Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Agrárgazdasági És Vidékfejlesztési Kar
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Balogh Péter)
Társadalomtudományi doktori tanács
Böngészés
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 238)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A fejlett információtechnológiák elterjedését befolyásoló tényezők meghatározása a mezőgazdasági kisüzemekbenTóth, Mihály; Szilágyi, Róbert; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarA mezőgazdasági termelés és üzleti folyamatok optimalizálása kiemelt feladat a versenyképesség és fenntarthatóság egyensúlyának elérése céljából. Az Ipar 4.0 koncepció összefoglalja az egyes lehetőségeket, új környezeti és üzleti adatforrásokat, valamint nagy volumenű adatkezelő és elemző megoldásokat definiálva. Azonban lényeges szakadék figyelhető meg az adaptációt illetően a szervezeti méretkategóriától függően, mely felteszi a kérdést, hogy tényezők befolyásolják a releváns eszközök és megoldások implementálását kis és közepes méretű mezőgazdasági szervezetek esetében. A szakirodalom általános modelleket használt a felmérések során, így a kutatás célja a UTAUT2 teoretikus modell bővítése, a szektor és terület sajátosságaihoz való alkalmazkodásért. A kutatás első lépése a szakirodalom és egy közösségi hálózat elemzése volt, kifejezve a mezőgazdasági termelés és releváns területek közötti kapcsolatot kifejező kapcsolatot. Kulcsszóhálózati elemzés, többszörös korrespondencia elemzés, tematikus evolúciós elemzés, valamint szentimentelemzés került alkalmazásra az aktuális témakörök közötti kapcsolat, ezek idővel való változása, valamint a pozitív és negatív aspektusok meghatározásához. Az előzetes kutatás összefoglalta az eszközöket, megoldásokat és kétségeket, melyek támogatták az ezt követő háromszintes változószelekciót. Eredményként 5.520 látens változó és 198 PLS-SEM modellszerkezet került gyűjtésre a szakirodalomból. A változók alapján 5 általános és 7 modellaspektus került megfogalmazásra. A modell kialakítása előtt invarianciaelemzés és ordinális logisztikus regresszió került alkalmazásra a külső hatások meghatározása és a modell egyszerűsítése céljából. A modell célja a releváns eszközök és megoldások használati szándéka mellett az attitűd és a kipróbálás szándék mérése egy felmérés alapján. Az alapmodell egy kidolgozott iteratív folyamat alapján, a megfogalmazott szempontok felhasználásával két szinten került bővítésre. Az első szint az UTAUT2 modell bővítését, míg a második szint az UTAUT2 modellben szereplő összesített változók magyarázatát tűzte ki célul, előre meghatározott megszorítások alapján. Ennek eredményeként kiválasztásra kerültek a modellváltozatok, amelyek nagyobb pontossággal képesek magyarázni az értékeléseket, azonban a megbízható alkalmazásuk további adatgyűjtést igényel. A fő tényezők összegzésre és kategorizálásra kerültek. A befolyásoló tényezők mintázata alapján lehetséges megoldás lehet a gyakorlati alkalmazás hatásának vizsgálata a felhasználó (használat utáni szemléletváltás), mind a szervezet (folyamatokra gyakorolt hatás) szemszögéből. Egy kiválasztott korlát megoldására rendszerkoncepció került kidolgozásra, amely bemutatja a döntéshozók számára a megfelelő eszközök és megoldások által biztosított lehetőségeket, beleértve az adatgyűjtést, -feldolgozást és elemzést. Optimising agricultural production and business processes is a crucial task to balance competitiveness and sustainability. Industry 4.0 summarizes the possible options, defining new environmental and business-related data sources as well as methods for high volume data processing and analysis. However, there is a significant gap in the adaptation considering the organisational size, which raises the question of what factors influence the implementation of relevant tools and solutions in small and medium-sized agricultural organisations. The literature uses general models to research the topic, thus the aim of this research is to extend the UTAUT2 theoretical model, adapting to the characteristics of the sector and field. The first step of the research was to analyse the literature and social network, expressing the relationship between agricultural production and the relevant field Co-word network analysis, multiple correspondence analysis, thematic evolutionary analysis and sentiment analysis were used to identify the relationship between the current topics, the changes over time as well as positive and negative aspects. The preliminary research summarised the tools, solutions and doubts that supported the subsequent three-step variable selection. As a result, 5,520 latent variables and 198 PLS-SEM model structures were collected from the literature. Based on the variables, 5 general and 7 model aspects were formulated. Before designing the model, invariance analysis and ordinal logistics regression were applied to determine externalities and aid model simplification. The aim of the model was to measure attitude and intention to try, in addition to intention to use of relevant tools and solutions, based on a survey. The base model was extended in two levels, based on a developed iterative process, using the formulated aspects. The first level aimed to extend the UTAUT2 model, while the second level aimed to explain the aggregated variables included in the UTAUT2 model, based on predefined constraints. As a result, appropriate model variants were selected, which in all cases were able to explain the evaluations with improved accuracy, but their reliable application requires further data collection. The main factors were summarised and categorised. Based on the pattern of influencing factors, a possible solution could be to examine the impact of practical application from both the user's (change in attitude after use) and the organisation's (impact on processes) perspective. To solve one selected limitation, a system concept was developed to present the options for decision makers, provided by the relevant tools and solutions, including data acquisition, processing, and analytics.Tétel Szabadon hozzáférhető A fizikai aktivitással összefüggésbe hozható gazdasági hatások modellezése generációs szintenSzerdahelyi, Zoltán; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarDisszertációm fókuszában a fizikai aktivitással kapcsolatos egészségügyi, társadalmi és gazdasági aspektusok feltárása áll, Hajdúböszörmény város lakosságának nemre reprezentatív mintáján végzett kutatási eredményeim alapján. Fő célom az volt, hogy egy főként mezőgazdasági tevékenységgel jellemezhető kisvárosra vonatkozó (nemre) reprezentatív kutatás segítségével feltérképeztem a lakosság fizikai aktivitásának összetevőit. A település természet- és gazdaságföldrajzi adottságait bevonva végeztem el a vizsgálatot, melyhez mérőeszközeként a kérdőíves kutatást alkalmaztam. Kérdőívembe az IPAQ kérdőív hosszú változatát is beépítettem. A mintavétel során a diszkrét sokaságom alapját Hajdúböszörmény város lakónépessége adta, a reprezentativitást nem szerint tudtam biztosítani. A nem véletlen mintavételi technikák közül a kvótás mintavételt alkalmaztam. Az összegyűjtött adatok vizsgálatakor leggyakrabban függőségi kapcsolatokat vizsgáltam, melyhez a kereszttábla-elemzés, a varianciaelemzés és a korreláció-elemzés módszereit vettem igénybe, a kölcsönös függőségi kapcsolatok vizsgálatakor pedig klaszteranalízist végeztem. Megállapítottam, hogy az életkor növekedése szignifikánsan együtt jár az egészségügyi állapot romlásával, illetve a fizikai aktivitás aktuális szintje és a válaszadók objektív és szubjektív egészségi állapota között is szignifikáns összefüggés található. A magasabb aktivitási szint egyértelműen alacsonyabb megbetegedési arányt jelent a vizsgált mintában. Az egyes korcsoportok motivációs hátterének feltérképezése érdekében rangkorreláció-számítást végeztem. A vizsgált nyolc motívum (egyéni fejlődés, fizikai állapot, pszichés állapot, társas kapcsolatok, külső megjelenés, mások elvárásai, élvezet/élmény, vetélkedés/versengés) mindegyikénél szignifikáns kapcsolatot találtam. A fizikai aktivitás összetevőinek életkoronként eltérő jelentőségét is alátámasztottam. A motivációs elemzés során a válaszadókat három klaszterbe soroltam, úgy mint erős belső és külső motivációval rendelkező - élménykereső személyek, közepesen motivált – funkcionalitás-megőrző, autonóm személyek, és alacsonyan motivált – funkcionalitás-mentő személyek. Igazoltam, hogy a fizikai aktivitás szintje és a munkahelyi/iskolai teljesítmény között szignifikáns pozitív kapcsolat áll fenn. A kutatási eredmények alátámasztották a települési sportstratégia felülvizsgálatának és aktualizálásának szükségességét. Stratégiai menedzsment módszerek alkalmazásával elkészítettem Hajdúböszörmény sportstratégiáját. Az általam megfogalmazott sportstratégia célja, hogy támogassa és ösztönözze a helyi lakosságot a rendszeres fizikai aktivitásra, ezzel hozzájárulva az egészségi állapot, és az emberek életminőségének javulásához, a közösségi élet erősítéséhez, a települési környezet élhetőbbé tételéhez. My dissertation focuses on theoretical knowledge about physical activity, practical possibilities of increasing activity, and the health social and economic aspects of all these; using my research results conducted on a gender-representative sample of the population of the town of Hajdúböszörmény. My main goal was to map the components of physical activity of the population with the help of a (gender) representative research on a small town characterized mainly by agricultural activity. I carried out the study involving the natural and economic geographical features of the settlement, for which I used questionnaire research as a measuring tool. I also included a long version of the IPAQ questionnaire in my survey. During the sampling, my discreet population was based on the population of the town of Hajdúböszörmény, I could ensure representativeness according to gender. I used quota sampling from the non-random sampling techniques. When examining the collected data, dependency relationships were most often examined, for which I used the methods of crosstab analysis, variance analysis and correlation analysis. I also performed cluster analysis when examining interdependence relationships. I found that increasing age was significantly associated with deteriorating health status, and there was also a significant relationship between the current level of physical activity and the objective and subjective health status of the respondents. A higher level of activity clearly means a lower morbidity rate in the sample studied. To map the motivational background of each age group, I performed a rank correlation calculation. I found significant relationships in each of the eight motives examined (individual development, physical state, mental state, social relationships, appearance, others’ expectations, enjoyment/experience, competition/rivalry). I also confirmed the different significance of the components of physical activity depending on age. During the motivational analysis, respondents were classified into three clusters, such as experience-seeking individuals with strong intrinsic and extrinsic motivations, moderately motivated individuals who are functionality-preserving, autonomous persons, and low-motivated individuals aiming at functionality-saving. I demonstrated a significant positive relationship between physical activity levels and work/school performance. The research results supported the need to review and update the local government’s sports strategy. Using strategic management methods, I prepared a sports strategy for Hajdúböszörmény. The aim of my sports strategy is to support and encourage the local population to engage in regular physical activity, thus contributing to the improvement of health and the population’s quality of life, strengthening community life and making the urban environment more liveable.Tétel Szabadon hozzáférhető A foglalkoztathatóság kompetencia alapú megközelítésePirohov-Tóth , Barbara; Kun, András István; Kiss, Zsuzsanna; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarAz értekezés online állásportálok (KarrierM.hu, Workline.hu) hirdetésein keresztül vizsgálja meg a munkaerőpiac keresleti oldalának munkavállalókkal szemben támasztott aktuális (kompetencia) elvárásait. A doktori értekezés elemzésének alapját négy minta adatai biztosították, melyek a Covid-19 járvány harmadik, negyedik és ötödik hullámának időszakait öltelték fel. Az álláshirdetésekben külön feltüntetett minimális kompetenciaelvárások és az előnyök alatt megjelölt kompetenciák és egyéb tényezők mentén kerültek elemzés alá a munkaadók által megkövetelt kompetenciák. Kompetenciának tekintettem az előnyök között megjelenő idegennyelvtudást és a számítógépes ismeretet, míg egyéb tényezőnek a szakmai tapasztalatot és a jogosítvány meglétét. Az értekezés szakirodalmi áttekintése 4 témakört érint; a foglalkoztathatóság és a munkaerőpiac általános bemutatásából indul ki, mely az emberi erőforrás menedzsment területén (toborzás, kiválasztás) át a kompetenciák témakörének (részletesebben a 2.4. fejezetben kerül kifejtésre) komplex feltérképezésével teljesedik ki. A disszertációban négy kutatási kérdés, valamint négy fő hipotézis került megfogalmazásra. A tartalomelemzés mellett statisztikai módszerekkel (kereszttábla elemzést, Pearson-féle Khí2 próbát és Cramer’s V asszociációs együtthatót) törekedtem a hipotézisek alátámasztására illetve megcáfolására. A disszertációt négy szakértői interjúval is kiegészítettem annak érdekében, hogy azok illusztrálják, magyarázzák a tartalomelemzés során kapott eredményeket. Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a koronavírus járvány előtti és az azt követő időszakokban nem igazolódtak eltérő kompetenciaelvárások. A kompetenciakövetelményeket legmagasabb iskolai végzettségek szerint és eltérő szakterületi csoportok alapján is megvizsgáltam. Ezek szerint a munkáltatók eltérő kompetenciaigényeket támasztanak a munkavállalók felé azon szakterületi csoportok esetében, ahol nőtt, illetve ahol csökkent a foglalkoztatottak száma, illetve az iskolai végzettségek növekedésével különböző kompetenciakövetelményeket várnak el a munkaadók. Nem vetettem el a H3. hipotézist, mely szerint a vizsgált álláshirdetésekben voltak olyan előnyt biztosító szempontok (szakmai tapasztalat, idegennyelv-tudás, számítógépes ismeret, jogosítvány), amelyek elérték a minimálisan elvárt hat legfontosabb kompetencia előfordulási gyakoriságát. Az értekezés újszerű eredményeinek tekinthetőek még, hogy a felsőfokú végzettségűek esetében volt bizonyítható eltérés az álláshirdetésekben megjelölt munkáltatói értékajánlatok tekintetében, valamint eltérő munkáltatói értékajánlatok jelentek meg a növekvő és csökkenő foglalkoztathatósági adatokat mutató szakterületek esetében. The dissertation investigates the current (competency) expectations of the demand side of the labor market towards employees through job advertisements on online job portals (KarrierM.hu, Workline.hu). The analysis of the doctoral dissertation is based on the data of four samples, covering the periods of the third, fourth, and fifth waves of the Covid-19 pandemic. The minimal competency expectations explicitly stated in job advertisements and the competencies and other factors listed under benefits were analyzed along the lines of competencies required by employers. Competencies considered for analysis included foreign language proficiency and computer skills among the listed benefits, while professional experience and possession of a driver's license were considered as other factors. The literature review of the dissertation encompasses four main areas; it begins with a general overview of employability and the labor market, progressing through the field of human resource management (recruitment, selection), and culminating in a comprehensive exploration of the definition of competency (elaborated further in Chapter 2.4). Within the dissertation, four research questions and four main hypotheses have been formulated. In addition to content analysis, statistical methods (cross-tabulation analysis, Pearson's chi-square test, and Cramer's V association coefficient) were employed to support or refute the hypotheses. The dissertation is complemented by four expert interviews to illustrate and explain the results obtained during the content analysis. Based on the results, it can be concluded that there were no substantiated differences in competency expectations between the periods before and after the coronavirus pandemic. Competency requirements were examined based on the highest educational qualifications/degrees and different occupational groups. Accordingly, employers have modifying competency requirements for employees in occupational groups where the number of employees increased or decreased, and they expect different competencies from employees as educational qualifications increase. The H3 hypothesis, suggesting that there were aspects in the examined job advertisements (professional experience, foreign language proficiency, computer skills, driver's license) that reached the occurrence frequency of the six most important competencies expected, was not rejected. Novel results of the dissertation include demonstrable differences in employer value propositions indicated in job advertisements for individuals with higher education qualifications. Additionally, distinct employer value propositions appeared for fields showing increasing and decreasing employability data.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyasztói attitűdök, az egészségmagatartás motivációi és akadályai a funkcionális élelmiszerek piacánDr. Pappné Bata , Ágnes; Szakály , Zoltán; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarAz orvostudomány, illetve azon belül is a táplálkozástudomány gyors fejlődése által a lakosság egyre szélesebb körében tudatosul a betegség prevenció jelentősége, és hogy a megfelelő diétával előnyösen befolyásolhatják az egészségi állapotuk és életminőségük alakulását. Mindez új kihívások, és egyúttal új lehetőségek elé is állítja az élelmiszeripari szereplőket, akiknek immár olyan termékeket szükséges kifejleszteniük és piacra vinniük, amik egészségvédő és betegségmegelőző hatásuk által gátat szabnak a civilizációs kórképek terjedésének. Funkcionális élelmiszereknek nevezi a szakirodalom az olyan élelmiszereket, melyek bizonyítottan előnyös hatással vannak egy vagy több célfunkcióra a szervezetben az alapvető táplálkozási hatásaikon túlmenően, és fogyasztásuk által jobb egészségi és jólléti állapot érhető el, vagy csökkenthető valamely betegség kifejlődésének kockázata. Az EU-ban forgalomban lévő funkcionális élelmiszerek főleg a szív- és érrendszeri betegségek prevenciójára, a bélflóra módosítására, az energia- és vitaminpótlásra, illetve a testtömeg szabályozására helyezik a fő hangsúlyt. A nemzetközi trendekhez hasonlóan hazánkban is robbanásszerű bővülés előtt állhat a funkcionális élelmiszerek piaca. Azonban a Magyarországon alkalmazandó ideális marketingstratégia kidolgozásához alapvetően szükséges a célzott fogyasztói csoportok szokásainak, elvárásainak és attitűdjének felmérése és folyamatos nyomon követése. A doktori értekezésem alapjául szolgáló kutatásaim célja ezért a hazai fogyasztók egészségmagatartással kapcsolatos motivációinak és akadályainak jobb megértése, illetve a funkcionális élelmiszerek iránti attitűdök és fogyasztói értékek feltárása és szegmentációja volt. Fókuszcsoportos interjút készítettem a magukat egészségtudatosnak valló és annak nem valló személyekkel, melynek célja a funkcionális élelmiszer iránti attitűdöket és az egészségmagatartást befolyásoló tényezőket kombináló kettős modell előkészítése volt a kérdőíves megkérdezéshez, illetve a táplálkozással kapcsolatos információforrások beazonosítása és a hierarchikus értéktérkép elkészítése volt. Ezt követően netnográfiai kutatást végeztem, hogy feltárjam a hazai online hozzászólók fogyasztói véleményét és elvárásait az élőflórás tejtermékekkel kapcsolatban. Feltártam továbbá a fogyasztás motivációs tényezőit és tanulmányoztam a funkcionális élelmiszerek iránti fogyasztói attitűdöket, majd azonosítottam a különböző online fogyasztói csoportokat a fogyasztói aktivitás és az online kötődés mentén. 1000 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezés által szegmentáltam a lakosságot a funkcionális élelmiszerek iránti attitűdje alapján, majd azok további kiértékelését végeztem el. Kiértékeltem továbbá az élőflórás tejtermékeket fogyasztókat is a fogyasztási gyakoriság, a demográfiai tulajdonságaik, illetve a funkcionális élelmiszer iránti attitűdjük alapján.Tétel Szabadon hozzáférhető A fogyatékossággal élő diákok szabadidő-és sportfogyasztási szokásai és azokat meghatározó tényezők vizsgálataLaoues-Czimbalmos , Nóra; Müller, Anetta; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarA fogyatékos személyek és a sajátos nevelési igényű gyermekek számának növekedésével a téma egyre jelentősebbé vált. A fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások azonban csak az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait. A disszertáció célja sokrétű. Elsődleges cél a fogyatékos gyermekek (n=1297) sportjával és testmozgásával kapcsolatos jelenlegi helyzet feltárása. Az értekezés a fogyatékossággal élő gyermekek szabadidő-eltöltési, sportfogyasztási, valamint sportmotivációs eredményeit mutatja be. A felmérés másodlagos célja, hogy kiderítse a fogyatékossággal élő gyerekeket nevelő szülők (n=1288) szociökonómiai helyzetét és sportiránti attitűdjét, hiszen a fogyatékossággal élő gyermekek sportba és testmozgásba való befektetése pozitív hatással bír testi és lelki egészségükre, valamint társadalmi integrációjukra és általános jólétükre. A disszertáció harmadlagos célja, hogy feltérképezze a fogyatékossággal élő személyek sportolásával foglalkozó sportszervezet (FODISZ) (n=40) működési, vezetési sajátosságait, ezen belül a vezetők szervezési, - kommunikációs, - és motivációs feladataira is fókuszál, kiemelve a marketingkommunikáció fontosságát a szervezet tevékenységének és létezésének tudatosításában. Az adattisztítás után a válaszokat az IBM SPSS Statistics 27 program segítségével dolgoztam fel. Az adatsorok közötti összefüggések vizsgálatára kereszttábla elemzéseket és Khí-négyzet statisztikát végeztem, magasabb mérési szint esetében korrelációs eljárásokat (Spearman-féle rangkorreláció) alkalmaztam. Néhány esetben diszkriminancia elemzést is végeztem. A fogyatékossággal élő gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő szülőket fő csoportjait klaszteranalízis alapján határoztam meg. A kutatás eredményei azt igazolják, hogy a fogyatékossággal élő diákok esetében is, csakúgy, mint az épekkel foglalkozó kutatások tanúsága szerint az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység a passzív szabadidő-eltöltések csoportjába tartozó tevékenységek, mint például a a zenehallgatás és a televízió nézése. A fogyatékosságuk alapján történő korlátozás, aktivitás és értékrend alapján négy klasztert tudtam azonosítani a diákok körében. A kutatási eredmények azt is igazolták, hogyha a szülő jövedelme több, akkor többet is költ saját maga és gyermeke sportolására is. A sportoló szülők körében az életmódfüggő betegségek kisebb arányban fordulnak elő. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a szülők költenek többet magukra és gyermekük sportolására, akinek magasabb az iskolai végzettsége és akik sportolnak. Mivel a fogyatékossággal élő gyermek sportolását a szülői támogatás (odajutásban, anyagiakban, erkölcsileg stb.) meghatározza, így az általam alkotott szülői klaszternek megfelelően a támogató szülőket (aktív elfogadó) célszerű tovább motiválni, ösztönözni, a nem támogató két szülői csoport (passzív figyelemre vágyó, és passzív családcentrikus) érdeklődését felkelteni a megfelelő (családbarát programok) sportos programok irányába. Vizsgáltam a fogyatékossággal élő gyermekek sportolását koordináló hazai sportszervezetet (FODISZ) melyben a vezetési, szervezési és tervezési feladatokat azonosítottam és rávilágítottam a különböző területek fontosságára, melyeket a szakemberek képzésébe érdemes lehet beépíteni, amire javaslatot is tettem. A FODISZ rendelkezik szabadidős és sportkínálattal azonban a fogyatékossággal élő gyerekek igénye nagyobb, diverzifikáltabb. With the increase in the number of disabled people and children with special educational needs, as well as the target group of disabled people, research has gained momentum in recent decades. The research is very diverse, which examines the labor market situation of disabled people, their leisure consumption habits or the supporting and hindering factors for their sports. The purpose of the dissertation is multifaceted. The primary goal is to explore the current situation regarding sports and physical activity of disabled children (n=1297). The thesis presents the results of leisure time, sports consumption, and sports motivation of children with disabilities. The secondary goal of the survey is to find out the socioeconomic situation and the sports attitude of the parents of children with disabilities (n=1288), since the investment of children with disabilities in sports and exercise has a positive effect on their physical and mental health, as well as their social integration and general well-being.The tertiary aim of the dissertation is to map the operational and management characteristics of the sports organization dealing with sports for people with disabilities (FODISZ) (n=40), within which it also focuses on the organizational, - communication, - and motivational tasks of the managers, highlighting the importance of marketing communication for the organization's activities and awareness of its existence. After data cleaning, I processed the answers using the IBM SPSS Statistics 27 program. To examine the correlations between the data series, I performed cross-tab analyzes and Chi-square statistics, and in the case of higher measurement levels, correlation procedures (Spearman's rank correlation) were used. In some cases, I also performed discriminant analysis. I determined the main groups of children with disabilities and parents raising children with disabilities based on cluster analysis. The results of the research prove that in the case of students with disabilities, as well as in the case of able-bodied students, one of the most popular leisure activities is passive leisure activities, such as listening to music and watching television. I was able to identify four clusters among the students based on the limitations, activity and values based on their disability. The research results also proved that if the parent's income is more, he spends more on sports for himself and his child. Lifestyle-related diseases occur in a smaller proportion among parents who are athletes. The study revealed that those parents who have a higher education and who play sports spend more on themselves and their child's sports. Since the sport of a child with a disability is determined by parental support (in terms of getting there, financially, morally, etc.), according to the parent cluster I have created, it is advisable to further motivate and encourage the supportive parents (active acceptors), and the two non-supportive parent groups (passive attention-seeking , and passive family-oriented) interest in appropriate (family-friendly programs) sports programs. I examined the Hungarian sports organization coordinating sports for children with disabilities (FODISZ), in which I identified management, organization and planning tasks and highlighted the importance of various areas that could be worth incorporating into the training of professionals, for which I also made a proposal. FODISZ has a leisure and sports offer, but the needs of children with disabilities are greater and more diversified.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A folyamatmenedzsment alkalmazhatósága innovatív szervezetekbenFenyves , László; Gályász, József; Kun , András István; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarA disszertáció megírásának fő motivációja a napjainkban az üzleti szférában elterjedt folyamatmenedzsment logikára épülő modellek alkalmazhatóságának vizsgálata a folyamatok strukturálásának szintjén olyan területen, ahol ez eddig még nem elterjedt. A kritériumoknak megfelelő vizsgálati terület választását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) 2017 végén kiadott közleménye inspirálta, amelyben az e-sporttal és a lehetséges jövőbeli integráció kérdésével is foglalkozott. Ebben a közleményben kihangsúlyozzák, hogy elsősorban szervezeti szinten mutatkoznak hiányosságok ahhoz, hogy az e-sportot sportként elismerjék. Ez alapján egyrészt leszűrhető, hogy az e-sport pozícionálása/intézményesítése kérdésében nincs egy közös álláspont, ugyanis manapság több országban hivatalosan is elismert sportág, de globálisan ez még nem mondható el. Másrészt, ahhoz, hogy a sportba történő integrálódás bekövetkezzen, még szervezeti változások is szükségesek. Abból kiindulva, hogy egy alakulóban lévő ágazatról van szó, a meglévő szervezeti gyakorlatok felkutatása és átvétele elősegítheti a gyorsabb és hatékonyabb kialakulást, fejlődést. Ebből adódóan érdekes kérdésnek tartom, annak a megvizsgálását, hogy az e-sport szervezetek folyamatmenedzsment szempontjából milyen eltéréseket és hasonlóságokat mutatnak a sportszervezetekhez képest és az e-sport szervezetek gyakorlatába beépíthetők-e a sportszervezetek működése vagy működésének bizonyos elemei. A kutatásom fő célkitűzése egy olyan folyamatstruktúra modell kialakítása a hazai e-sport (nemzeti) szövetség(ek) működésére, amely a hagyományos sportági szakszövetségek folyamatain alapul és az e-sport igényeit figyelembe veszi. Ez egy kiinduló (vizsgálati) modellként szolgálhat a folyamatok azonosításához, rendszerezéséhez, ami alakítható és módosítható a szervezet(ek) igényei szerint. A folyamatstruktúra modell kidolgozáshoz esettanulmányokat készítettem benchmarking szemlélettel, az egyik magyarországi e-sport szövetség, valamint hazai sportági szakszövetségek szervezeti gyakorlata között. A benchmarking során tizenhat működési területet, tevékenységi kört tudtam beazonosítani, amelyek az alapot biztosították a folyamatstruktúra modell megtervezéséhez. A kutatás utolsó szakaszában kérdőíves adatfelvételi módszerrel felmérést végeztem a legfőbb érintettek (e-sportolók) körében (n=200), amely elégedettség és igényfelmérés volt, valamint visszacsatolás a folyamatstruktúra modellre. A felmérés eredményeként elmondható, hogy inkább elégedettebbek a szakosztályok, egyesületek által biztosított körülményekkel, mint sem, viszont kimagasló elégedettségi szint egyik tényezőnél sem volt tapasztalható. A versenyrendezési szempontokkal kapcsolatos elégedettségre ugyan ez mondható el. A felmérésben résztvevők között mutatkozik igény e-sport edzőképzési program, versenybíró képzési program és utánpótlásfejlesztési program kidolgozására. Az e-sport jelenlegi, hazai körülményei minden szempontot (14 szempont) figyelembe véve fejlesztésre szorulnak.Tétel Szabadon hozzáférhető A genetikai alapú személyre szabott táplálkozás fogyasztói elfogadásaFarkas, Noémi Dóra; Kiss, Marietta; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarAz elmúlt évtizedekben a táplálkozással összefüggő, nem fertőző betegségek rohamos ütemben ütötték fel a fejüket világszerte, a következményükként bekövetkező halálesetek száma pedig nem mutat jelentős csökkenést. Ezen körülmény az életmód, az étkezés megreformálásával, valamint preventív egészségmagatartás kialakításával javítható lenne. A tömegeket célzó étrendi ajánlások helyett a személyre szabott táplálkozás irányába történő elmozdulás jelenthetne egy lehetséges megoldást, melynek lényege, hogy a diéta az egyéni szükségleteket figyelembe véve kerül kialakításra. A kutatásom során célkitűzéseim közt szerepelt, hogy felmérjem, mely tényezők és milyen mértékben hatnak a fogyasztói elfogadásra a genetikai alapú személyre szabott táplálkozást illetően a magyar lakosság körében, illetve, hogy feltárjam, e befolyásoló tényezők között milyen kapcsolatok figyelhetők meg, mindezt annak érdekében, hogy komplex modellbe foglalhassam azokat. További célom volt, hogy az elfogadást befolyásoló tényezők alapján szegmentáljam a hazai fogyasztókat, valamint, hogy a kutatás során kapott eredményeim hasznosíthatóságát bemutassam egyéni és társadalmi szinten. A primer kutatásom során az integrált viselkedéses modell koncepcióját követve, először fókuszcsoportos interjúkat készítettem három (a személyre szabott táplálkozást illetően) pozitív attitűddel rendelkező fogyasztói csoportban (elfogadók) és három ellentétes (negatív) érzésű csoportban (elutasítók). Az adatgyűjtés kvantitatív részében online kérdőíves megkérdezést folytattam le 805 hazai fogyasztó bevonásával, ahol a kérdések a szakirodalom és a fókuszcsoportos interjú során elhangzottak alapján lettek összeállítva. Ez alapján sikerült megalkotni azt a komplex modellt, mely a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás fogyasztói elfogadását befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat mutatja be. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás követésének szándékára több pszichológiai folyamat is hatással van. Az attitűd, a szubjektív norma, valamint a személyes ráhatás is befolyásolja az egyén azon elhatározását, hogy kívánja-e folytatni a jövőben a vizsgált magatartást. Ezen túlmenően bizonyos szocio-demográfiai tényezők is szerepet játszanak az elfogadás folyamatában. Korábbi kutatásokban még nem volt példa arra, hogy a magyar lakosságot szegmentálják a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás elfogadását befolyásoló tényezők alapján, ám most nekem ezt sikerült kivitelezni. A szkeptikusok, a bizonytalanok és a potenciális igénybe vevők klaszterei jól definiálható eltéréseket mutatnak az előbb említett befolyásoló tényezők (tapasztalati attitűd, instrumentális attitűd, szubjektív norma, észlelt magatartásirányítás, énhatékonyság, szocio-demográfiai jellemzők) mentén, továbbá az egyes csoportok a viselkedéses szándékukban is eltérőnek bizonyultak. In recent decades, nutrition-related, non-communicable diseases have reared their heads at a rapid pace worldwide, and the number of deaths resulting from them does not show a significant decrease. This situation could be improved by reforming the lifestyle and diet, as well as by developing preventive health behavior. One of the possible solutions to this global problem could be a shift towards personalized nutrition instead of dietary recommendations aimed at the masses, the essence of which is that the diet is designed taking into account individual needs. During my research, one of my objectives was to assess which factors and to what extent they affect consumer acceptance of genetic-based personalized nutrition among the Hungarian population, and to reveal what relationships can be observed between these influencing factors in order to include them in a complex model. My further objective was to segment Hungarian consumers based on the factors influencing acceptance, as well as to demonstrate the usability of the results obtained during the research on an individual and social level. Following the concept of the integrated behavioral model, during my primary research, first, I conducted focus group interviews in three consumer groups with a positive attitude towards personalized nutrition (acceptors) and three groups with opposite (negative) attitudes (rejectors). In the quantitative part of the data collection, I conducted an online questionnaire survey involving 805 Hungarian consumers, where the questions were compiled based on the literature and on what was said during the focus group interviews. Thanks to this, it was possible to create the complex model that shows the relationships between the factors influencing consumer acceptance of genetic-based personalized nutrition. Based on the results, it can be said that the intention to follow genetic-based personalized nutrition is influenced by several psychological processes. The attitude, the subjective norm, as well as the personal influence affect the individual’s decision as to whether she or he wishes to continue the investigated behavior in the future. In addition, certain socio-demographic factors also play a role in the acceptance process. In previous research, there was no example of segmenting the Hungarian population based on the factors influencing acceptance of genetic-based personalized nutrition, but now I managed to do this. The clusters of skeptics, uncertain consumers, and potential users show well-definable differences along the aforementioned influencing factors (experiential attitude, instrumental attitude, subjective norm, perceived behavioral control, self-efficacy, and socio-demographic characteristics), and the segments also proved to be heterogeneous in terms of their behavioral intentions.Tétel Szabadon hozzáférhető A hazai frisspiaci (hajtatott) paradicsomtermesztés versenyhelyzetének és hatékonyságának gazdasági értékeléseKrivdáné Dorogi, Dóra Anikó; Apáti , Ferenc; Dorogi , Dóra Anikó; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarA tőke- és munkaerő-felhasználás tekintetében a legintenzívebb kertészeti kultúrák a hajtatott zöldségek, melyekben számos fejlesztési lehetőség és tartalék áll fent a jobb minőségű termék előállítása és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Azok a kutatások, amelyek a különböző termelési módok tőke- és munkaerő-hatékonyságát mérik, elengedhetetlenek a hazai kertészet pozitív irányba történő elmozdulásához. Az egyes termesztőberendezésekhez kapcsolódó előnyök, illetve hátrányok számszerűsítése egyértelműen elősegíti a helyes beruházási döntéseket, amelyek révén az ágazat kihasználhatja a benne lévő fejlődési potenciált. Emellett az elvégzett elemzések eredményei megkönnyítik az ágazat szereplőinek legfontosabb döntésit. Megállapításra került, hogy Magyarország frisspiaci paradicsom esetén nem rendelkezik komparatív előnnyel az EU-27 egyes tagországaival összevetve. A jelenlegi gazdasági környezetben csak üvegházi termesztéstechnológia keretein belül tud gazdaságosan működni a frisspiaci paradicsomtermesztés, amelynél jelenleg különböző műszaki-technológiai változatok figyelhetők meg. Tőke-és munkaerő-hatékonyság szempontjából is a snack paradicsom termesztése bizonyult a legkedvezőbbnek, és a legkorszerűbbnek tekinthető változat, a diffúz üveggel borított üvegházi termesztés pedig a vizsgált mutatók tükrében a legkedvezőtlenebnek.Tétel Szabadon hozzáférhető A kiegészítő melléklet információtartalmának vizsgálata az érdekhordozók szemszögébőlGazdag-Kerezsi, Dóra; Fenyves, Veronika; Kerezsi, Dóra; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarNapjaink felgyorsult világában, a gazdasági helyzet erősödése miatt, egyre inkább felértékelődött az információáramlás. Az információ megszerzéséhez, megfelelő tájékozottság eléréséhez, a versenytársak értékeléséhez, összehasonlíthatóságához egységes információs rendszerre van szükség, melyet hazánkban a számviteli törvény elégít ki, a partnerekhez kapcsolódó döntéshozatal elsődleges információbázisa pedig a nyilvánosságra hozott számviteli beszámoló. A doktori kutatásom egyik fő célkitűzése a kiegészítő mellékletek tartalmi megfelelősségének vizsgálata volt. A szekunder kutatás eredményei alapján megállapítottam, hogy a vizsgált kiegészítő mellékletek nem felelnek meg a számviteli törvény előírásainak, a kiegészítő melléklet általános, specifikus és tájékoztató részéhez kapcsolódó információk tekintetében jelentős eltérések és hiányosságok vannak. A disszertációm második fő célkitűzése volt felmérni, hogy a gazdasági szakemberek hogyan vélekednek a partnervállalkozásaik kiegészítő mellékletével kapcsolatban, egyrészt a döntéshozataluk során figyelembe veszik-e a benne található információkat, másrészt fel tudják-e használni azokat, tartalmazzák-e a szükséges szöveges magyarázatokat. A kiegészítő mellékletben szerepeltetendő 40 db információból 34 esetében vontam le következtetésképpen, hogy fontosnak tartják a vállalkozások a döntéshozatalkor, viszont ehhez képest a partnereik kiegészítő mellékletében kisebb arányban jelennek meg. További kutatási eredményként állapítottam meg, hogy a pénzügyi intézmények, a nagyobb árbevétellel rendelkező vállalatok és a pénzintézeti beszámolót közzétevők ítélték meg a szöveges információkat úgy, hogy jellemzően nem szerepelnek a partnerek kiegészítő mellékletében, de döntéstámogatás szempontjából igény lenne rájuk. Az eredményeimből levont következtetésem az, hogy a kiegészítő melléklet minőségének javulása céljából biztosítani szükséges annak információs, infrastrukturális, jogi és jogszabályi hátterét, egy egységes keretrendszert annak érdekében, hogy a döntéshozatalhoz elegendő információt biztosítson, és ezáltal ne keletkezzen információs aszimmetria.Tétel Szabadon hozzáférhető A mangalica sertéshús előállítás és fogyasztás statisztikai vizsgálataNagy , Orsolya Bernadett; Balogh, Péter; Nagy, Orsolya Bernadett; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaA fogyasztói magatartásra az elmúlt időszakban a tudatosság növekedése jellemző. Igaz ez az egészségre, a táplálkozásra, az élelmiszerfogyasztásra egyaránt. A táplálkozási szokások változása közvetlen hatással van az élelmiszertermelő gazdaságokra, azok folyamataira és jövőjére. Dolgozatomban a mangalica ágazat vizsgálatát tűztem ki célul, a mangalica előállítás és fogyasztás statisztikai vizsgálatát végeztem el. Célkitűzésem volt, hogy felmérjem van-e valós igény a mangalica és az abból készült termékek iránt a jövőben a vásárlásokért, beszerzésekért felelős fogyasztók, azaz a mai fiatalok körében, illetve hogyan vélekednek a sertésből, azon belül is a mangalica sertésből készült termékekről. Ezt követően az állomány kihalását veszélyeztető, afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésre vonatkozó termelői preferenciákat elemeztem, különböző telepi jellemzők alapján, a vírus elleni védekezéssel összefüggésben. Consumer behaviour has recently become more aware. This is true for health, nutrition and food consumption, as well. Changes in dietary habits have a direct impact on food production, its processes and its future. In my thesis, I aimed to study the mangalica sector, I carried out a statistical analysis of mangalica production and consumption. My objective was to assess whether there is a real demand for mangalica and its products among the future consumers, i.e. young people today, and what their perception of pork, including mangalica, is. I then analysed producer preferences for control of african swine fever, which threatens the extinction of the herd, in relation to control of the virus, based on different farm characteristics.Tétel Szabadon hozzáférhető A méltányos kereskedelem fogyasztói megítélésének vizsgálata MagyarországonTóth, Eszter; Felföldi, János; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarA disszertáció a fair trade, magyarul a méltányos kereskedelem hazai állapotának vizsgálatára fókuszál. A méltányosság, a fenntarthatóság egy vetületeként napjaink aktuális trendjei közé tartozik. A méltányos kereskedelem az üzletkötés etikus alternatíváját ajánlja fel azáltal, hogy gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is igyekszik a termelőt az ellátási lánc kiemelt szereplőjeként kezelni és érdekeit tiszteltben tartani. A méltányos kereskedelem minősített, védjeggyel ellátott termékei a tudatos fogyasztók számára jelentenek elsősorban lehetőséget, hogy ezeken keresztül, vásárlásaik során is megéljék értékítéletüket. A méltányos kereskedelem napjainkban a legismertebb etikus címkének számít több európai országban. A dolgozat a méltányos kereskedelem magyarországi fogyasztók körében való ismertségét és elfogadását vizsgálja Ajzen Tervezett Cselekvés elméletének adaptációján keresztül. Ennek során felméri a mozgalom által minősített termékek iránti vásárlási hajlandóságot, valamint a vásárlásukat leginkább befolyásoló tényezőket és azok kapcsolatát. A kutatás másik pillére Schwartz alapvető emberi értékek elméletének (PVQ21 modell) segítségével a magyar lakosság által vallott értékek és a méltányos kereskedelemből származó termékek vásárlása közötti kapcsolat feltárása. Végül a magyar viszonyok nemzetközi összehasonlítása valósul meg. The thesis focuses on the state of fair trade in Hungary. Fairness, as an aspect of sustainability, is one of the current trends. Fair trade offers an ethical alternative to doing business by treating the producer as a key actor in the supply chain and respecting his interests from an economic, environmental and social point of view. Fair trade certified and labelled products are primarily an opportunity for conscious consumers to live their value judgement through their purchases. Fairtrade is now the best-known ethical label in many European countries. This paper examines the awareness and acceptance of fair trade among Hungarian consumers through an adaptation of Ajzen's theory of Planned Action. In doing so, it assesses the propensity to buy products certified by the movement, as well as the factors that most influence their purchase and their relationship. The second pillar of the research is to explore the relationship between the values held by the Hungarian population and the purchase of Fair Trade products, using Schwartz's theory of basic human values (PVQ21 model). Finally, an international comparison of the Hungarian situation will be made.Tétel Szabadon hozzáférhető A platform alapú, kereslet-elv vezérelt vállalkozások tevékenységének értékeléseKovács, Tünde Zita; Nábrádi, András; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarAz értekezés kulcstémája a platform alapú, kereslet-elv (PaKe) vezérelt vállalkozások tevékenységének elemzése. A kutatási téma újszerű eleme mellett - mely a digitális platform alapú működés – ugyanakkor megjegyzendő, hogy maga az üzleti modell nem előzmény nélküli, tulajdonképpen az emberiséggel egyidős. A vizsgált téma időszerűségét a platform alapon működő vállalatok globalizáltsága szolgáltatja, melyek mögül sok esetben hiányzik a kontroll és a kompetencia, profitabilitásuk mégis átlagon felüli. A témát több szemszögből vizsgáltam meg, melyhez hét célkitűzést és kilenc hipotézist fogalmaztam meg. A PaKe szakirodalmának szcientometriai áttekintésénekaz is célja volt, hogy saját véleményemmel kiegészítve meghatározzam a platform alapú közösségi gazdaság, mint üzleti modell fogalmát és kategóriáit. Ezt követően, az Európai Unió nyílt hozzáférésű adatbázisait használtam fel arra, hogy bemutassam a PaKe típusú vállalkozások ismertségének alakulását, fogyasztói és szolgáltatói oldalról egyaránt. A DESI index segítségével megvizsgáltam az EU tagállamainak digitális felkészültségét, konvergencia-elemzéseket, továbbá főkomponens analízist végeztem a „Máté-hatás” érvényesülésének vizsgálatára. A vizsgálataimat egy primer kutatás eredményeivel zártam, melyek a magyarországi és romániai vállalkozások digitális felkészültségét volt hivatott felmérni. The central theme of the present dissertation is analysing the activities of platform-based, demand-driven (PbDd) businesses. In addition to the novel element of the research topic – digital platform-based operations – it should be noted that the business model itself is not without precedent; it is as old as humankind. The timeliness of the topic under study is driven by the global nature of platform-based companies, which, in many cases, lack control and competence yet still achieve above-average profitability. Seven objectives and nine hypotheses have been formulated to examine the theme from several angles. The scientometric review of PbDd's literature aimed to define the concept and categories of the platform-based sharing economy as a business model, supplemented by my insights. Then, using open-access databases of the European Union, my next objective was to present the evolution of the awareness of PbDd-type businesses, both on the consumer and the service provider side. I used the DESI index to examine the digital readiness of EU Member States, convergence analyses, and principal component analysis to investigate the existence of the "Matthew effect". I concluded my research with the results of a primary survey to assess the digital readiness of businesses in Hungary and Romania.Tétel Szabadon hozzáférhető A városi közösségi közlekedés fenntarthatósági és gazdasági kérdéseiTóth, Szabolcs; Nagy, Adrián Szilárd; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarA „Városi közösségi közlekedés fenntarthatósági és gazdasági kérdései” című értekezés egy aktuális és komplex témát dolgoz fel, hiszen az ágazat szerepe a városi mobilitás és az agglomerációkban élő lakosság életében az urbanizációs folyamatok felerősödésével egyre kiemeltebb. Az értekezés megállapításai rámutatnak arra, hogy a COVID-19 vírus időszaka jelentős mértékben megváltoztatta az utazási szokásokat, valamint arra, hogy hazánkban az intézményi rendszer ugyan alkalmas a fenntarthatóság biztosítására, ugyanakkor a támogatási rendszer felülvizsgálata szükséges. A szolgáltatást igénybe vevő utasok által biztosított bevételek mellett az állam, az érintett régió és önkormányzatok szerepe elengedhetetlen a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A közösségi közlekedésnek a városi mobilitásban betöltött arányát jelentős mértékben befolyásolja az utasoknak nyújtott szolgáltatás minősége, a szolgáltatás elérhetőségét javító innovatív megoldások alkalmazása, amely egyértelműen kijelöli a jövőbeni fejlesztések irányát. Összegezve megállapítható az, hogy a városi közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítását nem szabad csupán gazdasági vonatkozásban szemlélni, a társadalmi hatások és a környezetvédelmi tényezők figyelembevétele is elengedhetetlen ebben az ágazatban az élhető városok megtartása érdekében.Tétel Szabadon hozzáférhető A vezetési stílus, a változásmenedzselés és a szervezeti teljesítmény kapcsolatának vizsgálata kkv-k körében, az Észak-Alföld régióbanFilep, Roland; Ujhelyi, Mária; Filep, Roland; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Gazdaságtudományi KarNapjaink turbulensen változó környezetében a megérzések helyett a tényekre alapozott változásmenedzsment különösen fontos szerepet játszik. Kutatómunkám során a transzformációs vezetési stílus, a változásmenedzsment és a szervezeti teljesítmény összefüggéseinek KKV-k körében történő vizsgálatát tűztem ki célul. Ezen szakmai részeknek a háttérváltozókkal kapcsolatos elemzéséhez t-próbát és ANOVA vizsgálatot alkalmaztam, az összefüggésvizsgálatoknál pedig korrelációt, regressziót és faktoranalízist használtam. Az eredmények alapján mindegyik alstílusnál és változásmenedzselési lépésnél erősen jellemzi a vezetőket a fejlődés iránti igény. Páronként mindhárom részegység (stílus, változásmenedzsment, teljesítmény) összefüggést mutat egymással. A részegységek hármasa közötti kapcsolat feltárásához mediátor elemzést végeztem. Arra az eredményre jutottam, hogy a transzformációs vezetés az általa kiváltott gyakoribb változásmenedzsment lépések végrehajtásán keresztül vezet jobb szervezeti teljesítményhez, vagyis a változásmenedzsment a három változó kapcsolatában mediátor (közvetítő) változóként jelenik meg. A vezetőknek érdemes a stílusra és a változásmenedzselésre is különös figyelmet fordítani a szervezet hosszú távú sikeressé tétele érdekében.Tétel Szabadon hozzáférhető Az agrár- és vidékfejlesztési európai uniós források gazdasági, társadalmi hatásai regionális és járási dimenzióbanHorváth, Péter; Nagy, Géza; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; DE--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar -- Vidékfejlesztés, Turizmus- és Sportmenedzsment IntézetDoktori értekezésemben az agrár- és vidékfejlesztési támogatások gazdasági-társadalmi hatásának a vizsgálatát végeztem el egy hátrányos helyzetű kistérségben. A szekunder kutatás során vizsgáltam a multifunkcionális mezőgazdaság fogalomkörét, amely még napjainkban is tudományos és politikai viták tárgyát képezi. Fontos kérdés a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása, amely a támogatási politikáknak is az egyik legfőbb kihívása. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások érdemi hajtóerőt jelenthetnek a vidéki jellegű járások fejlődésének a megindításában. A mezőgazdaság és vidék támogatását célzó agrár- és vidékfejlesztési támogatások felhasználása a kezdeti felkészületlenség ellenére számos új lehetőséget teremtett a gazdálkodók számára. A támogatások hatásával kapcsolatban eltérő megközelítések születtek. A dolgozat regionális dimenzióban térképezi fel a Sarkadi járásban tapasztalható gazdasági-társadalmi hatásokat. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások terén nagyfokú koncentráltság jellemző a Sarkadi járásban, míg a Dél-alföldi Régióban klasszikus eloszlást lehet tapasztalni. Ugyanakkor megállapítható, hogy 2007 és 2013 között kiegyenlítődött a koncentráció mind regionális, mind járási vonatkozásban. A települések fejlettségét mutató Komplex Fejlettségi Mutatószámok elemzéséből kiderül, hogy a települések megőrizték fejlettségbeli pozíciójukat a Dél-alföldi Régióban és kicsi a pozíció javítási lehetőségük. A Komplex Fejlettségi Mutatók és az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között kimutatható a szignifikáns ok-okozati kapcsolat. A mezőgazdasági vállalkozások mérlegadatainak elemzése során a forrásoldal tekintetében tapasztalható javuló tendencia. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi mutatók tekintetében nagyfokú hektikusság figyelhető meg, ugyanakkor a vállalkozások pozíciójavítási esélyei jelentősek. A támogatások az árbevétel arányos jövedelmezőséggel szignifikáns ok-okozati kapcsolatot mutatnak, és a mutatószámra pozitív hatást gyakorol az eredménytartalékkal együtt, míg a készletek és pénzeszközök együttes értéke negatív hatással bír. A Sarkadi járás támogatásban részesülő gazdálkodói körében az egységes területalapú támogatás a meghatározó támogatási forma, háttérbe szorítva a beruházási és fejlesztési támogatásokat. A gazdálkodók egyes szocio-demográfiai jellemzői és a támogatások megítélése között szignifikáns kapcsolat van és a települések, valamint gazdálkodók egy főre eső nettó jövedelme alapján mind a települések, mind pedig a gazdálkodók szegmentálhatók. In this work, I studied the economic and social outcomes of agricultural and rural development subsidies in a disadvantaged subregion. During my secondary research activities, I investigated the concept of multifunctional agriculture that even today is in the focal point of scientific and political debates. An important question is how to make up for the negative gap that is ahead of disadvantaged subregions, which is one of the key challenges of our subsidization policy, too. Agricultural and rural development subsidies can function as real drives in launching districts of rural characteristics in their paths of development. In spite of the initial lack of preparedness, the use of agricultural and rural development subsidies designed to support agriculture and the countryside opened up a number of new options for farmers and businesses. Concerning the outcomes of the subsidies, however, various approaches have been drawn up. This study has mapped up the economic and social effects that have been experienced in the Sarkad District in regional dimensions. In the field of agricultural and rural development subsidies, the Sarkad District can be characterized by a strongly concentrated pattern, while in the South Great Plain Region classic distribution can be seen, and at the same time it can be ascertained that from 2007 until 2013 the given concentration was evenly dissolved both regionally and across the district. The analysis of the Complex Development Index showing the development rate of settlements has pointed out that the settlements have preserved their positions in development in the South Great Plain Region, and there are just minor opportunities to improve their positions. A significant cause and effect correlation can be found between the Complex Development Index and the agricultural, rural development subsidies. During the analysis of the balance sheet data of agricultural enterprises, improving tendencies can be observed in liabilities. The indicators of property, financial and income standing can be described by strongly hectic fluctuations, still the chances of the businesses to improve their positions are considerable. Subsidies tend to be in a significant cause and effect correlation with return on sales, and it has a positive influence on the indicator alongside the profit reserve, whereas the combined value of inventories and liquid assets has a negative impact. Among the farmers and businesses receiving subsidies in the Sarkad District, the dominant form of subsidization is the single area payment scheme, which pushes investment and development subsidies to the background. There are significant correlations between certain socio-demographic characteristics of the businesses and the grant awards, while on the basis of the per capital net incomes of the businesses both settlements and farmers can be segmented.Tétel Szabadon hozzáférhető Az agrár-környezetvédelem és a vidékfejlesztés összefüggései az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében(2009-01-20T09:20:42Z) Katonáné, Kovács Judit; Szabó, Gábor; Interdiszciplináris: 4. Agrártudományok (4.1 Növénytermesztési és kertészeti tudományok 4.3 Állattenyésztési tudományok), 5. Társadalomtudományok (5.1 Gazdálkodás- és szervezéstudományok) doktori iskola; DE----ATC AVK Agrárgazdaságtani és Közgazdaságtani TanszékTétel Szabadon hozzáférhető Agrárirányultságú vidékfejlesztési programok az első nyírségi fejlesztési társaság érdekeltségi területén(2008-05-20T12:44:51Z) Hadházy, Ágnes; Lazányi, János; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani TanszékAGRÁRIRÁNYULTSÁGÚ VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAMOK AZ ELSŐ NYÍRSÉGI FEJLESZTÉSI TÁRSASÁG ÉRDEKELTSÉGI TERÜLETÉN AGRICULTURE ORIENTED RURAL DEVELOPMENT PROGRAMS WITHIN THE FIRST NYÍRSÉG DEVELOPMENT CORPORATIONTétel Szabadon hozzáférhető Agrárirányultságú vidékfejlesztési programok az első nyírségi fejlesztési társaság érdekeltségi területén(2009-01-20T08:11:55Z) Hadházy, Ágnes; Lazányi, János; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar--Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani TanszékAZ ÉRTEKEZÉS ÚJ, ILLETVE ÚJSZERŰ EREDMÉNYEI 4.1. A Kistérségi Társaság pályázói által elnyert fejlesztési forrás összegzése alapján megállapítottam, hogy 1996 és 2006 összesen 28 584 547 e Ft-ot nyertek az agrár- és vidékfejlesztési programok megvalósításához. Ebből a pályázati forrásból az agrárgazdaság fejlesztésére lakosonként 45 176 Ft-ot, a vidékfejlesztési programok megvalósítására lakosonként 117 680 Ft-ot fordítottak. 4.2. Az agrárprogramok összegzése alapján megállapítottam, hogy a fenti időszakban összesen 7 929 332 e Ft-ot nyertek a pályázók, melyből legtöbb forrást (2 400 801 e Ft-ot) a gyümölcsültetvény telepítésére fordították. Az elnyert forrásból 2 524 hektár gyümölcsültetvényt telepítettek. A telepített ültetvény 60%-a alma, 20%-a meggy volt. Az agrárprogramok közül második legfontosabb program volt az élelmiszer feldolgozók létesítése, melyre 907 000 e Ft pályázati forrást fordítottak. Az elnyert forrásból 14 új élelmiszer üzemet építettek, és 5 régi üzemet újítottak fel. Harmadik legtöbb forrást a hűtőház és gyümölcstároló építésére fordítottak, 797 632 e Ft-ot, melyből 14 új hűtőházat építettek, és 8 régit korszerűsítettek. Az állatállomány fejlesztésére elnyert pályázati forrás segítségével (281 124 e Ft) 9 új állattartó telepet építettek, és 8 régit korszerűsítettek. 4.3. A vidékfejlesztési programok összegzése alapján megállapítottam, hogy összesen 20 655 215 e Ft fejlesztési forrást nyertek a Kistérségi Társaság térségének pályázói 1996 és 2006 között. A vidékfejlesztési programok közül legtöbb forrást (12 186 576 e Ft) a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítottak. A program hatására a települések átlagos adata szerint 25-el nőtt az ezer lakosra jutó vállalkozások száma és 2,38-szorosára nőtt az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem. 4.4. Az önkormányzatok fejlesztésére a 17 településen összesen 7 765 705 e Ft pályázati forrást fordítottak. A településstatisztikai adatok elemzése alapján megállapítottam, hogy a fejlesztések hatására javult a települések infrastruktúrája, korszerűbbé váltak az oktatási intézmények, javult az egészségügyi alapellátás színvonala, és nőtt a Kistérségi Társaság térségének lakosságszáma. 4.5. A Kistérségi Társaság településeire jutó fejlesztési források és a komplex település-fejlettségi mutató, valamint a település fejlettség meghatározásához használt paraméterek között az alábbi összefüggéseket állapítottam meg: Szoros és igen szoros összefüggés van a fejlesztési forrás mértéke és a komplex település-fejlettségi mutató, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, az 1000 lakosra jutó működő gazdasági szervezetek száma, a lakosság jövedelme, a lakosság iskolai végzettségének mértéke, a közlekedés színvonala, a telefon főállomások száma, a személygépkocsik száma és a népsűrűség között. A korrelációs koefficiens (r): 0,7 fölött van. A szoros összefüggés azzal magyarázható, hogy a fejlett településeknek nagyobb esélyük van a források elnyerésére, mint a fejletleneknek. A fejlettebb településeken jobb a szolgáltatások színvonala, nagyobb az idegenforgalom, magasabb a lakosság iskolai végzettsége, több munkahely van, jobbak a kereseti lehetőségek, mint a fejletlen településeken. Szoros negatív összefüggés van a fejlesztési források mértéke és a munkanélküliek arány, valamint a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya között. A korrelációs koefficiens (r): –0,7 fölött van. A negatív korreláció annak a következménye, hogy a fejletlen településeknek kisebb esélyük van a források elnyerésére, mint a fejletteknek. A fejletlen településeken alacsonyabb a vállalkozássűrűség, kevesebb munkahely van, kisebb a lakosság jövedelme, és magasabb a mezőgazdasági foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. 4.6. A települések fejlettségének vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések száma 2000 és 2006 között nem változott (2 db volt), a magas munkanélküliség miatt elmaradott települések száma 9-ről 4-re csökkent. Azonban a Kistérségi Társaság településeinek 23%-a nem éri el az országos fejlettségi átlagot, és a települések 83%-án pedig magasabb a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál. 4.7. A kérdőíves felmérésemmel bemutattam a településvezetők pályázati rendszerrel és a fejlesztések eredményével kapcsolatos véleményét, melyszerint a Kistérségi Társaság önkormányzatai 2002 és 2006 között főként hazai forrásokból valósították meg a fejlesztési programjaikat. A válaszadó önkormányzatok felénél a pályázatok kiválasztásánál a legfontosabb szempont az önerő mértéke volt. A vizsgált időszakban a települések egy részénél a saját forrás hiánya miatt maradtak el fejlesztések. A válaszadó önkormányzatok harmada túl bonyolultnak, és bürokratikusnak tartja a pályáztatás rendszerét. A pályázati kiírások nem minden esetben egyeztek meg a Kistérségi Társaság önkormányzatainak fejlesztési céljaival. Sokszor arra pályáztak a települések, amire éppen volt pályázati kiírás. A megvalósított fejlesztések hozzájárultak a települések fejlődéséhez és lakosságmegtartó képességének növeléséhez. 4.8. Az agrárkutatás legújabb tudományos eredményeinek és az Európai Unió agrártámogatási rendszerének megismertetése céljából 2003-ban elsőként szerveztem „Kistérségi Agrárnapokat” a térség négy településén; Apagyon, Nyírbogdányban, Újfehértón és Nyíregyházán. 5. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI HASZNOSÍTHATÓSÁGA A kutatási eredményeimet a Kistérségi Társaság településeinek vezetői, a fejlesztési programok készítői, a helyi, regionális, országos és európai uniós pályázatok készítésénél használhatják fel. A jobb felkészültségű, magasabb vállalkozó szellemmel rendelkező települések eddig is több pályázati forrást nyertek el, ezért fontosnak tartom az elmaradott térségek lakóinak oktatását, a pályázási készségük fejlesztését, melyhez a II. Nemzeti Fejlesztési Terv „Társadalmi megújulás és a Társadalmi infrastruktúra” operatív programjai 1 504,9 milliárd forintot irányoznak elő országos szinten. Az agrárprogramok alapján megállapítható, hogy a Kistérségi Társaság térségében a fejlesztéseket komplexen valósították meg. Ennek a szemléletnek a további erősítését fontosnak tartom, és erre a II. Nemzeti Fejlesztési Terv „Gazdaságfejlesztési” operatív programjában országosan 690 milliárd forintot terveznek fordítani. A Kistérség munkanélküliségének csökkentésére és új munkahelyek létrehozására indokoltnak tartom a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a vállalkozások tőkeellátottságának javítását, a technológia korszerűsítését, a vállalkozások együttműködésének ösztönzését és a vállalkozói kultúra fejlesztését. A Kistérségi Társaság településeinek további fejlesztését is fontosnak tartom, melyre a jövőben a Magyar Kormány és az Európai Unió is jelentős fejlesztési forrást szán. A fejlesztési források és a településfejlettség közötti összefüggés-vizsgálatom eredményét elsősorban az elméleti szakemberek használhatják a fejlesztési források felosztásánál, a térségi központok dinamizáló hatásának megállapításánál, az elmaradott térségek felzárkóztatásánál. A munkanélküliség kérdésében értek el eredményt az elmúlt időszakban, de a probléma megoldására további erőfeszítéseket, fejlesztési források bevonását tartom indokoltnak. Gondolok itt elsősorban a szakképzésre, átképzésre, az élethosszig tartó tanulásra, hisz az Európai Unióban csak a jól felkészült szakembereknek van esélyül a hosszú távú munkajövedelemre. NEW OR NOVEL FINDINGS OF THE DISSERTATION 4.1 Upon summarising the amounts of grants obtained by applicants pertaining to the Small Area Corporation it can be stated that between 1996 and 2006 a total amount of HUF 28584547 was obtained for the realisation of agrarian and rural development programs. The amount obtained for the realisation of agrarian development programs was HUF 45 176 per capita; the amount obtained for the implementation of rural development programs was HUF 117 680 per capita. 4.2 After summarising the agrarian development programs it was found that in the above period the applicants received a total of HUF 7 929 332 for the realisation of these programs. The majority of the sources obtained (HUF 2 400 801) were used for orchard plantation. A total of 2 524 acres of orchards were planted during this period. 60% of the newly planted orchards were apple trees and 20 % sour cherry trees. The second most important program was the establishment of food processing plants for which a total of HUF 907 000 was used. Out of the moneys attained 14 new plants were built and 5 updated. The third biggest portion, a total of HUF 797 632 was used for building cold-storage plants and fruit storages; 14 new cold storages were built and 8 existing ones updated. With the help of grants obtained for the development of livestock rearing (HUF 281 124) 9 new animal colonies were established and 8 existing ones were updated. 4.3 Upon summarising the rural development programs, it was found that development grants obtained by applicants from the Small Area Corporation totalled up to HUF 20 655 215 between 1996 and 2006. The biggest part of these moneys was used for the development of small and medium size enterprises (HUF 12 186 576). As a result the average number of enterprises per 1000 inhabitants rose by 25 among the settlements of the Small Area Corporation and the income forming the base of income taxes per resident underwent a 2.38 fold growth. 4.4 For the development of the local governments the total sum of HUF 7 765 705 was received by the 17 settlements. After analysing the statistical data of the settlements it can be stated that thanks to the development programs the infrastructure of the settlements have improved, the educational institutions of the settlements have been upgraded, the standard of basic health has been raised and the number of inhabitants has been risen. 4.5 The following correlation could be detected between the bulk of development grants obtained by the settlements pertaining to the Small Area Corporation and the complex development level indicator or between the parameters used for the determination of the development level indicator: There is a very close of close connection between the rate of development grants obtained and - the complex development level indicator, the number of nights spent at commercial accommodations, the number of operating economical organisations per 1000 inhabitants, the income of the inhabitants, educational level of the population, the quality of transportation, the number of telephone lines, the number of automobiles and the population density. The correlation coefficient (r) in these cases exceeds 0.7. Close connection can be explained by the fact that the chances to obtain development grants of better-developed settlements are higher than that of less developed ones. The standard of services is better at the more developed settlements, more tourists and visitors come to these towns, the educational level of the inhabitants is higher, there are more workplaces and the earning potentials are better than in less developed towns or villages. There is a close negative connection between the size of development grants obtained and the unemployment rate, and between the numbers of people working in the agrarian sector. The correlation coefficient (r) in these cases exceeds -0.7. The negative correlation can be explained by the fact that the chances of getting development moneys of the underdeveloped settlements are lower than that of the more developed ones. In these towns and villages the enterprise density is lower, there are less workplaces, income of the inhabitants is lower while the rate of people working in the agrarian sector and the unemployment rate is higher. 4.6 Based on the assessments made for the determination of the development level of the settlements it can be stated that the number of settlements underdeveloped in respect of socio-economical and infrastructural aspects has not changed between 2000 and 2006. The number of settlements underdeveloped due to a high rate of unemployment has dropped from 9 to 4. Nevertheless 23 % of the settlements pertaining to the Small Area Corporation do not reach the average national standard and in 83% of the settlement the unemployment rate exceeds the national average. 4.7 With the help of a survey I tried to represent the opinion of the leaders of the settlements concerning the inviting applications and in connection with the results of the development programs implemented. According to the questionnaires in the period between 2002 and 2006 the majority of the local governments pertaining to the Small Area Corporation realised their development programs with the help of grants obtained from national sources. Among the local governments participating in the survey the principal criteria to choose a particular grant was the extent of the required initial capital. For a substantial part of the settlements the lack of the own capital was the reason behind falling away from development programs. One third of the participating local governments found that the application procedures were too complicated and bureaucratic. The content of the tenders was not always congruent with the development objectives of the local governments pertaining to the Small Area Corporation. The settlements often applied for grants that have been actually published. The development programs implemented contributed to the inhabitant retention ability of the settlements in general. 4.8 I was the first person to organise a conference called “Small Area Agrarian Fair” involving four settlements of the region, namely Apagy, Nyírbogdány, Újfehértó and Nyíregyháza with the purpose of providing information about the latest results of agrarian research and the agrarian support programs of the European Union. 5. PRACTICAL APPLICATION POTENTIALS OF THE RESULTS The findings of the research conducted can be used by the leaders of the settlements pertaining to the Small Area Corporation and people planning development programs when preparing local, regional, national and European Union grant applications. Better-prepared settlements possessing an enterprising spirit have been more successful to obtain development grants. For this reason it very important in my opinion to educate the population of less development settlements and to improve their skills to submit applications. For these purposes the operative programs “Social Reform and social Infrastructure” of the 2nd National Development Plan have earmarked 1 504.9 billion HUF on national level. Based on the agrarian programs implemented it can be stated that the developments were realised in a complex manner in area. It is very important to further strengthen this attitude all the same that the “Economic Development” operative program of the 2nd National Development Plan has earmarked the sum of 690 billion HUF for these purposes on national level. It would be very reasonable to further develop the small and medium sized enterprises, and to improve the capital adequacy of the enterprises, to update technological equipment and to provide incentive for the cooperation between enterprises and the development of entrepreneur culture for this could be the key to the cutback of the unemployment rate and to create jobs. Personally I believe that further development of the settlements pertaining to the Small Area Corporation is necessary not to mention that both the Hungarian Government and the European Union intend to devote substantial development sources for these purposes. The findings of the correlation study examining the connection between the bulk of development grants obtained and the development levels of the settlements can be used primarily by theoreticians participating in the division of development grants, for the determination of the inspiring effects of the regional centres, and for programs with the aim of closing the gap between more and less developed area. Although good results have been obtained recently concerning unemployment further involvement of development moneys is necessary and better efforts need to be done for a satisfactory resolution of the problem. Specialization, retraining, and continual education could offer good results in these areas for in the European Union only qualified professionals will have a chance stay in the job market for a long time.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Agrárvállalkozások beruházás-gazdaságossági vizsgálata néhány növénytermesztési ágazatban(2008-05-22T10:53:39Z) Karácsonyi, Péter; Kárpáti, László; Karácsonyi, Péter; DE--ATC--Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar -- Vállalatgazdaságtani és Marketing TanszékTétel Szabadon hozzáférhető An Analysis of Selected Regulatory Responses to the Global Financial CrisisSiklós, Dóra; Győrffy, Dóra; Siklós, Dóra; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskolaIn the dissertation, we analyzed the potential impact of selected regulatory responses to the GFC in two geographical regions. First, we estimated the effect of changes in capital adequacy regulations on the Hungarian banking sector. Specifically, we aimed to show whether the pre-GFC introduction of a countercyclical capital buffer as per the Basel III rules could have helped decelerate FX lending growth in Hungary. Since the relationship between regulatory capital and lending growth is ambiguous, we estimated two VAR models. The unconstrained version aimed to provide the upper bound for the effect of macroprudential tightening on the real economy, as it does not require the increase in capital requirement to be a supply shock. At the same time, the SVAR model serves as the lower bound since sign restrictions on lending and alternative funding growth ensure that the increase in capital requirement is considered a supply shock. Based on our analysis, we made the following conclusions: Thesis 1. Keeping the capital adequacy ratio requirement at its 2005 Q1 level, would have resulted in a moderate decline in cumulative real lending growth. Both our Vector Autoregression (VAR) and Structural Vector Autoregression (SVAR) estimations suggest that an increase of 13 basis points in aggregate capital adequacy ratio, i.e. keeping the ratio at its 2005 Q1 level, is associated with a decline of 0-14 percentage points in cumulative real lending growth compared to actual growth after 10 quarters. Given that actual cumulative growth was 100 per cent between 2004Q1 and 2007Q3, our estimation results thus indicate only a modest slowdown to 86 per cent. Thesis 2. The modest impact of a change in capital requirement on lending suggests that regulatory authorities could not have avoided the upswing in FX lending by requiring countercyclical capital buffers even if such a tool had been available and they had reacted quickly to accelerating credit growth. Our estimation results suggest that authorities could only have slowed the increase in lending temporarily, it would have regained its momentum after 4 quarters. The results support the postcrisis conventional wisdom about the inadequacy of pre-crisis regulatory frameworks. Therefore, it points toward providing the authorities responsible for financial stability with more power and flexibility so that they can identify systemic risks and respond to them quickly and more efficiently. Thesis 3. A more pronounced tightening might have eliminated FX lending, but at the expense of real GDP growth. Macroeconomic fundamentals were fragile when FX lending started, with the significant fiscal vulnerabilities requiring the central bank to keep the policy rate at elevated levels. Due to the high differential between HUF and FX interest rates and households’ low risk awareness regarding exchange-rate volatility, FX lending became very popular and contributed significantly to real GDP growth in the pre-crisis period. The bottom line is that an unsustainable fiscal policy led to a trade-off between economic growth and the build-up of new vulnerabilities in the form of FX lending. Thesis 4. Both introducing positive risk weights and limits on sovereign exposures could reduce the impact of a potential crisis due to higher ability of banks for loss absorption, more diversified portfolio, better risk transparency and reduced systemic risk. In our dissertation, we analyzed the two widely discussed basic options to address this regulatory gap: applying non-zero risk weights to sovereign exposures, and putting limits on exposures to sovereigns, akin to those in place for other exposures. Although this paper analyses each option in isolation, the two complement one another as they target different facets of risk. Positive risk weights address counterparty credit risk, whereas large exposure limits address concentration risk. Both policy options would, according to our analysis, lead to improved bank risk management and render banks more resilient. They would equip them to better absorb losses: positive risk weights would require higher capital buffers and exposure limits would lead to greater diversification. Positive risk weights would also improve risk transparency and correct distorted incentives for investing in sovereign bonds. At the systemic level, leverage would decrease and losses in the event of default would be more spread out. On the downside, both regulatory proposals would lower bank profitability in the short run. In the longer run, positive risk-weights could permanently reduce bank profits by increasing their funding costs, while exposure limits would lead to a more diversified portfolio and lower funding costs. Moreover, they could also lower the potential for twin crises – sovereign and banking – due to weaker ties between the balance sheets of these two sectors. At the same time, they could aggravate future economic crises by limiting the funding options for sovereigns. Thesis 5. Since banks’ ability to accommodate temporary large swings in financing needs of the sovereigns would be constrained by either of the two policy options, this could call for an improved fiscal framework at the European level. A credible backstop should be in place to signal to investors that sovereigns have access to sufficient funds in case of need and ward off any short-term market fluctuations. The effect of the new regulations on sovereigns depends on the modality and timing of the introduction. A gradual increase in the risk weights and a relatively long phasing-in period could alleviate the pressure on sovereign debt markets and help avoid strained fiscal adjustments, thereby lowering the macroeconomic costs of the new regulations. Nevertheless, based on recent experience with banks’ adjustments in response to regulatory changes, the possibility of the new regulation being frontloaded is high. The extent of frontloading would depend on the price elasticity of sovereign debt and the share of sovereign exposure that the banks are able to value at book value. Thesis 6. As banks would lower their demand for sovereign debt, sovereigns would need to find new investors that could prove difficult for some countries. The benefits in terms of increased resilience in the banking sector would come at a cost for some sovereigns. Sovereign bond holdings would become more costly in terms of capital if positive risk weights were applied or the exposures were capped by a hard limit. In both cases, banks would try to deal with excess sovereign bonds on their balance sheets by injecting fresh capital or reducing their portfolio of sovereign bonds. An increased supply of sovereign paper, or a lack of demand for new issues, would raise funding costs for the sovereign and consequently for the whole economy. Furthermore, both policy options would lower liquidity in the sovereign debt markets, as they add to the cost and hinder the ability of banks to provide market-making services. Exposure limits in particular would have significant repercussions on markets in the short run, as banks traditionally have large exposures to domestic sovereigns that they would have to shed. Other market participants would need to absorb this additional supply. Sovereigns would need to re-arrange their financing sources, which could prove challenging. As the demand of local investors for sovereign debt tends to be more reliable and stable, sovereigns would have to adjust to the new market, potentially having to deal with more volatility, currency risk or new requirements regarding sustainability.