Napjainkban felgyorsult munkaerő-piaci változás, a pályaválasztást egyre dinamikusabb fejlődésre buzdítja. Ebből következően egyértelművé vált, hogy már fiatalkorban foglalkozni kell az életpálya irányának meghatározásával, valamint megvalósításával. Ma már egyre nehezebb egyetlen döntéssel pályát választani, inkább adottságainkat és lehetőségeinket kihasználva „orientálódni” kell a pályára. Ez egyéni folyamat, mely több kisebb-nagyobb döntéssorozatból tevődik össze, és már kisgyermekkorban elkezdődik. Természetesen ebben a korban még nincs szó felvételiről, azonban a középiskola idejét elérve dönteni kell arról, vajon milyen irányba indul el a felvételiző. Fontos kérdés tehát, hogy vajon milyen a leghatékonyabb, valamint legkielégítőbb elhatározás a jövőbeli karrier szempontjából. Ennek tudatában az általam prezentált kutatás a Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola, valamint a Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola végzős diákjai pályaorientációs irányultságának, hozzáállásának bemutatására, feltérképezésére, valamint a két intézmény összehasonítására irányul. A kutatás alapvető célja az, hogy a későbbi eredmények következtetéseiből kiindulva felmérjem, melyek a tanulók pályaválasztási elképzeléseire ható tényezők. Ez azért lényeges, mert a választási folyamat során a diákok az általános iskolából kilépve megismerhetik saját értéküket, ezen keresztül pedig a helyes érdeklődésüknek megfelelő alternatívát követően egy olyan életutat választanak maguknak, melynek eredményeképpen teljes értékű tagjává válhatnak társadalmunknak. Az eredmények elemzését követően néhány gyakorlatban megvalósítható javaslatra is sor kerül, mely elképzelés lehetővé teszi a vizsgált intézmények pályaorientációs tevékenységének elősegítését, s szervesen járul hozzá a pályaválasztási rendszer kiegyensúlyozott működéséhez hazánkban.