Hallgatói dolgozatok (Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok) Tárgyszó szerinti böngészés "Afrika"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Afrika gazdasági helyzete és telekommunikációs szektoraNagy, Dóra Dorottya; Frankó, Krisztina; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozatomban ismertettem az Afrika régió gazdasági helyzetét különböző mutatószámok segítségével illetve felvázoltam a telekommunikációs szektor helyzetét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Afrikába érkező segélyek hatékonyságának vizsgálataBalogh, Lili; Tóth, Eszter; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatomban a jelentős mértékű segélyezésre szoruló, afrikai országok helyzetét vizsgálom. Kutatásom során arra a kérdésre keresem a választ, hogy a kontinensre áramló segélyek mennyire hatékonyak, illetve, hogy a fejlett országokból érkező pénzek milyen mértékben kerülnek felhasználásra és hány százalékuk szolgálja a korrupt kormányok önös érdekeit.Remélem, hogy dolgozatommal sikerül felhívnom a figyelmet arra, hogy adományozni és segíteni a rászoruló országokat nem elég, hiszen csak az ő együttműködésükkel és megfelelő stabil, céltudatos előre megtervezett kormányzati politika létrejöttével és közreműködésével valósulhatnak meg közös, együttesen felállított céljaink.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Afrikában a világ problémáiPetrusán, Ágnes; Tóth, Eszter; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatomat az afrikai kontinenst sújtó problémákról írtam, illetve a problémák megoldási kísérleteiről és kudarcairól. Bemutatom a kontinenst sújtó legjelentősebb problémákat: az éhezést és szegénységet, vízproblémákat, háborúkat, migrációt illetve a betegségeket. Következő részben a megoldási kísérleteket részletezem, pontosabban a Millenniumi Fejlesztési Célokat, a Fenntartható Fejlesztési Célokat, illetve megvizsgálom, miért is nem működnek a segélyezések a kontinensen. A végén két bukott államot mutatok be, Szomáliát és a Kongói Demokratikus Köztársaságot, ezen belül pedig ismertetem a konfliktusos ásványkincsek fogalmát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az afrikai térségbe irányuló kínai külföldi tőkebefektetések magyarázóiMező, Liliána Ibolya; Erdey, László; Nyul, Balázs; DE--Gazdaságtudományi KarAz elmúlt tíz évben egyre inkább körvonalazódni látszott Kína növekvő szerepe Afrikában. Ez a megnövekedett szerep a működőtőke-befektetésekben is megnyilvánult: a kínai, afrikai térségbe áramló külföldi működőtőke (FDI) forgalma alig tíz év alatt megtízszereződött. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy milyen motivációk hajtják a kínai vállalatokat, amikor az afrikai térségbe fektetnek be tőkét. Feltevéseimet, miszerint erőteljes a kínai oldalról a nyersanyag-motiváció, valamint - a gravitációs elmélet nyomán - a nagyobb gazdaságok jobban vonzzák a tőkét, statisztikai regressziós vizsgálattal is igazolni tudtam. Mi több, az eredmények arra engedtek következtetni, hogy a nyersanyagokon belül, az olajexport tőkebefektetéseket magyarázó ereje kiemelkedő jelentőségű. A regressziós modellekben a korrupció is szerepet kapott, azonban önmagában nem bizonyult szignifikánsnak, viszont a nyersanyag változóval együtt érdekes eredményt hozott: a tőkét fogadó ország magas korrupciója akkor tűnhet kvázi a befektetéseket motiváló tényezőnek, ha a korrupció jelenléte mellett az országok jó nyersanyag-ellátottsága is fennáll. Azaz, a kínai tőke nagy piacokat és stratégiai jelentőségű erőforrásokat keres, az erőforrásokkal bőségesen ellátott országok esetében pedig hajlandó nagyobb kockázatot is vállalni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állami szerepvállalás jelentősége Kína és az afrikai országok gazdaságábanLovas, Viktória; Erdey, László; Czeglédi, Pál; DE--Gazdaságtudományi KarA huszadik század második felében több nemzetgazdaság esetében mentek végbe olyan változások, amelyeknek köszönhetően mára a világ legnagyobb országaivá nőtték ki magukat. Kiváló példa erre Dél-Korea esete, ahol alig ötven év alatt a mélyszegénységből a világ egyik legversenyképesebb centruma jött létre. Ugyanakkor napjainkra egyre több fejlődő ország vált meghatározóvá a világgazdaságban – közöttük talán legkiemelkedőbb Kína, míg más országok esetében továbbra is állandó mélyszegénység és a nyomor képe tárul elénk, így egyre nagyobb figyelem jut a gazdasági növekedés mögött húzódó folyamatok vizsgálatára. Ennek jegyében célul tűztem ki a dél-koreai fejlődés vizsgálatát, hogy feltárjam azokat a legfontosabb növekedési motívumokat és gazdasági tényezőket, amelyek kulcsfontosságúak voltak a gazdaság sikereiben, és amelyek más országok esetében is azok lehetnek. Ezen faktorok a stabilitást megteremtő gazdaságpolitika, a humánerőforrás és az iparpolitika voltak Dél-Korea esetében. Ezt következően pedig a tanulmányaim során csak elméleti szinten tanult Solow modellt szerettem volna a gyakorlatban is alkalmazni, így a növekedéselszámolás humán tőkével kiegészített modelljének segítségével Dél-Korea, Kína és a fekete-afrikai országok adatait teszteltem, hogy megvizsgáljam, mi a szerepe a feltárt tényezőknek ezekben az országokban. Végezetül pedig a makropolitika növekedésre gyakorolt szerepét vizsgáltam korrelációs és regressziós vizsgálatok segítségével. Hipotéziseimet az adott tényező gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaira fogalmaztam meg, amelyek részben beigazolódtak munkám során. Összességében sikeresnek tekintem kutatásom, hiszen összefüggést találtam az általam vizsgált tényezők és nemzetgazdaságok növekedése között, illetve sikerült a gyakorlatban is tesztelnem egy olyan modellt, amellyel eddig csak elméletben találkoztam. Azonban a témát még nem tekintem lezártnak, hiszen érdemes az egyes tényezőket a jövőben részletesebben is megvizsgálni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A BRICS országok jelenléte AfrikábanLantos, Lili; Erdey, László; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatom középpontjában a BRICS országok Afrikával való kapcsolatát vizsgáltam. Az általam tanulmányozott dimenziók főleg az országok közti történelmi kapcsolatok alakulására, a külföldi közvetlen tőkeberuházásokra (FDI) és az azokat végrehajtó legjelentősebb állami vagy magánvállalatok konkrét befektetéseire terjednek ki. Ezek mellett, szeretnék minden ország esetében rávilágítani azokra az ösztönzőkre, melyek a háttérből irányítják ezen feltörekvő országok afrikai behatolás-politikáját; valamint az általuk, a térségben alkalmazott stratégiákra is kitérek. Minden országot egyesével tárgyalok, majd a dolgozat végén levonom a következtetéseket, megállapításokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kína feltörekvő gazdasága és gazdasági fejlődésének hatása a Fekete-Afrikai országokraPolcz, Nóra; Erdey, László; DE--Gazdaságtudományi KarDiplomadolgozatomban a kínai működőtőke-áramlással foglalkoztam Afrika tekintetében. A szakirodalmi részben az ezzel kapcsolatos elméletekkel, ösztönzőkkel és motivációkkal foglalkoztam, majd a további fejezetekben Kína gazdaságfejlődésének eredményivel, a Mao-korszaktól kezdve. A korszak három évtizede vegyes eredményeket hozott a gazdaság számára. Elmondható, hogy ez a korszak kudarcot vallott, hiszen a teljes társadalmi csoportok ellehetetlenítése és az oktatási rendszer szándékos leépítése volt tapasztalható. A következőkben a reformokról és annak eredményeivel foglalkoztam. Ebben az időszakban a gazdaság olyan mértékben fejlődött, hogy szegény országból Kína az egyik legnagyobb hatalmú országává vált. Szocialista rendszerét felváltotta a kapitalista rendszer, ami számos előnyhöz juttatta az országot. Kína gazdasági növekedése a reform után sem állt meg, hiszen a kilencvenes években már több külföldi működőtőkét fektettek az országba, mint bárhol máshol. A dolgozatom további részében az afrikai-kínai kapcsolatokat, Kína fejlesztési politikáját tanulmányoztam. Kína és Afrika kapcsolatáról elmondható, hogy élénkíti a kereskedelmet és a beruházásokat, amiből az afrikai országok profitálnak leginkább. Kína és Afrika kapcsolatát számos kritika éri, azonban az általuk végrehajtott fejlesztések, beruházások igen csak szükségek a fejlődő kontinens számára. Ugyanakkor ebből a kapcsolatból nem csak Afrika profitál, hanem Kína is, hiszen kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokra törekszik. A támogatásokért cserében nyersanyagokhoz kap hozzáférést, a közel-keleti olajimporttól pedig csökkenti a függőségét. Azonban, hogy valóban igazi segítségről, támogatásról és kölcsönös együttműködésről van szó az majd a jövőben kiderül. Ugyanakkor az mindenképpen megállítható, hogy Kínának számos előnye születik ebből az együttműködésből.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Külföldi közvetlen tőkeberuházás megközelítései: Kína és Afrika kereskedelmi kapcsolataiOrosz, László; Erdey, László; DE--Gazdaságtudományi KarA dolgozatomban a működőtőke fogalmának magyarázata, valamint ezzel kapcsolatos elméletek, különböző megközelítések, értelmezések találhatóak. Ismertem az FDI áramlásának nagyon fontos szereplőit, a transznacionális vállalatokat. Helyet kaptak ezeken kívül a közvetlen külföldi befektetések fő motivációi is, valamint az, hogy egy ország vagy régió hogyan képes hatni a beruházókra, milyen eszközökkel tudja vonzóvá tenni magát a külföldi tőke számára. A következő részben Afrika és Kína kapcsolatát írom le, a modern kori kapcsolatok alapjait azonban csak az 1950-es években rakták le. A fejlődő országok együttműködve próbálták kihasználni a korszak kínálta lehetőségeket, figyelembe véve egymás szuverenitását és a békés egymás mellett élés fontosságát. Kína ezekben az évtizedekben több projektet is finanszírozott, amiért cserébe a kontinens diplomáciai támogatást nyújtott a nemzetközi színtéren.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Millenniumi Fejlesztési Célok és Szubszaharai AfrikaSzépi, Eszter; Sigér, Fruzsina; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatom fő témája a Millenniumi Fejlesztési Célok, ezen belül pedig szubszaharai Afrika országaira térek ki. A fejlett és fejlődő országok között hatalmas a szakadék, ez tapasztalható Afrika jelentős részén is, főként a Szaharától délre eső részen. E térség a fejlődésgazdaságtani kutatások középpontjában áll, mivel még Afrikán belül is jelentősen el van maradva. Kutatási témakörömnél arra a kérdésre keresem a választ, hogy a szubszaharai Afrika területe milyen jellemzőkkel rendelkezett, milyen volt a szegénységi helyzet a Millenniumi Fejlesztési Célok előtt, valamint, milyen mértékben valósultak meg ezen célok és hogyan befolyásolták az Afrikában tapasztalható életkörülményeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A segélyezési rendszer nehézségei AfrikábanMolnár, Fruzsina; Frankó, Krisztina; DE--Gazdaságtudományi KarKutatómunkám során öt nagy témakört dolgoztam fel – a világ legégetőbb problémái, Afrika helyzete a világgazdaságban, Kína és Afrika kapcsolatrendszere, a nagy szervezetek afrikai programjai és a segélyezési modellek, és végül, hogy hatékony-e a segélyezés. Első ránézésre talán tűnhetnek nagyon különálló témáknak ezek, de a végén rá kell jönnünk, minden összefügg mindennel. Célom ennek szemléltetése volt. Dolgozatom egyik legfontosabb alapkérdése a következő: Hatékony-e a segélyezés Afrikában? Számos példával szemléltettem, amennyiben a legális módokat vesszük kizárólag figyelembe, egyáltalán nem hatékony, és nem is tudna az lenni, tekintve, hogy még a segélyszervezetek létrehozása is állami monopólium alatt áll. Köszönhető ez többek között a hatalmon lévő kormányzati rendszereknek, a korrupciónak, az információáramlás hiányának, a túlzott katonai jelenlétnek, stb. A legsúlyosabb helyzetet a Kongói Demokratikus Köztársaságban tapasztalhatjuk, ahol semmilyen módon nem lehetséges a segélyezés. E probléma megoldására fejlesztettem ki egy alternatív segélyezési modellt, egy új adomány-utat, amely talán megoldást jelenthet a gyakorlatban is.