Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 5898)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fuzárium fajok (Fusarium spp.) által okozott csőpenész megjelenési arányában és a termésmenyiségben tapasztalt változások külömböző fungicidek és növénykondicionáló szerek használatának eredményeként kukorica (Zea mays L.) esetébenMunkacsi, David; Tarcali, Gábor; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérletemben fuzáriumos csőpenész megjelenési arányát vizsgáltam valamint a termés mennyiség változását kisparcellás kísérletben kukoricában. 3 gombaölő szert használta, melyek közül kettő szisztemikus készitmény az Evalia (azoxystrobyn) és a Tebustar (tebuconazol) míg a harmadik készitmény egy bio készitmény melynek hatékonysága a jótékony baktériumok (Bacillus pumillus és Bacillus subtilis) által kiváltott “foglalt szék” efektuson alapszik aminek értelmében a baktériumok elfoglalják a helyet a mikroszkópikus gombák elől. A három gombaölő anyag mellett egy biostimulátort a Bionatot használtam kezelésekre. Mind a négy anyag esetén két-két parcella került kialakításra amelyekből egy egyszeres kezelésben míg a másik kétszeres kezelésben részesült, továbbá egy kontrol parcella került kialakításra. A kísérleteim eredményeiből arra a következtetésre jutottam, hogy a megismételt kezelések növelik a kezelés sikerességét. A baktérium (Bacillus pumillus és Bacillus subtilis) alapú készítmény csak a második kezelés után fejti ki hatását. A biostimulátorral történő kezelés megismétlése növeli a hozamot, de ez a minőség rovására megy, ezért nem érdemes ezzel próbálkozni. A gombaölő szerek használata viszont a kísérlet alapján javasolt lehet kukoricában fuzáriumos csőpenész ellen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A búza vetőmagtermesztésének elemzése a Klementina Kft.-nélNagy , Réka Dorottya; Csajbók, József; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat célja volt, hogy közelebbről megismerkedjek a búza vetőmagtermesztésével. Az adatokat a szakdolgozathoz a Klementina Kft. és a Tradisco Seeds Kft. szolgáltatta. A dolgozat során lehetőségem volt országos szinten összehasonlítani a Comilfo búza terméseredményét két egymást követő évben is. Ennek alapján tudtam következtetni, hogy az általam vizsgált terület és termesztéstechnológia mekkora hatást gyakorolt a búza terméseredményére. Eredményként elmodható, hogy az agrotechnikai hiányosságok következtében terméscsökkenés figyelhető meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TRICHODERMA-ALAPÚ ÉS MÁS BIOSTIMULÁNS KÉSZÍTMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA MEGGYÜLTETVÉNYBENVarga, Lehel; Kovács, Csilla; Csótó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 21. század emberének elvárása a mezőgazdasággal szemben, hogy az minél kisebb mértékben avatkozzon be az élővilág ökoszisztémájába, melyhez egyre szigorodó törvényeket, jogszabályokat igyekeznek bevezetni a jogalkotó szervezetek. Ezekkel a rendelkezésekkel próbálják visszaszorítani a gazdálkodás környezetkárosító szerepét. Sokan eltérő véleményen vannak a mezőgazdaság klímaváltozásban betöltött szerepével kapcsolatban, annyi viszont biztos, hogy a gépesítéssel (ipari forradalom) párhuzamosan megnőtt a légköri szén-dioxid koncentrációja és ezzel egy időben a Föld átlaghőmérséklete is (IPCC, 2007). A biostimulátorok működési elve az, hogy a növény jelátviteli rendszerébe beavatkoznak, így csökkentve a növényben a stresszre adott kedvezőtlen válaszreakciót (BROWN - SAA, 2015; MARASCO et al., 2012). Ezek az anyagok nem közvetlenül tápanyagot szállítanak a növénybe, hanem az életműködésére vannak hatással, melynek köszönhetően javulnak a tulajdonságai. A jobb gyökér- és hajtásnövekedés, jobb stresszállóság, jobb gyökérnövekedési potenciál és a műtrágyázás nitrogénszintjének csökkenése olyan lehetőség, amelyet ezek a vegyületek a fenntartható mezőgazdaságban jelentenek (RUSSO-BERLYN, 1991). A biostimulánsoknak 5 kategóriája van: mikrobiális inokulánsok, huminsavak, fulvosavak, fehérjehidrolizátumok és aminosavak, valamint valami tengeri algakivonatok. A legnagyobb biostimulátor felhasználó Európa volt az elmúlt években azzal, hogy közel 6,2 millió hektáron használtak biostimulátorokat (EBIC, 2013). 2022 első félévében történt a kísérlet beállítása, egy a Tiszadadához közel található meggyültetvényben. A Danuba Kft.-vel közösen végeztem el a megtervezését és a méréseket. Intenzív meggyültetvény, melyet 2018-ban telepítettek. A méréseket ’Érdi bőtermő’ és ’Kántorjánosi’ fajtákon végeztem el. Előbbi egy korábban érő fajta, a ’Kántorjánosi’ fajtához képest. A biostimulátorok kijuttatása motoros hátipermetezővel történt. A levelek klorofill-tartalmát SPAD-502 mérőeszközt használtunk, mellyel gyorsan és egyszerűen reális adatok nyerhetők. A BRIX-százalék meghatározásához ATAGO PAL-1 refraktométert, a savszámhoz pedig ATAGO PAL-29 mérőműszert használtunk. A refraktométer egy laboratóriumi műszer, amelyet egy anyag törésmutatójának kimutatására használnak. A törésmutató egy dimenziótlan mennyiség, ami leírja, hogy a fény a vákuumban mért fénysebességhez képest mennyire törik 32 meg, illetve mennyire törik meg, amikor áthalad egy közegen. Ezen adatokon kívül még lemértük a különböző parcellák meggy méretének minden paraméterét. Többféle mérőműszert is használtam melyek segítségével pontos adatokhoz tudtunk hozzájutni. Ezen kívül statisztikai programba bevitt adatok segítségével meghatároztuk, hogy az eltérő kezelések szignifikáns különbséget mutatnak-e a kontroll táblához képest. A mérések azt igazolták, hogy a biostimulátor használat valóban hatással tud lenni a vizsgált tulajdonságokra eltérő mértékben és koncentrációban. Az olyan minőségi tényezőkre vizsgáltuk ezt meg, mint a cukortartalom, savszám, méret és a klorofill-tartalom. Ezen tulajdonságok változása képet mutat a növényre ható stressz tényezőkről is. Főként arról, hogy a biostimulátor milyen mértékben képes ezeket akár ellensúlyozni is. A méretek esetében megfigyelhető, hogy a magas Tricho Immun, illetve amikor Tricho Immun mellett más biostimulátort (Nutrino Turbo, Nutrino Azo Up) is alkalmaztunk, akkor változás volt tapasztalható a kontrollhoz képest. Az adatokból az is jól látszik, hogy a túl magas Tricho Immun és más biostimulánsok már nem képesek szignifikáns eltérést mutatni. Ez jól mutatja, hogy nem mindig a dózisemelés a megfelelő megoldás. A Spad-értékeket tekintve az látható, hogy eltérést csak a maximális dózisú Tricho Immun mutatott. A többi adat esetében is megfigyelhető az értékek között változás, viszont szignifikánsan eltérés csak ebben az esetben volt tapasztalható, illetve amikor ehhez még más biostimulátorokat adtunk. A Spad-értékeket figyelve, egyedül az ’Érdi bőtermő’ esetében lehetett különbséget kimutatni, a ’Kántorjánosi’ fajta esetében ez nem volt megállapítható. A savtartalom esetében a szignifikancia szintet a kontrollhoz képest csak a minimális dózisú Tricho Immun lépte át. Statisztikailag különbséget a többi esetben nem volt. A cukortartalomnál a középértékű trichoderma és a Nutrino Turbo, Azo Up mutatott hatékonyságot. Minden adatot figyelembe véve elmondható, hogy a gyümölcs méretre, klorofill- és cukortartalomra egyértelműen hatással vannak ezen biostimulátorok. A savtartalomra viszont nem sikerült sem pozitív, sem negatív irányú eredményt kimutatni, így nagy valószínűséggel ebben a tulajdonságban nem játszik jelentős szerepet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Húshasznú szarvasmarha mesterséges termékenyítés és természetes pároztatás eredményeinek összehasonlításaVámos, Marcell; Novotniné Dankó, Gabriella; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz állattenyésztési ágazat jövedelmezőségét nagy mértékben meghatározza az egy időben született utódok száma. Különösen igaz ez a húsmarha tenyésztésre, ahol az egyetlen értéket az értékesítésre szánt bika borjak és üszők adják. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a tehenek szaporodásbiológiai mutatói a lehető legkedvezőbbek legyenek. Dolgozatomban a 2 tenyésztési módszer (mesterséges termékenyítés, természetes pároztatás) eredményeit valamint azoknak a költségeit vizsgáltam és hasonlítottam össze. Kitértem továbbá a hormon alapú készítmények alkalmazásának lehetőségeire és folyamataira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Direkttermő szőlőfajták antocianin profiljának meghatározása nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiás módszerrelTóth, Benedek Balázs; Szőllősi, Erzsébet; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom célja az volt, hogy három direkttermő szőlőfajta héjában található antocianin vegyületeket izoláljam, egy magasnyomású folyadékkromatográfiás módszerrel (HPLC), majd azonosítsam a rendelkezésemre álló standardok alapján. Az antocianin profiljuk meghatározása után pedig elvégezzem a három szőlőfajta (Concord, Othello, Izabella) összehasonlító elemzését. Az antocianinok izolálásához több extrakciós technikát alkalmaztam. A rendelkezésemre álló standardok mérése során információt kaptam a mono- és diglükozidok retenciós idejéről és abszorpciós spektrumáról, ami az irodalmi adatokanak megfeleően került megállapításra. A vizsgált szőlőfajták különböző antocianin profillal rendelkeznek. A dolgozat végső következtetése az volt, hogy ezen fajták szőlőhéj-kivonatai magas antocianin tartalmuk miatt a természetes antioxidánsok könnyen hozzáférhető forrásaként használhatók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hagymafélékkel dúsított tallérok összes polifenol és flavonoid tartalom vizsgálata, valamint a HACCP terv elkészítéseBodizs , Viktória Brigitta; Diósi, Gerda; Czipa, Nikolett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatom témája a különböző hagymafélékkel (vöröshagyma. fokhagyma, medvehagyma, metélőhagyma) dúsított tallérok összes polifenol és flavonoid tartalom vizsgálata, valamint a HACCP terv elkészítése. Nem szerettem volna csak egy egyszerű tallért készíteni, amit minden boltban meg lehet vásárolni, ezért arra törekedtem, hogy olyan új ízvilágot fedezhessek fel, ami élettani szempontból is hasznos hatást mutat a szervezetre, mert úgy gondolom egyre inkább ez fog előtérbe kerülni. A diplomadolgozatom második részében, a biztonságos élelmiszer előállításához elengedhetetlen HACCP rendszer lényegét szeretném kihangsúlyozni, ami egy tudományosan igazolt rendszer, és amely egy sütőipari termék esetében is használható és használandó. A veszélyelemzéshez először egy folyamatábrát készítek, amelyben a fő lépéseket jelölöm. Ezt követően a lépéseket egyesével átvizsgálom és rögzítem a lehetséges veszélyeket, illetve felmérem a kritikus szabályozási pontokat (CCP).Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vörös vércse (Falco tinnunculu) fészekfoglalása, költésbiológiája és fiókanevelése mesterséges költőládák esetébenFórián, Lilla; Kövér, László; Paládi, Petra; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarEgyre több vörös vércse pár költ az Alföldön. Tavalyi feljegyzések alapján majdnem háromszorosára nőtt a vörös vércsék Alföldön való költésének a száma (TURISTA MAGAZIN, 2022.). A szakdolgozatomban a következőkre kerestem a választ: Milyen a költés sikeressége?, Mennyire megfelelő a szülői gondozás?, Mennyire jól időzítik a költést? Kutatásomat a Borzas-erdő nevű területen végeztem, amely a Hortobágyi Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A terület északi és déli részén találhatóak kihelyezett mesterséges ládák, és ezen ládák hatásait vizsgáltam a vörös vércsék költési sikerességére. A területen lévő vörös vércse populáció mind az északi, mind a déli részen stabilan fészkel és költ. A kutatás során 200 méteres körzetekben voltak megtalálhatóak a ládák mind az északi, mind a déli területen. A kutatás eredményeiből azt lehet megállapítani, hogy a vörös vércsék költési sikerességét nem befolyásolta negatívan az, hogy a madarak nem tartanak nagy revírt. Megfigyeléseim szerint az északi területen a költés sikeresebb volt, mint a déli részen. Az északi terület nyitottabb jellegű volt, míg a déli részen sűrűbb faállomány volt megfigyelhető. Ennek alapján véleményem szerint az északi terület kedvezőbb körülményeket biztosított a vörös vércsék számára a költéshez, mivel kevesebb akadály volt a repülésük és a táplálékhoz való hozzáférésük szempontjából. Ez az eredmény fontos információval szolgál a vörös vércsék költési viselkedésének és a fészkelési környezetük preferenciájának megértéséhez, és hozzájárulhat a faj megőrzésének és védelmének tervezéséhez is a területen. A szülői gondozást megfelelőnek ítéltem. Ennek oka, hogy mind az északi, mind a déli területeken a fiókák sikeresen kikeltek a tojásból és sikeresen nevelkedtek a szülők gondozásában. Az új fiókák meg is tanultak repülni a fészkek és ládák környékén. Ez a megfigyelés arra utal, hogy a szülők megfelelően ellátták feladatukat, és a fiókák sikeresen felcseperedtek. A költés időzítése véleményem szerint rendkívül jól volt megválasztva. Erre azért lehet következtetni, mert az átlagos fészkelési időintervallumon belül sikerült elkezdeni a költést, ami általában áprilisra és májusra tehető. A területemen található vörös vércsék számára a költés elkezdési időpontja átlagosan május eleje volt. Ezen kívül azt is megállapíthatjuk, hogy a költési időzítés sikeres volt, mivel nem volt példa arra, hogy a fiókák ne tudtak volna időben kirepülni a fészkeikből. Ez a gondosan időzített költési időpont és a sikeres fiókakirepülés együttesen azt mutatja, hogy a vörös vércsék gondosan tervezték és végrehajtották a költést, hogy az a lehető legnagyobb sikerrel járjon. Ez a megfigyelés pozitívan értékeli a vörös vércsék szülői gondoskodását és a költési folyamatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biostimulátorok adjuvánsokként való használatának hatása a kukorica gyomirtás hatékonyságáraSzatmári, Simon; Szabó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA biostimulátorok alkalmazásának terjedése az elmúlt években jelentős mértékben növeke-dett, mely trend nagy valószínűséggel az elkövetkező években, akár évtizedben is megfi-gyelhető lesz. Egyre több gazdálkodó figyelme fordul ezekre a készítményekre, a növekvő inputanyag árak, jogi változások, előírások (Green Deal, Nitrát törvény) új, innovatív megoldások felé ösztönzik őket. A hirtelen megnövekedett biostimulátor felhasználás és a piacon megjelenő nagy számú új biostimuláns készítmény több, még megválaszolatlan kér-dést, vagy a szakértőket és gazdákat megosztó álláspontok kialakulását idézték elő. Egy ilyen módon felmerülő kérdést, a biostimulátorok adjuvánsként történő használatát és annak hatását a gyomirtás hatékonyságára vettük alapul a kísérletünk beállításakor. A vizsgálat kukorica kultúrában történt, mely során különböző hatóanyagú és hatásmechanizmusú gyom-irtó szerek (Milagro+ Peak (220 g/l dikamba, 50 g/l nikoszulfurun+ 750 g/l proszulfuron), Mosoon active (31,5 g/l foramszulfuron-nátrium+ 10g/l tienkarbazon-metil+ 15 g/l ciproszulfamid) Principal Plus (92 g/kg nikoszulfuron + 23g/kg rimszulfuron + 550 g/kg dikamba) kerültek önmagukban, illetve különböző biostimulátorokkal tankkeverékként kijut-tatva. Az alkalmazott biostimulátorok és azok dózisai a következők voltak: Amalgerol 3,0 l/ha, Isabion 2,0 l/ha, Megafol 0,30% töménységgel, RhizoMagic 2,0 l/ha, illetve Quantis 2,0 l/ha A kísérlet célja a különböző gyomirtószerek és biostimulátorok a gyomirtásra történő hatásának vizsgálata volt, a területen megfigyelt három leggyakoribb gyomfajon (közönsé-ges kakaslábfű (Echinocloa crus-galli), bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium), varjúmák (Hibiscus trionum). A kísérlet a Syngenta Magyarország Kft. és fejlesztőmérnök munkatársuk Dr. Nagy Viktor segítségével zajlott, a helyszínt a taktaharkányi székhelyű Mezőtech Kft. adta. 4 ismétlésben 3 gyomirtószer került kijuttatásra önmagában valamint 5 biostimulá-torral tankkeverékként, valamint ismétlésenként egy-egy parcella kontrollként kihagyásra került. A gyomirtók, valamint a tankkeverékek sorrendje ismétlésenként randomizálva lett. A gyomosodás mértéke parcellánként lett felmérve, számolásos módszert alkalmazva. Két gyomfelvételezésre került sor, az első a kezelést követően két hétre, míg a másodikra a kezelés után négy héttel. Eredményeinkből kiderült, hogy a gyomirtási hatékonyságot az általunk vizsgálat 3 gyomfaj esetén, közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) a bojtorján szerbtövis (Xantium strumarium) és a varjúmáh (Hibiscus trionum) a különböző biostimulátor készítmények elté-rően befolyásolták. A hatékonyság nagyban függöt az adott gyomfajtól, a gyomirtószer ható-anyagától és annak hatásmódjától, továbbá a biostimulátor típusától.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Liofilizálás hatása a gyümölcsök összes polifenol és flavonoid tartalmáraHuszti, Gréta; Diósi, Gerda; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarManapság rengeteg információ kering a médiában az egészséges táplálkozásról, életmódról, azonban mégis bonyolult eligazodni rajta, hogy valójában mi is számít egészségesnek. Az egészséges- vagy éppen egészségtelen étel kifejezés helytelen, mivel a maga módján minden élelem lehet egészséges. Az egészséges táplálkozás azt jelenti, hogy különböző összetételű ételeket, italokat megfelelő mennyiségben, megfelelő arányban változatosan fogyasztjuk. A kutatói munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a technológia milyen hatást gyakorol az egyes gyümölcsök minőségére (almatermésűek, bogyósok, csonthéjasok, trópusi és mediterrán gyümölcsök). A minőség esetében az összepolifenol és flavonoid tartalom vizsgálatát vettük alapul, továbbá a technológia esetében kíváncsiak voltunk a technológia hatékonyságára, mely esetében már a minták elkészítési idejét és az elvont víz arányát vizsgáltuk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi búza genotípusok ökológiai növénytermesztésbenTóth , Bence; Szabó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar: Magyarország egyik legfontosabb gabonanövénye az őszi búza. Felhasználja az ipar, takarmánygyártó cégek és persze a teljes élelmiszeripar. A napjainkban kialakult nehéz helyzetek (klímaváltozás, egyre csak növekvő élelmiszerigények stb.) miatt egyre jobban próbálunk odafigyelni a növényeink igényeire annak érdekében, hogy jobb terméseredményeket tudjunk elérni. Szem előtt tartva a termésmennyiséget és a minőséget. Diplomadolgozatom során fontosnak tartottam, hogy megtaláljam a kísérlet ökológiai keretein belül, az adott körülmények között a legjobb fajtát. A dolgozatban 26 fajtát hasonlítottam össze, különböző tulajdonságok tekintetében. Ilyen tulajdonság volt például a növény magasság, a hektoliter tömeg, a talajborítottság, az ezerszemtömeg és a terménymennyiség. Ezen tulajdonságok a gyakorlati gazdálkodás során is igen jelentős szerepet töltenek be a gazdák körében. A vizsgált fajták: GK Pilis, Activus, Arminius, Mandarin, Tiberius, IS-Agilis, Edelmann, Aurelius, Mv Pántlika, Hunor, KG Vitéz, Orloge, IS-Laudis, Mv Ménrót, Adesso, Antonius, GK Bagó, Mv Uncia, KG Kunhalom, LD-Chaine, Christhoph, Ehogold, GK Déva, Bánkúti 1201, Capo és az Arnold. A vizsgált fajták tekintetében kijelenthető, hogy a jobb eredményeket az Arminius, Mandarin, Tiberius, KG-Vitéz és a MV-Pántlika érte el. Míg a gyengébben teljesítő fajták voltak a teljes kísérlet során az Arnold, az LD-Chaine, a GK-Déva, a Christoph és a Hunor.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző fény- és közegkezelések hatásának vizsgálata az erdei szamóca (Fragaria vesca) növényi produkciójáraVajas, Gergő; Sipos , Marianna; Kurucz , Erika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérlet célja annak megállapítása, hogy az eltérő ideig hőkezelt és különböző fényspektrummal megvilágított szaporítóanyag csírázási százalékát elemeztük. A magvetéssel előállított növényeket hidropóniás rendszerben, eltérő közegeken és különböző fényspektrummal kezeltük ezt követően meghatároztuk az egyes növényi részek tömeggyarapodására gyakorolt hatását. A kísérlet során erdei szamóca (Fragaria vesca) növényeket használtunk, ezeket hidrokultúrában helyeztük el, köztes közegként kókuszrostot és agyaggolyót használtunk. Az alkalmazott pótmegvilágítás vörös és kék fényspektrum volt. Ezeknek a környezeti tényezőknek a hatását vizsgáltuk a növény növekedésére, termésképzésére és termésminőségére. A vizsgálat eredményeként a fénykezelések befolyásolták legtöbb esetben a tömeggyarapodást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A káposztarepce (Brasica napus L.,) 1753) Horsch Sprinter 4 ST és Horsch Pronto 6 DC vetőgépekkel történő változó és állandó tőszámú vetéseinek összehasonlításaFrankó, Patrícia; Hagymássy, Zoltán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA diplomadolgozatban az őszi káposztarepce állandó tőszámú vetését hasonlítottam össze változó tőszámú vetéssel. Az állandó tőszámú vetést egy Horsch Sprinter 4 ST vetőgéppel, míg a változó tőszámú vetést egy Horsch Pronto 6 DC vetőgéppel végeztem. A kísérleti eredmények alapján a változó tőszámú vetéssel vetőmagot takarítottunk meg és a jobb vetőmageloszlásnak köszönhetően egy homogén növényállományt kaptunk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző kenyérfélék reológiai vizsgálata és aflatoxin tartalmának meghatározásaErdélyi , Evelin; Ungai , Diána Kinga; Szilágyi, Anett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAlapvető élelmiszerforrásunk a kenyér, mely széles választéka megtalálható már a legkisebb boltok polcain is. A választék már csak abban is megnyilvánul, hogy rengeteg fajta kenyértípussal találkozhatunk, annak érdekében, hogy a számunkra legmegfelelőbb kerüljön be az étkezésünkbe. Megkülönböztetünk különböző gabonafélékből készült termékeket. Ezért is választottam diplomamunkám vizsgálatához fehér kenyeret, teljes kiőrlésű búzakenyeret, rozskenyeret és különböző maggal dúsított kenyértípusokat. Manapság globális szempontból egye inkább jellemző a penészgombák által termelt mikotoxin- szennyeződés az élelmiszerek és takarmányok körében. Ennek hátterében egyrészt ökológiai tényezők is állnak, mégpedig azzal magyarázva, hogy a penészgomba fajok toxintermeléshez szükséges átlag hőmérséklet megnövekedett az elmúlt évek során. Hazánkban a kenyérgyártás során felhasznált gabonafélék mikotoxinproblémája nagyobb figyelmet igényel. Kenyérgyártás során fokozott figyelmet igényelnek a teljes kiőrlésű és ahhoz hasonló lisztből készült termékek. Diplomamunkám célja, hogy szemléltessem az általam vizsgát különböző gabona őrleményből készült kenyérfélékben előforduló aflatoxin (B1, B2, G1,G2) szennyezettség esetleges előfordulását. Mindemellett vizsgáltam a kenyerek reológiai tulajdonságát, annak függvényében, hogy melyik kenyértípus, milyen gabonaőrleményből készült.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lovasterápiás lovak kiválasztásának és kiképzésének szempontjaiHarangozó, Fanni; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA ló és az ember között páratlan ősi kapcsolat van, ami a közös fejlődéstörténetre vezethető vissza. Az ennek eredményeképpen létrejött ősi bizalom, pedig a terápiás alkalmazásának alapköve. Az eredményes közös munka érdekében ismernünk kell a ló viselkedését, meg kell értenünk mit miért tesz. Legfontosabb tulajdonsága, hogy menekülő állat, ami alapvetően sok probléma forrása lehet, azonban, ha ügyesek vagyunk ezt a magunk javára tudjuk fordítani, és kihasználni a feladatok végrehajtása során. Fontos tudnunk azt is, hogy érzékszervei hogyan működnek, ez által hogyan is észleli a körülötte lévő világot. Vannak köztük olyanok, amik a mieinkkel nagyban hasonlatosak, de vannak olyanok is, amelyek merőben eltérnek tőlük, és ezekkel a különbségekkel lényeges tisztában lennünk. Reakció ideje minden más fajénál rövidebb, így míg mi nem is érzékeltük az adott ingert, a ló már reagált is rá. Azonban, az ezt követő megnyugvási ideje is minimálisra csökkenthető, ha megfelelően képezzük és elegendő időt áldozunk rá. A ló rendkívül gyorsan tanul, de csak akkor, ha biztonságban érzi magát, így ezt az igényét kell mindenekelőtt kielégítenünk. Nagyon fontos az első benyomás, ugyanis a memóriája rendkívül jó, az általa szerzett rossz tapasztalatokat, csak nagyon nehezen lehet felülírni. Megijedés esetén is türelmesnek kell maradnunk, és a dolgozatban említett módszerek valamelyikét érdemes alkalmaznunk. A lovak hierarchikus rendszerben, azaz rangsorban élnek, ezért fontos kivívnunk tiszteletüket ahhoz, hogy megfélemlítés nélkül is jól kezelhetőek legyenek. Elengedhetetlen ismernünk a verbális és nonverbális jelzéseiket ahhoz, hogy tisztában legyünk egészségi állapotukkal, hangulatukkal, érzelmeikkel, szándékaikkal. Ezek ismeretében tudunk megfelelően és időben reagálni a kialakult vagy kialakuló félben lévő helyzetekre. Legfontosabb tulajdonsága terápiás szempontból a lovagolhatósága, továbbá az arra való képessége, hogy az emberi testben fiziológiai változásokat idéz elő már a puszta közelsége is. A lovasterápiának három ágazata van, a Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, a Hippoterápia és a Pszichológiai lovasterápia. Ezeknek mind egy céljuk van, a lóval való szenzoros integrációs munka, csak a módszerek eltérőek. Mindhárom ágazatban a terápiás munkát vezető szakembereknek szigorú követelményrendszernek kell megfelelniük, és hivatalos szakágspecifikus vizsgát kell tenniük, ezzel biztosítva a leendő pácienseik megfelelő fejlődését. A lovasterápiára alkalmas ló kiválasztása belső és külső tulajdonságok alapján történik, azonban az előbbire szükséges a nagyobb hangsúlyt fektetnünk a páciens biztonsága érdekében. A keresendő tulajdonságok közé tartozik a ragaszkodás, a figyelmesség, a kíváncsiság, a jó kommunikációs készség, az érzékenység és a tapintat, ami gyakorlatilag az előbbiek összességét jelenti. A lovak vérmérséklet alapján négy személyiségtípusba sorolhatók, bár ezek nem választhatók el olyan nagyon szorosan egymástól. Meglátásom szerint a szangvinikus személyiségjegyű lovak a legalkalmasabbak terápiás munkára. Nagyon lényeges, hogy, a ló következetes temperamentummal rendelkezzen, illetve ne reagáljon hevesen az új ingerekre. A külső tulajdonságok közül az alábbiakat kell sorra vennünk: méret, fajta, ivar, kor, teherbírás, küllem, mozgás. Talán, ha ezekből egyet ki kellene emelni, akkor a mozgás lenne az, mivel a páciens izomzatának egyenletes terheléséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen a ló szimmetrikus mozgása. Carl Klüver négy alkalmazási és hatáspárt állított össze a gyógypedagógiai lovaglás tekintetében, melyek a külső és belső jellemvonások kombinációján alapulnak. Mindezeken felül nagyon szigorú képzettségi és egyéb követelményeknek kell megfeleljen az a ló, amelyet terápiára szánunk. Kiképzését két fő szakaszra bonthatjuk, melyeket még megelőz a csikónevelés időszaka, ugyanis ildomos már ekkor elkezdeni a terápiás alkalmazásra való felkészítést. Az első fő szakasz az alapkiképzés. Ennek során a ló biztos alapot kap a további, bármilyen jellegű specializálódáshoz. Az alapkiképzés legfontosabb elemei a kiképzés alapelveinek betartása, illetve a klasszikus kiképzési skála alkalmazása. Ezeket követheti a speciális képzés, mely már konkrétan a terápiákra készíti fel a lovat. A képzés végére meghatározott feladatokat (15 db) kell tudnia végrehajtani ahhoz, hogy sikeres engedelmességi vizsgát tehessen és terápiára hivatalosan is alkalmazható legyen, csak ezután kezdődhet meg vele a terápiás munka.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vörös cirok fajták polifenolos komponenseinek és antioxidánsainak meghatározása különböző extrakciós módszerekkelVolf, Renáta; Sipos , Péter; Nagy, Róbert; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban két vörös cirok fajta polifenolos komponenseinek és antioxidánsainak mennyiségét vizsgáltam különböző extrakciós módszerekkel. Kutatásom kiterjed az összes polifenol tartalom meghatározására, ezen belül pedig az összes flavonoid tartalomra, kondenzált tannin tartalomra, DPPH és TEAC antioxidáns vizsgálatra, amiket mind szabad, mind pedig kötött formában kerestem. A meghatározásoknál metanolos és acetonos extrakciókat alkalmaztam, az eredményeket végül nem csak a kinyert komponensek mennyisége alapján vizsgáltam, hanem az alapján, hogy az egyes komponens kinyeréseknél melyik oldószer bizonyult hatékonyabbnak. Összességében elmondható, hogy a méréseim túlnyomó része alátámasztotta a cirokkal szembeni elvárásaimat, a különböző extrahálószerek segítségével többféle vizsgálatot is végeztem. Véleményem szerint a cirok valóban jó táplálékforrás és célszerű lenne a minél többféle módon történő feldolgozása emberi fogyasztásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A ß-kazomorfin-7 hatásainak vizsgálata az endothel sejtek gyulladásos profiljáraHegyes-Horváth , Boglárka; Markovics, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban igen nagy problémát jelentenek a különböző szív- és érrendszeri betegségek, melyek kialakulásának főbb oka a nem megfelelő életmódra, táplálkozásra visszavezethetők. A kardiovascularis betegségek hátterében olyan kockázati tényezők is állnak, melyeket képesek lehetünk befolyásolni. Ezek a tényezők a szervezetben növelhetik a gyulladás mértékét, amely befolyásolhatja a szervezetünket az által, hogy hatással van az endothel sejtek működésére, melynek hatására különböző szív és érrendszeri rendelleneségek kialakulásában játszhat szerepet. A kutatás célja a tehéntejben megtalálható kazein bomlástermékének, a ß-kazomorfin-7-nek vizsgálata, hogy megismerjük, hogy hogyan befolyásolja az endothel sejtek gyulladásos profilját in vitro modellben. A vizsgálatot HUVEC (Human Umbilical Vein Endothel Cells; humán köldökzsinór véna endothel sejt) felhasználásával végeztük. Gyulladást képeztünk mesterségesen az endotheliumban, melyhez LPS-t (lipopoliszacharid) használtunk fel és megvizsgáltuk, hogy a β-kazomorfin-7 hogyan befolyásolja gyulladás mértékét az endothel sejtekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fehérgyarmati halastavak felújításaNagy , Zoltán; Fehér , Milán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA fehérgyarmati tógazdaság része a Birhó természetvédelmi területnek, és a 4 km-re található Fehérgyarmat városának. A valaha volt nagyhírű tógazdaság újjáépítése a városnak is igénye volt. Dolgozatomban ezt a témát fejtettem ki, hogy hogyan lehet egy közel tíz éve termelésből kivont halgazdaságból, fenntartható, gazdaságilag stabilan jövedelmező halastó rendszert létrehozni. A pénzügyi finanszírozáson túl szakmai kompetenciák, hozzáértő tervezés és megvalósítás szükséges már a kezdeti lépések tekintetében is. A leírt anyagomban témaként szerepelnek a geodéziai felmérések, talajmechanikai munkálatok, melyek megalapozták a tógazdaság felújításának tervezését. A következő téma a tavak és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, műtárgyak, utak, lecsapoló csatornák stb. felújítása és ennek lehetőségei. A vízkormányzás a halastavak életében az egyik legfontosabb tervezendő feladat nemcsak az aktuális munkák miatt, hanem a jövő „viznélküliségét” figyelembe véve. Amikor felmerült az ötlet a tavak megvásárlására szempont volt a jó vízellátottság a hosszú távú kiegyensúlyozott üzemelés miatt. A terveim a következő lépéssel folytatódtak, ami a kapcsolódik a megváltozott energetikai környezethez a fenntarthatóság, mint cél jelenik meg a fejlesztésben. A napelemek jelenléte kiváltja az előre látható energetikai igényeket, ma már egy modern tógazdaság alternatív energiaforrásokban is gondolkozik és befektetésként kezeli mindezt a jövőben. A jövő, ami a dolgozatomban egy éves periódusként jelenik meg. A fejlesztés tervezési szakaszában a funkcionális elemekre helyeztük a hangsúlyt, hogy hogyan fognak üzemelni a jövőben. Diplomamunkámban ezen a vonalon haladok és fejtem ki a tervezés egyedi pontjait, melyeket a dolgozatomban részletesen bemutatok. A végeredmény reményeink szerint egy jól működő, fenntartható, ökológiai szerepét betöltő termelő gazdaság, ami értékes színtere lesz Szabolcs-Szatmár Vármegye keleti szegletének és méltán híres lesz jó minőségű magyar haláról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető GÉNPOLIMORFIZMUS VIZSGÁLATOK A GALAMBHÚS TERMÉKMINŐSÉG JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBENSipos, Bíborka; Bagi, Zoltán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA galambhús magas biológiai értékű termék. A magyar húsgalamb ágazat dinamikus bővülést mutat, ami jelentős tenyészállat igényt generál. A piac modern, a fogyasztói igényeket kiszolgálni képes genotípusokat igényel. Ezért a nemesítésben a húsgalamb ágazatnak is alkalmaznia kell a korszerű marker-, és genomszelekciós technológiákat. Jelen dolgozatban postagalambok esetében már leírt génpolimorfizmusok alkalmazhatóságát mértem fel egy hústípusú állományban (n=39). KASP-PCR módszerrel tizenegy SNP-t amplifikáltunk sikerrel, melyekből négy mutatkozott polimorfnak a vizsgált populációban. A polimorf lókuszokat genotípusok száma, allél- és genotípus gyakoriság, allél gyakoriságok varianciája, illetve a Hardy-Weinberg eloszlás alapján jellemeztem. A genotípus adatokat általános lineáris modell (GLM) alkalmazásával vetettem össze a testsúlyra és testméretekre vonatkozó adatokkal. A polimorf lókuszok közül az MSTN és a CKM gének polimorfizmusai mutattak szignifikáns összefüggést a biometriai adatokkal. Öt esetben sikerült tendenciára, vagy szignifikáns hatásra utaló eredményekkel olyan genotípusokat azonosítani, melyek a fiókák magasabb súlyával mutattak összefüggést, és amelyek alkalmazhatóak lehetnek a marker alapú szelekcióban. Az eredmények megerősítése érdekében javasolt nagyobb elemszámú vizsgálatok lefolytatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szója fehérje- és olajtartalmának vizsgálata a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. fajtakísérleteiben a 2018-2020 éveibenTóth, Gábor; Szabó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarÖsszességében, ahogyan a dolgozatom elején kifejtettem, a szója világszinten egyre nagyobb teret hódít magának, vetésterülete egyre nő, amely köszönhető a vetésforgóban kedvező hatásának, a többnyire mindenhol jól termeszthetőségének és a jövedelmezőségének. A legnagyobb szerepe viszont talán abban rejlik, hogy az ökológiai lábnyoma is kedvező, ha megfelelő technológiát választva termesztjük, azaz a forgatás nélküli talajművelést. Ezzel csökken a munkaműveletek száma, nem bolygatják a talajt így nagyobb benne a talajélet (hasznos lebontó baktériumok, talajlazító giliszták). A kevesebb munkaművelet, kevesebb üzemanyag felhasználást jelent, valamint kevesebb taposási kárt okozunk a talajnak, tehát még pénztárca és talajbarát is. A vetésforgóban hagyott kedvező hatása pedig a gyökérgümői által megkötött légköri nitrogén mennyiségének köszönhető (mint a hüvelyes növények általában, jó hatással vannak a talajra), így a további években a tápanyag utánpótláson lehet esetleg valamennyit spórolni. Mivel Magyarországon nem engedélyezett a génmódosított szója termesztése (véleményem szerint helyesen), így az engedélyezett fajtákból kell megpróbálni kihozni a legtöbbet hazánkban. A génmódosított szójákkal nem is tudnak versenyezni az itthoni fajták, ezért van szükség arra, hogy minél jobban kihasználjuk a GM mentes szója legnagyobb termőképességét. (megtaláljuk az adott helyen legjobban teljesítő és a célnak legjobban megfelelő fajtát). A fajta kiválasztásánál törekedjünk a helyi specialitásoknak leginkább megfelelőre. A szakcikkekben és szakirodalmakban arról írnak, hogy hazánk a szójatermesztés szempontjából az északi határon fekszik, azaz, hogy az igen korai és a korai fajták érnek be biztonsággal. Vélhetően a 2018. és a 2019. évi magasabb tavaszi és nyári hőmérsékletnek köszönhetően a vizsgálatomban ez a tendencia nem mutatható ki, hiszen az egyetlen általam vizsgált középérésű fajta 2019-ben rekorder (5 t/ha) termésű volt, 2018-ban pedig a második helyen (4,7 t/ha) végzett. A helyi adottságok, jelen esetben a perctalajok jelentik a Prügyi Zrt.-ben növénytermesztés számára a legnagyobb kihívást. A termésátlagok és a beltartalmi értékek összehasonlítása alapján a Prügyi területeken az a következtetés vonható le, hogy a Sigalia, Angelica, Bahia fajták azok, amelyek beltartalmi és termésátlag szempontjából is jó eredményeket mutatnak. A végső következtetésem, pedig, hogy megéri a szója növénnyel foglalkozni, megtanulni a termesztéstechnológiáját és a növény igényeit, hiszen hazánkban is jövedelmezően termeszthető növény még a gyengébb minőségű talajokon is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Méhanya nevelésHevér, Adrián; Oláh, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMéhanya nevelés A dajkacsládok kiválasztása, a rajzás. Az irányított méhanya nevelés. Anya nevelés eszközei. A petézés folyamata.