A holstein-fríz szarvasmarhák kondíciója és egyes értékmérő tulajdonságai közötti összefüggések

Absztrakt

Összefoglaló Dolgozatomban holstein-fríz szarvasmarhák kondíciója és egyes értékmérő tulajdonságai közötti összefüggéseket vizsgáltam. Vizsgálataimat nagyüzemi körülmények között tartott magyarországi szarvasmarha-állományokban készítettem (40 alkalommal 1503 tehén kondícióját bíráltam). Munkámban elemeztem a tejelő szarvasmarha-tenyésztés meghatározott területein (tejtermelés, szaporodás) a kondíciópontozás használatának lehetőségét, előnyeit, jelentőségét. Vizsgáltam a tehenek küllemi paramétereinek kapcsolatát a kondícióval. Elemeztem továbbá a kondíció öröklődhetőségét és a genotípusos és fenotípusos korrelációkat. A tejtermelés és a kondíció kapcsolatának vizsgálatakor megállapítottam, hogy a laktáció alatt a napi tejtermelés 2,5-3,0 kondíciópontszám mellett ingadozik legkevésbé. A laktáció 100. napjáig megtermelt tej mennyiségét kedvezőtlenül befolyásolta az alacsony elléskori kondíció (KP=2). A reprodukciós paraméterek elemzésekor öt mutató (első termékenyítésig eltelt napok száma, első termékenyítéstől az újra fogamzásig eltelt napok száma, elléstől az újra fogamzásig eltelt napok száma, termékenyítési index, első termékenyítésre vemhesült tehenek aránya) alakulását mutatom be. Megállapítottam, hogy az ellés utáni kondíciócsökkenés negatívan befolyásolja az első termékenyítésig eltelt időszak hosszának alakulását. Ez az időszak az elléskor 2,5 és 3,5 pontszám közötti kondíció pontszámú egyedeknél a legrövidebb. A termékenyítési index alakulására a kondíciónak nincs hatása. A kondíció és a testsúly kapcsolatának vizsgálata korreláció-analízissel (Pearson-féle korrelációs együttható) és lineáris regresszió-analízissel történt. Az elléskor mért élősúly és a kondíció között közepes, vagy szoros kapcsolatot tapasztaltam (r=0,49-0,56). A laktáció különböző időszakaiban, az 1. és a 6. próbafejés között egy pont kondíciópontszám különbség 24 kg (2. laktáció) és 89 kg (1. laktáció) közötti testsúlykülönbséget jelentett eltérő laktációszám mellett. A küllemi bírálatok elemzésekor a kondíció és a leíró (lineáris) küllemi tulajdonságok, valamint a fő bírálati tulajdonságok kapcsolatának vizsgálatát végeztem. A küllemi bírálatok eredményei a laktációszám emelkedése mellett romlanak, a lineáris tulajdonságok általában laza kapcsolatot mutatnak a kondícióval. Az élesség negatív, az erősség pozitív laza kapcsolatban van a kondícióval. A laktációk számának növekedése és a kondíció emelkedése egyaránt pozitívan befolyásolja a testpont alakulását. A kondíció és a tejelőjelleg közötti kapcsolat feltárásakor negatív összefüggést tapasztaltam a két tulajdonság között. A kondíció öröklődésének vizsgálatakor 420 bika 1981 leányának adatát elemeztem. A kondíció öröklődhetőségi értéke 0,25 és 0,49 között változott. Summary In my thesis I examined the correlation between the body condition and the valuable parameters of the Holstein – Friesian cows. My examinations were carried out on large scale dairy farms in Hungary (when the body condition of 1503 cows was estimated on 40 occasions). In my work I analysed the possibilities of use, the advantages and significance of the body condition scoring system in the main fields of cattle breeding (milk production, reproduction). I examined the connection between the functional type traits and the BCS. I analysed the phenotypic and genetic correlations and the h2 value of the body condition. When I examined the connection of the body condition with dairy production I concluded that the least of all uneven milk production during the lactation was observed between 2.5 and 3.0 BCS. The amount of milk produced until the 100th day of the lactation was unfavorably affected by the low body condition at calving (BCS=2.0). During the analysis of reproductive performance I introduced five reproductive parameters such as the number of days until the first insemination, the length of service intervals, the fertility index, the open days, and the number of pregnant cows, which became pregnant at the first insemination. The length of time until the first insemination was negatively influenced by the body condition decrease after calving. This period was the shortest in the groups with BCS 2.5-3.5 at calving. The fertility index was not affected by the BCS. I studied the relationship between body condition and weight; the data were processed with correlation analysis (Pearson’s correlation coefficients) and linear regression analysis methods. There was medium or tight correlation (r=0.49-0.56) between the body condition and the body weight at calving. In different stages of lactation the 0.5 BCS difference meant 24 kg (2. lactation) and 89 kg (1. lactation) body weight difference with the different number of lactation. I analysed the connection between the linear type traits, the final class and the linear condition. The increase in the number of lactations as well as the improving body condition had a positive effect on the body score. When investigating the relationship between the body condition and the dairy strength a negative correlation was found between these two attributes. Therefore I suggest that classification should be made later, probably in the 5th or 6th month of the lactation. While examining the heritability of the condition, the dataset consisted of 1981 cows born of 420 bulls. The heritability value of body condition is between 0.25 and 0.49.

Leírás
Kulcsszavak
kondícióbírálat, body condition scoring, tejtermelés, reprodukció, holstein-fríz, küllemi bírálat, milk production, reproduction, Holstein-Friesian, livestock judgment
Forrás