Hallgatói dolgozatok (MÉK)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (MÉK) Tárgyszó szerinti böngészés "-"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 304)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2006. évi belvíz hatása az Ágota-puszta talajaira és sziki növénytársulásaira(2009-03-10T09:44:49Z) Tőke, Klára; Zsigrai, György; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA 2006-os tavaszi árhullámok, valamint az időjárási tényezők kedvezőtlen alakulásának következményeként a Hortobágy-Berettyó csatornán 2001-ben létesített Ágota-pusztai vészelzárót üzembe helyezték, hogy visszatartsák a víztömeg egy részét és ezzel megvédjék a településeket az elöntéstől. Ennek következményeként a Hortobágyi Nemzeti Park legdélebbi pusztájának, az Ágota-pusztának jelentős hányadát víz árasztotta el. A szakdolgozatom keretében a HNP Igazgatóságának munkatársaival együttműködve olyan állapotfelmérési tevékenységet folytattam, amelyek eredményei alapul szolgálhatnak az Ágota-pusztán történt, illetve a jövőben történő vízborítások növényzetre, illetve talajra gyakorolt hatásának vizsgálatához, a megvalósuló változások tendenciájának, illetve intenzitásának megállapításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Adott üzemben termelő Jersey és Holstein-fríz tehenek összehasonlítása(2009-03-06T10:15:49Z) Turzó, József; Béri, Béla; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban a következőkre keresem a választ: -van-e különbség a jersey és a holstein-fríz tenyésztésbe vételi kora, két ellés között ideje és az ellés utáni újra vemhesülési ideje között -van-e különbség a két genotípus termelési tulajdonságai között (tejmennyiség,-beltartalom) -milyen küllemmel rendelkeznek a Magyarországra importált jersey tenyészállatokTétel Korlátozottan hozzáférhető Agrárnéprajz – a paraszti élet, gondolkodás hagyomány megjelenése a mezőgazdasági szakképzésben(2009-03-16T12:53:30Z) Stefanovicz, Borbála; Emőkey, András; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatom alapgondolatát remélem, össze tudtam érthetően szedni és a kívánt célt szemléltetni. Nemzeti identitásunk elvesztéséhez úgy érzem a mezőgazdaság tönkretétele elsődlegesen hozzájárul. Egy kis memorandum mezőgazdasági történelmünkből, melyet a folyamatokkal összevetek, felismerésre késztetheti olvasómat. A kutatási területet, melyet most elkezdtem, azt hiszem érdemes lesz mélyebbre visszanyúlva is vizsgálni. Nekem a mezőgazdaságban résztvevő társadalmi réteg vizsgálata tarja ébren kíváncsiságomat, ezzel a területtel szívesen foglalkoznék a jövőben is, de mint említettem az előzőekben, amennyiben az oktatás területén lesz lehetőségem szolgálni, akkor célkitűzésem a jövő nemzedékének átadni szakmai tudásomat és nemzetünk iránti elkötelezettség érzését mélyíteni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állatkertek, vadasparkok természetvédelmi lehetőségeinek bemutatása, az arany oroszlánmajmocska (Leonthopithecus rosalia) ex situ fajvédelmén keresztül(2009-03-03T09:50:01Z) Molnár, Attila; Juhász, Lajos; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témájául azért választottam az állatkertek természetvédelmi lehetőségeinek bemutatását (egy konkrét fajon, az arany oroszlánmajmocska (Leonthopithecus rosalia) protokollján keresztül), hogy rámutassak azokra a potenciális természetvédelmi lehetőségekre az állatkerteken, vadasparkokon belül, amelyek meggyőződésem szerint nagymértékben hozzájárulhatnak a hazai és nemzetközi természetvédelmi célkitűzések és törekvések minél szélesebb körű társadalmi elfogadtatásához és megértéséhez, illetve megoldásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állatvédő szervezet bemutatása Nagyváradon(2009-03-05T08:25:39Z) Lukács, Hajnalka; Magyar, Károly; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatom elején bemutattam a kutya származását, háziasítását, majd szemléltettem, hogy miért fontosak a kutyamenhelyek létrehozása. Az irodalmi jegyzékben kitértem a hatályban lévő állatvédelmi jogszabályokra, a kutyák által terjesztett betegségekre, valamint bemutattam néhány Nagy-Brittaniában működő állatvédő szervezetet. Vizsgálataimat egy nagyváradi menhelyen végeztem, ahol nagyon jó működési körülményeket találtam. A vizsgálat során fényképeket is készítettem, a jobb szemléltetés céljából. Bemutattam a kutyák befogását, elhelyezésüknek körülményeit, ellátásukat, a menhely anyagi helyzetét, együttműködő partnereit. A dolgozatom végén kiértékeltem a vizsgálatok során szerzett információkat, majd javaslatokat tettem a menhelyek jobb együttműködésére, és a segítségnyújtás létfontosságára. Kiemeltem, hogy legfontosabbnak a kutyák túlzott szaporításának megállítását és az állatvédelmi törvény szigorítását tartom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Almafafajták fásrészeinek összehasonlító vizsgálata(2009-03-06T09:19:07Z) Tóth, Csaba; Kovács, Béla; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarMagyarország egyik legfontosabb termesztett gyümölcsfa faja az alma, mégis a legtöbb vizsgálat tárgyát csak maga a gyümölcs képzi, illetve annak a beltartalmi értékei. Dolgozatomban a fa egy, két, és hároméves fásrészeinek elemtartalmát vizsgáltam. Arra kerestem a választ, hogy az egyes fajták között az elemtartalom tekintetében, milyen különbséget tapasztalhatók. Vizsgálataim 26 elemre terjedtek ki, ezek között egyaránt megtalálhatók esszenciális mikro- és makroelemek, valamint nehézfémek egyaránt. Megemlítem az elemeknek a növényekben betöltött szerepét, élettani hatását, csoportosítását. Ezenkivül vázolom az almatermesztés XX. századi történetét Magyarországon, ajelenlegi helyzetét, és a vizsgált fajták néhány jellemzőjét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alternatív ivóvíz-tisztítási eljárások bemutatása(2009-03-13T07:36:06Z) Szabó, Gergely; Bíró, Tibor; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA diplomadolgozattal elérni kívánt céljaim: •Az eddig alkalmazott víztisztítási technológiák bemutatása, értékelése •Alternatív víztisztítási és vízminőség javítási technológiák bemutatása értékeléseTétel Korlátozottan hozzáférhető Alternativitás az iskolarendszerben a XX. században(2009-03-24T10:20:06Z) Barna, Sándor; Dallosné, Farkas Csilla; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatom első részében szeretném mindenek előtt tisztázni, mit is értünk az alternatív jelzőn, majd ennek a fogalomnak a tisztázása után szeretnék kiérni az alternatív iskolák jellemző vonásaira, gondolok itt például a tanár – diák szerep megváltozására, a tanár – szülő szerepének megváltozására, az oktatás tartalmára, illetve az iskola belső rendjének megváltozására. Miután a fontosabb fogalmak megvilágításra kerültek dolgozatom második nagyobb egységében, szeretném bemutatni a reformpedagógiai mozgalom kialakulását, amin belül szeretnék kitérni a reformpedagógiai irányzatok elterjedésének egyes korszakaira, és a korszakokon belül szeretném bemutatni az irányzat legnevesebb külföldi, majd hazai képviselőit is. Habár dolgozatomban a teljességre törekszem mégis részletesen csak egy alternatív iskola programját kívánom bemutatni. Választásom a Waldorf –iskolákra esett, hiszen hazánkban ez a legismertebb, és legelterjedtebb alternatív kezdeményezés. Éppen ezért dolgozatom harmadik részében a Waldorf – iskolai mozgalom bemutatására vállalkozom. Itt ki kívánok térni a Waldorf – pedagógia alapelveire, a Waldorf –iskolák életének menetére, vagyis az ott uralkodó szabályokra, de röviden be kívánom mutatni a foglalkozásoknak és ismereteknek azon palettáját, amivel nap mint nap találkozhatunk a Waldorf iskolában. Majd befejezésképpen egy működő iskola mintáján is be kívánom mutatni, hogyan is néz ki a Waldorf – pedagógia elmélete a gyakorlatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Automatizált mérési eljárás kidolgozása és alkalmazása élelmiszeralapanyagok vízoldható antioxidáns aktivitásának meghatározására(2009-03-13T09:49:24Z) Péter, Barbara; Prokisch, József; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA jelen munka célkitűzése volt olyan gyors, automatizált mérési módszer kidolgozása és alkalmazása, amellyel növényi minták, italok vízoldható antioxidáns aktivitása meghatározható. Tehát az antioxidáns tartalom mérés idejének lerövidítése és a naponta lemérhető minták számának növelése volt. Az automatizált méréshez a FIAstar 5000 tipusú áramló oldatos elemző (FIA) készülékre fejlesztettünk mérési módszert. Reagensként FRAP oldatot (Fe(III)-klorid + TPTZ) használunk. A módszert frissen készített, pontos koncentrációjú aszkorbinsav oldattal kalibráltuk a 0-10 mg/l-es tartományban. A fotometriás jelet 590 nm-en mértük. A mérések minőségbiztosításához minden méréssor elején és végén egy-egy 5 mg/l-es galluszsav oldatot mértünk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az A.K.S.D. Kft. hulladéklerakó telepén keletkező csurgalékvíz felszín alatti vizekre gyakorolt hatása, tisztításának lehetséges megoldásai a vízbázis védelem és az újrahasznosítás megvalósulásának érdekében(2009-03-16T08:51:56Z) Drabik, Zsuzsanna; Burai, Péter; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA téma kiválasztására az indíttatott, hogy a csurgalékvíz tisztítása és újrahasznosítása napjainkban még nem annyira vitatott kérdés. Úgy ondolom, hogy a csurgalékvíz szabályos elhelyezésén kívül különös figyelmet igényel annak tisztítása is, ugyanis egy esetleges havária alkalmával, illetve elszivárgások folytán, felszín alatti vízbázisainkat veszélyezteti, elszennyezi. Konkrét elképzelésem tehát, hogy a diplomadolgozatomban rámutassak arra, mennyire fontos a hulladéklerakóból származó csurgTétel Korlátozottan hozzáférhető Az abádszalóki sertéstelep termelési és technológiai értékelése(2009-03-10T09:29:20Z) Somodi, László; Szabó, Péter; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatom célja a Magyarországon több évtizedes múltra visszatekintő KA-HYB hibridsertés bemutatása, termelési értékeinek elemzése egy konkrét, működő sertéstelep tevékenységén keresztül. termékenyítéstől a vágósertés értékesítésig illetve az EUROP minősítés ismertetéséig.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Afrikai – Magyar Unió Oktatási Központ tervezete(2009-03-05T13:47:32Z) Veress, Szilvia; Kanizsay, Endre; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarSzakdolgozatomban az Afrikai – Magyar Egyesület Oktatási Központjának pedagógiai program tervezetét készítettem el a rendelkezésemre álló információk alapján. A pedagógiai program egy oktatási intézmény számára a legfontosabb dokumentum, így elkészítésének során minden olyan törvényi szabályozást alapul vettem, mely ma Magyarországon az oktatásban hatályos, és az intézmény tervezett képzésével összefügg. Ennek megfelelően részletesen tanulmányoztam a felnőttképzésről-, a szakképzésről- és a közoktatásról szóló törvénytTétel Korlátozottan hozzáférhető Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szerepe a munkanélküliség csökkentésében – Hajdúhadház–Téglás–Bocskaikert(2009-03-06T09:31:15Z) Tóthné, Kmetty Erika; Balcsók, István; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA dolgozatomban azt a hipotézisemet igyekeztem bizonyítani, miszerint az aktív foglalkoztatási eszközök hatékony alkalmazásával lehetőség kínálkozik valamelyest a munkanélküliségből adódó feszültségek oldására. Ideiglenesen megoldhat emberi problémákat, hozzásegíthet ahhoz, hogy azok is munkalehetőséghez jussanak, akik egyébként teljesen esélytelenül indulnának az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben. Azoknak a szakembereknek a véleményét osztom, akik úgy látják, hogy a tartós munkanélküliség kezelése az eddigieknél sokkal differenciáltabb megközelítést kíván, mind az eltérő helyzetű csoportok szerint mind egyénenként egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az albertirsai Golyófogó-völgy agyagbányájának és környezetének rekonstrukciója, természetvédelmi kezelése(2009-03-04T13:42:13Z) Nagypál, István; Gyüre, Péter; Urbán, Sándor; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarEurópában az ember pár ezer év alatt teljesen átalakította maga körül a tájat, így nincs ez másképp a Kárpát-medencében sem. Ez a növény és állatvilág jelentős átalakulásával járt. A természetes élőhelyek feldarabolódtak és gyakorlatilag mindegyik legalább egyszer meg lett zavarva természetes folyamataiban, melynek eredménye, hogy szinte mindenhol megjelentek a tájidegen fajok, kiszorítva a természetes elemeket. A természetvédelemnek fontos feladata, a még megmaradt természet közeli és természetes társulások védelme, kezelése, esetleges rekonstrukciója. Az albertirsai Golyófogó-völgy már 1976 óta védettséget élvez az ott található természeti értékek miatt. A védettség azonban volt nem elég. A kezelés elmaradása miatt a ritkának mondható löszpuszaréten (Salvio nemorosae-Festucetum rupicolae, Zólyomi ex Soó 1964) megjelent az akác (Robinia pseudo-acacia) és néhány gyomnövény. A mesterségesen (bányászattal) kialakított löszfalat, ördögcérna (Lycium barbarum) nőtte be, zavarva evvel a fokozottan védett gyurgyalagokat (Merops apiaster) a fészkelésben. A bányaudvart a környékbeli lakosok, illegálisan szemétlerakóként használták. Itt a gyomnövények vették birtokukba a területet, köztük több adventív fajjal. Már 2003-2004-ben nyilvánvaló volt, hogy a természetvédelmi kezelés nem elegendő az élőhely megmentéséhez, hanem rekonstrukciós munkára is szükség lesz. A 2005 őszén elkezdődött munka során a bányaudvar területe meg lett tisztítva a kommunális hulladéktól. Munkagépek segítségével eltávolítottuk a bálványfákat (Ailantus altissima), az akácokat és 1-1,5 méteres vastagságban és a löszfal anyagát az ördögcérnával együtt. A löszgyepen lévő gyomokat kiszedtük. 2006-2007-ben a tájidegen fajok visszaszorítása volt a legfontosabb feladat. A gyep kezelése kaszálással történt. A gyurgyalagok fészkelését elősegítettük a seregélyek (Sturnus vulgaris) visszaszorításával. A munkák eredményeként, a gyep gyomokkal való fertőzöttsége gyakorlatilag megszűnt. A módosított Németh-Seregélyes-féle természetességi mutató alapján az 5-ös kategóriába sorolható, ami országosan is jelentőssé teszi, mivel hazánkban a löszgyepeknek csak 1%-a (MÉTA) van ilyen jó állapotban. A bányaudvaron megjelent a kései pitypang (Taraxacum serotinum), a zászlós csüdfű (Astragalus onobrychis) és a gyepterülettel határos részen, pár négyzetméteren a pusztai csenkesz (Festuca rupicola). A gyurgyalagok száma megduplázódott két év alatt. 2005-ben jelen lévő 30 párról, 2007-re, 65-70 költő párra nőtt az állomány. Egy 1998-99-ben elvégzett felmérés szerint a telepek mindössze 1-3%-a éri csak el az 50 költőpárt és csak az összes állomány 10%-a költ itt (Bank L. et al. 2003). Így nem csak a löszpusztarét, hanem a gyurgyalag telep is kiemelkedő jelentőségű. A legfontosabb tapasztalatom az, hogy nagy anyagi, fizikai és szellemi ráfordítást igényel, még egy ilyen kis élőhely folt helyreállítása is, de kitartó munkával és lelkesedéssel, komoly eredményeket lehet elérni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alternatív zöldségtermesztés gyakorlata és fejlesztésének lehetőségei(2009-02-20T09:23:21Z) Dajka, Margit; Hodossi, Sándor; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA dolgozat témája a nem hagyományos – nem konvencionális termesztési gyakorlat kialakulásának, történetének valamint törekvéseinek és alkalmazott módszereinek leírása, bemutatása .Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) és az ellene való védekezés két gyakori módjának összehasonlítása(2009-03-13T10:29:11Z) Kovács, Mónika; Bozsik, András; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarDolgozatomban áttekintést adtam az amerikai kukoricabogár elterjedéséről, életmódjáról, kártételéről, előrejelzéséről valamint az ellen való védekezési lehetőségekről. Sajnos az amerikai kukoricabogár mára végképp bekerült a hazai kártevők közé és a kukorica egyik legfontosabb állati kártevővé vált. Különösen veszélyeztetett a monokultúrás kukoricatermesztés, ami sokszor a terület nagyságának, a gazdaságon belül termesztett növények körének és eloszlásának következménye. A kártevő megfékezésére számos lehetőség van, és ezek alkalmazása során újabb és újabb ismeretanyagra tehetünk szert. Dolgozatomban két különböző, de általánosan alkalmazott védekezési módszer hatékonyságát hasonlítottam össze. Az egyik ilyen módszer a csávázás, melynek számos olyan előnyös oldala van, ami miatt ez a módszer több figyelmet érdemelne. A kísérletben sikerült kimutatnom, hogy a csávázás a modern, felszívódó hatóanyagoknak köszönhetően számottevően képes csökkenteni a kártétel mértékét. A Force 1,5 G-vel végzett talajfertőtlenítéshez képest azonban gyengébb eredményt ért el, ezért használata erősebb fertőzés esetén nagyobb kockázattal jár. Ilyen esetben eredményesebben alkalmazható a Force 1,5 G-vel való talajfertőtlenítés, mely a kísérletben igen meggyőző, szép eredményt ért el, ugyanis egyetlen értékelt növény károsítása sem haladta meg a kritikusnak tartott 3-as értéket, pedig a kezeletlenben ez 30 növény volt a vizsgált 40-ből. Erősebb kártételi veszély esetében tehát megbízhatóbb a talajfertőtlenítés használata. Igen erős fertőzéskor – a szakirodalomban leírt 1 imágó/növény értéket lényegesen meghaladó bogárszám esetén – az egyedüli biztonságos módszer a vetésváltás. Ebben az esetben gyakorlatilag nem kell semmilyen termésveszteséggel számolnunk, nem úgy, mint a kémiai védekezések esetében, melyeknél valamilyen mértékű kártétel mindig bekövetkezik. Ez a legkörnyezetkímélőbb, legegyszerűbb és legolcsóbb védekezési lehetőség. A kukorica integrált növényvédelmének egyik legfontosabb eleme. Törekedni kell, hogy minél inkább háttérbe szoruljon a monokultúrás termesztés és minél nagyobb területeken valósulhasson meg a vetésváltás. Ma már Magyarországon is megfigyelhető, hogy azokon a területeken, ahol lecsökkent a monokultúrás kukoricatermesztés területe és alkalmazzák a lárva és imágó elleni védekezéseket, ott lecsökkent az egyedszámuk. Arról, hogy ezt a kártevőt végképp kiirtsuk, le kell mondanunk, úgyhogy meg kell minél jobban ismernünk és meg is kell tanulnunk „vele együtt élni”. Fontos továbbfejlődési lehetőségnek látom egyrészt egy hatékony csávázószer kifejlesztését, mely sokban leegyszerűsíthetné a védekezést. Másrészt fontos lehet még a rezisztencia nemesítés, mely a növény ellenállóságának növelésével tudna vegyszeres kezeléseket kiváltani vagy dózis csökkentést lehetővé tenni, illetve a vegyszerek hatásán javítani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Aquaticum növényei(2009-03-12T10:20:45Z) Máté, Nikolett; Lévai, Péter; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA pálmafák, a bambuszok különleges megjelenését mindig érdeklődéssel figyeltem. Érdekelt, hogy honnan származnak, hogyan viselkednek természetes élőhelyükön, vagy hogy milyen a felépítésük. Mikor a Mediterrán élményfürdőbe kerültem, még inkább felkeltették az érdeklődésemet, ezért a szakdolgozatommal kapcsolatos megfigyeléseket itt végeztem. Az fürdő jellegének megvalósítását, ezen belül is az ott élő növényeket, azok életkörülményeit vizsgáltam. A sok víz, a fonott berendezések, a színek mind a mediterrán jelleget hangsúlyozzák. Ezen belül a görög irányzatot követi. Üvegkupolájával pontosan az ott uralkodó hőséget próbálja visszaadni. Emellett növényvilágát tekintve, főként szubtrópusi növényeket használtak. Számos mediterrán sajátosság fedezhető fel a fürdő területén. A medencék kék csempe burkolatot kaptak, ez tükrözi a görögök halászó, vízhez kötődő életmódját. Az üvegfalakon keresztül,- melyek körül ölelik a teret,- nagyon sok fény jut be, és a rideg kék-fehér árnyalatokat,- amik a csempén és a csúszdák nagy részén uralkodik- a sok, zöld növény töri meg. Két hatalmas falfesték található a falakon, ezek egyike szintén a halászatra utal. Díszes amphorákban ültetett, nagyméretű virágokat helyeztek el a fal mentén, a többi növény a medencék körül dzsungelként növi be a teret. Szintén a mediterrán stílus egyik jellemzője, hogy a mozgalmas körülmények között biztosítja azt, a helyet, ahol tekintetünk megpihenhet, ez itt a sok, hatalmas örökzöld növény formájában jelenik megTétel Korlátozottan hozzáférhető Az arzén vizsgálata talaj-növény rendszerbent artamkísérletben(2009-03-18T08:55:37Z) Kurkó, Réka Mónika; Kovács, Béla; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA dolgozatom témájául az arzén vizsgálatát tűztem ki célul. Mindenki számára ismert az arzén mérgező hatása. Évszázadokon át használták méregként. Napjainkban az ipari felhasználás melléktermékeként, vagy a geológiai folyamatok hatására természetes módon kerülhet szennyező szerepbe. Magyarországon elsősorban a mélységi rétegvizekben található nagyobb mennyiségű arzén. Mivel sok területen fúrt kutakból származik az ivóvíz így a hazai lakosság elsősorban ebben a formában veszélyeztetett. Az Alföld számos területén okoz gondot az ivóvíz arzén értékére vonatkozó határértékek betartása. Mivel azonban az arzén ipari felhasználása sokrétű, a helyi szennyezések is jelentősek lehetnek. A gyógyszeriparban, vegyiparban, az üveg- és zománcgyártás, valamint a festékek alkotóelemeként használt arzén könnyen talajszennyező elemmé válhat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az eboltás szervezése és lebonyolítása Bökönyben(2009-03-13T09:27:03Z) Nagyné, Fehér Erzsébet; Magyar, Károly; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarTémaválasztásom célja, hogy a környezetemben élő emberek figyelmét felhívjam a saját felelősségükre. Tudatosítsam bennük azt, hogy az első fontos lépés a megelőzés, az ebek beoltása, amely közös érdekünk, ez egy aprónak tűnő, mégis az egyik legfontosabb momentum, amelyhez az emberek gondolkodásmódját kellene megváltoztatni. A közös felelősségvállalást, az együttműködést az állatorvossal és az illetékes hatóságokkal. A veszett állatokra vonatkozó szigorú szabályozás, a szigorú eljárási rend, ellenőrzés nagyon következetesen van felépítve, mégis a legnagyobb dolog a megelőzés.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Egri borvidéken szürkerothadást okozó Botrytis cinerea populációk fungicid rezizsztenciájának(2009-03-12T13:32:24Z) Nagy, Anett; Karaffa, Erzsébet Mónika; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA Botrytis cinerea (teleomorf: Botryotinia fuckeliana) világszerte előforduló gomba, mely szürkerothadást vált ki a megtámadott növényeken. A gomba szinte évről évre rezisztenssé válik valamelyik hatóanyaggal szemben, illetve a gyártó által ajánlott dózis kevésnek bizonyul a számára. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a mai fejlett technika segitségével, megvizsgáljuk a gomba genetikai tulajdonságait, ezzel is segitve a túlzott mértékű vegyszerfelhasználás csökkentését. A B. cinerea populációk megismerése révén sikeresebbé válhat a védekezés a különböző genetikai tulajdonsággal és eltérő növényvédőszer érzékenységgel rendelkező Botrytis cinerea törzsek ellen. Ezen felül csökkenhet a növényvédőszer felhasználás, és így nagyobb költséghatékonyság mellett lényegesen kevesebb vegyszer felhasználásával növelhető a termésbiztonság. Ily módon kisebb lesz a környezetre nehezedő növényvédőszer terhelés, valamint kevesebb vegyszermaradékot tartalmazó termék állítható elő, ami fokozza a piacképességet. A modern növénykórtannak kiemelt figyelmet kell fordítania a patogén gombapopulációk genetikai szerkezetének megismerésére, hogy ennek megfelelően alakíthassák ki a védekezés stratégiáját. Igy csökkenthessük a szükségtelen védekezéseket, és ezzel együtt a rezisztencia kialakulásának az esélyét.