Hazánkban a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett a kertészet is ugyanolyan kiemelkedő ágazat, amely bruttó termelési értéke 30-50 mrd forint között mozog. Bár a rendszerváltás után a gyümölcstermesztés is a vesztes szektorok közé tartozik, mégis sok vidéki ember választja napjainkban is megélhetése fő forrásaként ezt az utat. Az Európai Unióhoz való csatlakozás mérföldkő volt a magyar mezőgazdaság számára. 2004. május 1.-től hazánkra is vonatkozik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP). A fentiekre való tekintettel célul tűztem ki, hogy elemzem a 2004-2009 közötti időszakban a kertészeti ágazat nemzetgazdasági súlyát, kiemelt hangsúlyt helyezve az Észak - Alföldi régióra. Megvizsgálom a zöldség-gyümölcs szektort érintő piacszabályozási és támogatási rendszert, illetve átfogó képet nyújtok arról, hogy hogyan és milyen mértékben vették igénybe az említett régió termelői az adott lehetőségeket és eszközöket. A vizsgálatomhoz szükséges adatokat szekunder kutatás során az AKI, MVH és KSH adatbázisából gyűjtöttem, de ugyanakkor a kitűzött célom elérése érdekében primer adatgyűjtést is végeztem az MVH adatbázisából. Alapvetőnek tartom, hogy Magyarország agrárstratégiájában nagyobb figyelmet kapjon a kertészet, ezen belül a zöldség-gyümölcs szektor, éppen ezért fontosnak tartom ezen szektor célzottabb, relatíve nagyobb mértékű és hatékonyabb támogatását.