Munkánk során a NaTl(edta)-komplex fotokémiai bomlását vizsgáltuk diódasoros spektrofotométer segítségével. Megállapítottuk, hogy a vízben oldott oxigén, a hőmérsékletváltozás, valamint a termékkel való katalízis nincs hatással a bomlásra. A világos/sötét megvilágítási szakaszok arányának változtatása során a sötét szakaszok részarányát növelve a reakcióidő is növekedett. Megállapítottuk, hogy 50 %-nál nagyobb fényintenzitás-csökkenés már jelentősen, de semmiképpen nem lineárisan növeli a bomlás idejét. A fényintenzitást csökkentve a reakció sebessége lassul. Az egységnyi térfogatra eső fényintenzitást mintegy 25%-kal csökkentve csekély sebességváltozás következett be, ami nem mond ellent a más típusú kísérletekben tapasztalt fényintenzitás-függésnek. Olyan kísérletet is végeztünk, amelyben hosszú sötét szakaszokat iktattunk be a rövid, de folyamatos megvilágítási periódusok közzé. A sötét szakaszok teljes kihagyásával és egy végig folyamatos megvilágítással felvett kísérlet eredményét összevetve hasonló görbéket kaptunk. Így igazoltuk, hogy a reakció sötétben jelentősen nem halad előre még az indukciós periódus után sem, a világítás megszüntetésével lényegében bármely pontban megállítható. 1 M-os perklórsavat is tartalmazó oldatokban alig történt fotokémiai változás. Az oldat pH-ja igen jelentős hatással van a fotokémiai reakció kvalitatív lezajlására is. Ennek a jelenségnek a magyarázata semmiképpen nem lehet a kiindulási komplex saját sav-bázis tulajdonságainak a következménye. NaTl(edta)-komplex bomlása egyértelműen fotokémiai reakció, de a fényintenzitásával nem egyenesen arányos, tehát a mechanizmusban fotokémiai és nem fotokémiai lépések is jelentős szerepet játszanak.