodtam. A vállalati környezettudatos magatartás kinyilvánításának és megvalósításának gyakorlatban elterjedt eszközeinek elemzésekor másodlagos adatforrásokon nyugvó komparatív elemzést alkalmaztam. (SCOTT-JACKSON, 2002; DAUB, 2007; EUROPEAN COUNCIL, 2007; TSUJII, 2007; KVVM, 2007; KÖVET, 2008 stb.) A Régió vállalatainak környezettudatos magatartásának értékelésénél arra törekedtem, hogy minél nagyobb elemszámú mintával dolgozhassak. Információgyűjtésre két lehetőség állt rendelkezésemre, egyrészt esettanulmányok készítése, másrészt kérdőíves adatgyűjtés. A dolgozat terjedelmi korlátait is figyelembe véve a kérdőíves felmérés mellett döntöttem, egyrészt mert az esettanulmányok készítése időigényesebb, egy kutatócsoport munkáját igényli, másrészt kevesebb lett volna a vizsgált vállalatok száma és kiragadott esetek helyett a Régió élelmiszer-gazdasági vállalatainak környezettudatos magatartásáról egy átfogó képet szerettem volna adni. Kérdőívemet elsőnként a 2007. évi Farmer-Expón teszteltem. A cégek képviselőivel folytatott személyes interjúk alapján kapott tanácsokat, észrevételeket felhasználtam a kérdőív végleges formájának kialakításakor. A dolgozatban vizsgált vállalatok alapadatait – Észak-alföldi régió árbevétel szerinti első 200 élelmiszer-gazdasági vállalata – a Központi Statisztikai Hivatal bocsátotta rendelkezésemre. Telefonos kapcsolatfelvétel során kiderült, hogy több cég sem felel meg vizsgálatom kritériumainak, így mindösszesen 134 vállalthoz juttattam el kérdőívemet, és a kérdőívek 22,38%-a érkezett vissza értékelhetően kitöltve. A kérdőívben 29 nominális, 50 ordinális (amelyből 2 csoportképző változó: árbevétel, és létszám kategória) és 5 skála típusú kérdés található. A kérdőív belső megbízhatóságát egyes kérdéscsoportokra megbízhatósági vizsgálattal, Reliability analízissel végeztem el. Az összes kérdésre vonatkozóan a kapott érték 0,895, mely eredmény alapján a mintát megbízhatónak találtam az adatelemzéshez. (SPIEGEL, 1995; MALHOTRA, 2001;SZÉKELYI – BARNA, 2002) A kérdőív kiértékelésekor alkalmazott módszerek megválasztását döntő módon befolyásolta, hogy magas mérési szint nem szerepelt a kérdőívben, csak ordinális és nominális szint, így a paraméteres próbák helyett nemparaméteres próbákat kellett választanom az összefüggés-vizsgálatok elvégzésére. Az elemzés során alkalmazott módszerek a következők voltak: 1. Leíró statisztikák: átlag, szórás, megoszlási viszonyszámok; 2. Kruskal-Wallis (K-W) varianciaelemzés; 3. Mann-Whitney (M-W) próba (más néven U próba vagy rangösszegpróba); 4. Spearman-féle rangkorreláció; 5. Főkomponens vizsgálat; 6. Diszkriminancia analízis. ÖSSZEFOGLALÁS A vállalatok hosszú távú életképességének és versenyképességének fontos feltétele a környezeti-társadalmi felelősségvállalással való azonosulás, mely az elmúlt három évtized során – mindenek előtt a fejlett világban – számottevően fejlődött. Napjainkban a környezeti problémák erkölcsi megközelítése egyre nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a környezet pusztításával az ember elutasítja felelősségét a világ iránt és így önmaga létfeltételeit sodorja veszélybe. A gazdasági szereplőknek, többek között a vállalatoknak, vitathatatlan és átruházhatatlan felelősségük van környezetükkel és a társadalommal szemben, melynek felismerése megfigyelhető egy kialakulóban lévő és egyre szélesebb körben terjedő, az ökológiai korlátokat és a természet önértékét valamint társadalmi normákat is magába foglaló vállalati filozófiában és az ezt tükröző vállalatelméletben. A vállalati filozófiában és politikában megjelenő társadalmi és környezeti szempontokat a vállalat új felfogású stratégiája és a környezeti menedzsmentje révén konkretizálhatja, ültetheti át a gyakorlatba, de a marketing révén válik kommunikálhatóvá. Az óriási meggyőzőerővel és információszolgáltató képességgel rendelkező marketing elsősorban kommunikációs tevékenysége révén igen széles körben tájékoztatni tudja a társadalmat. Ha a környezetorientált marketingstratégia legoperatívabb komponensei, a környezeti marketing-mix elemek is a környezettudatosság jegyében kerülnek kidolgozásra, akkor a vállalatnak számos lehetőség áll rendelkezésére, hogy egyrészt a környezetvédelem mellett vállalt elkötelezettségét és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését hitelt érdemlő módon nyilvánosságra hozza, másrészt hozzájáruljon a fogyasztók környezeti tudatának fejlesztéséhez. Ennek szükségszerűségét támasztja alá az a gondolat, hogy a vállalati filozófiában megfigyelhető változás, a környezeti stratégiák kidolgozása önmagában nem elegendő a pozitív környezeti tudat gyakorlati tevékenységben való megjelenéséhez. Ehhez a hagyományos marketingtevékenység és vállalati menedzsment egészének „zöldítésére” is szükség van. Annak ellenére, hogy a környezeti menedzsment eszközök alkalmazása konkrét mérőfoka a környezettudatos magatartásnak, ezekről nehéz hitelteles információt szerezni. Önmagukban talán nem is jelentenek versenyelőnyt, csupán szimbolizálják a mögötte húzózó rendszert. Mivel azonban a tanúsítványok vagy a címkék megszerzése visszahat az egész vállalati rendszerre, sőt azt átalakítva továbbgyűrűzik az egyes ágazatok egészére, illetve ágazatról ágazatra, ezáltal az egész gazdaságot átalakítja, így nem véletlen, hogy kiemelt jelentőséget kap vállalati környezetvédelemre gyakorolt hatásának vizsgálata. Hazánkban azonban ez a továbbgyűrűző hatás az élelmiszer-gazdasági vállalatok esetében még csak ritkán és esetlegesen figyelhető meg. Az eszközök nemzetközi, hazai és ágazati szinten történő konkrét számszerű vizsgálatának eredménye egyértelműen bebizonyította, hogy a magyar élelmiszer-gazdasági vállalatoknak nagy kihasználatlan lehetőségeik vannak a környezettudatosság kinyilvánítását és gyakorlatba való átültetését szolgáló menedzsment eszközök területén. Az Észak-alföldi régió élelmiszer-gazdasági vertikumba tartozó vállalatainak kérdőíves vizsgálata során helyenként ellentmondásos eredmények születtek a cégek környezettudatos magatartásával kapcsolatban. Ennek egyik oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy a Régióban a vállalatok ma még kevés jelentőséget tulajdonítanak a környezetvédelem vállalati sikerre való kedvező hatásának, és a cég céljai között első helyen a hosszú távú profit növelése, új piacok szerzése és a költségcsökkentés szerepel. A vállalatvezetők úgy gondolják, ha a környezetvédelemre a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítanának, az kizárólag a környezetvédelemi tevékenységüket és az imázsukat javítaná, a vállalat többi célját háttérbe szorítva, a rövid távú profitszerzési célt pedig negatívan befolyásolná. Az ellentmondásos eredmények másik oka – ami az előzőhöz képest ellentétes hatást vált ki – hogy a vállalatvezetőket számos olyan hatás éri, ami ösztönzi őket a környezetvédelmi tevékenység fokozására. Megállapítható, hogy a vállalatok első sorban a jogszabályi előírásnak, partnerek és a fogyasztók elvárásának próbálnak megfelelni. Kimutatható volt továbbá, hogy azok a cégek, amelyeknél jelentős tulajdonosi elvárás a környezetvédelem, a partnertől is jobban elvárják ugyanezt. Elmondható, hogy a Régióban még a magasabb árbevétellel – nagyobb potenciális lehetőséggel – rendelkező vállalatok sem fordítanak fokozottabb figyelmet környezettudatos gazdálkodás megvalósítására. Dolgozatom alapvető tanulsága, hogy a környezetvédelem érdekében történő pozitív irányú elmozduláshoz a társadalmi-gazdasági élet minden szereplőjének tudatosabb és határozottabb szerepvállalására van szükség. A fogyasztók környezeti tudatának fejlődése, a nem kormányzati szervek, mozgalmak tevékenységének fokozódása, az állam fenntarthatóság érdekében kifejtett szabályozó szerepének erősödése csak együtt ösztönözheti a vállalatokat környezettudatuk fejlesztésére, környezettudatos magatartásuk javítására és az ehhez kapcsolódó intézkedések megfelelő szintjének elérésére. INTRODUCTION Sustainable development is the key problem of our age in the solution of which all players of economy and society must take part in. Without the most important fundamental units of the economy, the companies it is unthinkable to realize the paradigm shift that is indispensable for the profound reform of social-economic processes. These processes such as the methods of production, its technological solutions, the design of products and their distribution, the changes of the structure of customer needs, the development of the current society’s lifestyle and values – and the list could go on for long – should be reformed in a way that they correspond the global ecological restrictions. Obviously, in all phases of the accomplishment of this huge, overall complex mission companies should play a significant role in, as well. In the past three decades companies all over the world, but certainly above all in the developed countries have paid more and more attention to understanding the problems of environmental protection and its sustainability and especially to the practical duties related to them. Owing to the characteristics of companies the emphasis was put on the former, the practice that is, and it happened in a mosaic-like way, that is to say certain elements of the solution of environmental–sustainability issues – environmental product-signing, environmental management systems, the elements of ecological marketing, etc. – were integrated in the company practice mostly isolated from each other, accidentally. It seems that the expansion of sustainability factors of company policy has reached a critical level as a result of which the different sustainability means of companies are beginning to form an overall, more or less consistent system. All this reflects how companies have changed their attitude towards the natural environment and the ecological crisis and how it appears in the company object system more and more emphatically. This consciousness-raising process occurs in the form of a declared company philosophy more and more frequently and it may as well mean the fundamental transformation of the company image, the company concept, the tell-tale sign of which is the formation and spread of the concept of a responsible company in practice as well as in the theoretical literature of companies. In my study I shall elaborate on this ramifying process with special attention to what opportunities are available for companies to publish their environmental-conscious approach authentically. With customers getting more and more environmentally conscious and the administrative regulations getting stricter and stricter companies became forced to make their commitment to environmental protection widely known for the public. For publishing their environmental commitment, companies have several possibilities: (1) company philosophy, (2) company environmental strategy, (3) marketing activity, (4) the application of means serving to materialize environmental-conscious approach. As stated above, keeping to the rules of length I set the following aims, on the basis of which each chapter is composed: First: The definition of environmental consciousness, its dimensioning on individual and corporate level, on the joint analysis of which I shall model the conscious attitude of the company. Second: By making use of the available Hungarian and foreign economic and company ethics literature, doing a critical comparative analysis I shall present the changes, alterations in the traditional company philosophy, object-system, in which companies integrate social norms and environmental values in their company philosophy beside their primary profit-motif. Third: The presentation of innovative, distinct marketing activities strongly enforcing ecological aspects, company policies emerging in the past three decades, new marketing tendencies, and the strategies and marketing-mix means applied in practice. Fourth: The assessment of environmental-conscious attitude realization and publication serving means in food-economic companies in the light of international, Hungarian and section-level data. Fifth: The assessment of the environmental-conscious attitude of the companies of food-industry and agricultural activities, as part of the Northern-Plain region food-economic sector via empiric findings. In my thesis the interdisciplinary approach has been used. Due to the complexity of the field of study I do not present the secondary research documenting, systematizing and analysing the glossary in a separate chapter, but I attach it to the subfields in each chapter. In the final outline of my field of study I aimed at interlocking it into the doctoral program of Doctoral Programme of Interdisciplinary Social and Agricultural Studies and fitting it into the scientific research of the Regional Development and Agrar-Economic Faculty. In connection these my hipotezis are the follows: H1: Companies have an indisputable and untransferable responsibility for their environment and for the society. Its recognition can be observed in a now forming and widely spreading company philosophy, which includes ecological restrictions and the face value of nature as well as social norms and also in a company theory reflecting these. H2: Change in the philosophy of company management and the elaboration of environmental strategies are not enough for environmental-conscious attitude to show in practice. Traditional marketing activities and the „greening” of the whole of company management is necessary for it. H3: Hungarian food economy companies have huge unexploited possibilities in management methods to publicize environmental consciousness and put it into practice. H4: Ventures with higher revenues have more possibilities in the field of environmental protection and are perhaps more environmental-conscious than those struggling with everyday survival problems. MATTER AND METHOD In the conceptual clarification of environmental consciousness, environmental-conscious attitude and its dimensioning on individual and corporate level I relied on international (BANERJEE – MCKEAGE, 1994; DEMBKOWSKI – HANMER-LLOYD, 1994 ; GUNNINGHAM, 2007) and Hungarian (DUDÁS, 2006; BERÉNYI, 2007, NEMCSICSNÉ, 2008) special literature. While introducing the traditional company theories I applied the literature on prevailing economic tendencies (HOVÁNYI, 1995; KOPPÁNYI, 1999; HÁMORI – KAPÁS, 1999; CROSSAN, 2004; CHIKÁN, 2005). When doing the critical comparative analysis of these including the self-value of nature using company theories I mostly consulted company ethical literature (BARANYI, 1997; PATAKI – RADÁCSI, 2000; ZSOLNAI, 2004; WBCSD, 2004; PERRINI, 2005; CRAMER, 2008). In the detailed presentation and evaluation on the novelties of marketing tendencies focusing on social and ecological aspects, marketing strategies to their realization and the marketing mix elements to work out the concrete steps of company attitude, I trusted primarily findings of Swiss and German (HOPFENBECK, 1994; MEFFERT, 1995; Belz, 2001; BILLHARZ, 2003; KARSTENS, 2005)research and Hungarian publications (pl.: KOVÁCS, 1999; NÉMETH, 2004; SZOLNOKINÉ, 2005 stb.). In the analysis of the widely spread means of the publication and the materialization of the company’s environmental-conscious attitude I applied a comparative analysis based on secondary database. (SCOTT-JACKSON, 2002; DAUB, 2007; EUROPEAN COUNCIL, 2007; TSUJII, 2007; KVVM, 2007; KÖVET, 2008) When I examined the environmental-conscious attitude of the companies of the Region, my aim was to work with the biggest possible element number of samples. I had two ways to gather information: on the one hand, I made case-studies, and on the other hand through questionnaire. Keeping to the rules of length I decided on the questionnaire survey, as a case-study may have been as long as 20 pages, thus the number of studied companies would have been fewer and instead of choosing cases at random I wanted to draw an overall picture of the environmental-conscious attitude of the food-economy companies of the Region. I first tested my questionnaire on the 2007. Farmer-Expo. I used the observations and advice that I got from company representatives in personal interviews to create the final form of the questionnaire. The data on the companies in my study – the first 200 food-economic companies of the Northern-Plain Region according to revenue – was provided by the Central Statistics Office. After contacting them through telephone I found out that several companies did not meet the criteria of my study, therefore I carried out only 134 questionnaire surveys. There are 29 nominal, 50 ordinal (out of which 2 are group forming variables: revenue and number of people categories) and 5 scale type of questions. I tested the inner reliability of the questionnaire on each group of questions with Reliability analysis. My result concerning all questions was 0.895, according to which I found the samples reliable for data analysis. Choosing the methods to evaluate the questionnaire I considered that there was no high level of measurement in the questionnaire, only ordinal and nominal levels, thus instead of parametrical attempts I chose non-parametrical tests to examine the relationships. I applied the following methods throughout the analysis (SPIEGEL, 1995; MALHOTRA, 2001;SZÉKELYI – BARNA, 2002): 1. Descriptive statistics: mean, scatter, distribution ratio; 2. Kruskal-Wallis (K-W) variance analysis; 3. Mann-Whitney (M-W) test (in other words U test or rank sum test); 4. Spearman rank correlation; 5. Principal component test; 6. Discriminance analysis. SUMMARY An important condition of the long-term viability and competitiveness of companies is identification with environmental-social responsibility taking, which has remarkably increased in the past three decades especially in the developed world. These days the moral approach of environmental problems is given more and more attention, because by destroying the environment people reject their responsibility for the world thus endangering their own living conditions. The players of the economy, such as companies have undisputable and untransferable responsibility for their environment and the society, the recognition of which can be observed in a now forming and widely spreading company philosophy focusing on ecological restrictions, the face value of nature and social norms and company theories reflecting them. Companies can concretize and put into practice social and environmental considerations appearing in the company philosophy and policy through a novel strategy and environmental management, but it only becomes communicatable through marketing. Marketing with huge convincing power and the capability of spreading information can widely inform the society primarily with its communication activities. If the most operative components of the environment-oriented marketing strategy, the marketing-mix elements are worked out in the name of environmental consciousness, companies have several options on the one hand to authentically publicize their commitment for environmental protection and their fulfilment of the requirements set against it, on the other hand to contribute to the development of customers’ environmental awareness. The necessity of this is supported by the observation that change in company philosophy and the development of environmental strategies in themselves are not enough for the positive environmental approach to appear in practice. To achieve this goal, traditional marketing activities and the whole company management needs to be „greened”. In spite of the fact that the concrete measure of environmental conscious attitude is the application of environmental management means, it is difficult to obtain authentic information on it. In itself perhaps it does not even mean advantage in competition, just symbolize the system behind it. However, as certifications and labels react upon the whole company system, moreover they influence each sector; they may transform the whole economy, therefore no wonder that the study of their effects on the company environmental protection is given highlighted attention. Nevertheless, In Hungary this spreading effect in case of food-farming companies can be seen rather rarely. The concrete numerical results in the study of the means on international, national and sector level unambiguously justify that Hungarian food-farming companies have great unexploited opportunities in management strategies publicizing and putting environmental consciousness into practice. Throughout the questionnaire survey of the food-farming companies of the North-Plain Region from time to time contradictory results were found in connection with the environmental conscious attitude of companies. One reason for that must be that today companies grant little importance to the beneficent effects of environmental protection on the success of the company and the number one object of companies is long-term profit-growth, finding new markets and decreasing expenses. Company leaders think that had they paid more attention to environmental protection, it would only improve their environmental protection activities and image pushing the other goals of the company to the background and hindering their short-term profit growth. Another reason for the contradictory results is – which brings about an opposite effect compared to the previous one – that company leaders are exposed to several effects that encourages them to increase their environmental protection activities. We can state that companies primarily attempt to meet the requirements of regulations, partners and customers. It also shows from the survey that those companies, whose owners set environmental protection an important goal, expect their partners to pay more attention to it as well. It can also be concluded that not even the higher revenue companies – with higher potentials – put more effort into creating and maintaining an environmental conscious farming. It is a fundamental conclusion of my thesis that for the sake of a positive move in environmental protection a more conscious and determined participation is needed from all players of social and economic life. Companies can only be inspired in the development of their environmental consciousness, attitude and the making of actual provisions by the united force of the environmental conscious development of customers, the increase of non-governmental organizations and movements and the strengthening regulating role of the state for sustainability.Tétel Szabadon hozzáférhető Agrárirányultságú vidékfejlesztési programok az első nyírségi fejlesztési társaság érdekeltségi területén(2008-05-20T12:44:51Z) Hadházy, Ágnes; Lazányi, János; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani TanszékAGRÁRIRÁNYULTSÁGÚ VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMOK AZ ELSŐ NYÍRSÉGI FEJLESZTÉSI TÁRSASÁG ÉRDEKELTSÉGI TERÜLETÉN AGRICULTURE ORIENTED RURAL DEVELOPMENT PROGRAMS WITHIN THE FIRST NYÍRSÉG DEVELOPMENT CORPORATIONTétel Korlátozottan hozzáférhető A mezőgazdasági kisvállalkozások longitudinális vizsgálata heves megyében(2008-05-22T09:23:00Z) Ficzeréné Nagymihály, Kornélia; Nábrádi, András; Nagymihály, Kornélia; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető Agrárvállalkozások beruházás-gazdaságossági vizsgálata néhány növénytermesztési ágazatban(2008-05-22T10:53:39Z) Karácsonyi, Péter; Kárpáti, László; Karácsonyi, Péter; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető A jó színvonalú magyar és német almatermesztés összehasonlító gazdasági elemzése(2008-05-22T13:09:25Z) Apáti, Ferenc; Szűcs, István; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető Kis- és középvállalkozások számítógépes információs rendszereinek funkcionális, hatékonysági és gazdasági elemzése(2008-05-23T09:51:46Z) Rózsa, Tünde; Herdon, Miklós; Molnár, Tünde; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Gazdasági- és Agrárinformatikai TanszékTétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar juhágazat egyes gazdasági tényezőinek elemzése(2008-05-23T11:12:31Z) Fenyves, Veronika; Ertsey, Imre; Jávor, András; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Gazdaságelemzési és Statisztika TanszékbárányTétel Korlátozottan hozzáférhető A mezőgazdasági kisvállalkozások longitudinális vizsgálata heves megyében(2008-11-27T11:59:09Z) Ficzeréné Nagymihály, Kornélia; Nábrádi, András; Nagymihály, Kornélia; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék1. Hazai és külföldi papíralapú, valamint internetes szakirodalomra támaszkodva meghatároztam a változáskövető (longitudinális) vizsgálat fogalmát saját értelmezésben. A változáskövető vizsgálat: a mennyiségi és/vagy minőségi változásokat folyamatukban, a hagyományos statikus vizsgálatokkal szemben az összefüggéseket dinamikájában, fejlődésében írja le. 2. Megállapítottam, hogy az általam alkalmazott módszer, sokkal egyszerűbb, mint más korábbi alkalmazott eljárások így a kontingencia táblázatba illesztett gyakoriságok komolyabb matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása nélkül is jól mutatják a nem vétlenszerű eloszlást. 3. A longitudinális vizsgálat lefolytatásának eredményeként megállapítottam, hogy: —A gazdaságok száma csökkent, csak az 5ha feletti méretűek működnek még jelenleg is. —A gazdaságstabilitást nagymértékben elősegíti, ha az öröklésen vagy előző kisgazdaság alapjain nyugszik. —Az aktív korú gazdák többsége főállású munkaviszonyú. A szakirányú szakmai végzettséggel rendelkezők aránya kritikusan alacsony. —A gazdálkodás típusa szempontjából a vegyes gazdálkodásúak a legéletképesebbek, ennek alapja a saját és a bérelt földterület. —A területi eloszlást áttekintve megállapítottam, hogy a megszűnések és a földminőség (termőhelyi adottságok) között szoros a korreláció. —A minta gazdaságai 1992 évi méretüket 60%-ban a privatizáció és a kárpótlás eredményeként érték el. —A csak állattartással foglalkozók — a piac változásainak következtében — megszűntek. —A termelésszerkezetben nőtt az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés aránya, de aggodalomra ad okot a tájtermesztésben oly jelentős zöldségfélék és a szőlő arányának csökkenése. — A hitelállományt tekintve, azt tapasztaltam, hogy a kezdeti időben a gazdák arra vettek fel hitelt, amire volt kedvezmény, így épületvásárlás, létesítés. Mint a szakma neves művelői is leírták, 1994-2003-ig a gépvásárlást folyamatosan preferálták. 2004-ben a gépbeszerzésre fordított összeg jelentősen visszaesett (az előző év 66%-a) a gépbeszerzési támogatások EU szabályozása miatt. Ezen folyamat leállt, mikor 2005-re olyanok lettek a gazdálkodás körülményei, hogy a gazdaságok már az egyszerű újratermelést sem tudták megvalósítani a magas hitelállomány törlesztése mellett, továbbá nem kis szerepet játszott az előbbiekben említett támogatás csökkenése sem. —Fentiek alapján kijelenthető, hogy egy kellően át nem gondolt támogatás-szabályozás (támogatáspolitika), a mezőgazdaság egyes elemeire negatívan hathat, tőkét vonhat el az érintett ágazatoktól, termelői rétegektől, gátolva ezzel az egyébként is nehéz helyzetben lévőket a válság felé való sodródásból történő kilábalásban. —A megnőtt eladósodottság maga után vonja a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenését és a földterületek koncentrációját. 4. Vizsgálataim alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a mezőgazdaság fenntartható fejlődését mind jobban szolgáló döntést megalapozó, előkészítő adatgyűjtési, feldolgozási, elemzési lehetőségeket, valamint a döntések utólagos nyomon követését, ─ miszerint az adott intézkedés elérte-e a célját ─ a longitudinális (változáskövető) vizsgálatokkal lehet legegyszerűbben, naprakészen a legkisebb anyagi áldozatok árán megvalósítani. A módszer mind a makro, mind a mikro szintű információkat a kívánt bontásban, csoportosításban, összefüggésekben képes szolgáltatni. 5. Áttekintettem a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok ilyen irányú adatgyűjtési gyakorlatát, és ez alapján javaslom a hazai viszonyokra történő adaptálását. Ez természetesen túl nagy terhet jelentene, ha önmagában egyetlen adatszolgáltató szervezet hajtaná végre, ezért itt a gazdákkal napi kapcsolatban lévő szakmai szervezetek bekapcsolását is szükségesnek tartom. 10. A gyakorlat számára átadható javaslatok A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok közül a hollandok által alkalmazni kívánt megoldási változatot mutatom be: a Mezőgazdasági Minisztérium helyi hivatalainak, ahol a nyilvántartásbeli változások történnek, jelenteniük kell a változások jellemzőit. 35 kódszám áll rendelkezésre a változások azonosítására. Ez az alapja a nyilvántartás információnak. De ennek az információnak a segítségével el lehet dönteni, hogy az összeírásból származó információk, amelyek különböző nyilvántartási számmal jelennek meg egymást követő években, ugyanarra a gazdasági egységre utalnak. Ez az eljárás lehetővé teszi a változások elemzését bosszú időn keresztül a birtok alapján. A mezőgazdasági összeírás 140 pontja változatlan marad több éven keresztül. A legmegfelelőbb megközelítés egy adatbázis kiépítése lenne egyéni összeírás adatokkal több éven keresztül a fokozatosan csökkenő számú gazdasági egységek részére. Ez még nem valósult meg. Gyakorlati okokból az összeírás adatait összesítik 40 ütemben és a legtöbb analízist a kétéves adatokat tartalmazó fájlokon végzik. 1992 óta a nyilvántartás automatizált. Ez lehetővé tette a változások okainak feljegyzését (a 35 kódszám egyikének hozzáadásával) a változással egy időben. Így a nyilvántartási információk teljes adata bármikor elérhető és nincs szükség két összeírás adatainak összehasonlítására ahhoz, hogy a nyilvántartás változásai napvilágra kerüljenek.1. Relying on domestic and foreign paper-and Internet-based specialist literature, I have defined change or development successive (longitudinal) examination in my own interpretation. Change (development) successive examination: describes quantitative and/or qualitative changes in their process and relations in dynamics and development despite the traditional static examinations. 2. I have concluded that my applied method was much simpler than the other procedures used before so the frequencies inserted in the contingence table can clearly indicate non-random spread without the application of more serious mathematical-statistical methods. 3. As a result of longitudinal examinations, I concluded that: —the number of farms has decreased, only those above 5 ha are operating even now. — farm stability greatly depends on if it is based on inheritance or the foundations of a previous farm. — most of the active farmers are employed full time. The proportion of those with special qualification is critically low. — regarding the type of farming, those of mixed structure are the most viable ones which are based on own and leased land. — when reviewing regional spread, I found that liquidation was in close contact with the endowments of the production area. — 60% of the farms of the sample reached their size of 1992 due to privatisation and compensation. — those engaged in only animal keeping were terminated due to the market changes. — the proportion of animal husbandry and crop plant production increased in the production structure but the decrease of the proportion of the so-far significant vegetable and grape production is a cause of concern. — concerning credit, I experienced that initially farmers had been asking for a loan on things where reduction was available such as purchase or building of real estates. Till 1994-2003 the purchase of machinery was gradually preferred. In 2004 the sum spent on machinery was significantly reduced (66% of the previous year) due to the EU regulations on machinery support. This process was stopped by 2005 when the conditions of farming were transformed so that the farms could not implement simple reproduction, either due to the high repayment charges of the loan. Furthermore, the reduction in the above-mentioned support also played a decisive role. — based on the things above, we can state that a not well-considered support regulation (support policy) can affect certain components of agriculture in a negative way, can extract capital from the branches and groups of producers concerned thus preventing those otherwise in a difficult situation from recovering from the drift towards the crisis. — the high degree of indebtedness can incur the decrease of employment in agriculture and the concentration of areas of land. 4. Based on my examinations, I concluded that longitudinal examinations are the best to implement the decision-making, preparing, data collecting, processing and analysing possibilities as well as monitoring the aftermath of the decision whether it has reached the desired objective while serving the sustainable development of agriculture can be realised in the simplest, most up-to-date way with the smallest financial sacrifices. The method is able to furnish information on both micro-and macro- level in the desired breakdown, groupings and relations. 5. I have reviewed the data collection practice of this kind in the countries with developed agriculture and on the basis of this, I can recommend its adaptation to domestic conditions. Of course, it would be a great burden if it were implemented only by one data providing organisation so I think it is important to include professional organisations that are in daily contact with the farmers. 10. Suggestions to be implemented in practice I present the form of suggestion proposed by the Dutch among the countries with developed agriculture. The local offices of the Ministry of Agriculture have to report the special features of changes where changes in the registration occur. There are 35 codes available to identify changes. This is the basis for public information recording. However, by means of this information we can decide if the information of the census that was published under different registration numbers in successive years refers to the same business unit. This procedure makes the analysis of changes possible for a long time based on the farm. The 140 points of the agricultural census have remained unchanged for several years. The most suitable approach could be the installation of a database of individual census data for several years for the business units whose number is gradually decreasing. This has not been implemented yet. Due to practical reasons, the data of the census are summarised in 40 steps and most of the analysis are carried out on files containing data of two years. Since 1992 the register has been automated. This made it possible to note the reasons of changes (by adding one of the 35 code numbers) at the same time of the change. This way the whole range of registered data is accessible any time and there is no need to compare the data of two censuses to disclose the changes in the register.Tétel Szabadon hozzáférhető A jó színvonalú magyar és német almatermesztés összehasonlító gazdasági elemzése(2008-12-11T10:27:16Z) Apáti, Ferenc; Nábrádi, András; Apáti, Ferenc; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékÖSSZEFOGLALÁS A magyarországi gyümölcstermelés meghatározó ágazata az alma. Az 1980-as évek 1,0-1,2 millió tonnás éves almatermése az összes gyümölcstermésnek mintegy kétharmadát adta. Az elmúlt évtized elején bekövetkezett gazdasági-politikai változások azonban – a mezőgazdaság minden más ágazatához hasonlóan – az almatermesztésre is drasztikus hatást gyakoroltak, de a gyümölcsön belül elfoglalt vezető szerepét mindvégig megőrizte. Jelenleg közel 40 ezer hektáron – a korábbi szinthez képest jelentősen visszaesve – évente mindössze 400-700 ezer tonna almát állítunk elő. A gazdasági és piaci környezet változásai, az egyre éleződő piaci verseny, valamint az ágazati fejlesztés területeinek és irányainak kijelölése mind a termelő vállalkozások, mind pedig az ágazati irányítás szintjén egyre inkább szükségessé és nélkülözhetetlenné teszik a magyar almatermelés versenyképességének, gazdaságosságának, hatékonyságának vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy ezek rendkívül relatív fogalmak, célszerű valamihez mérten meghatározni őket. Értekezésemben fenti okok miatt arra vállalkoztam, hogy mélyreható üzemgazdasági elemzést végezzek a jó színvonalú magyar almatermelés hatékonyságának és gazdaságosságának megítélése végett, és mindezeket egy fejlett almatermelő országgal vessem össze, ezáltal a legjobbakhoz mérve önmagunk teljesítményét. Az Európai Unió negyedik legnagyobb almatermelőjével, Németországgal való összehasonlító gazdasági elemzés fontos és hasznosítható eredményeket kínál a tudományos-kutatói szféra, a termelők és más piaci szereplők, valamint az ágazati irányítás számára egyaránt. Fő célkitűzésem az almatermelés hatékonyságának, valamint rövid és hosszú távú gazdaságosságának – mint a versenyképességét alapvetően meghatározó tényezőknek – önmagában vett, abszolút megítélése, valamint a jó színvonalú magyar és német almatermelés komplex összehasonlító gazdasági elemzése révén a magyar almatermelés hatékonyságának és gazdaságosságának relatív megítélése, az e tényezők tekintetében fellelhető előnyeink és hátrányaink meghatározása. Kutatásomban csak egy szűkebb termelői szegmensre, mégpedig azokra a „jó színvonalon termelő” vállalkozásokra koncentrálok, melyek a jövőben a magyar almatermelés gerincét alkothatják, azaz a legnagyobb valószínűséggel képesek hatékony, gazdaságos és versenyképes működésre. Magyarországon az ezen jelzővel illethető almaültetvény-felület a teljes 40 000 hektárból mintegy 3 000-4 000 hektárt tesz ki, így vizsgálatom eredményei és következtetései is csak erre a mintegy 10%-ot képező szegmensre vonatkoznak. Dolgozatom elemző-értékelő munkájának alapja a termelő vállalkozásoknál végzett, kizárólag a termelés naturális ráfordításaira és eredményére irányuló, saját, primer adatgyűjtő munka volt, melynek bázisán a szükséges elemzések elvégzésére alkalmas komplex üzemgazdasági modellt hoztam létre. Kutatómunkám eredményei rávilágítottak, hogy Németországgal szemben mért üzem-gazdasági előnyeink három fő tényezőben manifesztálódnak, mégpedig a 70-80%-kal alacsonyabb fajlagos munkabérekben, a 15-30%-kal (abszolút százalék) magasabb beruházási támogatási intenzitásban és abban, hogy az eddigiekben még nélkülözhettük a rendkívül költségigényes jégvédelmi rendszert. A munkabérek növekedésével, a támogatási lehetőségek beszűkülésével, esetlegesen a káros időjárási jelenségek felszaporodásával ezen előnyeink azonban folyamatosan elolvadnak. Egyértelmű hátrányunk az értékesítési árak színvonalában jelentkezik, tekintettel arra, hogy hazánkban 30-35%-kal alacsonyabb értékesítési árak realizálhatók, ami vélhetően a jóval alacsonyabb fokú termelői, ezzel együtt piaci szervezettséggel és logisztikai háttérrel van összefüggésben. Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a jó színvonalon gazdálkodó magyarországi almatermelő üzemekben a termelés megfelelő hatékonysággal és gazdaságosan folytatható. A magyar almatermelés gazdaságossága a jó színvonalon termelő üzemeket alapul véve lényegében nem marad el jelentősen a németországi üzemekétől, sőt bizonyos feltételek mellett (beruházási támogatások) kedvezőbb hatékonyság és jobb gazdaságossági paraméterek érhetők el hazánkban. SUMMARY Apple is the dominant sector of the Hungarian fruit production. 1,0 to 1,2 million ton apple yields per one year in the 1980’ies constituted two third of the whole fruit production. The economic and political changes happened at the beginning of the past decade had a strong negative effect on even apple production, but it saved its leading position within the fruit. Today we produce only 400 to 700 thousand tons apple per a year on near 40 thousand hectares, significantly lagged behind as compared to the previous level. Changes in political and market environments, the more and more deepening market competition as well as setting the areas and tendencies of enterprise development make the investigation of competitiveness, profitability and efficiency of the Hungarian apple production necessary and essential for both producing ventures and enterprise governance. Regarding the fact, that these are extremely relative concepts, it is practical to determine them relating to something. In my dissertation, because of the reasons above mentioned, I undertook a detailed farm business analysis in order to evaluate the efficiency and profitability of the Hungarian apple production of good standard, and the comparison of all these to a country having a developed apple production. In this way I could measure our performance with that of the best ones. The economic comparison to the fourth biggest apple producing country of the European Union that is Germany provides relevant and useful results for the participants in the product chain, for the enterprise governance and the scientific and research sphere, as well. My main objectives were the evaluation of efficiency as well as the short and long run economy as the basically factors determining competitiveness of the Hungarian apple production in an absolute way; and the evaluation of efficiency and economy of the Hungarian apple production in a relative way by the complex comparative economic analysis of the Hungarian and German apple production of good standard, determining our advantages and disadvantages with respect to these factors. In my thesis I concentrate only on a narrower producer segment, on firms producing on good standard, which may form the significance of the Hungarian apple production in the future, that is they are capable of operating in an efficient, economic and competitive way by all odds. Apple plantation surface characterized by this concept in Hungary makes up 3 000 to 4 000 hectares of the present total 40 000 hectares, thus the results and consequences of my investigation focus only on this segment constituting approximately 10%. The basis of the analyzing and evaluating work of my dissertation was an own primer data collecting work carried out among producing ventures and focusing on the natural inputs and results of the production. On this basis, I developed a complex farm business model capable of realizing the necessary analysis. The results of the investigations highlighted the fact that in comparison with Germany our farm business advantages manifest in three factors: in 70 to 80% lower wages, in 15 to 30 % higher investment and subsidy intensity and in the fact that at present we cannot neglect the ice safety system which is rather expensive. By the increasing wages, the narrowing subsidy opportunities and incidentally the appearing harmful weather phenomenon, these advantages may be continuously ceased. Our definite disadvantage appears in the level of marketing price, considering the fact that producers in Hungary realize 30 to 35% lower marketing price, which is in connection with the probably much lower level of organization among farmers, in the market and in the logistical background. According to my investigations, I concluded that production in the Hungarian apple producing ventures of good standard may be completed by a proper efficiency and in an economic way. The profitability of the Hungarian apple production focusing on ventures producing on good standard is not significantly lagged behind that of German ventures; moreover under certain conditions (investment subsidies) better efficiency and profitability may be reached in Hungary.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kis- középvállalkozások számítógépes információs rendszereeinek funkcionlis, hatékonysági és gazdasági elemzése(2008-12-12T08:12:54Z) Rózsa, Tünde; Herdon, Miklós; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Gazdasági- és Agrárinformatikai TanszékAZ ÉRTEKEZÉS ÚJ, ILLETVE ÚJSZERŐ EREDMÉNYEI A kutatási eredményeim közül az alábbi új és újszerő eredményeket kívánom kiemelni: 1. A KKV-k körében végzett felmérésemen alapuló elemzéseim olyan új megállapítások és következtetések megfogalmazását tették lehetıvé, amelyek nagymértékben segítették a döntéstámogató eszközök kifejlesztését. E megállapításaim, mint újszerő eredmények a következık: • A kiválasztásra döntı befolyást gyakorol az ajánlás, ezen belül a vállalkozás tevékenységében érintett személyek ajánlása magasabb prioritással bír. • A kiválasztás során a program ára, a fejlesztı/forgalmazó vállalat neve, valamint a program funkciói a legfontosabb kiválasztási szempontok. • A négy leggyakrabban használt modul: az értékesítés, raktárkezelés, pénzügy, fıkönyv. • Az ERP bevezetésnek a vállalkozások a hátrányait is látják, érzik és tapasztalták. • Kutatásom szempontjából fontos kérdés volt, hogy milyen vállalati területeken mérhetı az ERP beruházások megtérülése. A válaszok alapján az alábbi sorrend állítható: idımegtakarítás, stratégiai elıny, átláthatóság, készletszint csökkenés, tervezhetıség. 2. Kifejlesztettem egy elı-szelekciót támogató alkalmazást (ERPSelet) a kis- és középvállalkozások számára. A kiválasztási folyamat döntéstámogatásának elısegítését célzó alkalmazás Internetes szolgáltatás formájában Web felületen valósult meg. 3. Többtényezıs értékelési eljárás alapján egy döntéstámogató eszközt (ERPCompare) készítettem. A modellben a szempontokat három nagy csoportra osztottam: Felhasználói szempontok, Gazdasági szempontok, Szállítói értékeléshez kapcsolódó szempontok. Az értékelésre kiválasztott szempontokat hierarchiai függıségük szerint rendszerbe foglaltam. Súlyszinteket és súlyokat építettem a modellbe így a hierarchia minden szintjén megadható az adott csoport, szempont vagy alszempont fontossága. Az értékelési eljárást Excel táblázatkezelı rendszerben készítettem el. 4. ERP rendszert bevezetni szándékozó vállalatok és forgalmazók számára, valamint a kutatás keretében végzendı vizsgálatokra, kifejlesztettem egy döntéstámogatásra alkalmas rendszert (ERPEco), melyben különbözı pénzügyi és gazdasági mutatók és eljárások segítségével értékelhetı egy bevezetett ERP rendszer. 25 5. A ERPEco értékelésére, gyakorlati alkalmazhatóságára, valamint a vállalati gyakorlat vizsgálatára 3 esettanulmányt készítettem részletes elemzéssel, melyek igazolták a döntéstámogató rendszer alkalmazhatóságát. 7. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA A kutatási eredményeimmel kapcsolatosan a következı gyakorlati hasznosíthatóságokat szeretném kiemelni: - Az Internetes szolgáltató rendszerként megvalósított ERPSelect-t alkalmazhatják a kisés középvállalkozások az ERP bevezetéshez kapcsolódó beruházási folyamat kezdeti fázisában a kínálat elsıdleges szőkítésére. - A kutatásom keretén belül kialakított ERP rendszerek összehasonlítására alkalmas többtényezıs értékelési eljáráson alapuló döntéstámogató eszközt a gyakorlatban alkalmazhatják a kis- és középvállalkozások két vagy több potenciális, funkciók szerint már megfelelınek ítélt ERP rendszer összehasonlítására, hogy objektíven, minden rendszert ugyanazzal a mércével mérve tudjanak megítélni. - A kialakított gazdasági értékelésre alkalmas döntéstámogató kalkulátor rendszer alkalmazhatóságáról az esettanulmányokon keresztül meggyızıdtem. A gyakorlatban az ERPEco alkalmas ERP rendszerek gazdasági értékelésére bevezetés elıtt és után egyaránt. Az értékelı rendszer jelen pillanatban Excel formátumban áll rendelkezésre, viszont a késıbbi terveim közt szerepel egy futtatható programváltozat elkészítése, illetve egy leegyszerősített változatának Interneten, Webes felhasználói felülettel rendelkezı verziójának megvalósítása. - A felmérések, az esettanulmányok, a levont következtetések hasznosíthatók a forgalmazó és felhasználó vállalkozások számára.NEW AND NOVEL FINDINGS, RESULTS OF THE THESIS I would like to highlight the following results and findings of this research: 1. On the basis of the survey conducted in SMEs it has been concluded that • Most enterprises choose or would choose ERP systems on the basis of recommendations. Recommandations of the persons interested in ventures have more priority in decision. • In making the section it is the price of the program and the name of the developer/distributor that are the most important selection considerations • The four most frequently used modules are: sales, inventory management, finances, general ledger. • Ventures see, feel and experience the drawbacks of implementing ERP too. • From the point of view of this research the question, as to where, in what business areas the return of ERP investments can be measured, is important. On the basis of the responses the following order can be established: time efficiency, strategies advantage, 2. On the basis of a multifactoral evaluating process a decision supporting tool (ERPSelect) was developed. The considerations in the model were divided in three groups: User considerations, Economic considerations, considerations related to supplier evaluation. Each group was further broken down into sub-groups and the sub-groups include the considerations. Weigh levels and weighs were also incorporated in the model so the importance of a given group, sub-group or consideration can be given at each level of the hierarchy. The evaluating process was developed in an excel spreadsheet. 3. A pre-selection supporting application (ERPCompare) was developed for small and medium sized businesses. The demo version for enhancing the selection process was developed on an Internet interface. 4. For businesses and wishing to introduce the ERP system and distributors as well as for the purposes of the investigations within this research there was a calculator system capable of supporting decisions (ERPEco), developed, in which ERP system introduced can be evaluated through different financial and economic evaluation processes. 5. For the evaluation and practical applicability of ERPEco and business analyses in practise there were three case studies prepared together with detailed analyses. 25 7. PRACTICAL USEFULNESS OF THE RESULTS AN FINDINGS As regards the results and findings of this research the following practical utilities are to be highlighted. - The multifatoral evaluation model suitable for comparing ERP systems, which was developed within the framework of this research, can be used in practice by small and medium sized businesses for comparing two or more ERP systems judged according to their functions to be functionally suitably so that all the systems could be judged according to the same objective criteria. - The usefulness of the calculator system developed was proved through the case studies. In practise, the calculator system is suitable for economic evaluations of ERP systems both before and after implementation. This calculator is available in an Excel file format at this moment but there are plans for developing an operation program variant and a simplified internet format with a web version. - The surveys, the case studies and the conclusions drawn can be made use of for distributor and user businesses alike.Tétel Szabadon hozzáférhető Csoportmenedzsment az agrárgazdaságban(2008-12-12T08:22:18Z) Szabados, György Norbert; Berde, Csaba; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Vezetésudományi és Munkatudományi TanszékÖsszefoglaló PhD értekezésem témája a csoport és team jellegű ismeretek mezőgazdasági vonatkozásainak feltárása. A téma választásakor kulcsfontosságúnak tekintettem, hogy a terület vezetéstudományi aspektusait helyezzem a vizsgálatok középpontjába, illetve a megfigyelés a vezetői tevékenységre vonatkozó értékítélet jellegzetességeinek azonosítására, leírására irányuljon. A vizsgálati eredmények is a vezetői munka javítására, fejlesztésére irányulnak, mely révén a csoportos munkavégzés eredményesebbé és hatékonyabbá tehető. Vizsgálataim a Vezetési és Munkatudományi Tanszék funkcionális jellegű kutatási programjának szerves részét képezték, önálló modulként. A munka során saját, önálló kérdőívet szerkesztettem a vezetők értékítéletének felmérésére, melyet mind módszertani, mind pszichológiai vizsgálatnak is alávetettem, így folyamatosan fejlesztettem, majd 2004-ben véglegesítettem. A vizsgálatok anyagát agrárgazdasági és nem agrárgazdasági szervezetek vezetői körében felvételezett interjúk adták. A kérdőív a szervezeti és az interjúalany adatainak felmérésén túl 15 szakmai kérdést tartalmazott a vezetői csoportmenedzsment értékelésére. A vizsgálatok elemszáma 477. A begyűjtött adatokat statisztikai próbáknak vetettem alá. A sokaság bemutatására leíró statisztikai vizsgálatokra alapozott elemzéseket végeztem. Mivel az értékítéletekben megmutatkozó különbségek, összefüggések mögött egyaránt rejtőzhetnek szervezeti és személyes okok, így azt tovább vizsgáltam főkomponens analízissel. A sokaság egy további szempontból való megközelítését tette lehetővé az általam definiált klaszterek bemutatása és analízise. Mindezek a vizsgálatok funkciójukat tekintve egyrészt mélyítették kutatásaimat a leíró statisztikai vizsgálatok eredményeihez képest. Az összefüggések értékeléséhez, a szervezeti paraméterek és az interjúalanyok személyes jellemzőire alapozott különbözőségek megértéséhez a főkomponens és klaszter elemzés önállóan is hozzájárult. Vizsgálataim főbb eredményei az alábbiak: Szakirodalmi vizsgálatokat végeztem a csoportok és csapatok működésére vonatkozólag. Az elemzések alapján úgy gondolom, a terület interdiszciplináris jelleget ölt. Bizonyos területek vizsgálata alapos, más területeké elnagyolt. A mezőgazdaságban vezetési szempontból igen kevés, főként szervezési leírásokkal találkozhatunk, tehát vizsgálatom újszerű. Meggyőződtem róla, hogy a csoportos működés hagyományosnak tekinthető ezen területen. Az elemzések alapján önálló definíciót fogalmaztam meg, így véleményem szerint a csoport nem más, mint emberek direkt vagy indirekt (virtuális, illetve valamiféle információs technológiai kapcsolat) interakcióján alapuló, többféle szükségletet kielégítő, ugyanakkor elsősorban célrealizáló közösségi forma, jelenség, mely tulajdonságaiban, kölcsönhatásaiban és megjelenésében alapvetően eltér az izolált egyének jegyeitől. Definiáltam a teamet, ami újszerű feladatra létrehozott, változó csoport. A szakirodalom tanulmányozásával a csoportok menedzselésére saját, önálló modellt dolgoztam ki. Más szakterületek eredményeinek aggregálása lehetővé tette számomra saját, önálló, folyamatszempontú megközelítéssel bíró modell összeállítását, ahol a folyamatok elemei vezetési feladatokkal társíthatóak. Az eredmények révén alaposabban körvonalazhattam a formálódás, a működés, és az eredményértékelés szempontjait. Megállapítottam, hogy agrárgazdasági viszonyok között jól definiálható csoportokkal találkozhatunk. Az agrárgazdasági szervezetek vezetői értékítéletében a saját tapasztalat is meghatározó. A menedzsment területén alapvetően kétfajta irányzat uralkodik, a hasznosíthatóság és annak ellentéte. Vizsgálataim megerősítik, hogy a mezőgazdasági vezetők véleménye szerint a csoportok alapvetően eredményesebbé és hatékonyabbá teszik a szervezetet, noha, bár csekély mértékben, az ezzel ellentétes vélemények is tetten érhetőek. Úgy találtam, hogy a mezőgazdasági viszonyok sajátos csoportokat alakítottak ki. Az általam definiált típusok közül alapvetően funkcionális és feladatcsoportok létrehozása jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a vizsgált vezetők főleg a csoportok szervezeti aspektusait veszik figyelembe, az informális viszonyok kevés figyelmet kapnak. A szervezeti céloknak való megfelelés olyan módon is nyomon követhető, hogy állandó feladatokra funkcionális, változó feladatokra pedig feladatcsoportokat (ad hoc, team) hoznak létre. A vezetői értékítéletek szerint a belső csoportviszonyokban egyaránt megjelennek szervezeti és személyes aspektusok. A csoporttagság alapvetően előnyökön alapul. A nyújtott előnyök a gazdasági profil, a szervezeti méret és a személyes jellemzők szerint is különbözhetnek. A normák vizsgálata során személyes szempontok is megjelentek. A belső strukturális viszonyok meglétét a vizsgálatok is igazolták. A vertikális pozíció, a státusz meghatározódása személyiségtől, annak hozzáértésétől, gyakorlatától függ. Horizontális viszonyok vizsgálata során kiderült, hogy az általam meghatározott szerepek mindegyike fontos, ez jelentheti a szerepek demokratizmusát, illetve mellérendeltségi viszonyát. Továbbá a szerepek komplexitása a vezető tevékenységének sokszínűségére, tehát túlterheltségére is utal. Korral, végzettséggel, pozícióval változik a vezető menedzselésre vonatkozó elvárása. A csoportok kohézióját a célokban való egyetértés határozza meg, azaz az egyetértés kohéziót teremt. A polarizáltság, a széthúzás előidézésében pedig személyiségi és szervezeti okok rejlenek. A csoport eredményességét és hatékonyságát sikerként fogalmaztam meg. Az általam definiált tényezőket sikerkritériumokként minősítették a megkérdezett vezetők. A siker ugyanakkor elsősorban szervezeti kategória, tehát személyes és környezeti tényezők nem játszanak szerepet annak elérésében. A vezetői értékítéletek összességében inkább szervezeti aspektust tartalmaznak, kevés személyes viszony fogalmazódik meg. Ez utalhat a mezőgazdasági vezetők autokratikus szemléletére. SUMMARY The subject of the PhD thesis is to reveal specialities, agribusiness characteristics of group and team operation. I decided during my examinations to mainly focus on managerial aspects, and researches would identify and describe characteristics of managerial activity, managerial opinions. The purpose of the examination was to analyze managerial group management attitude in the agribusiness sector. Further intention was to draw such consequences, by which tasks of managerial groups management could be awared, some functions cleared and certain processes could be more efficient and effective. Researchal results would also intend to develop and enhance managerial activity, by which communal work operation may get more efficient and effective. Researches were based on the functional examination method of University of Debrecen, Department of Management and Labour Sciences, it forms a private modul of that. I have edited a private questionnaire to survey the managerial opinions, it was revised by methodologic and psycholigic bases. It was continuously developed and closed in 2004. Material of the research included managerial interviews of agribusiness organizations. Questionnaire included fifteen technical questions to evaluate group management, beside the survey of basic corporal and individual data. The number of items was 477. Data collected was tested statistically. To introduce the mass, I carried out descriptive statistical examinations. Since differences may also be explained by organizational and individual skills, I have also examined it by main component analysis. Another approach was possible by the demonstration and analysis of defined clusters. It all deepened my examinations considering functions compared to the results of descriptive statistics.To the evaluation of relations, the understanding of differences by individual and corporate characteristics, main component and cluster analyses privately contributed. Primal research results may be detailed as follows: I have studied relevant professional literates of the operation of groups and teams. I believe that my research subject has interdisciplinary characteristics. Some fields are precisely observed, others are not really studied. I could only examine few agriculture and agribusiness related descriptions, studies, and these ones were detailed by organizational aspects. It convinced me that my approach seems to be novel. I was also convinced that common work and group performance seems to be traditional in the sector. By the analyses I made a private definition for groups. I my understanding In my opinion, group is a communal form based on direct or indirect (virtual or some kind of IT connection) interaction, intends to meet many needs but mainly focuses on objective realization. Its characteristics, interactions and appearance largely differ from the skills of an individual. I have also defined team as a changing group set up for a novel task. I have worked out a private model for the management of the groups by studying professional literatures. The aggregation of the findings of other professional fields enabled to compose a process approach model, where stages of processes may be paired with private managerial tasks. By my results aspects of formation, operation and performance evaluation may be more precisely described. I have declared that we may clearly identify group operating in the agribusiness sector. Managerial value orientation also reflects real experience. Two, separate aspects may be identified through the development of management. Former, classic theories justify the efficiency loss by group operation, while novel approaches promote communal work due to efficiency and effectiveness reasons. Results confirm that managers consider groups as leverages which basically make organizations more efficient and effective, although, in a small ratio the controversal aspect still exists, which suggests avoiding the application. I have found that sectoral conditions resulted in the presence of specific groups. Of the defined types, the formation of functional and tasks groups are typical. It also means that managers mainly consider organizational aspects, informal relations seem to be ignored. Meeting organizational intentions may also be realized in the set up of functional groups for permanent objectives, and formation of task groups (ad hoc, team) for the changing ones. Managerial opinions reflect that organizational and private aspect also appear in internal group relations. Membership is primarily based on benefits. Benefits may differ by economic profile, organizational scale and private characteristics. Private aspects also appeared at the examinations of group norms. The existence of internal structural relations were justified by the examinations. Vertical position, status depends on the personality, his competence and professional experience. The examination of horizontal relations revealed the importance of all defined roles, which may suggest the democracy of the roles and their equal importance. Complexity of the roles may relate to the variegation of managerial activity and managerial overload. Expectation to manage also changes by age, graduation and position. Cohesion of groups are determined by accordance in objectives, accordance results in cohesion. In the generation of polarization, organizational and personal reasons also interact. Efficiency and effectiveness were defined by the term of success. Factors defined were qualified as success criteria by intervieweed managers. Still, success primarily is an organizational category, personal and environmental factors do not largely affect that. Managerial opinions mainly covered organizational aspects, the participation of individual relations seems to be slight. It also means the ignorance of personal conditions and enhance the current, mainly economic aspects and may relate to the autocratic attitude of managers.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vágócsirke vertikum modellezése és gazdasági elemzése egy, az észak-alföldi régióban működő integráció alapján(2008-12-12T08:35:55Z) Szőllősi, László; Nábrádi, András; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékÖSSZEFOGLALÁS A baromfiágazat nagy múltra tekint vissza Magyarországon. A gazdasági és piaci környezet változásai, illetve az egyre éleződő piaci verseny azonban mind üzemi szinten, mind a vertikum egészének tekintetében kiemelten fontossá, szükségessé és indokolttá teszik a magyar baromfivertikum, ezen belül a vágócsirke ágazat versenyképességét egyértelműen befolyásoló ökonómiai tényezőinek vizsgálatát. Szükség van továbbá a termékpálya kapcsolatok feltárására, az értékképződés és a részpiacok folyamatos bemutatására. Értekezésem fő célkitűzései ennek megfelelően először a vertikum eredményességét befolyásoló gazdasági és technológiai tényezők szerepének meghatározása, másodszor a termékpálya belső kapcsolatainak és az értékképződés folyamatának megítélése, és harmadszor a vágócsirke vertikum hatékonyságának és versenyképességének értékelése tőkeazonosság mellett, illetve tőkeazonosság nélkül működő vertikumot feltételezve. A disszertáció témájának szakirodalmi áttekintése során ismertettem a baromfiágazat, ezen belül a vágócsirke előállítás piaci tendenciáit globális, uniós és hazai kitekintésben. Részletesebben bemutattam a hazai termelés naturális és gazdasági jellemzőit, kiemelve a problémás területeket. Végül a vertikális integrációk jelentőségére, a baromfiágazaton belüli szerepére, s a magyarországi viszonyok alakulására hívtam fel a figyelmet. A kutatómunka megvalósításához a primer adatgyűjtés tekintetében egy az Észak-alföldi régióban működő teljes és zártkörű vertikális integráció üzemsoros adataira támaszkodtam. Ennek indoka az integráció vágócsirke előállításban betöltött jelentős szerepe, illetve a termékpálya egyes szakaszaihoz kapcsolódó, viszonylag korlátozott mértékben rendelkezésre álló adatbázisok és adatforrások voltak. A célkitűzéseimnek megfelelő – elsősorban – üzemtani elemzések elvégzéséhez kidolgoztam a vágócsirke vertikum szimulációs modelljét, melynek bemeneti paraméterei között számos gazdasági és technológiai változó szerepel, kimeneti eredményei pedig a konkrét vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat tartalmazzák. Az általam összeállított modell teszteléséhez üzemsoros adatokat, szakértői véleményeket, illetve egyéb forrásból származó adatokat használtam fel, alátámasztva azt, hogy a modell alkalmas a termékpálya egymásra épülő gazdasági folyamatainak leírására. A modell működésének tesztelésével párhuzamosan a bázisparaméterek mellett részletesen elemeztem a termékpálya egyes szakaszainak költség-, árbevétel- és jövedelemviszonyait. Vertikum szintjén összeállítottam a makrogazdasági elemzésekből adaptált Ágazati Kapcsolatok Mérlegét, melyben számszerűsítettem a termékpálya szakaszai, és azon kívüli nemzetgazdasági ágak között fennálló közvetlen kapcsolatokat. A termékpálya input-output modellje segítségével meghatároztam a vertikum halmozatlan termelési költségeit és halmozatlan termelési értékét. Megállapítható, hogy a 2007. évi hazai gazdasági környezetben a csirkehús-előállítás összességében jövedelmező (5,3% költségarányos jövedelmezőség), viszont az egyes szakaszok közötti jövedelemelosztás aránytalan, minek eredményeként a brojler-hízlalás jelentős mértékű veszteséggel jellemezhető. A vertikum eredményességét befolyásoló gazdasági és technológiai tényezők szerepének számszerűsítéséhez érzékenységvizsgálatokat végeztem. Elsőként az egyes paraméterek rugalmassági mutatói alapján rangsoroltam, majd csoportosítottam az inputtényezőket azok termékpálya eredményére gyakorolt hatása szerint. A vizsgálat igazolta a technológiai tényezők meghatározó jelentőségére vonatkozó hipotézisemet. Az inputtényezők elaszticitása alapján kiemelt jelentőségűnek ítélhető az összes késztermék ára, a brojler napi testtömeg-gyarapodása, az egy tyúkra eső tojások száma, a brojler hízlalási végtömeg, a kelési arány, a keltetőtojás aránya, a mellfilé értékesítési ára és kihozatali mutatója, a brojler fajlagos takarmány-felhasználása, az összes takarmány-alapanyag ára. Ezt követően szcenárió-elemzések segítségével vizsgáltam az utóbbi évben tapasztalható input-output árak változásának, illetve a szélsőséges naturális hatékonysági mutatók pénzügyi eredményekre gyakorolt hatásait. Kijelenthető, hogy a 2008. év eleji inputárak mellett a vágócsirke termékpálya veszteséges, továbbá a szélsőséges technológiai paraméterek egyrészt jelentős veszteséget, másrészt meglehetősen nagy tartalékokat mutatnak a vertikumban. Kritikusérték-számításokkal meghatároztam az inputárak outputáraknál magasabb mértékű növekedését fedező késztermék értékesítési árait, illetve a termékpálya egészében képződött jövedelem arányos elosztásához tartozó vertikumon belüli árakat. A termékpálya belső kapcsolatainak és az értékképződés folyamatának megítéléséhez számszerűsítettem az értéklánc mentén előállított hozzáadott értékeket (2007. év). Az eredmények alapján kijelenthető, hogy fajlagosan egy kg késztermékre vetítve közel 215 Ft hozzáadott érték képződik, melynek kiemelkedő részét (69%) a feldolgozás jelenti. Továbbá jelentős értéket képvisel a takarmánygyártás és a vágóalapanyag előállítás is. Meghatároztam a hozzáadott értéket és a termékpályán belüli arányait befolyásoló legfontosabb tényezőket is. A termékpálya működését követően vizsgáltam az ahhoz szükséges berendezkedési költségek alakulását is. Jelenlegi (2007. évi) értéken kalkulálva a peremfeltételeknek megfelelő vertikum befektetett eszköz értékét megállapítható, hogy fajlagosan egy kg késztermékre vetítve megközelíti a 600 forintot, ebből kiemelkedik a hízlalás (51%) és a feldolgozás (21%). Az arányokat összevetve más területekkel is megállapítható, hogy egy teljes, életképes és működő vertikum kialakítása jelentős tőkelekötést igényel, azonban a termékpályán belüli szakaszok jövedelemtermelése, illetve érték előállítása nincs összhangban a befektetett eszköz értékkel. A vágócsirke vertikum hosszú távú gazdaságosságát szakértői becslés alapján értékelve kijelenthető, hogy a 2007. évi jövedelemviszonyok mellett a vertikum újkori értéken kalkulált beruházási költsége 15 év alatt nem térül meg, a termékpálya egésze kockázatokkal terhelt. Végezetül a szakirodalmi forrásokban megfogalmazott vélemények és az általam végzett vizsgálatok alapján részben igazoltam, érvékkel alátámasztottam a tőkeazonosság mellett működő vertikális integrációk hatékonyabb működését. Így versenyképesebbé válhat a vágócsirke termékpálya szemben a tőkeazonosság nélküli vertikummal. Nem tekinthetünk el azonban attól a ténytől, hogy minden tőkeazonossággal induló integráció eljut egy olyan pontra, ahol már nem a tőke, hanem az érdekek azonossága lesz a döntő. SUMMARY The poultry enterprise dates back to a long history in Hungary. Changes of the economic and market environments as well as the more and more strengthening marketing competition make the investigation of economic factors influencing the competitiveness of the Hungarian poultry product chain especially of the broiler enterprise important, necessary and reasonable both at a farm level and extended to the whole product chain. Furthermore, it is essential to reveal the product chain connections and to introduce the value generation and partial markets continuously. In association with these, the principal objectives of my dissertation are firstly determining the economic and technological factors influencing the profitability of the product chain, secondly investigating the inner connections of the product chain and the process of value generation and thirdly evaluating the efficiency and the competitiveness of the poultry product chain, focusing on the broiler product chain in case of capital uniformity, and in a product chain operating without capital uniformity. During reviewing the relevant literature I dealt with the market tendencies of the poultry enterprise and broiler production in global, European Union and domestic views. I introduced the natural and economic characteristics of the domestic production in a more detailed way highlighting the problematic fields. At last I attracted attention to the significance of vertical integration, its role in the poultry enterprise and the tendencies of Hungarian conditions. In order to realize the research I used the farm-level data of a whole and closed vertical integration in the North Great Plain Region. The reason is its significant role played in producing broiler and the limited available database and data sources relating to the certain phases of the product chain. To carry out farm business analysis being in accordance with my objectives I worked out the simulation model of the broiler product chain, which input parameters includes several economic and technological variables, the output results contain data necessary for farm-level data to test the constructed model. For testing the model I used farm-level data, expert opinions as well as data from other sources basing the fact that the model is suitable for describing the economic processes building on each other of the product chain. Parallel to testing the operation of the model I analyzed the cost, revenue and profit relations of certain phases of the product chain besides the basic parameters. I constructed the output-input model adapted from macro-economic analysis at the level of the product chain, in which I calculated the direct connections of the product chain phases and between the national economic branches outside the chain. By the help of the output-input model of the product chain I determined the non-cumulative production cost and non-cumulative production value. I proved that chicken meat production under the domestic economic condition of the year 2007 is profitable (5,3% profit to cost ratio) relating to the whole product chain, although the profit distribution is disproportioned, which results in the fact that broiler growing shows a significant deficit. To calculate the role of economic and technological factors influencing the results of the product chain I carried out sensitivity analysis. Firstly I graded and classified the input factors on the basis of the elasticity indicators according to the effects on the results of the product chain. The analysis proved my hypothesis relating to the determining significance of technological factors. According to the elasticity of the input factors the price of ready products, the daily weight gain of broiler, the number of per hen eggs, the growing target weight of broiler, hatching ratio, the ratio of hatching eggs, the selling price and output indicator of breast filet, the per kilogram feed consumption of broiler, the price of the total feed raw material are considered as highly significant parameters. After these I examined the effects of changes of input-output prices experienced in the latest year and the extreme natural efficiency indicators on financial results. It turned out that the broiler product chain shows a deficit regarding input prices at the beginning of 2008, furthermore the extreme technological parameters reflects significant losses at one hand, and rather big reserves in the product chain on the other hand. By the help of critical value analysis I determined the selling prices of ready products covering a higher rated increase of input prices than that of output prices and prices within the product chain belonging to the proportioned distribution of the generated profit in the whole product chain. To evaluate the inner connections of the product chain and the process of the value generation I calculated the added value generated along the value chain (year 2007). On the basis of the results 215 HUF added value is realized to one kilogram ready product, from which the major portion (69%) is shared by processing. Furthermore, producing feed and broiler raw material constitute a significant value. I determined the added value and the major factors influencing its ratio within the product chain. After the operation of the product chain I investigated the necessary investment costs as well. Calculating the value of the fixed assets of the product chain meeting the requirements of the conditions in present value (of the year 2007), it is near 600 HUF per one kilogram ready product, from which growing (51%) and processing (21%) are outstanding. Comparing the ratio to other fields it is clear that realizing a whole, viable and operating product chain requires significant capital, on the other hand the profit and value generation of the phases within the product chain is not in harmony with the value of fixed assets. Evaluating the long-term profitability of the broiler product chain on the basis of expert appraisal the investment cost of the product chain calculated on new value does not recover within 15 years under the profit conditions of the year 2007, the whole product chain is full of risks. In the end on the basis of opinions in the reviewed literature and the examinations carried out I partly proved the more effective operation of vertical integration with capital uniformity. Thus broiler product chain may become more competitive than a product chain without capital uniformity. The fact must not be neglected that all integration starting with capital uniformity reaches a point where not the capital but the interest uniformity will be relevant.Tétel Szabadon hozzáférhető Környezettudatosság és a támogatások szerepe az ökológiai gazdálkodást folytató egyéni gazdaságokban(2008-12-12T09:43:02Z) Kormosné Koch, Krisztina; Borsos, János; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékÖSSZEFOGLALÁS Az ökológiai gazdálkodás fejlesztésének célja már az 1990-es évektől megfogalmazódott hazánkban. A 2007-ben elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv szerint az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás területét 2013-ig 300 000 hektárra kívánja növelni a szaktárca. Azonban az elmúlt években mutatkozó, termelési méretben, gazdálkodói létszámban bekövetkezett csökkenés miatt, a kitűzött cél elérésének amúgy is csekély reménye szertefoszlani látszik. Az ökológiai gazdálkodásban mutatkozó visszalépést több tényező (termelési, piaci, támogatási rendszer) együttes hatása magyarázza. Az ökológiai gazdálkodás támogatási rendszere az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) intézkedések keretében működik. Ennek általános célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás kialakítása, valamint a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése a célprogramok által előírt kötelezettségvállalások megvalósításával. Ez alapján az érvényes agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer célja tehát kettős, egyrészt érinti a környezettudatos termelői magatartás fejlesztését, emellett pedig a programban résztvevők számára a gazdasági életképességben kíván segítséget nyújtani. Annak ellenére, hogy az ökológiai gazdálkodás témakörével foglalkozó szakirodalom széleskörű, kevés adat áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy a támogatási rendszer fő céljai milyen mértékben valósulnak meg az ökológiai gazdálkodásra vonatkozóan. Ezek az információk elsősorban a támogatási rendszer hatékonyabbá tételekor lehetnek fontosak, ugyanakkor az életképességgel kapcsolatos vizsgálati eredmények azoknak a termelőknek is hasznosak lehetnek, akik termelőegységükben az ökológiai gazdálkodás bevezetésén gondolkodnak. Előzetes szakirodalmi ismereteim alapján a környezettudatos termelői magatartás fogalmi lehatárolása hiányos, ugyanakkor annak primer adatgyűjtésre alapozott vizsgálatához elkerülhetetlen a definiálás. Mindezek alapján értekezésem fő célkitűzései a következők: a környezettudattal, környezettudatos magatartással kapcsolatos szakirodalom alapján lehatárolni a környezettudatos termelői (gazdálkodói) magatartás fogalmát, Hajdú-Bihar megye egyéni gazdálkodói körében végzett kérdőíves felmérésre alapozva, összehasonlítani az ökológiai gazdálkodók és az ökológiai gazdálkodást nem folytató termelők környezettudatos termelői magatartását, különös tekintettel az agrár-környezetgazdálkodási támogatások szerepére a környezettudatos termelői magatartásban, Hortobágy térségében, egyéni gazdálkodók körében végzett termelői felmérésen alapuló üzemgazdasági modell segítségével meghatározni az ökológiai gazdálkodás hosszú távú gazdasági életképességét, különböző támogatási szinteken. Az első célkitűzés teljesítéséhez áttekintettem a környezettudatos magatartással foglalkozó szakirodalmat. A főleg idegen nyelvű, agrárszociológiai, pszichológia, marketing és üzleti szakmai folyóiratokban található források elemzését követően hipotetikus megközelítésben megfogalmaztam a környezettudatos gazdálkodói magatartás fogalmát, és lehatároltam a vizsgálataim szempontjából fontos változóit. Saját megfogalmazásomban a környezettudatos termelői magatartás az a tudatos emberi magatartást, mely konkrét és valós környezeti információkon, ismereteken alapul, és az egyén környezeti értékrendje alapján hozott, termelői tevékenységre vonatkozó döntéseiben nyilvánul meg, melynek célja a környezetterhelés csökkentése, a gazdálkodó megélhetésének érvényesítése mellett. A második célkitűzésnek megfelelően, az ökológiai és nem ökológiai gazdálkodók környezettudatos termelői magatartását hasonlítottam össze Hajdú-Bihar megyében végzett termelői felmérésre alapozva. A felméréssel kapcsolatos hipotézisem szerint az ökológiai gazdálkodás alapelveinek, eszmerendszerének köszönhetően, az ökológiai gazdálkodók környezettudatos termelői magatartása magasabb szintű a konvencionális gazdálkodókéhoz képest, továbbá az agrár-környezetvédelmi programokban való részvétel számszerűsíthető hatással van a termelők környezettudatos termelői magatartására. A mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok kezelése területén vizsgáltam a mezőgazdasági termelők környezettudatát befolyásoló tényezőket és magát a környezettudatos magatartást. A vizsgálat eredményei alapján megállapítottam, hogy a gazdálkodásban keletkező hulladék környezetbarát kezelése alacsony szintű a vizsgált mintát alkotó mezőgazdasági termelők körében. Különösen a csomagolóanyag-hulladék és az állati hulla kezelése területén mutatkoznak hiányosságok. Az ökogazdák és a „konvencionális” termelők arányskálával kifejezett, hulladékkezelő magatartásának színvonalát varianciaelemzés segítségével összehasonlítva szignifikáns különbséget nem mértem. Az eredmény alapján arra a lényeges megállapításra jutottam, hogy az ellenőrzött ökológiai gazdálkodók annak ellenére, hogy több vizsgált független változó (környezeti tudás, környezettel szembeni felelősség) tekintetében is szignifikánsan jobb eredményt értek el „konvencionálisan” gazdálkodó társaikhoz képest, mégsem viselkednek környezettudatosabban a mezőgazdasági eredetű hulladékok kezelése területén. A felmérés eredményei alapján megállapítottam, hogy az agrár-környezetvédelmi programokban való részvétel számszerűsíthető hatással van a környezettudatos hulladékkezelő magatartásra, még a programban való részvételt követően is. Az, hogy az NVT AKG-ban résztvevők hulladékkezelő magatartása szignifikánsan magasabb szintű a programban nem érintett gazdálkodókéhoz képest azzal indokolható, hogy a támogatási kifizetésekhez kapcsolódó ellenőrzés kiterjed a veszélyes hulladék jogszabályban előírt kezelésének adminisztratív ellenőrzésére. A gazdasági jellemzők közül még a gazdálkodás mérete mutat egyértelmű összefüggést a hulladékkezelő magatartás színvonalával. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy a környezetvédelmi szabályok betartása jobban ellenőrizhető a nagyobb gazdaságok esetén, és ez jelentős motiváció számukra. A demográfiai jellemzők közül egyedül a gazdálkodó lakóhelye – pontosabban a lakóhely és a termelő tevékenység helyszínének egyezősége – jelent egyértelműen pozitív hatást a környezettudatos hulladékkezelő magatartásra. Variancia elemzés eredménye szerint azok a mezőgazdasági termelők, akik lakóhelyükön folytatnak termelő tevékenységet, szignifikánsan magasabb szintű hulladékkezelő magatartással jellemezhetők. Az egyén belső (pszichografikus) változói és a hulladékkezelő magatartás kapcsolatának vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a szakirodalom által lehatárolt egyéb belső, úgynevezett pszichografikus változók nem vagy gyengén magyarázzák a hulladékkezelő magatartás színvonalának alakulását. Az, hogy a fogyasztói kutatásokhoz képest a gazdasági tényezők sok esetben megelőzik a személyiséghez kapcsolódó pszichológiai tényezőket nem meglepő, hiszen a kutatás a mezőgazdasági termelés, mint gazdasági tevékenység területére irányul, annak egy szeletének környezetbarát jellegét kívánta vizsgálni és az ezzel összefüggő tényezők feltárására törekedett. A termelő tevékenység alakításában nyilvánvaló, hogy sok esetben nem a gazdálkodó személyiségjegyei, hanem sokkal inkább a megélhetéshez szükséges – jövedelemorientált – döntések jutnak érvényre. A környezettudatos termelői magatartás vizsgálati eredményei alapján arra következtetek, hogy a gazdálkodók elsősorban nem a környezetvédelmi szempontok alapján döntenek a hulladékok elhelyezéséről. Az, hogy az agrár-környezetvédelmi programokban való részvétel mégis kedvező hatással van a hulladékkezelő magatartásra elsősorban azzal magyarázom, hogy az AKG támogatás kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzés kiterjed a veszélyes hulladék elhelyezésének adminisztratív ellenőrzésére. A vizsgálati eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a környezettudatos termelői magatartás szintje a következetes ellenőrzéssel párosuló anyagi ösztönzés révén javítható számottevően. A környezettudatos termelői magatartás vizsgálatának hipotézise tehát részben igaz. Bár az ellenőrzött ökológiai gazdálkodók hulladékkezelő magatartása nem magasabb szintű a többi mezőgazdasági termelőhöz képest, az agrár-környezetvédelmi programokban való részvétel egyértelműen pozitív hatással van a vizsgált magatartásra. A vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a környezettudatos mezőgazdálkodás alakításában elsősorban az agrár-környezetgazdálkodási programban való hosszabb idejű részvételre, anyagi támogatottságra van szükség, mert a vizsgált magatartás még nem olyan fejlett a gazdálkodók körében, hogy ösztönzők nélkül magatartásukban jelentős javulásra számíthassunk. A harmadik célkitűzésnek megfelelően, termelői felmérésre alapozott üzemgazdasági modell segítségével meghatároztam egy Hortobágy térségében jellemző méretű és tevékenységi körű ökológiai (egyéni) gazdaság jövedelemtermelő képességét eltérő támogatási szinteken, melyet a hosszú távú gazdasági életképesség szempontjából szükséges minimális jövedelemigénnyel vetettem össze. A vizsgálat kiinduló hipotézise szerint az ökológiai gazdálkodás jövedelemtermelő képességében az AKG ökológiai gazdálkodást célzó támogatásainak kiemelt szerepe van, ezek nélkül az ökológiai gazdálkodás nem tekinthető gazdaságilag hosszú távon életképesnek. Elemző munkám során azt a mezőgazdasági termelő egységet tekintettem gazdaságilag hosszú távon életképesnek, amelynek termelő tevékenységéből származó éves jövedelme fedezi a vállalkozó legalább minimálbérrel kalkulált bérköltségét, a termelés érdekében befektetett eszközök kamatigényét , továbbá a vállalkozás minimálisan kalkulált éves fejlesztési költségét. A modellbe épített támogatási szinteken elérhető bruttó jövedelem elemzése alapján megállapítottam, hogy az ökológiai gazdálkodás jövedelemtermelő képességében az elérhető, különösen a modellezett vidékfejlesztési támogatásoknak (KAT, AKG ökológiai szántóföldi növénytermesztési és ökológiai gyepgazdálkodási célprogramok támogatásai) kiemelt szerepe van. A hosszú távú gazdasági életképesség általam megszabott kritériumai alapján a modellezett ökológiai gazdaság éves minimális jövedelemigényére vonatkozóan három variációt alakítottam ki és azt összevetettem a gazdaság különböző támogatási szinten kalkulált, vetésszerkezetet figyelembe vevő, átlagos bruttó jövedelmével. Az elemző munka eredményei alapján megállapítottam, hogy a SAPS és Top-Up támogatás önmagában csupán a rövidtávú életben maradást – azt is alig – teszi lehetővé, hiszen a keletkező éves átlagos bruttó jövedelem csupán a vállalkozó minimálisan kalkulált személyi jellegű költségeit, illetve a minimálisan kalkulált (földtőkével nem számoló) normál profitot fedezi teljes mértékben. A vizsgálat eredményei alapján azt is megállapítottam, hogy a SAPS és Top-Up támogatások, valamint a KAT támogatások együttes lehívása esetén sincs lehetőség a modellben megszabott hosszú távú gazdasági életképesség eléréséhez. Abban az esetben viszont, ha a gazdaság a SAPS és Top-Up támogatás mellett az AKG ökológiai gazdálkodást célzó támogatásait is le tudja hívni, az éves minimálisan kalkulált jövedelemigényt a keletkező éves átlagos bruttó jövedelem már eléri, sőt, mintegy 100 ezer forinttal meg is haladja. Figyelembe kell azonban venni, hogy a földtőke minimálisan kalkulált jövedelemigénye még ezen a támogatási szinten sem térül meg teljes mértékben, illetve a termelő kapacitások bővítése továbbra sem finanszírozható önerőből. A SAPS és Top-Up támogatások mellett mindkét modellezett vidékfejlesztési támogatás („+KAT és AKG” támogatási szint) 100%-os lehívását feltételezve már a földtőke éves jövedelemigénye is teljes mértékben, a termelő kapacitások bővítése pedig részben önerőből finanszírozható. A termelőkapacitások modellben rögzített 10%-os bővítése azonban még a legmagasabb modellezett támogatási szinten sem finanszírozható teljes mértékben az ökológiai gazdálkodásból származó éves átlagos bruttó jövedelemből. Mindezek összegzéseként megállapítottam, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken ökológiai szántóföldi növénytermesztéssel és állattartással is foglalkozó egyéni gazdaságok csak akkor számolhatnak a hosszú távú életben maradással, ha a SAPS és Top-Up támogatások mellett legalább az AKG program nyújtotta támogatási lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzák. A jelenleg hatályos AKG program ökológiai gazdálkodást célzó támogatásai csak azon termelők számára elérhetőek, akik még a program meghirdetésekor, 2004-ben pályáztak és nyertek támogatási jogosultságot. A programban való részvétel a rendelkezésre álló, korlátozott pénzügyi források miatt tehát eddig sem és várhatóan a jövőben sem lesz minden ökológiai gazdálkodó számára garantált. Az elemző munka eredményei alapján arra következtetek, hogy azok a termelők, akik az AKG modellezett támogatásaiból kimaradtak, a jelenlegi piaci helyzet mellett nem számolhatnak a hosszú távú életben maradással. Ennek megfelelően pedig vélhetően más mezőgazdasági termelő módszerek felé fordulnak, mint ahogy azt az elmúlt években tapasztalhattuk. Az ökológiai gazdálkodás életképességével foglalkozó vizsgálat hipotézisét tehát igazoltam, az elérhető AKG támogatásoknak, a modellezett feltételek mellett, kiemelt szerepe van az ökológiai gazdálkodás hosszú távú gazdasági életképességében. Az AKG programba való belépés évenkénti lehetővé tétele, tehát a minél szélesebb AKG támogatott gazdálkodói kör kialakítása az ökológiai gazdálkodás környezeti, gazdasági és végső soron társadalmi szerepének erősödéséhez vezethet. SUMMARY The aim of developing organic farming has already been set since the beginning of the 1990’ies in Hungary. Based on the New Hungary Rural Development Strategic Plan accepted in 2007, the ministry wishes to raise the area of controlled organic farming to 300 thousand hectares by the year 2013. Because of the decrease of production size and the number of farmers experienced during the last years, the little hope for reaching the set aim seems to fall to the ground. The withdrawal of organic farming is thanked to the joint effect of several factors (such as production, market and subsidy system). The subsidy system of organic farming operates within the agri-environmental farming (AEF) measures. Its general objective is to develop a production structure suitable for the site conditions and to establish the environmentally conscious farming as well as to improve the viability and economic efficiency by realizing the undertakings set in the schemes. On this basis the agri-environmental farming subsidy system has two objectives. First, it concerns the development of the environmentally conscious production behavior; second, it wishes to help in the economic viability for participants in the program. Though the relevant literature dealing with organic farming is rather abundant, there is little information on the fact that in what ratio the main aim of the subsidy system realizes in accordance with organic farming. These pieces of information may be important in case of making the subsidy system more effective; at the same time the results of investigation relating to viability may be useful for farmers who think of introducing organic farming in their producing unit. According to my previous knowledge on the relevant literature, the determination of the environmentally conscious (production) behavior is incomplete, at the same time for the examination on the basis of primer data gathering it is essential to define the concept. According to all these, the main objectives of my dissertation are the followings: 1. Defining the concept of environmentally conscious production (farming) behavior on the basis of relevant literature relating to environmentally consciousness and environmentally conscious behavior. 2. According to a questionnaire-based survey done among private farmers in Hajdu-Bihar county, comparing the environmentally conscious production behaviors of organic farmers and farmers being not involved in organic farming especially focusing on the role of agri-environmental farming subsidies in the environmentally conscious production behavior. 3. Determining the long-term economic viability of organic farming at different subsidy levels by the help of a farm economic model based on a producers’ survey carried out among private farmers around Hortobagy. In order to realize the first objective, I reviewed the relevant literature in connection with environmentally conscious behavior. After analyzing sources in agri-sociological, psychological, marketing and business technical journals mostly in foreign language, I formulated the concept of environmentally conscious farming behavior in a hypothetic approach and defined its variables being relevant from the aspect of my investigation. In my own conception, I consider the environmentally conscious production behavior as the conscious human behavior, which is based on factual and real environmental information and knowledge, and realizes in decisions made on the basis of the individual’s environmental values in connection with farming activity. Its aim is to reduce environment burden by ensuring the livelihood of farmers. In accordance with the second objective, I compared the environmental conscious production behaviors of organic and non-organic farmers based on a producers’ survey carried out in Hajdu-Bihar. According to my hypothesis relating to my survey, the environmentally conscious production behavior of organic farmers is at a higher level than that of conventional farmers thank to the principles and conception of organic farming; furthermore the effects of the participation in agri-environmental programs on the producers’ environmentally conscious production behavior may be calculated. In the field of handling agricultural by-products and wastes I studied factors influencing the environmentally consciousness of agricultural farmers and the environmentally consciousness itself. Based on all these I concluded that handling the generating waste during farming in an environmental friendly way is at a low level among the examined agricultural producers constituting the sample. There are deficiencies especially in the field of wastes of wrapping materials and handling animal dead bodies. Significant difference was not measured between the standard of waste management behavior of the organic farmers and “conventional” farmers comparing them by analysis of variance expressed in ratio scales. On the basis of the results I concluded that the controlled organic farmers, inspite of the fact that they reach better results in several independent variables (such as environmental knowledge, environmental responsibility) in a significant way than the conventional farmers, do not behave in a more environmental friendly way in the field of handling wastes of agricultural origin. The results of the survey prove that the participations in agri-environmental programs have calculable effects on the environmentally conscious waste managing behavior even after taking part in the programs. The fact that the behaviors of participants in NRDP AEF are significant higher than that of farmers being not involved may be justified that controlling attached to subsidies expands to even administrative controlling of handling dangerous wastes ordered in laws. The farming size of the economic factors still reflects an unambiguous correlation with the standard of waste management behavior. The reason is that keeping the environmental rules may be better controlled in case of bigger farms, which is a relevant motivation for them. Only the residence of the farmer of the demographic features, more precisely the similarity of the residence and the location of the producing activity, shows a positive effect on the environmentally conscious waste management behavior. Based on the results of the analysis of variance, the agricultural farmers who carry on producing activity on their residence reflect a significant higher waste management behavior. Analyzing the correlation between the inner (psychographic) variables of the individual and waste management behavior revealed that the other inner so-called psychographic variables determined by the literature do not or hardly explain the tendency of the standard of waste management behavior. The fact that contrary to consumer research the economic factors in much cases overtake the psychological factors attaching to the personality is not a surprise as the research focuses on agricultural production as the field of an economic activity, wished to study the environmental friendly feature of a part of it and strived to reveal the relevant correlated factors. When forming the producing activity it is obvious that it is not the personality of the farmers but the profit-oriented decisions necessary for making a living that come forward. According to the results of investigating environmentally conscious production behavior I conclude that farmers do not regard aspects of environmental protection when making decisions with respect to waste handling. The fact that taking part in agri-environmental programs has still favourable effects on the waste management behavior is explained by the control attached to subsidies of AEF covering even administrative controlling of handling dangerous wastes. On the basis of the results I made a consequence that the level of environmentally conscious production behavior may be considerably improved by a consequent control together with financial stimulation. The hypothesis of investigating environmentally conscious production behavior is partly true. Though the waste management behavior of the controlled organic farmers is not higher than that of other agricultural farmers, the participation in agri-environmental programs has an unambiguously positive effect on the examined behavior. In order to develop the environmentally conscious behavior, a long-term participation in the agri-environmental farming program and financial support are required as the examined behavior is not so developed among the farmers that without any incentives significant improvement could be expected. In accordance with the third objective, I analyzed the profitability of an organic farm of a typical size and activity in the region of Hortobágy at different subsidy levels by the help of farm economic modeling based on the farmers’ survey. This was compared to the minimal profit requirement, which is necessary from the aspect of long-term economic viability. On the basis of the starting hypothesis of the examination, the subsidies of AEF aiming at organic farming have an outstanding role in the profitability of organic farming, without these the organic farming cannot be considered as viable for a long run from economic aspects. During my analytic work the agricultural producer unit was considered as viable for a long run from economic aspects which annual profit from producing activity covers at least the wages of the entrepreneur calculated by minimal wage, the capital need of the invested assets , and the annual development costs of the enterprise calculated in a minimal way. Based on analyzing the reachable gross profit built in the model I concluded that the available, especially the modeled rural development subsidies (LFA, subsidies of organic arable plant production schemes of AEF) have outstanding roles. On the basis of the criteria of the long-term economic viability three versions were created relating to the annual profit need of the modeled organic farm, which were compared to the average gross profit calculated at different subsidy levels of the farm and regarding the cropping structure. On the basis of the analyzing work I found that only SAPS and Top-Up payment itself makes only a short-term viability possible, sometimes only to a small degree, as the generating annual average gross profit covers wholly only the minimal wages of the entrepreneur as well as the minimal normal profit (neglecting land capital). The profit necessary for long-term viability and financing technological development falls off almost to the full, the own finance of expanding production capacities may not be arisen at all. If the farm can call not only the SAPS and Top-Up payments but even subsidies considered in the AEF model, the generating annual average gross profit reaches the annual minimal profit need, moreover it even exceeds that by 100 thousand HUF. The minimal profit need of land capital, however, does not recover and the expansion of producing capacities cannot be financed from own sources. Beside SAPS and Top-Up payments assuming that the farm calls 100% of both of the modeled rural development subsidies (+ LFA and AEF subsidy level), the whole profit need of land capital and partly expanding the producing capacities may be financed from own sources. The expansion of producing capacities of 10% cannot be financed from the annual average gross profit from organic farming even at the level of the highest modeled subsidy. During summarizing all these I concluded that private farms in less-favoured areas dealing with organic arable land production and animal keeping are only able to survive for a long run if they use up wholly at least the subsidies of AEF program besides SAPS and Top-Up payments. The results of the analyzing work reveal the fact that farming units under the modeled conditions may count on long-term viability only in case of receiving wholly the AEF subsidy. Subsidies of the current operative AEF program aiming at organic farming are available for farmers who competed and won subsidy entitlement in 2004 when announcing the program. The participation in the program is not and expectedly will not be guaranteed for every organic farmer because of the available limited financial sources. Based on the results of the analyzing work I conclude that farmers who dropped out of the modeled subsidies of AEF, cannot count on long-term existence under the present market conditions. Accordingly, they will turn to other agricultural producing methods as it was experienced during the last years. I proved the hypothesis of the examination focusing on the viability of organic farming, the reachable AEF subsidies have an outstanding role in the long-term viability of organic farming under the modeled conditions. Making joining the AEF program yearly possible that is developing a more wider subsidized farming group by the AEF may lead to the strengthening of the environmental, economic and in the end the social roles of organic farming.Tétel Szabadon hozzáférhető Elektornikus üzletviteli (e-Business) technológiák alkalmazási lehetőségei az agrárvállalkozásokban és vidékfejlesztésben(2008-12-20T08:03:59Z) Zimányi, Krisztina; Herdon, Miklós; Interdiszciplináris: 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok 4.3 Állattenyésztési tudományok), 5. Társadalomtudományok (5.1 Gazdálkodás- és szervezéstudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem ATC AVKTétel Szabadon hozzáférhető Berendezkedés és a vagyon értékelése tiszántúli tehenészetekben(2008-12-30T08:21:03Z) Horváth, József; Nemessályi, Zsolt; Interdiszciplináris: 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok 4.3 Állattenyésztési tudományok), 5. Társadalomtudományok (5.1 Gazdálkodás- és szervezéstudományok) doktori iskola; Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Vállalatgazdaságtani Tanszék