Öt szánentáli kecsketelepen havonta vizsgáltam az állatok kondícióját, havi befejéseket végeztem és feljegyeztem a szaporulatszámot, az ellések dátumát, valamint az anyák életkorát. Az 1., 2., 3. és 4. telepen májustól szeptemberig, öt alkalommal mértem a kondíciót és a tejtermelést, az 5. sz. telepen pedig 3 éven át folytattam a vizsgálatokat. Az adatbázis elemzéseit egytényezős varianciaanalízissel és Pearson-féle korrelációszámítással végeztem. A kondíció értékének megállapítására egy a saját magam által kidolgozott pontszámrendszert használtam. A 9 fokozatú skála 0,5-4,5-ig terjed, 0,5 pontonként haladva. Elemeztem a kondíció pontszám (KP) ismétlődhetőségét, mely a közepesnél erősebb (R=0,65) és a módszer alkalmas arra, hogy a mindennapi termelési és tenyésztési munkában hasznosítsák. Vizsgáltam a KP és a tejtermelés öröklődhetőségét. Vizsgáltam a kondíció kapcsolatát a szaporasággal, a laktációszámmal, a tejhozammal és az életkorral. A hazai szánentáli kecskeállományokra alapozott vizsgálataim során megállapítottam, hogy a legtöbb tejet azon a telepen termelték az állatok, ahol kondíció pontszám értéke a laktáció elején (0-60. nap) 2,5, a laktáció közepén (60-120.nap) 2,7 körül, majd a laktáció utolsó harmadában 3, vagy kissé fölötte volt. Ehhez 2,57- 2,51-2,25 kg tej /nap/anya tejtermelési értékek társultak a laktáció során. Minél nagyobb volt az eltérés ezektől kondíció pontszám értékektől a többi telepen, a tejtermelés annál nagyobb mértékben csökkent. Ha egy állomány laktációs átlag kondíció pontja 2 KP érték alatt van, az nem tudja teljesíteni a fajtára jellemző, genetikai adottságuk alapján elvárható tejmennyiséget és alomszámot. Ebben az esetben a laktációs csúcsot is nagyon korán, a 20.-30. nap körül érték el, majd jelentősen csökkent a termelés, míg egy jó kondíciójú állományban a 60. nap körül következett be a csúcs, és ezután csak kismértékű csökkenés következett be. A 4.-5. laktációban, ill. életévben lévő anyakecskék esetében volt a legnagyobb az alomszám (2,18- laktációszám alapján, ill. 2,19- életév szerint); és az alomszám növekedést a KP szignifikánsan csökkenése mellett (2,19) érték el. Megerősítettem, hogy a 4. laktációs anyakecskék, ill. a 4 éves anyaállatok termelték a legtöbb tejet (2,46, ill. 2,49 tejkg/nap/anya), és a csúcstermelés a KP jelentős csökkenése mellett következett be (2,20 ill.,2,19). A 2. laktációban, ill. életévben lévő anyakecskék voltak a legjobb laktációs átlag kondícióban (KP érték 2,52, ill. 2,53 volt), mialatt a termelésük (tej, szaporulat) szignifikánsan meghaladta az 1. laktációs/ ill. l éves anyaállatok értékeit. A KP és a tejtermelés öröklődhetősége a közepesnél gyengébbnek bizonyult és értékét a környezeti tényezők (igényt követő takarmányozás) jelentős mértékben befolyásolhatják.

I examined the body condition of Saanen goats on 5 farms; I registered the milk yield, the number of kids, the date of births and the age of ewes. There were 37 ewes on the first farm, 17 on the second, 45 on the third, 17 on the fourth and 80-90 on the fifth. Body condition and milk yields were registered five times in a period from May to September on the first four farms, while on the fifth it was carried out through 3 years. The database analyses were done by a one-way variance analysis and the Pearson correlation calculation. To measure body condition I used a body condition scoring-system of my own. The 9-grade scale is from 0.5-4.5 increasing by 0.5 point. I examined the relationship between BCS and offspring number, lactation number, milk yield and age. I analysed the repeatability(R=0,65) and heritability of the BCS value as well as the heritability of milk yield. During my examinations based on Hungarian Saanen goat stocks I found that the highest amount of milk was produced on the farms where the BCS value was 2.5 at the beginning of the lactation (0-60. day), 2.7 in the middle of the lactation (60-120. day) and in the last third of the lactation 3 or slightly more. They were associated by 2.57 – 2.51-2.25 kg milk /day/mother milk production values during the lactation. The highest the difference was from these BCS values on the other farms, the higher the level of the decrease in milk production was. If the average lactation body condition score of a stock was lower than 2 BCS value, the animals were not able to perform the milk yield and litter number expected from them due to their genetic endowments and type traits. In this case they reached the lactation peak very early, on around the 20th – 30th day; later the milk production decreased significantly, while in a stock with good body condition the peak production was achieved around 60th day followed by a slight decline only. The highest litter number was achieved by mother goats in their 4th-5th lactation at the age of 4 or 5 (2.18 by lactation number, and 2.19 by the years of age); this litter number increase was achieved beside a significant BCS decline (2.19). It was confirmed that four-year-old fourth lactation mother goats produced the highest amount of milk (2.46 and 2.49 milk kg/day/mother goat), and the peak production was reached beside the significant fallback of the BCS (2.20 and 2.19). The two-year-old second lactation mothers had the best body condition (BCS value 2.52 and 2.53), while their milk production significantly exceeded that of the one-year-old mothers in their 1st lactation. The BCS and milk yield heritability are weaker than the average, and their value can be significantly affected by the environmental factors (feeding according to needs).