Debrecen birtokviszonyai és földhasználata a debreceni földközösség alatt mai szemmel nézve

Dátum
2010-11-05T10:03:57Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A földhasználat szabályozása stratégiai kérdés lehet Magyarország jövője szempontjából. A rendszerváltást követő földkárpótlás számos esetben ésszerűtlen birtokviszonyokat eredményezett majd az ország Európai Unióhoz való csatlakozása és magyar földpiac egyre közeledő megnyitása külföldi vásárlók számára számos kihívást vet fel Magyarország politikusai és agrárszakemberei számára. Az agrárpolitika számára tanulsággal szolgálhatnak más országok stratégiájából vett ötletek, vagy saját múltunk példái. Debrecen a 19. század végéig szigorúan és átgondoltan szabályozott földhasználati rendszert működtetett, melyben saját polgárainak érdekeit mindenkor szem előtt tartotta. Ezt múltunk kutatói a debreceni földközösségnek nevezik. Ekkoriban a debreceniek csak használói és nem tulajdonosai voltak a város birtokainak. A földek kiosztásáról és a földhasználat szabályozásáról a város vezetői határoztak. Dolgozatomban ennek a rendszernek a sarkalatosabb pontjait fejtem ki, miközben végig követem a város birtokainak gyarapodását és a polgári földtulajdon lassú létrejöttét Debrecenben és környékén. Kitérek a sok száz év alatt kiforrott földközösség gazdasági alapját képező rideg állattartásra és igyekszem bemutatni, hogy az egykori cívisek miként törekedtek a természeti tényezőknek leginkább megfelelő táj- és területhasznosításra. Az ország mezőgazdasága számos változáson esett át a 20. században, mely változások elsöpörték az egykori birtokviszonyokat és földhasználatot, alapjaiban megváltozott Debrecen gazdasága, szakdolgozatomban igyekszem feltárni mely elemek maradtak meg napjainkra és melyek lehetnének esetlegesen a jövőben is alkalmazhatók az ország mezőgazdaságának, agrártársadalmának és vidéki lakosságának gyarapodása érdekében.

Leírás
Kulcsszavak
földhasználat, földközösség, birtokviszonyok, Debrecen
Forrás