Földtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Természettudományi Kar
Földtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Kozma Gábor)
Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács
D58
Doktori programok:
- Tájvédelem és éghajlat
(programvezető: Dr. Kerényi Attila) - A lito- és hidroszféra természetes és antropogén folyamatai
(programvezető Dr. Lóki József) - Társadalomföldrajz – területfejlesztés
(programvezető: Dr. Kozma Gábor)
Böngészés
Földtudományok Doktori Iskola Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 131)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A bulgáriai Lom-süllyedékék és a marokkói Tadla-medence felszín alatti vizeinek izotóphidrológiai vizsgálata, paleoklimatológiai értelmezéseTúri, Marianna; Palcsu, László; Rózsa, Péter; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Ásvány- és Földtani TanszékKutatásom során felszín alatti vizek paleoklimatológiai vizsgálatával foglalkoztam: víztartózkodási időt meghatározó módszerekkel és a vízben oldott nemesgáz-koncentrációk hőmérsékletfüggésén alapuló módszerével két mintaterületen rekonstruáltam a múltbéli hőmérsékleti körülményeket. Célom a bulgáriai Lom-süllyedék és a marokkói Tadla-medence felszín alatti vizeinek nemesgázok és környezeti izotópok (3H, 14C, 13C, 18O, 2H) vizsgálata alapján a víztartók izotóphidrológiai jellemzése és paleohőmérsékleti rekonstrukciója volt. Értekezésemben a felszín alatti víz tartózkodási idejének koreloszlását vizsgáltam trícium, radiokarbon és terrigén eredetű hélium-4 segítségével, valamint a beszivárgás körülményeit, főként a beszivárgás idején uralkodó átlaghőmérsékletet tanulmányoztam nemesgáz-hőmérsékletek alapján. Megvizsgáltam a felállított késő pleisztocén-holocén hőmérsékleti viszonyok mennyire illeszkednek kontinentális szinten az eddigi tanulmányok téziseihez Európában és Afrikában, illetve stabilizotóp-vizsgálatok segítségével egészítettem ki az eddigi nemesgáz-hőmérsékletekkel felállított késő pleisztocén-holocén környezeti rekonstrukciót.Tétel Szabadon hozzáférhető A népességeloszlás és a közösségi közlekedés kapcsolata - különös tekintettel Debrecen belső szuburbanizációjára 1980-2020 közöttHegedűs, László Dávid; Pénzes, János; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarA munkám során a célom az volt, hogy választ találjak Debrecen népességének térszerkezeti változásának irányára és dinamikájára, valamint összevessem ennek a folyamatnak a kapcsolatát a helyi közösségi közlekedési hálózat fejlődésével. A kutatás fókuszában Debrecen központi belterületén kívül eső, de a közigazgatási területen belüli városrészek szerepeltek, mely mintaterületen az ún. belső szuburbanizáció jeleit kerestem. Megállapítottam, hogy a folyamat eltérően jelentkezik a város különböző részein, átformálva az adott városrészek arculatát és népességi szerkezetét egyaránt. Ezzel szemben a közösségi közlekedés - legfőképp infrastruktúrális okokból - ezt a térszerkezeti változást csak részben tudta lekövetni a vizsgált időszak tekintetében. A népességi változáshoz objektumállomány vizsgálata, valamint grid adatbázis állt rendelkezésemre, míg a közösségi közlekedést a hivatalos menetrendi és hálózati adatok alapján vizsgáltam meg. During my work, my goal was to find an answer to the direction and dynamics of the change in the spatial structure of Debrecen's population, as well as to compare the relationship of this process with the development of the local public transport network. The focus of the research was on neighborhoods outside the central inner area of Debrecen, but within the administrative area, in which sample area the so-called I was looking for signs of inner suburbanization. I found that the process manifests itself differently in different parts of the city, reshaping both the image and the population structure of the given parts of the city. On the other hand, public transport - mainly for infrastructural reasons - could only partially follow this change in spatial structure in the period examined. For the population change, I had access to the object stock analysis and the grid database, while public transport was examined based on the official timetable and network data.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alacsony energiafelhasználású épületek lehetőségei MagyarországonTalamon, Attila; Csoknyai, Tamas; Talamon, Attila; Földtudományok doktori iskolaKutatásaim célja az alacsony, közel nulla energiafelhasználású épületek lehetőségeinek többszempontú vizsgálata volt. Ezt a többváltozós szempontrendszert három fő alcsoport szerint elemeztem, Magyarországra specifikálva. I. Magyarország éghajlatának épületenergetikai értékelése II. Épületszektor által predesztinált épületenergetikai opciók vizsgálata, épülettipológia kidolgozása és alkalmazása III. Megújuló energiaforrások épületenergetikai felhasználásának lehetőségei Disszertációmban tudományos épületenergetikai kérdéseket, problémaköröket definiáltam. A tudományos kérdések megvizsgálásához metodológiát dolgoztam ki, melynek alkalmazásával a kérdések megválaszolásra kerültek. A kifejlesztett többszempontú épületenergetikai módszerek naprakész adatbázisok alapján készültek. Az eredmények elméleti és gyakorlati hasznosíthatóságát esettanulmányokon keresztül bizonyítottam. The aim of my research was to analyze the opportunities of nearly zero energy building using multi-faceted energetic approaches. These multi-criteria system of aspects can be divided into three main research areas, specified to Hungary: I. Evaluation of the Hungarian climate and its energetic potential II. Energetic research of the Hungarian building sector’s scenarios and potentials using newly-developed building typology III. Potential assessment of the renewable energy sources in the building sector. In the chapters of my dissertation I have defined scientific problems and research areas in the field of energy efficiency. For the analysis of these areas I have developed scecific methodologies. These multi-criteria system of aspects, methods are based on up-to-date databases. I have proved the theoretical and practical energetic usability of the results developing specific case studies.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alacsony exergiaigényű fűtési-szellőzési rendszerek hőérzeti vizsgálata változó üzemállapotok során(2013-08-16T09:00:13Z) Kalmár, Tünde Klára; Zöld, András; Okos, Tünde Klára; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Műszaki Kar -- Épületgépészeti és Létesítménymérnöki TanszékAz EPBD eredeti és módosított változata egyaránt tartalmazza, hogy az energiatakarékosság nem mehet az épületben tartózkodók komfortérzetének rovására, nem járhat egészségügyi kockázattal. Kutatásom arra irányul, hogy a hőérzet kérdéseit a jövőben várható feltételek figyelembevételével vizsgáljam. Ez a jövő – amint az 2010-ben kiderült – nem is olyan távoli, hiszen az EPBD 2018 évi határidőre várja el a tagállamoktól, hogy a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó nemzeti szabályozásokat életbe léptessék és két lépcsőben (2019-től az állami, 2021-től valamennyi újonnan létesített épület feleljen meg a nemzeti szabályozásban foglalt követelményeknek. Bár a kutatómunka kezdetén mindez nem volt előre látható, a tendencia akkor sem volt kérdéses, hiszen a nemzeti szabályozások szigorodtak és a „passzívházak” divatja is folyamatosan terjedt és terjed, a kérdés csak a szigorítások üteme volt. Az EPBD szerinti közel nulla energiaigényű épületek két ütemben történő bevezetése is sugallja, hogy a vizsgálatokat többféle épületrendeltetésre célszerű elvégezni. Mint a két ütem egy-egy jellemző épületfajtáját az iroda és a lakó épületekben jellemző hőérzeti problémák vizsgálatát tűztük ki célul. A közel nulla energiaigény alapfeltétele nyilvánvalóan „az épület magas energetikai teljesítménye”, ami a hazai szaknyelvre lefordítva elsősorban kitűnő hőszigetelést, emellett légtömör épülethéjat, jó nyári árnyékolást jelent. Ez nyilvánvalóan mérsékelt, alacsony fűtési energiaigényekhez vezet és amennyiben a jó nyári hővédelem (a jó hőszigetelés miatti) túlmelegedés kockázatát mérsékli, akkor a hűtési energiaigény is alacsony lesz. Az energiatakarékosságot illetően vizsgálataimat a mennyiségi kérdésen túl a minőségi szempontokra is kiterjesztettem. Az energetikában a minőséget is jellemző fogalom: az exergia a felhasznált energiahordozók mechanikai munka potenciáljának függvénye, utóbbi okán pedig a megújuló forrásokból nyerhető alacsony potenciálú energiahordozók alkalmazásának szempontjából bír jelentőséggel. A jó hőszigetelésű és légtömör épületköpeny több olyan problémát vet fel, amelyek a jelenlegi épületállományra nem jellemzőek. Ezek közül a következők vizsgálatára tértem ki: - Az alacsony fűtőteljesítmény igény azzal jár, hogy átlagos téli állapotok mellett a helyiségbe belépő egy vagy két személy metabolikus hőleadása, egy elektromos fogyasztó teljesítménye a fűtőteljesítménnyel összemérhető és kellő szabályozás hiányában túlfűtésre vezet. Lakóépületek esetében a folyamatos, a rendszeresen periodikus és a véletlenszerű lakáshasználat egyaránt lehetséges. Irodaépületek esetében a napi és heti rendszeres használati periodicitást a funkció természetes velejárójának tekinthetjük. - A használaton kívüli időszakokban nyilván felesleges a helyiségeket a hőérzeti szempontból előírt belső hőmérsékleten tartani. Tervezett, szabályos periodicitású használat esetén meghatározható, mikorra kell ezt az állapotot elérni – nem közömbös azonban, hogy ez mennyi energia és exergia felhasználással jár. Kérdés, hogy a felfűtési szakasz belenyúlhat-e a helyiség használatának időszakába, ha igen, ennek milyen hőérzeti és energetikai következményei vannak. - Az előzőek, valamint a fűtőteljesítmény igénnyel összemérhető belső hőterhelések folyamatosan változó üzemállapotokat jelentenek, amelyek mind hőérzeti, mind energetikai szempontból csakis jól szabályozott rugalmas fűtési rendszerekkel tarthatók kordában. A rugalmasságot illetően kétségtelenül a légfűtések a legelőnyösebbek Ha a ventilátorok energiaigényét mérsékelni akarjuk, kis térfogatáramot alkalmazunk (esetleg csak a friss levegőét) – ez azonban magas befúvási hőmérsékletet (és a léghevítőnél még egy hőmérsékletlépcsőt) jelent. A befúvási hőmérséklet csökkentésének ára a nagyobb térfogatáram – azé viszont a ventilátorok magasabb energiafogyasztása. Mindkét opció exergia tekintetében előnytelen, ezért (a légfűtéseket mellőzve) a különböző, nagyobb időállandójú, de exergia szempontjából előnyösebb konvektív és sugárzó fűtési rendszerek tranziens üzemállapota mellett kialakuló hőérzeti kérdéseket vizsgálom. - Lakóépületek esetében a légtömör épülethéj felveti a kielégítő szellőztetés kérdését – ezzel összefüggésben vizsgálataimat arra korlátoztam, hogy van-e és ha igen, milyen hatása a fűtési rendszernek a természetes szellőztetésre a korszerűnek és energiatakarékosnak mondott résszellőzők (tricky ventilátor) alkalmazása mellett. - Irodaépületek esetében ma már természetesnek tekintendő a légtechnikai rendszerek alkalmazása, vizsgálataim tehát a fűtési és a helyiségen belüli légvezetési rendszer együttes hatására is kiterjednek. - Az épületek jó hőszigetelése fokozza a nyári túlmelegedés kockázatát. Már jelenlegi épületeink esetében is súlyos gond a nyári hőérzet vagy a gépi hűtés igénye: utóbbi akár energia, akár exergia szempontjából nézve szignifikáns többletigénnyel jár. Ennek értelmében a nyári feltételekre vonatkozó kutatásom a gépi hűtés mellőzését lehetővé tevő szellőzési rendszerekre irányul. Mindezen kérdések megválaszolását tűztem ki célul kutatási munkám során, melyet 2007-ben kezdtem el. A hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozása után 2007-2011 között számos mérést végeztem összesen mintegy 100 alany bevonásával. Különböző üzemi viszonyok mellett vizsgáltam a szubjektív hőérzet alakulását, illetve összevetettem a mérési eredményeket a hő- és áramlástan, valamint a komfortelmélet alapösszefüggéseinek felhasználásával kapott eredményekkel. Az alanyok életkora 22-28 között szórt és arra törekedtem, hogy egyenlő számban vegyenek részt az egyes kísérletekben nők és férfiak. Az alanyok kiválasztásánál figyelembe vettem azokat a szempontokat melyek Wyon-Bánhidi rögzít „A minta nagyságának kérdése a belső környezeti hatásokkal foglalkozó kutatásokban” c. cikkben. Méréseimet a Debreceni Egyetem Épületfizikai Laboratóriumában végeztem és TESTO műszereket alkalmaztam, melyeket a cég kalibrált. The original version of EPBD and modified version either contain the statement the energy saving cannot be done in a way which can lead to improper thermal comfort conditions, the refurbishment cannot lead to risk of occupants health. My research is done taking into account the future thermal and energy conditions in buildings. This future is not so far, taking into account the enouncements of EPBD from 2010. The European Union expects from member states to introduce new national regulations in two steps related to zero energy buildings (2019 for state property building, 2021 for residential buildings). Although when the research work starts this was not predictable but the tendency was clear, the national regulations getting stricter and more and more passive houses are built. So, the question was only the scheduling of tightening. The introduction in two steps of new requirements given by EPBD suggests to made comfort related research for buildings with different functions. Consequently I have made comfort related research for both residential buildings and office buildings. The precondition of a nearly zero energy building, the high energy performance” can be translated as high performance insulation materials, airtight envelope and appropriate shadowing. These boundary conditions will lead to low energy need for heating and cooling if the protection against heat gains during summer period is assured. Related to analysis of energy savings, I extended my research besides quantitative questions also with qualitative questions. The quality of energy, called exergy, is given by its capacity to do mechanical work. Related analysis of building performance exergy is a proper factor taking into account that renewable energy sources can be efficiently used in low energy buildings. The very well insulated airtight building envelope raises several problems which are not characteristic for current building stock. The low heat demand of a building, which is comparable with the heat released by one or two persons or an electric device, can lead to indoor temperature variations if the heating system output is not properly controlled. In case of residential buildings the continuous, the intermittent and random utilization of rooms are equally possible. In case of office buildings the intermittent operation is a consequence of building function. During the periods of time, when there are no occupants in the rooms, the indoor temperature is not kept at its set point value. If the utilization of a room has a defined schedule the heating up can be easily programmed, but it is not indifferent the energy consumption during this process. The length of utilization time is an important question, it must be analysed from thermal comfort and energy point of view if the heating up period can have a part which can be considered as utilization time. I analysed the following: - The variable internal and external gains can lead to variable indoor temperatures, which can be kept in acceptable intervals only in case of flexible, well controlled heating systems. As the flexibility, obviously the air heating systems are the most advantageous. In this case if the air flow is reduced to fresh air only, the energy consumption of fans will be low, but the temperature of introduced air must be high. If the temperature of the introduced air is reduced, then the airflow will be higher, consequently the energy consumption of fans will increase. From exergy point of view both options are disadvantageous, so I have analysed from exergy and thermal comfort point of view the intermittent operation of heating systems with low operation temperatures and higher thermal inertia. - In case of residential buildings the airtight envelope raises the question of indoor air quality and mould. In this case I have analysed the interrelation between heating system type and natural ventilation, in case of air inlet and evacuation elements placed in the windows frame. - Related to office buildings, where usually ventilation systems are installed I have analysed the energy consumption and obtained thermal comfort assuming simultaneous operation of heating and ventilation systems. - The highly efficient insulation of buildings envelope raises the risk of overheating during summer period. The summer thermal comfort is a problem even in case of existing buildings and the need of air conditioning systems can lead to important energy and exergy consumption. My research related to summer thermal comfort was done analysing the possibilities to assure proper thermal comfort only with ventilation systems (without cooling equipments). During my research started in 2007 I tried to find answers to question raised. After the analysis of national and international references in this field between 2007 and 2011 I performed a series of measurements. I used the boxplot diagrams to represent the measured data in case of high number of subjects involved. The age of involved subjects was between 22 and 28 years and I tried to involve in equal number women and man in each measurement. The selection process of subjects was done taking into account the prescriptions fixed by Wyon and Bánhidi in paper entitled: “The question of sample size in the comfort research”. The measurements had been done in the Building Physics Laboratory of University of Debrecen.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of Land Change Tendencies based on Remotely Sensed DataVarga, Orsolya Gyöngyi; Szabó, Szilárd; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékKutatásomban a tájváltozás modellezésére használt, széles körben alkalmazott CA-Markov modellt vizsgáltam. Vizsgálatom során különböző mintaterületeken nagyszámú modellt futtattam, majd a modellek teljesítményét és a tájban zajló változásokat különböző mérőszámok segítségével mértem. Az eredmények alapján átfogó következtetéseket vontam le a modell teljesítmény és a tájban zajló változások, valamint az alkalmazott kategóriabeosztások hatásainak vonatkozásában.Tétel Szabadon hozzáférhető Antropogén hatások talajtani következményeinek vizsgálata DebrecenbenSándor, Gábor; Szabó, György; Földtudományok doktori iskolaDoktori értekezésünkben Debrecen példáján vizsgáltuk az antropogén hatásra bekövetkezett talajtani változásokat. A kutatás főbb céljai közé tartozik, hogy meghatározza a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait, a potenciálisan toxikus elemek feldúsulás mértékét, valamint célja a statisztikai elemzések segítségével a területi különbségek lehatárolása, illetve a szelvények besorolása a WRB (2014) rendszerbe. A talajmintákat belvárosi, szuburbán és kontrol területeken feltárt talajszelvényekből és furatokból gyűjtöttük be.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Artérfejlődési vizsgálatok felső-tiszai mintaterületken(2014-06-18T07:59:01Z) Vass, Róbert; Szabó, József; Lóki, József; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --A dolgozatban a Felső-Tisza szabályozásokat követően elkülönült mentett ártéri, nyílt ártéri és hullámtéri területein végzett felszínfejlődési és akkumulációs vizsgálatokat mutatom be a Beregi-sík és a Bodrogzug példáján keresztül. A folyamatokat hosszú- és rövid távú időtartamuk alapján ismertetem és bemutattam azok mennyiségi és minőségi (szemcseösszetétel)különbségeit, valamint összehasonlítottam a két terület akkumulációs viszonyait. The goal of this dissertation is to show the scientific results of my landscape-evolutional and sedimentological investigations through the examples of Bereg-plain and Bodrogzug study areas. In the dissertation I present the short-term and long-term processes and show their quantitative and qualitative (granulometric) differences, and a comparison of the two study area’s accumulational features.Tétel Szabadon hozzáférhető Ártéri formakincs LiDAR alapú elemzéseCsatáriné Szabó, Zsuzsanna; Szabó, Szilárd; Szabó, Zsuzsanna; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajz és Geoinformatikai TanszékA doktori kutatásomban célul tűztem ki, hogy az ártér formakincsét, hidromorfológiai sajátságait új megközelítésből, lézer alapú távérzékelés segítségével vizsgáljam és térképezzem fel. Vizsgálataimat egy Tisza menti ártéren végeztem. A LiDAR alapú adatállomány (pontfelhő és DTM) segítségével először is vizuális interpretációval feltérképeztem az ártérre jellemző formaelemeket. Majd vizsgáltam a felszín- és vízborítási sajátságokat más távérzékelt adatokat is bevonva a vizsgálatba. Ezt követően eltérő zajszűrő, talajpontosztályozó, illetve interpolációs eljárásokat és eltérő felbontást használva kerestem az ártér felszínét legpontosabban visszatükröző DTM-et. Az ártéri formák azonosítására automatikus képosztályozást is végeztem. Végül vizsgáltam a sarlólapos és övzátony formaelemek nehézfém akkumulációs mintázatát.Tétel Szabadon hozzáférhető Assessment of Economic Vulnerability in Tourism Areas: A Comparative Case Study of Erhai Lake Area (China) and Balaton Lake Area (Hungary)Li, Tianyi; Bujdosó , Zoltán; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai KarThis study addresses the contrasting issues of vulnerability and sustainable development within tourism economies. Recognizing that heightened vulnerability can lead to tourism crises and disrupt sustainability, I delve into the vulnerabilities in the sensitive tourism sector, considering both internal instabilities and external disruptions. My examination is based on two lake regions, Erhai Lake in China and Lake Balaton in Hungary, and I adopt various analytical methods, including set pair analysis, entropy method, and comparative case study. The dissertation begins by discussing the background, significance, and existing research on vulnerability. This lays the groundwork for an assessment of the balance of industrial structure in both regions, thereby providing an objective view of the tourism landscape. The study then explores the driving factors of vulnerability within the internal tourism economy system and the external regional composite system. Through the lenses of sensitivity and resilience, an evaluation index for tourism economy vulnerability is established. Drawing on this evaluative index, the dissertation studies Erhai Lake and Lake Balaton, using a decade's worth of data to assess their tourism economy vulnerabilities. This process allows for an examination of the temporal and spatial variations in these vulnerabilities and the identification of the key hurdles in reducing them. The study concludes by suggesting sustainable development strategies for each region based on the principles of sustainable tourism. The strategies include acknowledging and addressing vulnerability issues, improving the tourism industry system, responsibly developing tourism resources, and ameliorating the tourism development environment. The research finds that Erhai Lake region's fast-paced growth calls for economic diversification and enhancement of export capabilities. On the contrary, Lake Balaton region should focus on further industrial diversification and the stabilization of its economic and consumption growth. Both regions can benefit from sharing experiences and strategies. In essence, sustainable development in these regions hinges on striking a balance between resources, population, environment, and cultural preservation, which will bolster their resilience and ensure equitable sharing of growth benefits.Tétel Szabadon hozzáférhető Atomspektroszkópiai eljárások bevezetése a hazai geokémiai kutatásokba(2009-01-26T10:10:41Z) Bartha, András; Szöőr, Gyula tszv.; Földtudományok doktori iskolaTétel Korlátozottan hozzáférhető Az állami infrastrutúra - beruházások háttere és hatásai egy mintaterületen - Dunújvárosban és környékén(2009-01-30T11:40:51Z) Huszti, Zsolt; Kozma, Gábor; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A dolgozat célja több szemszögből bemutatni, megvizsgálni egy olyan több szempontból speciális térséget, melyet jelentős állami vagy részben állami infrastruktúra beruházások és azok hatásai alakítanak. A részletes kutatási célok szerteágazóak ugyan, de mégis egy tőről fakadnak, melyek a társadalom földrajzi - területfejlesztési célú komplex vizsgálatot tűzik maguk elé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ÉK-i bükk előtér neogén intermedier képződményeinek petrológiai és vulkanológiai vizsgálata(2009-08-10T11:33:47Z) Csámer, Árpád; Kozák, Miklós; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A plutonista és neptunista iskolák hosszú ideig lezáratlan szakmai vitája óta eltelt több mint két évszázad alatt a magmás kőzettannal és vulkanológiával kapcsolatos tudásunk rendkívüli mértékben gyarapodott. Az egyre kifinomultabb műszeres vizsgálati módszerek alkalmazása, a recens folyamatok tudományos igényű megfigyelése, a laboratóriumi kísérletek eredményeinek felhasználása lehetővé tették a vulkáni kőzetek leírásán túl az azokat létrehozó vulkáni működés sajátos folyamatainak egyre mélyebb szintű ismeretét is. Általánosan elfogadott tény, hogy korszerű vulkanológia nem képzelhető el más tudományterületek (pl. geokémia, szedimentológia, szerkezeti földtan stb.) ismeretanyagának adaptálása nélkül, ami szükségessé teszi ezek eredményeinek nyomonkövetését, esetenként pedig vizsgálati módszereik vulkanológiai célú alkalmazását. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a vulkáni képződényeket, valamint az azokat létrehozó folyamatokat ősföldrajzi környezetbe ágyazva szemléljük, kiterjesztve ezáltal vizsgálatainkat a különböző vulkáni- és vulkanoszediment fáciestársulások térbeli és genetikai összefüggéseire is. A fenti gondolatmenet szellemében készült disszertációban is e komplex értelmezés- és személetmódot igyekeztünk alkalmazni egy a hazai viszonylatban kevésbé kutatott ÉK-magyarországi terület, az ÉK-i Bükk-előtér vagy más néven Tardonaidombság példáján. A még hallgatóként elkezdett földtani térképező munka alapozta meg a kezdetben csak kisebb területi egységekre, később a Tardonai-dombság egészére kiterjesztett vulkanológiai vizsgálatainkat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az információs társadalom térszerkezet alakító hatásai(2008-12-11T10:19:47Z) Szépvölgyi, Ákos; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A technológia fejlődése és a gazdasági szerkezet módosulása időről-időre megváltoztatja a gazdaság és a társadalom sajátosságait, és a korábbitól eltérő gazdasági és társadalmi feltételrendszereket eredményez. A világgazdaság jelenleg is egy ilyen átalakulási periódusban, az információs társadalom (ITÁ) formálódásának fázisában van. Jelenlegi ismereteink szerint az információs társadalom formálódása hatással van a térszerkezetre is. Az információ és tudás különböző formáinak területi különbségei egyre nagyobbak, a különbségek kialakulásának okai egyre összetettebbek lesznek (Meusburger 1998, idézi Berényi 2003, 101-102). Alakulásukat egyrészt befolyásolja, hogy az új technológiák, szervezeti formák, foglalkozások új területi egyenlőtlenségeket eredményeznek. Ennek elsődleges oka, hogy a tudás térbeli terjedésének akciócentruma soha nem a periféria, és a fejlődést meghatározó társadalmi és kulturális tényezők a térben egyenlőtlenül oszlanak el. Bár az információtovábbítás ideje lerövidült, a fogadó képzettsége, kreativitása, valamint a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete továbbra is meghatározó és helyhez kötött, azaz területileg differenciált. Eszerint a távolsági akadályok enyhülése nem jelenti a tér szerepének csökkenését, sőt minél kisebbek a térbeli akadályok, annál fontosabbak az egyes helyek egyéb adottságai, tehát a komparatív előnyök, az alkalmazkodás tényezői újraértékelődnek (Rechnitzer 2003, Jackobs 1996). Ma még kérdéses, hogy az információs társadalom milyen mértékben válik térstruktúra módosító tényezővé (Erdősi 1990, 1991, Rechnitzer 1993, 2000, Nagy 2002, Teller 2000). A szakirodalom szerint általánosan elfogadott azonban, hogy Magyarországon a folyamat a területi hierarchia minden szintjét érinti. Egyértelmű haszonélvezők a nagyvárosok, illetve a nagyvárosi térségek, valamint azok a középvárosok, amelyek jelentős felsőoktatási háttérrel, diverzifikált iparszerkezettel és fejlett szolgáltatásokkal rendelkeznek (Gillespie-Robins 1989, Nagy 2002). Ezzel szemben elfogadjuk azt, hogy egyértelmű hátránnyal indulnak a térszerkezet periférikus helyzetű elemei.Tétel Szabadon hozzáférhető A barna- és zöldmezős fejlesztések az Észak-magyarországi régióban a 2000-es évek elejétől kezdve, különös tekintettel az Európai Uniós támogatásokraMarincsák, Marianna; Kozma, Gábor; Marincsák, Marianna; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékNapjainkban mind a településföldrajzi mind pedig a településfejlesztési vizsgálatok körében kiemelt figyelmet kapnak a barna- és zöldmezős területek, amelynek hátterében az áll, hogy a gazdasági élet és a településen belüli viszonyok javítása keretében kiemelkedő szerepet szánnak ezeknek a városrészeknek. A fentiek szellemében disszertációmban a barna- és zöldmezős fejlesztések legfontosabb sajátosságait/jellegzetességeit vizsgáltam az Észak-magyarországi régióban az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően. A régió a volt szocialista országok egyik jellegzetes régi ipari és barnamezős területe. Ebből kifolyólag rendelkezik olyan tipikus jegyekkel, mint az egykori egyoldalú elsősorban nehézipar dominanciájú gazdasági szerkezet, a meglehetősen magas munkanélküliség, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők viszonylag magas aránya, az elvándorlás, a szennyezett környezet, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A helyzet javítása érdekében a régióra és három megyéjére számos fejlesztési terv készült el már a rendszerváltást megelőző évektől kezdődően, de igazán nagy áttörést egyik sem hozott. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a felhagyott ipari területekkel kapcsolatos nehézségek a nyugati országok térségeit is sújtották, és vannak olyanok, amelyeket a mai napig is kísértenek. Ebből kifolyólag az Európai Unió regionális politikájában az ilyen jellegű területek támogatása is már régebb óta szerepel. Magyarország Európai Unióhoz történő 2004-es csatlakozásának köszönhetően hazánk is részesülhetett ezekből a támogatásokból, ugyanakkor kevés tanulmány foglalkozik az eltelt közel tíz év gazdasági beruházásainak az Észak-magyarországi régióra gyakorolt hatásaival. Értekezésemben alapvetően a 2004 és 2013 közötti időszakkal foglalkoztam, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy ez a kilenc év, elsősorban az Európai Uniótól érkező támogatások szempontjából már lezárt periódusnak tekinthető, így az adatokra támaszkodva már jól megalapozott állításokat fogalmazhatok meg.Tétel Szabadon hozzáférhető Belvíz-veszélyeztetettség vizsgálata alföldi mintaterületekenBalázs, Boglárka; Lóki, József; Balázs, Boglárka; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Természetföldrajzi és Geoinformatikai TanszékBefore the river regulation the landscape of the Great Hungarian Plain was characterized by the regular floodings which took away huge area from agricultural activity. The water training improved the situation, however, outside the built dams new problems occurred, the excess water inundation. We have to face this phenomena more and more often in consequence of the increasing weather extremes nowadays, therefore specialists of different sciences are interested in the circumstances of its formation, its mapping methods, prevention or the efficient and fast remediation. During the investigations of my thesis excess water inundation was approached from a physical geographic point of view, and its definition was given as follows: Excess water inundation is water on the surface or the oversaturated state of soil, deriving directly from precipitation or resurgent groundwater, in the formation of which the location of layers restricting the infiltration in the upper soil zone plays important role. Closely related factors, forming a complex system, play role in the formation of excess water, which can be divided in two groups: natural and anthropogenic factors. Natural factors are the geological structure, the soil properties, the tophographical-morfological character, the hydro-meteorological factors and the landcover. The other category is composed by the antrophogenic factors such as watermanagement, land use, and others (e.g. sewage disposal, water production, irrigation system, etc.). One of the goals of the research was to investigate the natural factors and their correlation on the area of three flatland microregions of different types, Szolnok‒Túri Plain, Rétköz and South Nyírség. A further aim was to determine the areas of excess water hazard, to prepare excess water hazard maps, and to detect the differences between them. We planned to elaborate novel excess water survey and mapping methods as well.Tétel Szabadon hozzáférhető Bihar megye turizmusfejlesztésének területi aspektusaiCzuczor, Krisztina; Radics, Zsolt; Kállai, Krisztina; Földtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar::Földtudományi Intézet::Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékJelen értekezés keretei között a romániai Bihar megye turizmusfejlesztésének területi jellegét vizsgáltam, egyrészt, mivel az idegenforgalmi területi adottságai – akár természeti, akár ember alkotta potenciálokra gondolunk – összetetten és egyedi módon vannak jelen, másrészt ezen tőkére alapozva, a turisztikai szektora akár húzó gazdasági ágazattá is kinőhetné magát a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve, a megfelelő területi stratégiai szemlélet és a hozzájuk kapcsolódó integrált beruházások mellett. Továbbá, a megye határmenti jellege és adottságai természetföldrajzilag is megteremtik az alapot a turizmus többdimenziós fejlesztéséhez, viszont a fejlesztési programok és politikák alkalmazása nem adta meg eddig a kellő lendületet a dinamikus felzárkózáshoz, mely az alapvető statisztikai idegenforgalmi mutatók esetén is szemmel látható. Mindezek tekintetében, Bihar megye területi turizmusfejlesztésének vizsgálatában első sorban a stratégiai célkitűzések irányainak keretét, illetve a tervezés különböző hierarchiai szintjeinek horizontális és vertikális összeegyeztethetőségét kiemeltem fontosnak tartom, mivel magyarázatként szolgálhat az előbbiekben felvetett problémák eredetére. Továbbá, a turisztikai potenciál területi lehatároltságát keretfeltételként szemlélem, melyre épül az ágazat kínálata, valamint a helyi turisztikai gazdasági szereplők köréből a szállás- és vendéglátó egységek szerkezeti jellemzőit szintén, melyek a területek desztinációként való értelmezését alapozzák meg. Mindezek a megye területrendszerének szerves részei, azonban a közszféra által biztosított általános infrastrukturális ellátottság függvényében működnek. Az uniós forrásokból finanszírozott pályázati rendszer kiemelt lehetőséget nyitott meg a köz-, a magán- és civil szféra számára, mely az előbbi adottságok és általános üzleti környezet biztosításának, fejlesztésének tekintetében nem elhanyagolható, illetve Bihar megye határon átnyúló együttműködéseinek turisztikai vonzata is jelentős. A kutatási kérdéseim megválaszolása, illetve céljaim elérése és a hipotézisek vizsgáltára való tekintettel a dolgozat szerkezetét is a felépített sémához igazítottam, mely összességében három fő részre, a módszerek és elméleti keret ismertetésére, a megye területi jellemzőire és turisztikai potenciáljának bemutatására, majd pedig a kutatási eredményekre osztható. A 2. fejezetben található kutatási módszerek és felhasznált adatforrások ismertetését követően a 3. fejezetben olyan alapvető elméleti kérdéseket tárgyaltam a térszerkezet és turizmusfejlesztés kapcsolatának tekintetében, mint a területrendszer és szintjei, valamint a sajátosságain alapuló területi politika keretei és területfejlesztési tevékenységek fő típusai. Majd a területiség szempontjait a turizmusfejlesztés szemszögéből is meghatároztam, kitérve Románia, benne Bihar megye sajátos jellemvonásaira és folyamataira egyaránt. A megye turizmusának területi kereteit a 4. fejezetben bontottam ki, első körben a természetföldrajzi adottságok mentén, mely jelentős részben megalapozza az idegenforgalom által hasznosítható potenciálok körét, mint vonzerő. Tovább, a demográfiai jellemzők mentén az etnikai és vallási felekezeti hovatartozást tárgyaltam, mivel olyan társadalmi tulajdonságok, melyek a települések arculatának alakító tényezői és a kulturális értékek kialakulásának meghatározó összetevői. Ezeket követően a megye turizmusának erőforrásait értékeltem területi vonatkozásaival, valamint ágazati megközelítésben beágyaztam azt a nemzetközi, illetve romániai idegenforgalom működési környezetébe. Az 5. fejezetben tárgyalt kutatási eredményeim négy fő területre ágaztak. Elsőként a megyére vonatkozó nemzeti, regionális és megyei, illetve lokális stratégiai és területi tervezés kereteit ismertettem és elemeztem, azok célrendszerének kompatibilitását tartalomelemzés segítségével vizsgáltam, vertikális és horizontális szempontból a 2007-2013 és 2014-2020-as programozási időszakok keretén belül. A turizmusfejlesztésre irányuló prioritásokat közvetlen és közvetett kategóriákba soroltam, azok irányultságának megfelelően, melyet a módszertanban részletesen lehatároltam. Második eredményként Bihar megye turisztikai szempontú lehatárolásának lehetőségeit tártam fel, három fő elv mentén, a NUTS LAU szintjének megfelelő lehatárolásban, melyekből az első a nemzeti területrendezési stratégiában kiemelt magas és nagyon magas természeti és/vagy ember alkotta erőforrással rendelkező önkormányzatok köre, a második a négy fő folyó vízgyűjtőrendszere menti lehatárolás, valamint a komplex szempontok szerint értékelt, négy fő potenciális desztináció típus elve mentén kialakított önkormányzati besorolás. Harmadik eredményként jelenítettem meg megye elsődleges szuprastruktúrájának szerkezeti feltárását 2005-2020 közötti időszakra, mely a szálláshely- és vendéglátó egységek, általam kialakított, céges adatbázisának vizsgálatán alapult, kitérve a területi koncentrációjukra, nemcsak az egységek előfordulása, de árbevétele és átlag éves alkalmazotti létszám tekintetében is, a 2008-as gazdasági válság és a koronavírus kontextusában, melyeket a harmadik desztináció lehatárolási elvem kereteiben is értelmeztem, illetve LAU szintű területi bontásban. Ezt követően megyei szinten a Hoover-index módszerének segítségével a területi koncentráció szintjét és a cégek hatékonyságát vizsgáltam, szintén 2005-2020-as időtávban, melyet az említett két meghatározó válsághelyzet keretén belül is értelmeztem. Végül, a két fő operatív program, a 2007-2013 és 2014-2020 között megvalósuló Interreg IV és V, illetve Regionális Operatív Program célrendszereit tárgyaltam a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztésre irányuló prioritások kiemelése által, majd ezek mentén finanszírozott projektek területi elemzését végeztem LAU szinten, a közvetlen és közvetett turizmusfejlesztési projektek száma, támogatási összege és fajlagos támogatás tekintetében az önkormányzatok lakosságára bontva. Ezek által a két program által vissza nem térítendő támogatást nyert önkormányzatok területi megoszlását össze tudtam egyeztetni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bioeróziós és patológiás elváltozások az egerien Mollusca faunáján(2009-08-05T06:37:26Z) Dávid, Árpád; Szöőr, Gyula; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar--A doktori értekezésben vizsgálom, bemutatom öt egri és Eger környéki, valamint egy dunántúli egri korú feltárásból gyűjtött puhatestű ősmaradványok mészvázain előforduló bioeróziós nyomokat, patológiás elváltozásokra utaló jellegzetességeket, és a Teredo nembe tartozó fúrókagylók által létrehozott nyomfosszíliákat. Ennek keretén belül leírom az egyes életnyomokat, patológiás elváltozásokat, azok gyakoriságát, elterjedését, az egyes mészvázakon való elhelyezkedését. Összehasonlítom a hat lelőhely életnyomait és patológiás jelenségeit. Bemutatom azokat a szilárd vázzal nem rendelkező élőlényeket, melyeknek tevékenysége nyomán az életnyomok keletkeztek. Végül paleoökológiai és ősföldrajzi következtetéseket teszek.Tétel Szabadon hozzáférhető A Bükkium morfotektonikájaMcIntosh, Richard William; Kozák, Miklós; Földtudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Ásvány- és Földtani TanszékÖsszefoglalás A dolgozat a Bükk hegység szerkezetföldtani jellemzőit 10 sávszelvényben felvett mérési pontok, illetve földtani szelvények több mint 18000 szerkezeti mérés alapján értékeli. A rideg és képlékeny deformációs elemek alapján három részben egymást követő, részben átfedő erőhatást sikerült azonosítani: PI: Ny-ról, K felé irányuló nyomóerő, amely több hullámban aktiválódva diszharmonikus gyűrődést, palásodást és kisebb feltolódásokat okozott a késő jurától kezdve, s egyre alárendeltebb formában még a neogénben is reaktiválódott. PII: a Moesiai-tábla és a Déli-Kárpátok irányából hatott ÉÉNy-i, illetve ÉNy-i vergenciával. Részben felülbélyegezte PI deformációs elemeit, részben megújította azokat más funkcióval (pl. konjugált litoklázisok és haránttörések). Valószínűleg a krétában már intenzíven hatott, de a PI által feltolt, kiemelt területrészeken csak alig érzékelhető nyomai maradtak apró törésfelszínek által alkotott álredők formájában, de a mélyebb fekvésű részeken markáns gyűrődéseket hozott létre. PIII: a PI és PII egyidejű fellépésekor azok eredőjeként jelenik meg, kompresszív hatásokat fejtve ki. Vektoriránya kezdetben ÉÉK, de PII dominanciájának fokozatos növekedésével ÉNy-ias rotációra (10°-35°) készteti a hegységet, jelentős feltolódásokat és visszapikkelyeződéseket okozva. A szerkezeti és a morfológiai elemek kapcsolatát néhány mintaterületen részletes vizsgálat elemzi. Ennek eredményeként szoros korreláció mutatkozik a töréses szerkezeti elemek csapásiránya, valamint a völgyek és gerincek irányítottsága között. Hasonlóan szoros kapcsolat mutatható ki a törések csapásiránya, valamint a barlangok járatainak iránya között. A dolgozatban végül néhány távolabbi terület (Mecsek, Alföld aljzata, Budai-egység) áttekintő szerkezetföldtani elemzése összehasonlításként szolgál. Abstract The dissertation discusses the structural geological conditions of the Bükk Mountains based on more than 18000 structural measurements in measurement points and geological profiles arranged in ten zones. On the basis of brittle and ductile deformation elements three partly subsequent and partly overlapping forces have been identified: PI: Compression activated repeatedly from W to E resulting in the formation of disharmonic folding, cleavage and minor thrusts from the late Jurassic. It was reactivated even in the Neogene as well, however, in gradually subordinate magnitude. PII: Compression from the Moesian Platform and the South Carpathians with a vergence of NNW and NW. It partially overprinted the deformation elements of PI and partly reactivated them with different functions (e.g. conjugated lithoclases and transverse faults). It was intensive probably already in the Cretaceous, however, only poorly detectable traces remained in the areas thrust and uplifted by PI in the form of pseudo-folds formed by tiny joint surfaces. It resulted in clear folds in areas with deeper position. PIII: Acted as the resultant compression of the interaction of PI and PII. Its vergence was NNE, however, with the gradual dominance of PII it caused anticlockwise rotation (10°-35°) in the mountains together with significant thrusts and backthrusts. Relationship between the structural and the morphological elements is analysed in detail in a few study areas. Based on these, close correlation can be detected between the strike of brittle structural elements and the orientation of valleys and ridges. Similar close connection is found between the strike of joints and the orientation of cave tunnels. Finally the outline of the structural analysis of a few distant areas (Mecsek, basement of the Great Hungarian Plain, Buda Mts.) is given for comparison.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bűnözés térbeli aspektusainak szociálgeográfiai vizsgálata Hajdú-Bihar megyében(2008-11-03T08:00:51Z) Tóth, Antal; Süli-Zakar, István; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi Kar -- Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési TanszékMagyarországon a rendszerváltás óta végbement gyökeres társadalmi-gazdasági változások, a bűnözés növekedése, struktúrájának átalakulása, a lakosság biztonságérzetének nagyfokú meggyengülése különösen indokolttá, aktuálissá teszik a kriminalitás szociálgeográfiai kutatását. A negatív jelenségek is térségspecifikusak, így a bűnözés terén is kimutathatók jelentős területi különbségek. Ezeket a területi differenciákat, a bűnözésnek, mint társadalmi tömegjelenségnek a tér- és időbeli aspektusait vizsgálja a kriminálgeográfia. Kutatásaim során az egyik kedvezőtlen értékekkel jellemezhető terület, Hajdú-Bihar megye kriminálgeográfiai helyzetét vizsgáltam az 1990-2003 közötti időszakra vonatkozóan. A szakirodalom kritikai szemléletű tanulmányozása után kísérletet tettem a hazai földrajztudományban még kevésbé ismert kriminálgeográfia fogalmának tisztázására, definiálására. Részletesen feltártam tudománytörténeti állomásait, s felhívtam a figyelmet a legmodernebb irányzatokra, adaptálásuk szükségességére. Ismereteim szerint hazánkban elsőként vizsgáltam meg ilyen sokoldalúan, összehasonlító jelleggel, a kriminalitás több szegmensére és több rendészeti szervre kiterjedően egy megye kriminálgeográfiai jellemzőit. Szintén nóvumként értékelhető Hajdúböszörmény településrészenkénti közbiztonsági helyzete és a lakosság szubjektív biztonsága közötti összefüggések analízise, melynek során - a hivatalos statisztikai adatok feldolgozása mellett - új kutatási módszerként földrajzi hely szerinti rétegzésű lakossági kérdőívezést is végeztem. A Hajdú-Bihar megyével, illetve Hajdúböszörménnyel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények, s az ezeken alapuló ajánlások, javaslatok hozzájárulhatnak az eredményesebb rendészeti tevékenység folytatásához, stratégiai tervek készítéséhez, de bizonyos szinten az operatív munkához is a területspecifikus bűnmegelőzés és bűnüldözés területén. In Hungary the fundamental social-economic changes occurred since the regime change like the increasing of delinquency, changing of its structure, decreasing sense of security of the population justify and make actual the social geographical research of criminality. Negative phenomena are also space specific thus significant spatial differences are found in delinquency as well. Criminal geography studies these spatial differences and the spatial and time aspects of delinquency as a social mass phenomenon. In the course of my research the study of the criminal geographical conditions of Hajdú-Bihar county, one of the areas that is characterised by adverse values was carried out between 1990 and 2003. Following the critical study of the professional literature I made an attempt to clear and define the term of criminal geography less known in the domestic science of geography. Its science historical benchmarks are discussed in detail and its most modern directions and the necessity of their adaptation is also noted. According to my knowledge this is the first study to investigate the criminal geographical characteristics of the county in such diverse views and in comparative style with relation to several segments of criminality and covering several provost organisations. Another novum is the analysis of the relationship between the public safety conditions by town districts in Hajdúböszörmény and the subjective sense of security of the inhabitants. In the course of this - besides analysing the official statistic data - a questionnaire survey was carried out as a new research method among the inhabitants according to their spatial layering. The concrete research results related to Hajdú-Bihar county and Hajdúböszörmény and the recommendations based on these may contribute to the continuation of a more successful provost activity, preparation of strategic plans and in some respect to the operative work as well in the fields of space specific crime prevention and investigation.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Climatic Versus Human Modification of the Late Quaternary Vegetation in Eastern Hungary(2009-01-26T13:55:55Z) Magyari, Enikő; Szöőr, Gyula; Sümegi, Pál; Földtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék; SZE Földtani és Őslénytani Tanszék