Világszerte nagy az érdeklődés az anyák szaporodásélettanát befolyásoló tényezők részletes megismerése, illetve a szaporasági mutatók javítását lehetővé tevő juhfajták használata iránt. Megfelelő juhfajták, illetve genotípusok használata lehetővé teheti a hatékony termelést, az ellések egyenletes elosztását vagy bizonyos időszakokra történő sűrítését, ezáltal a legkedvezőbb piaci feltételek kihasználását. Az állattenyésztő gazdasági érdeke, hogy lehetőleg ne alkalmazzon aggályosnak tűnő mesterséges eszközöket a nemi ciklusba való beavatkozáshoz és a tenyész-szezon meghosszabításához. A „Különböző genotípusú nőivarú juhok szaporodási szezonalitása” című Ph.D. munkám alapvetően három egymástól némileg elkülöníthető, ugyanakkor egymással szorosan összefüggő vizsgálatot és azok kiértékeléseit tartalmazza. A disszertáció tézisei közül elsőként a szőrös és vedlőgyapjas juhok öt esztendőre visszamenő szaporodásélettani működését elemeztem, az állatok szaporulati eredményeit vizsgálva, a Debreceni Egyetem Állatkísérleti Telepén rendelkezésemre álló ellési adatok alapján. Ezen időpontokból következtettem az egyes anyák, vagy jerkék vemhesülésének időpontjára. A vizsgálat kezdetekor megfogalmazott hipotézis pozitív válaszául kaptam, hogy a hazai juhállományokra jellemző szaporodásbiológiai szezonokban, a fő tenyész-szezon, járulékos tenyész-szezon és tenyész-szezonon kívüli időszakban egyaránt történtek fogamzások, a dorper, a barbadoszi és a szomáli fajták, valamint egymás közötti keresztezéseik esetében. Az eredmények kiértékelése során megállapítottam, hogy a vizsgált szőrös és vedlőgyapjas fajták fajtaiszta és fajtaközi keresztezéseinek egész éven át történő tenyésztése megvalósítható hazánkban. Két esztendő vonatkozásában szaporodásbiológiai mutatók kiértékelését is elvégeztem, mely két gyapjas, a gyapjas és szőrös genotípusok közötti és a szőrös genotípusok fajtatiszta és fajtaközi keresztezése során született bárányok választási arányainak összevetésére irányult. A tenyészidényen kívül fogant szőrös és vedlőgyapjas anyák bárányainak választási arányára az anya fogamzásának időszaka nem gyakorol hatást, emellett az egy anyára vetített választott bárányok száma mind a (gyapjas x szőrös) F1 keresztezéseknél, mind a fajtatiszta szőrös, vedlőgyapjas juhoknál és azok egymás közötti keresztezéseinél meghaladja a hazai szapora merinó és cigája állományok esetében tapasztalt ugyanezen értékeket. Az értekezés saját vizsgálati fejezetének második részét képezi a szőrös és vedlőgyapjas fajták keresztezése nyomán világrajött jerkék későbbi ivari funkcióinak progeszteron profil alapján történő nyomonkövetése, mindamellett ezen jerkék képalkotómódszerrel felvételezett zsírdepótelítettségének vizsgálata. Összefüggések keresése céljából korrelációs vizsgálatot végeztem az egyes jerkék petefészek-működése és azok kondícióját tükröző lipidtelítettség, valamint napi testömeg-gyarapodásuk között. Szignifikánsan igazolható szoros összefüggést tapasztaltam a petefészek aktivitása és az átlagos napi testtömeggyarapodás alakulása között. Egyes meteorológiai paraméterek és az ivari funkciók közötti kölcsönhatás vizsgálata céljából szintén statisztikai próbákat végeztem, melyek eredményeként a petefészek aktivitás és hőmérséklet, valamint relatív páratartalom között gyengén közepes, valamint enyhén negatív gyenge kapcsolatot találtam, mely nem volt szignifikáns. A disszertációm harmadik vizsgálatát képezte két, gyapjas x szőrös keresztezett genotípus és azok kontroll-csoportjaként szolgáló fajtatiszta merinó jerkék pubertáskori életkorának meghatározása. Eme vizsgálat kérdés feltevése volt, hogy vajon van-e különbség a vizsgált három genotípus első petefészek ciklusba-lendülésének, vagyis pubertásának átlagos időpontja között. A merinó anyaságú, szomáli és barbadoszi apaságú jerkék ivarérése lényegesen korábbi életkorban következett be a fajtatiszta merinó jerkékhez képest.

There are studies worldwide to evaluate more influencing factors on the ovarian physiology of sheep, and also to find proper breeds for improving the indexes of productivity. Using appropriate breeds of sheep can result in production and the timed lambing corresponding to the market demands. While the artifical methods for influencing the natural way of ovarian cycles as extending the breeding season artifically are open to criticism, the farmers’ fundamental interest is not using any of those methods. Firstly I wanted to study the hairy and shedding wool sheep population of the Experimental Farm of the University of Debrecen regarding to conception from the last five years. Based on the conception data, the lambings became to be evaluated in the examined period of time. Answering the hypothesis questioned at the beginning of the study, I got results that conceptions were found in Dorper, Barbados Blackbelly and Somali ewes within the main and additional seasons and also out of those. As the results show the examined hairy and shedding wool genotypes can be bred in Hungarian whether conditions round the year. There was an other purpose to evaluate some details according to the birth and weaning rates of the various genotypes as well as to determine the distribution of the seasonal birth and weaning results. I got the data from two years focusing to have details from similar periods of the year. There were no environmental effects evaluated on the weaning rates of the out of season period, the reproductive patterns of hairy and shedding wool genotypes have significantly better parameters in Hungary than the traditional breeds the Prolific Merino and Tsigai. The second part of my own examination chapter of the dissertation consist the followed cyclicity of ovarian performance of (hairy x shedding wool) F1 ewes based on their progesteron profile, and also to monitor their lipidlayer thickness. Ultrasonographic method was given to measure exact details of the development of fatty layers at different anatomical points. Correlations were required to have looking for between the ovarian performance and the body conditions. There was a very strong significant correlation between the activity of the ovarian performance and the average daily weight gain. The meteorological parameters as the daily avarage temperature and the daily avarage humidity were headed to monitor permanently during the duration of examination at the certain group of the experimental animals. Weak correlations - without significant level - were showed on the relation of the oestrus behaviour and temperature, as well as humidity. The third study of my dissertation pointed to find any significant differences between the age of puberty of the examined two (Hungarian Merino x hairy) crossbreds and the fullbred Hungarian Merino. The ages of ewes were evaluated at puberty. Statistical deviation and standard error were calculated. The results showed the (Hungarian Merino x Somali) F1, and also the (Hungarian Merino x Barbados Blackbelly) F1 crossbred genotypes had their puberty much earlier as compared to the fullbred Hungarian Merino ewes.