Munkám célja a DE-OEC klinikáiról származó beteganyagból izolált vancomycin rezisztens enterococcus (VRE), valamint methicillin rezisztens Staphylococcus aureus törzek (MRSA) epidemiológiai és molekuláris szintű jellemzése volt. 2004 és 2009 között összesen 7271 enterococcust izoláltunk, melyek közül 17 bizonyult vancomycin rezisztensnek. Ezek között 1 vanA pozitív Enterococcus faecalis, 14 vanC1 pozitív E. gallinarum, és 2 vanC2 gént hordozó E. casseliflavus fajt azonosítottunk molekuláris biológiai módszerekkel. Munkánk során egy új restrikciós analízist dolgoztunk ki vanC1 és vanC2 gének elkülönítésére. Epidemiológiai vizsgálataink szerint, - PFGE és MLST adatok alapján- a törzsek nem mutattak genetikai rokonságot egymással. A VRE törzsek E-teszttel illetve VITEK2 készülékkel mért MIC értékeit összehasonlítva megállapítottuk, hogy az automata 3.01-es verziója nem alkalmas az alacsony szintű glikopepetid rezisztencia rutinszerű detektálására. A klinikai izolátumok többsége érzékeny volt a többi tesztelt antibiotikumra, kivéve három gentamicin rezisztens E. gallinarum törzset, melyekben sikerült kimutatnunk a bifunkcionális aminoglikozid rezisztencia génjét. Tehát többszörös antibiotikum rezisztencia gént hordozó enterococcusok is előfordultak az egyetem klinikáin. Eredményeink szerint a rezisztens enterococcus törzsek sporadikusan jelentek meg, járványt nem okoztak. Ennek ellenére mind epidemiológiai, mind terápiás szempontból fontos új megközelítést jelent a VRE genotípusok molekuláris genetikai azonosítása. Az antibiotikum rezisztens Staphylococcus aureus sokkal gyakrabban volt kimutatható. A 2005-ben végzett felmérésünk alapján, a Debreceni Egyetem klinikáin az MRSA aránya meghaladta a 7 %-ot. A 102 betegből származó 339 MRSA izolátumot részletes molekuláris biológiai és epidemiológiai elemzésnek vetettük alá. Az antibiotikum rezisztencia vizsgálatok szerint a törzsek 41,8%-ára az 5B mintázat volt jellemző. A törzsek csaknem fele a 617/622/623 fágtípusba tartozott, közel 20% pedig a 629-es fágtípust mutatta. Vizsgálataink során három fő PFGE típust találtunk, melyek közül az A típus volt a leggyakoribb (55%). Ily módon több módszerrel is igazoltuk a kórházi fertőzések klonális jellegét. Az epidemiológiai adatok birtokában a megfelelő infekciókontroll és kórházhigiénés intézkedések segítségével sikerült az MRSA incidencia további növekedését megakadályozni. Munkánk során három különleges, vancomycinre mérsékelten heterorezisztens S. aureus (hVISA) törzset is találtunk. MLST és SCCmec vizsgálatok alapján ezek egyike a Magyar ST239-MRSA-III klónt, a másik kettő pedig a New York/Japan ST5-MRSA-II klónt képviselte.

The goal of the present study was the molecular and epidemiological characterization of vancomycin-resistant enterococci (VRE) and methicillin-resistant Staphylococcus aureus (MRSA) strains isolated from the hospitals of the University of Debrecen. Between 2004-2009 we isolated overall 7271 Enterococci, of wich 17 were resistant to vancomycin. Among the latter we identified 1 vanA positive Enterococcus faecalis, 14 vanC1 positive E. gallinarum, and 2 vanC2 gene carrying E. casseliflavus strains by molecular biological methods. During this work we developed a new restriction analysis based method to differentiate the vanC1 and vanC2 genes from each other. Our epidemiological investigations (PFGE and MLST results) proved that the strains had no genetic relationships with each other. The comparison of the MIC values for the VRE strains obtained by E-test and by the automated VITEK2 system revealed that the version 3.01 software of VITEK2 is not suitable to detect low level glycopeptide resistance. Most of the clinical isolates were sensitive to other antibiotics tested, except for three gentamicin resistant E. gallinarum strains. In the latter strains we identified the bifunctional amynoglycoside resistance gene indicating that a few multiple drug resistance gene carrying Enterococci appeared in the hospitals of the University. According to our findings, the resistant enterococcus strains appeared sporadically. Still, from the epidemiologic and therapeutic point of view, it is very important to identify VRE genotypes by molecular genetic methods. The incidence of antibiotic resistant Staphylococcus aureus was significantly higher. According to our survey, the rate of MRSA was 7,23% at the hospitals of the University of Debrecen in 2005. We investigated 339 MRSA strains from 102 patients in detail by epidemiological and molecular biological techniques. The results of the antibiotic sensitivity testing showed that 41,8% of the strains exhibited the 5B resistance pattern. Almost half of the strains belonged to the 617/622/623 phage type, and nearly 20% to the 629 phage type. We revealed three main PFGE types, among wich type A was predominant (55%). Thus we confirmed the clonal relationship between the strains with several methods. These epidemiological data allowed us to reduce the incidence of MRSA by introducing appropriate infection controll and hospital hygiene measures. During these studies, we also found three interesting cases of heteogeneously vancomycin-intermediate sensitive S. aureus (hVISA). According to MLST and SCCmec typing one of the strains belonged to the Hungarian ST239-MRSA-III clone, and two of them represented the New York/Japan ST5-MRSA-II clone.